A Jövő Mérnöke, 1977 (24. évfolyam, 1-39. szám)
1977-01-22 / 1. szám
A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁMÁRA: 60 FILLÉR 1977. JANUÁR 22. A tanszék romjai A Kari Papír 18,5-es számából, az őskáosz című írásból idézünk: „az őserdőn semmi ahhoz képest, amit a minap láttam. Gondolom, tudjátok, hogy az lapszerk. tanszéken voltam. Bús oktatók meditálnak a tanszék romjai felett: «Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?« Avagy meddig tart még az immáron másfél éve húzódó tatarozás, amely nagymértékben gátolja a tanszék eredményes munkáját? Türelem nem terem rózsát...” ★ Az alábbiak szerint tudok tájékoztatást adni az épületszerkezeti tanszék átalakítási munkáinak „történelméről”: A tanszék átalakítási munkái két ütemben valósíthatók meg, mivel az átépítés során a tanszéki munka nem szünetelhet. Mindkét ütem építési munkájával a Monori Építők Ipari szövetkezetét bíztuk meg 1975. március 22-i keltű levelünkben. A munkaterületet 1975. április 14-én vette át a kivitelező munkavégzés céljából, és elkezdte az I. ütemet. Szerződés szerint az I. ütem munkáinak befejezési határideje 1975. október 30. volt. Sajnos, a kivitelező vállalat — munkaerőhiányra hivatkozva — a műszaki átadást csak 1975. december 21- én tudta teljesíteni. Az épületszerkezeti tanszék nem volt megelégedve a monori szövetkezet munkavégzésével, ezért a Középületépítő Vállalatot — kinek műszaki vezetője a tanszéken volt másodállásban — kérte fel, a hátralevő II. ütem munkáinak elvégzésére. A műszaki fejlesztési osztály 1975. szeptember 16-án kelt levelében bízta meg a Középületépítő Vállalatot a II. üzembeli munkák végzésére. Többszöri telefonon és levélben közölt sürgetésünkre, és a tanszék intenzív közbelépéseire az árajánlatot csak 1976. október 28-án juttatta el a Középületépítő Vállalat az osztályunkra. A II. ütem munkáinak költsége kb. 700 000,— Ft, míg a vállalat által közölt árajánlatban vállalkozási összegként 1 200 000,— Ft szerepelt. Személyes egyeztetésünk alapján próbáltuk a tényleges költségekre csökkenteni a költségvetést, azonban a vállalat ragaszkodott a hagyományostól eltérő, egyedi kivitelű luxus anyagok beépítéséhez, így megegyezés nem jött létre közöttünk. Az épületszerkezeti tanszékkel egyetértésben ilyen „gyors” és „protekciós” előkészítés után a Középületépítő Vállalattal nem kívánjuk a II. ütembeli munkákat elkészíttetni, helyette a műszaki fejlesztési osztály a Kistarcsai Általános Építő Szövetkezettel került munkakapcsolatba. A kistarcsai vállalat a munkaterületet 1976. november 16- án átvette, és elkezdte a munkákat, dacára annak, hogy szerződéstervezetüket várhatóan csak 1977. január hóban küldik meg az egyetemre. A II. ütembeli kivitelezési munkák várható befejezési határideje 1977. április hó. Remélem, hogy ezen tájékoztatásommal az építéssel kapcsolatos valamennyi felvetődött eddigi kérdésre kielégítő választ adtam. Ákos András osztályvezető * Az „élő" szerződések A Közlekedésmérnöki kar évenként megvizsgálja az egyetemi, kari és tanszéki szinten kötött szocialista szerződések helyzetét, eredményeit és a nehézségekből eredő további feladatokat. Az V. ötéves terv indulásakor a kar tanácsa — az ipari kapcsolatok csoportjával egyetértésben megvizsgálta azt, hogy mely szerződések élők és hatékonyak úgy, hogy öt szerződést nem újítottak meg. A tapasztalatok alapján gondoskodtak arról is — bár a szerződések semmi esetre sem uniformizálhatók —, hogy a helyesnek bizonyult kölcsönös vállalásokat más szerződésekbe is beépítsék, így 23 különböző szintű együttműködési szerződés volt érvényben az 1976. évben (6—6 a KGM és ÉVM területén, öt a KPM-nél és vállalatainál stb.), amelyekből kétségtelenül megállapítható, hogy a szövegszerű pontokon kívül egyebekben és általánosságban is segítették a jó viszony kialakítását vagy inkább fejlesztését. A szerződések több pontja természetesen a kétoldalú oktatási kapcsolatok körül csoportosul. E tekintetben az adatok hosszadalmas felsorolása nélkül — feladatunknak tekintettük a szerződő felek dolgozóit szakmai és gazdasági továbbképzésben (220 fő), előkészítő és levelező oktatásban részesíteni, részükről pedig növekedett a társadalmi tanulmányi ösztöndíjak száma és 41 szakemberük működött meghívott előadóként. Széleskörűek és szintén kétirányúak hagyományos diplomatervezési kapcsolataink és a szóban forgó szervek, vállalatok részéről 380-an működtek ebben közre különböző formákban. Ide tartozik még a termelési gyakorlatok és külföldi vendégeink fogadása, üzemi kalauzolása. Szerződéses kutatási-tervezési-szakértési munkáink forintösszege 22 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A legtöbb megbízást itt is a KGM és KPM vonaláról kaptuk — igyekezve a célprogramokba bekapcsolódni —, darabszám szerint Automatika osztályunk és az Építőgépek tanszék, forintértékben pedig ugyancsak az előbbi osztály és a Gépjármű tanszéket foglalkoztatták a legerősebben. A vállalások közül megemlíthető még a szakember- és kétirányú dokumentációcsere, valamint oktatási célt szolgáló állóeszközök átvétele, de utóbbiak még fejlesztendők. Meg kell azonban említeni a sikeres pályaválasztási „fórumok” széleskörű szervezését. A teljesítések és eredmények átvizsgálásából leszűrhető volt még az 1977. évre az is, hogy az együttműködő vállalatoknál szorgalmazni kell a doktori cselekményekre jelentkezést — akiket mi majd konzultálunk — és meghívásokat a TDK-n kollégiumokban tartandó szakelőadásokra, részünkről pedig hatékonyabbá tenni a termelési gyakorlatokat írásbeli beszámoló megkövetelése útján, a külföldi gyakorlatokról is. dr. Gyulai Géza docens Körkérdés a dékáni hivatalokba Az építőmérnöki karon a végzős hallgatók közül az a nyolcvan mérnökjelölt, aki még „szabad”, közel 670 vállalati pályázat közül válogathat. ★ A villamosmérnöki karon 309 végzős hallgató várja a pályázatokat, eddig 927 érkezett. ★ Építészmérnöki állást 181 vállalat hirdet, eddig 300 pályázatot küldtek be a dékáni hivatalba, 77 jelöltnek. Kétszáznyolc gépészmérnökjelölt 285 vállalat 1220 pályázata közül választhat. ★ A vegyészmérnöki karon 88 okleveles mérnök pályázhat 150 állásra, 57 üzemmérnök 35 üzemmérnöki állásra. Mivel műszaki tanárok számára tanári állást nem hirdettek még, várható, hogy a 17 tanárszakos hallgató is üzemmérnöki állást fog megpályázni. ★ A közlekedésmérnöki karon a 137 végzős hallgató közül 89 pályázik még 328 állásra. Szokratésztől Szókratész még csak sétálgatott tanítványaival a kertben, úgy hintette az igét. Aztán, néhány évszázad elteltével a tanítványok beültek az iskolapadba, a tanár pedig katedrára állt. Ekkortájt találhatták föl a táblát. Kezdetben volt a kézi mozgatású tábla. A technika azonban mindenütt fejlődött, még a táblaiparban is. Divatba jött az elektronikus és a hidraulikus vezérlésű tábla. A BME tantermeiben is ilyenekről másolhatják jegyzeteikbe a hallgatók a hieroglifákat, amelyeket később, úgy január és június táján reprodukálniuk kell.★ — Miért cserélték ki a régi táblákat, mennyibe kerülnek az újak, honnan vannak és hogyan váltak be az új hidraulikus vezérlésű táblák? — kérdeztem Vörös Józsefet, a BME üzemeltetési és karbantartási osztályának megbízott vezetőjét. — A régebbi, kézi vezérlésű táblák kezelése meglehetősen fáradságos munkát követelt a teremkezelőktől, oktatóktól egyaránt. Komoly súlyemelést jelentett egy-egy ilyen tábla fel-lehúzása. A teremkezelők között azonban sok az idős korú, öreg, zömmel nyugdíjasok, nem bírták a rövid, óraközi szünetekben több tanterem tábláját is tisztára terülni. Az új táblák kezelése a tanároknak is egyszerűbb. Maga a táblafelület is megnövekedett, súlya is nagyobb, mechanikus működtetésük kézenfekvőnek tűnik. Elektronikus táblák már régóta segítik az oktatást, körülbelül három éve kezdtük a hidraulikus táblák fölszerelését, ma már tizenegy ilyen található az egyetem tantermeiben. Egy ilyen új tábla ára 160 000 Ft. — Miért nem egységes a táblakészlet, hiszen nem lehet könnyű dolog számontartani, hol milyen tábla van, melyiket miként kell kezelni? A javításuk is egyszerűbb lenne. Olcsóbb táblát nem vásárolhatnánk? — Azért nem egyformák, mert mindig másfélét gyártanak, jelenleg ilyet lehet csak kapni. Mi a TANÉRT-től rendelünk, nekik pedig a Solti Ktsz dolgozik, ez a ktsz végzi el az esetleges garanciális javításokat is. — Milyen gyakran kell igénybe venni ezt a szolgáltatást? — A táblák minőségével, tudom, elég sok probléma volt, van, de a javítók munkáját nehezíti, hogy csak szombatvasárnap tudnak dolgozni, amikor a tantermek üresek. Máskor a tantermek óriási leterheltsége miatt szinte lehetetlen dolgozniuk. Kétségtelen, hogy vannak nagyon jó táblák is, a fizikai épületben például az FB terem táblája harmadik éve működik kifogástalanul. A nem garanciális javításokat a mi műhelyünk dolgozói végzik, csakúgy, mint a minden nyáron esedékes általános felújítást. Sok vita van a kivitelezőkkel, mert szerintük a táblák felfüggesztése ugyanolyan, mint máshol, itt mégis gyakrabban romlanak el, néha erőszakos rongálás nyomai látszanak. Hogy igaz-e, amit a ktszállít, hogy a diákok rákapaszkodnak és úgy próbálják megállapítani a motor teherbíróképességét, vajon hány embert bír fölhúzni és hánynál szakad el — nem tudom. Mindenesetre elgondolkoztató. — Ön el tudja képzelni, hogy egyetemisták ezeken a táblákon hintáznak? — Általánosítani semmiképpen sem szabad, de hadd válaszoljak a kérdésre egy kérdéssel. Gondolná, hogy egyetemisták egy kollégiumban késdobálóversenyt rendeztek, ahol a célpont egy frissen mázolt ajtó volt...? ★ Hát, igen. Fejlődik a technika, „fejlődnek” az emberek. Szókratész tanítványai legfeljebb egy-egy szál virágot szakíthattak a sétány széléről, de a virág legalább kinő újra, magától... Bertalanfy Judit I. Újévre elkészült a metró észak-déli vonala Komszomoldelegáció az egyetemen Viktor Gavrilovics Volcsihin, a Lenini Komszomol Központi Bizottsága Végrehajtó Irodájának tagja, a KB szervezési osztályának vezetője, négytagú Komszomol-delegáció élén Magyarországon tartózkodott. A delegáció két tagja: Artur Karlovics Plaude kandidátus, a Lenini Komszomol Központi Bizottságának tagja, a KB szervezési kérdésekkel foglalkozó állandó bizottságának elnöke, a Lett Komszomol Központi Bizottságának első titkára és Mihail Mihajlovics Vlagyimir, a Lenini Komszomol Központi Bizottsága Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának politikai munkatársa felkereste a Budapesti Műszaki Egyetemet. Erős Endre, a KISZ KB szervezési osztályának helyettes vezetője és Ákos Zsuzsa, a KISZ Budapesti Bizottságának titkára kísérték a szovjet vendégeket. A Komszomol-delegáció két tagja kétórás beszélgetést folytatott az egyetem KISZ-vezetőivel, MSZMP-titkárával. Nem volt ez a látogatás, ez a beszélgetés csupán protokolláris. A résztvevők nem csak udvariasságból kérdeztek, válaszoltak. A KISZ 74-es áprilisi határozata óta eltelt idő tapasztalataira voltak kíváncsiak a szovjet vendégek. Nem általánosságokra, hanem a konkrét, helyi, egyetemi tapasztalatokra. Érdekelte őket a mozgalmi évre tervezés, az éves tagmegújítások adatai, az egyetemről kikerülő KISZ- tagok további mozgalmi mun-kája, az akcióprogramok ki-dolgozása, az egyéni vállalások rendszere, a vállalás számonkérése, az alapszervezetek munkája — ilyen és ehhez hasonló témák szerepeltek kérdésként. Ábrahám György, a BME KISZ-bizottságának titkára adott képet az egyetemi KISZ-szervezet munkájáról. A többi résztvevő, Thernesz Vilmos MSZMP-titkár, Germán István KISZ-szervező, Kövesi János agit.-prop., Arnóth Miklós építőmérnök kari évfolyamtitkár válaszoltak a vendégek kérdéseire. A delegáció két tagja azzal búcsúzott: a BME KISZ-szervezetének az 1974-es áprilisi KB-határozat óta szerzett tapasztalatait ajánlani fogják a Lenini Komszomol figyelmébe. Balról jobbra: Mihail Mihajlovics Vlagyimir, a tolmács és Artur Karlovics Plaude Kövesi János, az új agit.-prop. titkár Kövesi Jánossal, az egyetemi KISZ-bizottság új agit.-prop. titkárával beszélgetünk a szobájában, ahol pár héttel ezelőtt még az elődje, Hermann József mondta el, hogy új megbízatást kapott, s hamarosan átadja funkcióját. — Hová ment Hermann Jóska? — kérdeztem. — A budapesti KISZ-bizottságra, az agitációs propaganda osztály helyettes vezetője lett. És engem kooptáltak helyette az EB-be. — Mennyi időd volt Jóskától átvenni a munkát? — Nem sok. Hirtelen kapta a kinevezést. Négy napunk volt, még karácsonykor is késődélutánig maradtunk az egyetemen, épp hogy át tudta adni a munkát. Bár azóta is minden nap idetelefonál, tanácsokat ad és érdeklődik. Sajnos a munkaeszközein meg az iratain kívül a kakukkos órát is — amit a KISZ-bizottságtól kapott ajándékba — magával vitte ... Pedig kicsit „irigyeltem” tőle. KövesiJános 1976-ban végezte a vegyészmérnöki kar szervezőmérnöki szakát. Jelenleg a gépészkar Ipari Üzemgazdaságtan tanszékének tanársegéde. Diákkorában négy évig évfolyamának agit.-prop. titkára volt, majd egy éven át kari szervező titkár. — Mire számítasz, mennyire fog lekötni a munkád a KISZ- ben? — Nagy mértékben. Hetenként egy napot, vagy fél napot lehet szakítani más jellegű elfoglaltságra. — Nem félted a szakmai előrehaladásodat? — De féltem. Az óráimat azért továbbra is megtartom, a témáimat folytatom. — Mivel foglalkozol? — Vegyipari rendszertechnikával. — A vegyészkaron nem divat, hogy valaki hosszú ideig KISZ-vezető. — Nem. Két évig. De ez most már az egész egyetemem így van. — Mi az, amit másképp akarsz csinálni, mint az elődöd? — Alapvető dolgokban mindent ugyanúgy, mint ő. Ezeken nem hiszem, hogy kell, vagy lehet változtatni. Apró dolgokban, például a Politikai Tájékoztató Csoport, a Sajtópropaganda csoport működésében módosítok dolgokat. Az elődöm profi elméleti szakember volt, tudományos szocializmust tanított, én műszaki vagyok, ez is jelent némi stílusbeli különbséget. — Úgy érzed, a KISZ-vezetőség többi tagjaival jól tudsz majd együttműködni? — Igaz, a többieknél később kerültem az EB-be, de Gerával (Germán István szervező titkár) már régen együtt dolgoztunk. Én szerkesztettem a vegyészkar lapját, a Polémiát, amikor ő a Karimát. Aztán,mint szervező titkárok kerültünk újra össze és most az EB-ben. — Hogy kell szerinted jó újságot csinálni? — Nem nagyon értek hozzá, de azt tudom, hogy nem lesz magától. Utána kell járni a dolgoknak, nem jó beülni egy szerkesztőségbe és várni, hogy becsöppenjen a téma. Az újság is politika, ezt is csinálni kell. — Az elődeidet ismered? — Hámori Csabáig bezárólag. — Párttag vagy? — 1974 óta. — Igaz, mostanában az EB- ben dolgozol és a gépészkaron tanítasz, de évekig a vegyészeknél tanultál és végeztél mozgalmi munkát is. Mi a véleményed a kar hangulatáról? — Úgy érzem, ilyen jó a KISZ, meg az állami vezetés kapcsolata soha nem volt a vegyészeknél. E. G.