A Jövő Mérnöke, 1977 (24. évfolyam, 1-39. szám)

1977-01-22 / 1. szám

Pogány Frigyes Nem beszéltem olyan építésszel, aki nem a leg­szebben szólt volna róla. Előadásain mind a böl­csészkaron, mind a képző- művészeti főiskolán vagy itt az egyetemen, telt ház volt. Sokszor és sokan pa­naszkodnak arról, hogy az egyetemi hallgatók közö­nyösek az előadások iránt, nem járnak órákra, mert unalmasnak ítélik az elő­adó mondanivalóját. Po­gány Frigyes professzornak az órái cáfolták ezt. Öt hallgatni, élmény volt. Egy humanista ember, egy nagy hírű és nagy tu­dású építész-esztéta és egy közvetlen stílusú, lenyűgö­ző beszélgetőoartner öt­vöződött személyében ösz- sze, aki olyan egyszerűen tudott beszélni a bonyo­lult építészet—ember kap­csolatról, hogy mindenki megértette őt. Az Iparművészeti Főisko­lán, aminek rektora volt, sietett megvalósítani azo­kat az elképzeléseket, ame­lyek a jó műhelymunkát, az egységes, egészséges szemléletet eredményez­ték. Minden alkalmat meg­ragadott, hoa" érvényt sze­rezzen az iparművészek egyre fontosabbá és nélkü­lözhetetlenné váló ízlésfor­máló munkájának. Pár évvel ezelőtt, ami­kor abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy egy teljes délutánt tölt­hettem a társaságában, sok mindenről beszélget­tünk: irodalomról, zenéről, képzőművészetekről, a ter­mészet és társadalom köl­csönhatásáról és természe­tesen az építészetről, az éoítészek elkötelezettségé­ről. Ekkor mondta: — Hiszem, hogy a tehet­ség, a képességekkel, az őszinteséggel és az igazság­érzettel, a küzdőszellemmel párosulva, ebben a társada­lomban érvényesül. Olyan viszonylatrendszer létre­hozása, ahol dolgok, em­berek, tárgyak együtteséből ki lehet bontani az egyén érzelmeit, vágyait, az poli­tika, az elkötelezettség a társadalomhoz. Építésznek vallotta első­sorban magát és mintegy ötezer előadásával, köny­veiben, tanulmányaiban tett hitet az építészet em­berformáló, környezetfor­máló hatása mellett. Pogány Frigyes mögött egy fantasztikusan gazdag életút állt. Tizenkét éves, amikor Hollandiába kerül, ott ismerkedik meg köze­lebbről az épületekkel, a múzeumokkal, a festészet és az építészet varázsával. Olaszországba utazva meg­érik benne az elhatározás, hogy építész lesz. Tanulmányainak befeje­zése után díszlettervező­ként dolgozik, ahol sokat foglalkozik a fény, a tér és a szín egységes komnozícló­jával. 1935-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsához kerül, ahol konkrét formá­ban ismerkedik az építé­szet anyagi, technológiai ol­dalával. A felszabadulás után a BUVÁTI városesztétikai és műemléki osztályának mű­vezetője lett. Munkatár­saival, Dercsényi Dezsővel és Gerevich Lászlóval so­kat tettek azért, hogy a Várnegyedet megmentsék az oktalan bontásoktól és purista rekonstrukcióktól. Óbuda rendezésekor is sikerült elérnie, hogy a ró­mai emlékek helyükön ma­radva hirdessék a város akkori arculatát. Könyvei, városelemző ta­nulmányai, mint a Róma, Párizs, vagy Firenze nem az utaznivágyók fantáziájá­nak íródtak — nem — a komplex elemzések egé­szen sajátos látásmóddal gazdagítják a nézőt. Meghalt. Elkoptatott jel­ző, hogy hihetetlen a hír. Hiszen csak fel kell lapozni a barokkról szóló munká­ját, csak vissza kell gon­dolni a Capitólium lépcsői­nek ritmikus tagolódására, és a Szomorú tűnődést a kíméletlen halál felett, fel­váltja a bizonyosság: Miért lenne halott az, aki többet tud adni magából, mint bármelyik élő. (ESÁ) VIZSGÁZNAK A TANÁROK Ez a vizsgaidőszak nem­csak a diákok szerint telik a vizsgadrukk jegyében, ha­nem az oktatók számára is. Ugyanis ezekben a napokban ők is átülnek az asztal má­sik oldalára, és vizsgáznak. A tantárgy neve munkavéde­lem, vagy biztonságtechnika, ahogy tetszik. A tananyag — egyformán kötelező vezetőkre, oktatókra, egyetemi dolgozók­ra — a vonatkozó szabályza­tok, szakmai óvórendszabályok előírásait tartalmazza. Tulajdonképpen nincsen eb­ben semmi különös. Ha va­laki belép egy új munkahely­re, kioktatják a biztonságtech­nikai előírásokból. így van ez minden vállalatnál, üzemnél, szövetkezetnél, egyszóval min­den munkahelyen. Ez a biz­tonságtechnikai vizsga nem azonos az újként belépő dol­gozók kötelezően előírt ok­tatásával, több annál. Mely­nek rendjét a Mt. 52. §, Mt V. 78. § (2), a 6/1967. (X. 8.) SZOT-szabályzat 12. § (1) (2) bekezdése szabályozza. Há­romévenként meg kell ismé­telni, de az intézmény, ill. az egyetem vezetője — balesetek alakulásától függően — az évenkénti vizsgát is elrendel­heti. (EMSZ. 3. 6.) Azelőtt tehát nem volt kö­telező ez a vizsga, de a leg­csendesebb, legnyugodtabb könyvtárban is le lehet esni a létráról, a laboratóriumok­ban is egyre több a veszélyes anyag, a könnyen balesetet okozó műszer, gép. Nem értel­metlen dolog az ott dolgozó­kat is megismertetni a mun­kavédelmi előírásokkal, sza­bályokkal. Bizonyságul néhány adat az egyetem baleseti statisztikájá­ból : 1976-ban 54 dolgozói bal­esetet jelentettek a dékáni hi­vatalok. Egy hallgatót halálos baleset ért, 16 diákot ért há­rom napon túl gyógyuló sérü­lést okozó baleset. Az emiatt kiesett tanítási órák száma 142. A balesetek oka leggyak­rabban a munkavédelmi elő­írások be nem tartása. ★ A 6/1967. SZOT sz. szabály­zat és a 102/1968. OM. számú miniszteri utasítás értelmében egyetemi munkavédelmi sza­bályzatot kell készíteni, me­lyet minden tanszéken egy, a helyi adottságoknak megfele­lő munkavédelmi utasítással kell kiegészíteni, s a kettő együtt érvényes, és kötelező az egyetemen mindenkire, aki munkavédelmi vagy műszaki tantárgyat oktat, illetve labo­ratóriumban dolgozik. A szabályzatok és utasítá­sok tehát 1968 óta érvényben vannak. Végrehajtóként azon­ban csak 1974-ben került az egyetemi központi biztonsági megbízott munkakörbe So- mogyvári Istvánné, miután az egyetem munkavédelmi fő­előadója 1973-ban kilépett. So- mogyvári Istvánnét bízták meg a munkavédelmi csoport ve­zetésével. Ö dolgozta ki az egyetemi munkavédelmi sza­bályzatot, mely 1975-ben ke­rült kiadásra. Az EMSZ-t a tanszékek és más önálló egye­temi egységek vezetői a terü­letükre érvényes munkavédel­mi utasításokkal egészítettek ki, és az EMSZ mellékletét ké­pezik, s azzal együtt érvénye­sek. 1976 tavaszán a biztonság­technikai vizsgák előkészítésé­re 16 órás tanfolyamot indí­tott a munkavédelmi csoport. A tanfolyam előadói munka- védelmi szakemberek, orvos és ügyész voltak. Ezt követően a központi biztonsági megbí­zott a karok munkavédelmi felelőseivel együtt kidolgozta az adott területekre vonatko­zóan az ÁBEÖ (Általános Bal­esetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály) figyelembe­vételével a vizsgakérdéseket. A tanszékek és más egységek munkavédelmi megbízottjai a munkavédelmi csoporttal váll­vetve segítették a minél jobb felkészülést a vizsgákra. Egyre ritkábban hangzott el a kétkedő mondat, minek ez, mire jó az oktatókat oktatni, vizsgáztatni azokat, akik eset­leg évtizedek óta dolgoznak munkahelyükön vizsga nélkül, de mindeddig hibátlanul, bal­esetmentesen. A vizsgaanyagot nézegetve, rájöttek, hogy ez nem is olyan kézenfekvő, más a tapasztalat, a rutin — és más a szabályzat. Január első hetében a köz­lekedésmérnöki karon vizs­gáztak az oktatók. A vizsgabi­zottság tagjai: elnök dr. Orosz Zoltán, a munkavédelem ve­zetője; a központi munkavé­delmi megbízott — Somogyvá- ri Istvánné, a munkavédelmi csoport vezetője; a Pedagó­gusok Szakszervezetének egy képviselője; szakképviselet­ként meghívott minisztériu­mi, üzemi szakemberek, és nem utolsósorban a kari megbízott képviselők. , * Január 6-án, délután 13 órakor huszonhatan jelentek meg a vizsgabizottság előtt, a Kinizsi utcai épület olvasóter­mében. — Izgulnak? — Ugyan, dehogy! — Ó, nagyon... — Nehéz volt a felkészülés? — Két esténk ment rá. — Mennyi újat tudtak meg ezekből a jegyzetekből? — Bizony, elég sokat. Ponto­sabban, így összeszedve, rend­szerezve jelentett újat, mert jó néhány részletét azért is­mertük már. Mindenképpen szemléletváltozást hozott. — Hasznosnak érzik ezt a vizsgáztatást? — Hát, ha magát a vizsgát szívesen nélkülöznénk is, a tanulás feltétlenül hasznos volt. ★ A vizsgázók négy kérdést húznak. Míg egyikük felel, hárman felkészülnek. A bi­zottság nem könyörtelen, a fe­leletek hiányait kiegészítve hívja fel a vizsgázók, felelők figyelmét a szabályok, elő­írások betartására, felemlítve a következményeket. A vizs­gázók készültek, ez kiderül abból, hogy a beszélgetés nem egyoldalú. Majdnem minden­ki megfelel. ★ Dr. Vestsik György is meg­felelt a vizsgán; — Nehéz volt? — Nem volt nehéz, bár sok új dolog is szerepelt a vizs­gaanyagban. Néhány órás fel­készülés azért elég volt. — Milyen érzés egy oktató­nak az asztal másik oldalán ülni egy vizsgán? — Hogy is mondjam, fur­csa dolog ez. Utoljára hat éve vizsgáztam. Amikor nemrég megkaptam a vizsgára való felhívást, én magam is éppen vizsgáztattam. így egyszerre kétféleképpen kellett vizsgára készülnöm. — Mi a véleménye a vizs­gabizottság munkájáról? — A vizsgáztatók rutinos oktatók, szerintem nagysze­rűen értik a dolgukat. — Hasznosnak érzi ezt a vizsgát, látja értelmét ennek a mozgalomnak? — Hogyne, feltétlenül, de ez nem mozgalom, hanem tör­vényes kötelezettség. Van egy régi közmondás, miszerint jobb félni, mint megijedni. Egy esetleges baleset alkalmával úgysem tudja senki, mit kel­lene csinálni. Pánik tör ki, fejetlenség. Ez a vizsiga pe­dig pontosan az ébrenlétet kényszeríti ránk, s ez nagyon értékes szempont. Komoly do­log ez, bár reméljük, nem kell sokszor igazolnunk, hogy letettük ezt a vizsgát, mert az balesetet jelentene. ★ Hát igen, egy vizsgával még nem lehet elhárítani a balese­tet, de az itt hallottak és ta­nultak felhasználásával köny- nyebb a megelőzés, s ez min­dennél fontosabb. Mert felelő­sek vagyunk a hallgatók, az oktatők-dolgozók, önmagunk egészségéért, testi épségéért, s hogy ezt belássuk, nem is kell hozzá doktorátus... Bertalanig Judit AZ EGYETEM HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI Az egyetem tanácsa decem­ber 20-án tartotta negyedik ülését e tanévben. A napi­rend első pontjaként . a ta­nács megtárgyalta az 1977 februárjában induló új szak­mérnöki szakok tantervére vo­natkozó javaslatot és a tan­folyamok pénzügyi helyzeté­ről szóló jelentést. A tanter­vek néhány szak nevének mó­dosításával elfogadást nyer­tek. A napirend második pontját az építészmérnöki kar mun­káját ismertető beszámoló ké­ÜGYEK­Ismét jelentkezik a pb in­formációs munkabizottsága az egyetemen feltett közérdekű kérdésekre kapott válaszokkal. A december 18-i tavalyi utol­só lapot lekésték az informá­ciók, így csak most adhatjuk közre az alábbiakat. Mi az oka annak a rendel­kezésnek, amely szerint egye­temünk nem vehet zsebkalku­látort a Bizományi Áruháztól? Az egyetem korábban zseb­kalkulátort és egyéb műszert is gyakran vásárolt a Bizo­mányi Áruháztól. A Bizomá­nyi Áruháznál napvilágra ke­rült visszaélések következté­ben rendőrségi vizsgálat in­dult, melynek lezárásáig az egyetem vezetése szüneteltette a Bizományi Áruházból törté­nő vásárlások engedélyezését. Jelenleg ismét van lehetőség a Bizományi Áruházból való vásárlásra. Annak érdekében, hogy a tanszékek kizárólag megfelelő specifikációjú és megfelelő áron ajánlott zseb­kalkulátorokat vásároljanak, a további vásárlások dékáni lát- tamozás után rektorhelyettesi engedélyhez vannak kötve. A. tudományos rektorhelyettes az igen széles körben jelentkező igények elbírálására szakértői bizottság véleményezése alap­ján hoz döntést. Dr. Szabó Imre tudományos rektorhelyettes ★ Miért nem üzemel az aulai lift 15 óra után? A felvonó kezelő nélkül nem működtethető, mivel a menzai felvonónál bebizonyo­sodik, hogy ellenőrzés nélkül túlterhelik és rongálják. A Pályázati felhívás pezte. A tanács a kar tevé­kenységének fő irányaival és céljával egyetértett; eredmé­nyesnek ítélte az ágazati kép­zés bevezetését, az I. évesek egyhetes előkészítését, a ta­nulmányi rend szabályozását, a társadalomtudományi tanszé­kekkel való szervezeti kap­csolat kiépítését és a pedagó­giai tanfolyam megindítását; tudomásul vette, hogy a kar a tapasztalatok alapján módo­sított tantervet 1978 márciu­sában terjeszti elő; kívánatos­nak tartja, hogy a mődosítá­BAJOK két darab felvonó közül szük­séges, hogy az igényesebb he­lyen biztonságos legyen az üzemelés. Felvonókezelői ál­láshely hiányában 15 óra után nem üzemeltetünk, mert megállapítás szerint minimális az igény is. Miért nem kötelezik a Pest- Budai Vendéglátó Vállalatot a rendszeres féregirtásra? A KÖJÁL előírása szerint minden negyedévben féregir­tást végeztetnek, de csak az egész épületben egyidőben végzett irtásnak lenne értelme, amit lebonyolítani nem lehet. A szeptemberi hideg na­pokban a Távfűtő Művek fű­tött, az egyetem — legalábbis az „F” épület — hideg ma­radt. Mi ennek az oka? Szeptember 27-től volt a próbafűtés az egész egyetemi területen, az „F” épületben is. Lehetséges, hogy valamelyik strangon hibát észlelt a hő­központ és annak javítása mi­att az le volt zárva. Hozzánk panaszbejelentés nem érke­zett. A Münnich Kollégiumot most festik. Arra a területre, ahol az V. évesek laknak, ak­kor érnek el, amikor minden­ki vizsgázik és a diploma- munkáját készíti. Hogyan le­hetséges ez? A kollégium festési munkáit a kollégium vezetőségével egyeztettük, mert egy év az időtartama. Február elején a festési munkákat az I. émé- leten kezdi a kivitelező, válla­lat, ahol 70 fő ötödéves hall­gató lakik. A többi utolsó éves a kollégium többi szint­jein szétosztva lakik. Sem a félévi, sem az év végi vizs­gák idejében nem fognak szo­bát festeni az ütemterv sze­rint. Szabó György műsz. főigazgatóhelyéttes sokat minél előbb hajtsák vég­re a felsőbb évfolyamokon is; szükséges továbbá, hogy a kar lépéseket tegyen a műterem­rendszerű oktatás hatékony­ságának növelése és az új la­boratóriumok optimális ki­használása érdekében. A ta­nács a jelentés összeállításáért ♦köszönetét fejezte ki. Harmadik napirendi pont­ként a tanács megtárgyalta az egyetem 1977. évi költségveté­si, beruházási és korszerűsíté­si tervére, valamint a KK- alapok felosztásának tervére készített javaslatot. E napiren­di ponttal kapcsolatban a ta­nács határozatilag a követke­zőket mondta ki: — A tervezett előirányzatok alkalmasak az oktató-nevelő és tudományos feladatok alapve­tő személyi és tárgyi feltéte­leinek biztosítására, azonban továbbra is törekedni kell a takarékos és célirányos gaz­dálkodásra. — A takarékosságnak 1977- ben is gazdálkodásunk alap­vető elemévé kell válnia, ezért javítanunk kell a mun­kaerő-gazdálkodást; az újon­nan beszerzett gépeket, mű­szereket azonnal üzembe kell helyezni és a már meglevőket jól ki kell használni. — A tanács az 1977. évi tervjavaslatot az elhangzottak figyelembevételével elfogadta és elismerését fejezte ki az előterjesztés összeállításáért a Gazdasági és Műszaki Fő- igazgatóságnak. Az egyetemi tanács előtt negyedik napirendi pontként az egyetem V. ötéves fejlesz­tési tervének véglegesítésére tett javaslat szerepelt. A ja­vaslat az elhangzott kiegészí­tésekkel elfogadást nyert. Az OM állásfoglalásától függően a beruházási fedezet módosítá­sa esetén új terv készítendő. Ugyancsak az OM állásfogla­lása után ki kell egészíteni az ötéves tervet a vízgazdálkodá­si főiskolai karra vonatkozó tervvel. A tanács elfogadta a fejlesztési keretek koncentrá­lására irányuló törekvést. Ki­mondta azt is, hogy meg kell határozni a tantermek kor­szerűsítésének sorrendjét. A tanács végül köszönetét fejezte ki az előterjesztés elkészítésé­ért a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóságnak, a vélemé­nyezésért pedig a tanács há­rom bizottságának. Az ötödik és egyben utolsó napirendi pontként a tanács megtárgyalta a BME könyvtá­ri hálózatának szervezeti és működési szabályzatát és azt az elhangzott kiegészítésekkel jóváhagyta. A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének elnöksége és a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága pályázatot hirdet az újságíráshoz tehetséget és ked­vet érző, tizennyolc és har­minc év közötti — nem új­ságíró munkakörben dolgozó — fiatalok számára. Pályázni lehet aktuális tár­sadalmi, ifjúságpolitikai, gaz­dasági és kulturális témájú, az újság műfajok sajátosságainak (riport, cikk, interjú stb.) megfelelő írásokkal. A pályá­zók figyelmébe ajánljuk a KISZ IX. kongresszusának kérdéseit, az ifjúsági szövetség időszerű feladatait is. Egy pályázó legfeljebb há­rom — egyenként öt-hat gé­pelt oldalnál nem hosszabb — írással pályázhat. A pálya­munkákat gépelve, három pél­dányban — részletes önélet­rajzzal együtt — kell bekül­deni. Pályadíjak: 2 db I. díj 3000—3000 Ft, 4 db II. díj, egyenként 2000 Ft, 6 db III. díj, egyenként 1000 Ft. A KISZ Központi Bizottsá­gának különdíja 2000 Ft. A MUOSZ elnökségének külön­díja 2000 Ft. A pályadíjakon kívül a ki­emelkedő pályamunkákat a bí­ráló bizottság elismerő okle­véllel jutalmazza. Ezenkívül a díjnyertes és oklevéllel jutal­mazott pályázók az 1977. szeptemberében induló újság­író stúdióra felvételt nyernek A díjnyertes pályamunkák közzétételéről a pályázat meg­hirdetői gondoskodnak. A pályamunkák beküldési határideje: 1977. február 15. Eredményhirdetés: 1977. már­cius 21. Cím: 1368 Budapest, Nép- köztársaság útja 10. (MUOSZ Oktatási Igazgatóság.) II. Újévre elkészült Metróállomás (Fotó: Horváth Gábor) v k I

Next

/
Thumbnails
Contents