A Jövő Mérnöke, 1977 (24. évfolyam, 1-39. szám)

1977-01-22 / 1. szám

A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1977. JANUÁR 22. A tanszék romjai A Kari Papír 18,5-es szá­mából, az őskáosz című írásból idézünk: „az őser­dőn semmi ahhoz képest, amit a minap láttam. Gon­dolom, tudjátok, hogy az lÉpszerk. tanszéken voltam. Bús oktatók meditálnak a tanszék romjai felett: «-Ré­gi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?« Avagy meddig tart még az immá­ron másfél éve húzódó ta­tarozás, amely nagymérték­ben gátolja a tanszék ered­ményes munkáját? Türelem nem terem rózsát...” ★ Az alábbiak szerint tudok tájékoztatást adni az épület­szerkezeti tanszék átalakítási munkáinak „történelméről”: A tanszék átalakítási munkái két ütemben valósíthatók meg, mivel az átépítés során a tan­széki munka nem szünetelhet. Mindkét ütem építési munká­jával a Monori Építők Ipari szövetkezetét bíztuk meg 1975. március 22-i keltű leve­liinkben. A munkaterületet 1975. április 14-én vette át a kivitelező munkavégzés cél­jából, és elkezdte az I. üte­met. Szerződés szerint az I. ütem munkáinak befejezési határideje 1975. október 30. volt. Sajnos, a kivitelező vál­lalat — munkaerőhiányra hi­vatkozva — a műszaki át­adást csak 1975. december 21- én tudta teljesíteni. Az épü­letszerkezeti tanszék nem volt megelégedve a monori szö­vetkezet munkavégzésével, ezért a Középületépítő Válla­latot — kinek műszaki veze­tője a tanszéken volt másod­állásban — kérte fel, a hátra­levő II. ütem munkáinak el­végzésére. A műszaki fejlesztési osz­tály 1975. szeptember 16-án kelt levelében bízta meg a Középületépítő Vállalatot a II. ütembeli munkák végzésé­re. Többszöri telefonon és le­vélben közölt sürgetésünkre, és a tanszék intenzív közbelé­péseire az árajánlatot csak 1976. október 28-án juttatta el a Középületépítő Vállalat az osztályunkra. A II. ütem munkáinak költ­sége kb. 700 000,— Ft, míg a vállalat által közölt árajánlat­ban vállalkozási összegként 1 200 000,— Ft szerepelt. Sze­mélyes egyeztetésünk alapján próbáltuk a tényleges költsé­gekre csökkenteni a költség- vetést, azonban a vállalat ra­gaszkodott a hagyományostól eltérő, egyedi kivitelű luxus anyagok beépítéséhez, így megegyezés nem jött létre kö­zöttünk. Az épületszerkezeti tanszék­kel egyetértésben ilyen „gyors” és „protekciós” előkészítés után a Középületépítő Válla­lattal nem kívánjuk a II. ütembeli munkákat elkészíttet­ni, helyette a műszaki fejlesz­tési osztály a Kistarcsai Álta­lános Építő Szövetkezettel ke­rült munkakapcsolatba. A kistarcsai vállalat a mun­katerületet 1976. november 16- án átvette, és elkezdte a mun­kákat, dacára annak, hogy szerződéstervezetüket várha­tóan csak 1977. január hóban küldik meg az egyetemre. A ÍI. ütembeli kivitelezési mun­kák várható befejezési határ­ideje 1977. április hó. Remélem, hogy ezen tájé­koztatásommal az építéssel kapcsolatos valamennyi fel­vetődött eddigi kérdésre ki­elégítő választ adtam. Ákos András osztályvezető Az „élő" szerződések A Közlekedésmérnöki kar évenként megvizsgálja az egyetemi, kari és tanszéki szinten kötött szocialista szer­ződések helyzetét: eredményeit és a nehézségekből eredő to­vábbi feladatokat. Az V. öt­éves terv indulásakor a kar tanácsa — az Ipari kapcsola­tok csoportjával egyetértésben megvizsgálta azt, hogy mely szerződések élők és hatéko­nyak úgy, hogy öt szerződést nem újítottak meg. A tapasz­talatok alapján gondoskodtak arról is — bár a szerződések semmi esetre sem uniformizál­hatok —, hogy a helyesnek bi­zonyult kölcsönös vállalásokat más szerződésekbe is beépít­sék. így 23 különböző szintű együttműködési szerződés volt érvényben az 1976. évben (6—6 a KGM és ÉVM területén, öt a KPM-nél és vállalatainál stb.), amelyekből kétségtelenül meg­állapítható, hogy a szövegszerű pontokon kívül egyebekben és általánosságban is segítették a jó viszony kialakítását vagy inkább fejlesztését. A szerződések több pontja természetesen a kétoldalú ok­tatási kapcsolatok körül cso­portosul. E tekintetben az adatok hosszadalmas felsoro­lása nélkül — feladatunknak tekintettük a szerződő felek dolgozóit szaicmai és gazdasági továbbképzésben (220 fő), elő­készítő és levelező oktatásban részesíteni, részükről pedig növekedett a társadalmi ta­nulmányi ösztöndíjak száma és 41 szakemberük működött meghívott előadóként. Széles­körűek és szintén kétirányúak hagyományos diplomatervezési kapcsolataink és a szóban for­gó szervek, vállalatok részéről 380-an működtek ebben közre különböző formákban. Ide tartozik még a termelési gya­korlatok és külföldi vendé­geink fogadása, üzemi kalau­zolása. Szerződéses kutatási-terve- zési-szakértési munkáink fo­rintösszege 22 százalékkal nőrt az előző évhez képest. A leg­több megbízást itt is a KGM és KPM vonaláról kaptuk — igyekezve a célprogramokba bekapcsolódni —, darabszám szerint Automatika osztályunk és az Építőgépek tanszék, fo­rintértékben pedig ugyancsak az előbbi osztály és a Gépjár­mű tanszéket foglalkoztatták a legerősebben. A vállalások közül megem­líthető még a szakember- és kétirányú' dokumentációcsere, valamint oktatási célt szolgáló állóeszközök átvétele, de utób­biak még fejlesztendők. Meg kell azonban említeni a sikeres pályaválasztási „fórumok” szé­leskörű szervezését. A teljesítések és eredmények átvizsgálásából leszűrhető volt még az 1977. évre az is, hogy az együttműködő vállalatoknál szorgalmazni kell a doktori cselekményekre jelentkezést — akiket mi majd konzultá­lunk — és meghívásokat a TDK-n kollégiumokban tar­tandó szakelőadásokra, ré­szünkről pedig hatékonyabbá tenni a termelési gyakorlato­kat írásbeli beszámoló megkö­vetelése útján, a külföldi gya­korlatokról is. dr. Gyulai Géza docens Körkérdés a dékáni hivatalokba Az építőmérnöki karon a végzős hallgatók közül az a nyolcvan mérnökjelölt, aki még „szabad”, közel 670 válla­lati pályázat közül válogathat. ★ A villamosmérnöki karon 309 végzős hallgató várja a pá­lyázatokat, eddig 927 érkezett. ★ Építészmérnöki állást 181 vállalat hirdet, eddig 300 pá­lyázatot küldtek be a dékáni hivatalba, 77 jelöltnek. Kétszáznyolc gépészmérnök­jelölt 285 vállalat 1220 pályá­zata közül választhat. ★ A vegyészmérnöki karon 88 okleveles mérnök pályázhat 150 állásra, 57 üzemmérnök 35 üzemmérnöki állásra. Mivel műszaki tanárok számára ta­nári állást nem hirdettek még, várható, hogy a 17 tanárszakos hallgató is üzemmérnöki állást fog megpályázni. ★ A közlekedésmérnöki karon a 137 végzős hallgató közül 89 pályázik még 328 állásra. Szokratésztől Szókratész még csak sétál­gatott tanítványaival a kert­ben, úgy hintette az igét. Az­tán, néhány évszázad eltelté­vel a tanítványok beültek az iskolapadba, a tanár pedig katedrára állt. Ekkortájt ta­lálhatták föl a táblát. Kezdetben vala a kézi moz­gatású tábla. A technika azon­ban mindenütt fejlődött, még a táblaiparban is. Divatba jött az elektronikus és a hidrau­likus vezérlésű tábla. A BME tantermeiben is ilyenekről má­solhatják jegyzeteikbe a hall­gatók a hieroglifákat, amelye­ket később, úgy január és jú­nius táján reprodukálniuk kell. ★ — Miért cserélték ki a régi táblákat, mennyibe kerülnek az újak, honnan vannak és hogyan váltak be az új hid­raulikus vezérlésű táblák? — kérdeztem Vörös Józsefet, a BME üzemeltetési és karban­tartási osztályának megbízott vezetőjét. — A régebbi, kézi vezérlé­sű táblák kezelése meglehető­sen fáradságos munkát kö­vetelt a teremkezelőktől, ok­tatóktól egyaránt. Komoly súlyemelést jelentett egy-egy ilyen tábla fel-lehúzása. A te­remkezelők között azonban sok az idős korú, öreg, zöm­mel nyugdíjasok, nem bírták a rövid, óraközi szünetekben több tanterem tábláját is tisz­tára törülni. Az új táblák ke­zelése a tanároknak is egy­szerűbb. Maga a táblafelület is megnövekedett, súlya is na­gyobb, mechanikus működte­tésük kézenfekvőnek tűnik. Elektronikus táblák már régóta segítik az oktatást, kö­rülbelül három éve kezdtük a hidraulikus táblák fölszerelé­sét. ma már tizenegy ilyen található az egyetem tanter­meiben. Egy ilyen új tábla ára 160 000 Ft. — Miért nem egységes a táblakészlet, hiszen nem le­het könnyű dolog számontar- tani, hol milyen tábla van, melyiket miként kell kezelni? A javításuk is egyszerűbb len­ne. Olcsóbb táblát nem vásá­rolhatnánk? — Azért nem egyformák, mert mindig másfélét gyárta­nak, jelenleg ilyet lehet csak kapni. Mi a TANÉRT-től ren­delünk, nekik pedig a Solti Ktsz dolgozik, ez a ktsz végzi el az esetleges garanciális ja­vításokat is. — Milyen gyakran kell igénybe venni ezt a szolgálta­tást? — A táblák minőségével, tudom, elég sok probléma volt, van, de a javítók munkáját nehezíti, hogy csak szombat­vasárnap tudnak dolgozni, amikor a tantermek üresek. Máskor a tantermek óriási le­terheltsége miatt szinte lehe­tetlen dolgozniuk. Kétségtelen, hogy vannak nagyon jó táblák is, a fizikai épületben például az FE te­rem táblája harmadik éve mű­ködik kifogástalanul. A nem garanciális javításo­kat a mi műhelyünk dolgozói végzik, csakúgy, mint a min­den nyáron esedékes általános felújítást. Sok vita van a kivitelezők­kel, mert szerintük a táblák felfüggesztése ugyanolyan, mint máshol, itt mégis gyak­rabban romlanak el, néha erő­szakos rongálás nyomai lát­szanak. Hogy igaz-e, amit a ktsz állít, hogy a diákok rá­kapaszkodnak és úgy próbál­ják megállapítani a motor te­herbíróképességét, vajon hány embert bír fölhúzni és hány­nál szakad el — nem tudom. Mindenesetre elgondolkoztató. — Ön el tudja képzelni, hogy egyetemisták ezeken a táblákon hintáznak? — Általánosítani semmikép­pen sem szabad, de hadd vá­laszoljak a kérdésre egy kér­déssel. Gondolná, hogy egye­temisták egy kollégiumban késdobálóversenyt rendeztek, ahol a célpont — egy frissen mázolt ajtó volt...? ★ Hát, igen. Fejlődik a techni­ka, „fejlődnek” az emberek. Szókratész tanítványai legfel­jebb egy-egy szál virágot sza­kíthattak a sétány széléről, de a virág legalább kinő újra, magától... Bertalanfy Judit a metró észak-déli vonala Komszomoldelegáció az egyetemen Balról jobbra: Mihail Mihajlovics Vlagyimir, a tolmács és Artur Karlovics Plaude Viktor Gavrilovics Volcsihin, a Lenini Komszomol Köz­ponti Bizottsága Végrehajtó Irodájának tagja, a KB szer­vezési osztályának vezetője, négytagú Komszomol-delegá- ció élén Magyarországon tar­tózkodott. A delegáció két tagja: Artur Karlovics Plaude kandidátus, a Lenini Komszo­mol Központi Bizottságának tagja, a KB szervezési kérdé­sekkel foglalkozó állandó bi­zottságának elnöke, a Lett Komszomol Központi Bizott­ságának első titkára és Mihail Mihajlovics Vlagyimir, a Le­nini Komszomol Központi Bi­zottsága Nemzetközi Kapcso­latok Osztályának politikai munkatársa felkereste a Bu­dapesti Műszaki Egyetemet. Erős Endre, a KISZ KB szer­vezési osztályának helyettes vezetője és Ákos Zsuzsa, a KISZ Budapesti Bizottságának titkára kísérték a szovjet ven­dégeket. A Komszomol-delegáció két tagja kétórás beszélgetést foly­tatott az egyetem KlSZ-veze- tőivel, MSZMP-titkárával. Nem volt ez a látogatás, ez a beszélgetés csupán protokol­láris. A résztvevők nem csak udvariasságból kérdeztek, vá­laszoltak. A KISZ 74-es áprilisi hatá­rozata óta eltelt idő tapaszta­lataira voltak kíváncsiak a szovjet vendégek. Nem álta­lánosságokra, hanem a konk­rét, helyi, egyetemi tapaszta­latokra. Érdekelte őket a mozgalmi évre tervezés, az éves tagmegújítások adatai, az egyetemről kikerülő KISZ- tagok további mozgalmi mun-, kája, az akcióprogramok ki-' dolgozása, az egyéni vállalások rendszere, a vállalás számon­kérése, az alapszervezetek munkája — ilyen és ehhez hasonló témák szerepeltek kérdésként. Ábrahám György, a BME KISZ-bizottságának . titkára adott képet az egyetemi KISZ-szervezet munkájáról. A többi résztvevő, Thernesz Vil­mos MSZMP-titkár, Germán István KISZ-szervező, Kövesi János agit.-prop., Arnóth Mik­lós építőmérnök kari évfo­lyamtitkár válaszoltak a ven­dégek kérdéseire. A delegá­ció két tagja azzal búcsúzott: a BME KISZ-szervezetének az 1974-es áprilisi KB-határozat óta szerzett tapasztalatait aján­lani fogják a Lenini Komszo­mol figyelmébe. Kövesi János, az új agit.-prop. titkár Kövesi Jánossal, az egyetemi KISZ-bizottság új agit.-prop. titkárával beszélgetünk a szo­bájában, ahol pár héttel ez­előtt még az elődje, Hermann József mondta el, hogy új megbízatást kapott, s hamaro­san átadja funkcióját. — Hová ment Hermann Jós­ka? — kérdeztem. — A budapesti KlSZ-bizott- ságra, az agitációs propaganda osztály helyettes vezetője lett. És engem kooptáltak helyet­te az EB-be. — Mennyi időd volt Jóskától átvenni a munkát? — Nem sok. Hirtelen kapta a kinevezést. Négy napunk volt, még karácsonykor is ké­sődélutánig maradtunk az egyetemen, épp hogy át tudta adni a munkát. Bár azóta is minden nap idetelefonál, taná­csokat ad és érdeklődik. Saj­nos a munkaeszközein meg az iratain kívül a kakukkos órát is — amit a KlSZ-bizottság- tól kapott ajándékba — ma­gával vitte ... Pedig kicsit „irigyeltem” tőle. Kövesi .János 1976-ban vé­gezte a vegyészmérnöki kar szervezőmérnöki szakát. Je­lenleg a gépészkar Ipari Üzem­gazdaságtan tanszékének ta­nársegéde. Diákkorában négy évig évfolyamának agit.-prop. titkára volt, majd egy éven át kari szervező titkár. — Mire számítasz, mennyire fog lekötni a munkád a KISZ- ben? — Nagy mértékben. Heten­ként egy napot, vagy fél na­pot lehet szakítani más jelle­gű elfoglaltságra. — Nem félted a szakmai előrehaladásodat? — De féltem. Az óráimat azért továbbra Is megtartom, a témáimat folytatom. — Mivel foglalkozol? — Vegyipari rendszertech­nikával. — A vegyészkaron nem di­vat, hogy valaki hosszú ideig KlSZ-vezető. — Nem. Két évig. De ez most már az egész egyetemem így van. — Mi az, amit másképp akarsz csinálni, mint az elő­död? — Alapvető dolgokban min­dent ugyanúgy, mint ő. Eze­ken nem hiszem, hogy kell, vagy lehet változtatni. Apró dolgokban, például a Politikai Tájékoztató Csoport, a Sajtópropaganda csoport működésében módosítok dol­gokat. Az elődöm profi elmé­leti szakember volt, tudomá­nyos szocializmust tanított, én műszaki vagyok, ez is jelent némi stílusbeli különbséget. — Ügy érzed, a KISZ-ve- zetőség többi tagjaival jól tudsz majd együttműködni? — Igaz, a többieknél később kerültem az EB-be, de Gefá- val (Germán István szervező titkár) már régen együtt dol­goztunk. Én szerkesztettem a vegyészkar lapját, a Polémiát, amikor ő a Karimát. Aztán,- mint szervező titkárok kerül­tünk újra össze és most az EB-ben. — Hogy kell szerinted jó újságot csinálni? — Nem nagyon értek hozzá, de azt tudom, hogy nem lesz magától. Utána kell járni a dolgoknak, nem jó beülni egy szerkesztőségbe és várni, hogy becsöppenjen a téma. Az új­ság is politika, ezt is csinálni kell. — Az elődeidet ismered? — Hámori Csabáig bezáró­lag. — Párttag vagy? — 1974 óta. — Igaz, mostanában az EB- ben dolgozol és a gépészkaron tanítasz, de évekig a vegyé­szeknél tanultál és végeztél mozgalmi munkát is. Mi a vé­leményed a kar hangulatá­ról? — Ügy érzem, ilyen jó a KISZ, meg az állami vezetés kapcsolata soha nem volt a vegyészeknél. E. G. * » I. Újévre elkészült

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents