A Jövő Mérnöke, 1982 (29. évfolyam, 1-39. szám)

1982-01-16 / 1. szám

Újévre Nincs szándékunk az elmúlt évről számvetést készíteni, mindössze csupán felidézzük az 1981/82. tanév első félévének néhány eseményét, jellemzőjét. Fontos feladatnak tanítottuk, hogy e nagy intézmény'irányí- " fásában jobb munkamegosz­tásra, a feladatok pontosabb körülhatárolására töreked­jünk. Jelentőségének megfele­lően készítettük elő az ifjúsá­gi parlamenteket. Most már megállapíthatjuk, hogy hallga­tóink, dolgozó fiataljaink nagy felelősséggel és a reális lehe­tőségek számbavételével szól­tak feladataikról, problémáik­ról, sok segítséget adtak ezzel az egyetemi állami és társa­dalmi szervei vezetőinek. Hoz- zákezdtünk a felsőoktatás fej­lesztésére vonatkozó felsőbb szintű határozatok egyete­münkre vonatkozó feladatai­nak kidolgozásához. Jelentős­nek tartjuk a megállapodáso­kat, amelyek a KISZ és a szakszervezeti szervekkel tör­ténő együttműködésre vonat­koznak. Elmondhatjuk, hogy hallgatóink nyugodtan ké­szülhettek a félévi vizsgákra. Egyetemünk hazánk legné­pesebb és gazdag hagyomá­nyokkal rendelkező felsőokta­tási intézménye. Első jogelőd intézményükben 200 éve kez­dődött el az oktatás. A követ­kezőkben e hagyományokra építve közös, felelős gondol­kodásra és cselekvésre lesz szükség, hogy az egyétemün- kön folyó mérnökképzés meg­feleljen hazánk gazdasági­műszaki fejlesztésében reá há­ruló feladatoknak. Köszönjük az egyetem álla­mi, párt- és társadalmi szer­vek vezető testületéinek, ve­zetőinek, oktatóinak, tudomá­nyos és hivatali munkatársai­nak, technikai dolgozóinak 1981. évi eredményes munká­ját. Ezúton kívánunk az egyetem minden dolgozójának és hall­gatójának az 1982. évi munká­jához újabb sikereket, magán­életében sok örömet és jó egészséget. Dr. Polinszky Károly rektor Dr. Barta György pb-titkár Dr. Lebovits Imre szb-titkár Dr. Váradi János a KISZ EB titkára A MINISZTERTANÁCS 1982. január I-i hatállyal mó­dosította a szellemi tevékeny­séget folytatók jövedelemadó­jára vonatkozó egyes rendel­kezéseket. Oktatóinkat és dol­gozónkat közvetlenül érintő rendelkezéseiről adott ki tájé­koztatót dr. Orosz Zoltán gaz­dasági-műszaki főigazgató. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I KöSZÖIiet A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1982. JANUÁR 16. Fotó: Schaller Kitüntetések Dr. Homoródi Lajos egyetemi tanárnak a Ma­gyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa több évtizedes eredményes oktatói és tu­dományos tevékenysége elismeréseképpen — nyug­állományba vonulása al­kalmából — a Munka Ér­demrend arany fokozata kitüntetést adományozta. Dr. Kollár György tu­dományos tanácsadónak (szervetlen kémia tanszék) a művelődési miniszter eredményes oktatói és ku­tatói munkássága elismeré­séül, nyugállományba vo­nulása alkalmából a Kiváló Munkáért kitüntetést ado­mányozta. a munkáért! A Szamosmenti Állami Tangaz­daság vezetőitől az alábbi levél ér­kezett az egyetemre: TISZTELT REKTOR EL VT ARS! A Szamosmenti Állami Tangaz­daság politikai, gazdasági vezetése és dolgozói nevében köszönetün- ket fejezzük ki az egyetem mind­azon vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak, akik felelősi, szer­vezői, segítői és végrehajtói vol­tak gazdaságunkban az almater­més 4 betakarításának. A munkában ez évben 6 e<zer 312 hallgató, 274 oktató és KISZ- aktivista vett részt. Betakarí­tottak 11 ezer 904 tonna gyümöl­csöt, ezenkívül a szedés befeje­zése után 139 tonnát feldolgoztak szovjet exportra. A végzett mun­káért elszámolt és kifizetett bér és prémium: 4 millió 536 ezer 234 forint volt. Ez évben az egyetem hallgatói minden eddiginél nagyobb létszám­ban vettek részt a gazdaság gyü- mölesbetakarításában, és ez évben szedték le a legtöbb gyümölcsöt. A gazdaság gyümölcsszedesének befejezése után segítettek a kör­nyék termelőszövetkezeteinek is. Munkájuk eredményeként gaz­daságunk időben befejezte gyü­mölcstermésének betakarítását, a végzett munka mennyiségben és minőségben is megfelelt a koráb­ban kitűzött közös célunknak. Gazdaságunk valamennyi dolgo­zója nagyra értékeli és elismerését fejezi ki azért, hogy az egyetem politikai és állami vezetése, ok­tatói kara és hallgatói más irá­nyú feladatuk és munkájuk mel­lett milyen megértéssel és felelős­ségérzettel vesznek részt a nép­gazdaság és gazdaságunk számára oly fontos mezőgazdasági munká­ban. Köszönjük az évről évre fejlődő eredményes munkát, a megértő, segítő jószándékot. Kívánjuk önöknek, hogy az egyetemi oktatók munkájukban, a hallgatók tanulmányaikban hason­ló jó eredményeket érjenek el. Ehhez kívánunk mindannyiuk- nak jó egészséget, személyes bol­dogságot. Mátészalka, 1981. december 7. 4 . Szabó László Jana Béla üpb-litkár KlSZ-biz. titkár Dr. Hegymegi István igazgató Számítógépes társadalom Megjelentek a nagy teljesítményű kisgépek Az egyetemi számítástech­nikai oktatás körül immáron több mint egy évtizede tartó vitában feltétlen tekintéllyel rendelkezik — előttem leg­alábbis — a villamosmérnöki kar műszer- és méréstechni­ka tanszéke, illetve annak ve­zetője dr. Schnell László pro­fesszor. A PDP-labor Ami bizonyítékot ez a tan­szék a magáénak mondhat, az az itt megvalósuló számítás- technikai oktatás, illetve en­nek alapját képező technikai apparátus, vagyis üzemsze­rűen 25 terminállal működő PDP labor (emlékezhetünk: az R—32, az egyetem központi gépe mellett 15 terminál mű­ködik). Schnell professzorral való beszélgetésünk az általá­nosságokból indult, a hazai és az egyetemi számítástechnikai kultúra színvonalától. — Jellemző a kultúra kife­jezés. Egyértelműen utal arra, hogy a számítástechnika álta­lában nem önmagában tekin­tendő, többnyire valamely szakterületet hat át, azon ke­resztül jut érvényre, mint pél­dául a nyelvi kultúra. Amikor újdonságként megjelenik, il­letve megjelent, egy történeti, fejlődési folyamatba kapcsoló­dott bele, s a táptalaj, amibe került, meghatározta a fejlő­dését. így azután a jelenlegi színvonalából bátran követ­keztethetünk a táptalaj minő­ségére is. Amit ma elsősorban meg kell állapítanunk, hogy az aránylag nagy befektetések nem hozták meg a kellő ered­ményt, a beruházások a szá­mítástechnika tudományát nem emelték át a kultúra szfé­rájába még a Műszaki Egyete­men sem. S ezzel el is érkez­tünk az oktatáshoz. Ez a te­rület is kapott valamennyit az elkölthető pénzből. A pénzt túlnyomórészt nagy számítóközpontok létesítésére fordították. Ez a beruházási politika a 70-es évek első fe­lében reális és elfogadható volt, de később, mikor megje­lentek a nagy teljesítményű, time-sharing üzemre is alkal­mas kisgépek, ez a politika alig-alig változott. A tapasz­talat egyértelműen megmutat­ta, hogy a számítástechnikai kultúra kialakulásának egyik nagyon fontos előfeltétele a „gépközelség”, és ez a nagy­gépes számítóközpontok eseté­ben vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehézkesen valósítható meg. — Mi lehetne a továbbiak- ban a követendő út? Tudomásul kell venni a közelmúltban lezajlott műsza­ki fejlődés tényét és eredmé­nyeit, és a számítástechnika fejlesztésére fordítható pén­zek elköltésénél ezekből le kell szűrni a tanulságokat. Megjelentek a nagy kapacitá­sú, kis méretű, és a nagygé­peknél lényegesen olcsóbb, kisebb karbantartást igénylő kisgépek, amelyek alkalmasak 12—24 terminálos time-sha­ring üzemre is. Megjelentek továbbá a mikroszámítógépek, amelyek nemcsak számolási, hanem vezérlési, adatfeldolgo­zási, tehát műszaki problémák megoldására is alkalmasak. Ezekkel lehetővé válik a kü­lönféle szakterületek specifi­kus gépeinek „okossá” tétele. A bérlista kevés Egy ipar, egy ország képét az ugyanis nem változtatja meg, hogy a bérlistákat szá­mítógéppel csinálják. Az el­osztott intelligenciájú rend­szerek terjedése azonban már minőségi változást jelent, és ezek az oktatásban is minősé­gi változtatásra adnak lehető­séget. Véleményem szerint az ész­szerű számítástechnikai beru­házási politika az lenne, ha a rendelkezésre álló pénzössze­geket (legalábbis a BME-n) ma már szocialista, ill. hazai relációból is beszerezhető kis­gépek vásárlására fordítanák, és ezeket a gépeket először a kari központokba, majd olyan tanszékekre helyeznék, ame­lyek vállalnák az oktatási cé­lú üzemben tartást. Vannak természetesen korlátozó ténye­zők is. Az Egyetemi Tanács úgy határozott, hogy az R32 bővítését be kell fejezni. Ez a döntés nyilván megalapozott, de nagyon lényeges és fontos, hogy a tervezett bővítés után valóban minden pénzt a de­centralizált, de egymás közt kapcsolatot létesíteni tudó kis­gépek invesztálására fordít­sák, ne pedig egy újabb nagy­gép vásárlására. Ez utóbbi esetben ugyanis a számítás- technikai kultúra kialakításá­nak reménye újból szertefosz­lana. 8 terminál napi 12 órán át A műszer- és méréstechni­ka-tanszéken 5 éve üzemel egy, a Számítástechnikai Koor­dinációs Intézet tulajdonában levő PDP 11/45 típusú számí­tógép, amely elsősorban kuta­tási feladatok elvégzése cél­jából került hozzánk. Igyekez­tünk a gépet minél nagyobb mértékben bekapcsolni az ok­tatásba. Ma már átlagosan 8 terminál napi 12 órán át hall­gatóink rendelkezésére áll. Rengeteg oktatási és egyéb ta­pasztalatot gyűjtöttünk, és ezeket szívesen át is adnánk az érdeklődőknek, illetékesek­nek. Sajnos, az érdeklődés ez ideig nagyon szegényes volt. h. i. Gondolkodó 2. A tanár űr Fotó: Erdő? ""amás Egy perc az élet •., Gondolkodó 1.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents