A Jövő Mérnöke, 1982 (29. évfolyam, 1-39. szám)
1982-01-16 / 1. szám
Újévre Nincs szándékunk az elmúlt évről számvetést készíteni, mindössze csupán felidézzük az 1981/82. tanév első félévének néhány eseményét, jellemzőjét. Fontos feladatnak tanítottuk, hogy e nagy intézmény irányításában jobb munkamegosztásra, a feladatok pontosabb körülhatárolására törekedjünk. Jelentőségének megfelelően készítettük elő az ifjúsági parlamenteket. Most már megállapíthatjuk, hogy hallgatóink, dolgozó fiataljaink nagy felelősséggel és a reális lehetőségek számbavételével szóltak feladataikról, problémáikról, sok segítséget adtak ezzel az egyetemi állami és társadalmi szervek vezetőinek. Hozzákezdtünk a felsőoktatás fejlesztésére vonatkozó felsőbb szintű határozatok egyetemünkre vonatkozó feladatainak kidolgozásához. Jelentősnek tartjuk a megállapodásokat, amelyek a KISZ és a szakszervezeti szervekkel történő együttműködésre vonatkoznak. Elmondhatjuk, hogy hallgatóink nyugodtan készülhettek a félévi vizsgákra. Egyetemünk hazánk legnépesebb és gazdag hagyományokkal rendelkező felsőoktatási intézménye. Első jogelőd intézményükben 200 éve kezdődött el az oktatás. A következőkben e hagyományokra építve közös, felelős gondolkodásra és cselekvésre lesz szükség, hogy az egyetemünkön folyó mérnökképzés megfeleljen hazánk gazdaságiműszaki fejlesztésében reá háruló feladatoknak. Köszönjük az egyetem állami, párt- és társadalmi szervek vezető testületeinek, vezetőinek, oktatóinak, tudományos és hivatali munkatársainak, technikai dolgozóinak 1981. évi eredményes munkáját. Ezúton kívánunk az egyetem minden dolgozójának és hallgatójának az 1982. évi munkájához újabb sikereket, magánéletében sok örömet és jó egészséget. Dr. Polinszky Károly rektor Dr. Barta György pb-titkár Dr. Lebovits Imre szb-titkár Dr. Váradi János a KISZ KB titkára A MINISZTERTANÁCS 1982. január 1-i hatállyal módosította a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadójára vonatkozó egyes rendelkezéseket. Oktatóinkat és dolgozónkat közvetlenül érintő rendelkezéseiről adott ki tájékoztatót dr. Orosz Zoltán gazdasági-műszaki főigazgató. Számítógépes társadalom Megjelentek a nagy teljesítményű kisgépek Az egyetemi számítástechnikai oktatás körül immáron több mint egy évtizede tartó vitában feltétlen tekintéllyel rendelkezik — előttem legalábbis — a villamosmérnöki kar műszer- és méréstechnika tanszéke, illetve annak vezetője dr. Schnell László professzor. A PDP-labor Ami bizonyítékot ez a tanszék a magáénak mondhat, az az itt megvalósuló számítástechnikai oktatás, illetve ennek alapját képező technikai apparátus, vagyis üzemszerűen 25 terminállal működő PDP labor (emlékezhetünk: az R—32, az egyetem központi gépe mellett 15 terminál működik). Schnell professzorral való beszélgetésünk az általánosságokból indult, a hazai és az egyetemi számítástechnikai kultúra színvonaláról. — Jellemző a kultúra kifejezés. Egyértelműen utal arra, hogy a számítástechnika általában nem önmagában tekintendő, többnyire valamely szakterületet hat át, azon keresztül jut érvényre, mint például a nyelvi kultúra. Amikor újdonságként megjelenik, illetve megjelent, egy történeti, fejlődési folyamatba kapcsolódott bele, s a táptalaj, amibe került, meghatározta a fejlődését, így azután a jelenlegi színvonalából bátran következtethetünk a táptalaj minőségére is. Amit ma elsősorban meg kell állapítanunk, hogy az aránylag nagy befektetések nem hozták meg a kellő eredményt, a beruházások a számítástechnika tudományát nem emelték át a kultúra szférájába még a Műszaki Egyetemen sem. S ezzel el is érkeztünk az oktatáshoz. Ez a terület is kapott valamennyit az elkölthető pénzből. A pénzt túlnyomórészt nagy számítóközpontok létesítésére fordították. Ez a beruházási politika a 70-es évek első felében reális és elfogadható volt, de később, mikor megjelentek a nagy teljesítményű, time-sharing üzemre is alkalmas kisgépek, ez a politika alig-alig változott. A tapasztalat egyértelműen megmutatta, hogy a számítástechnikai kultúra kialakulásának egyik nagyon fontos előfeltétele a „gépközelség”, és ez a nagygépes számítóközpontok esetében vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehézkesen valósítható meg. — Mi lehetne a továbbiakban a követendő út? Tudomásul kell venni a közelmúltban lezajlott műszaki fejlődés tényét és eredményeit, és a számítástechnika fejlesztésére fordítható pénzek elköltésénél ezekből le kell szűrni a tanulságokat. Megjelentek a nagy kapacitású, kis méretű, és a nagygépeknél lényegesen olcsóbb, kisebb karbantartást igénylő kisgépek, amelyek alkalmasak 12—24 terminálos time-sharing üzemre is. Megjelentek továbbá a mikroszámítógépek, amelyek nemcsak számolási, hanem vezérlési, adatfeldolgozási, tehát műszaki problémák megoldására is alkalmasak. Ezekkel lehetővé válik a különféle szakterületek specifikus gépeinek „okossá” tétele. A bérlista kevés Egy ipar, egy ország képét az ugyanis nem változtatja meg, hogy a bérlistákat számítógéppel csinálják. Az elosztott intelligenciájú rendszerek terjedése azonban már minőségi változást jelent, és ezek az oktatásban is minőségi változtatásra adnak lehetőséget. Véleményem szerint az észszerű számítástechnikai beruházási politika az lenne, ha a rendelkezésre álló pénzösszegeket (legalábbis a BME-n) ma már szocialista, ill. hazai relációból is beszerezhető kisgépek vásárlására fordítanák, és ezeket a gépeket először a kari központokba, majd olyan tanszékekre helyeznék, amelyek vállalnák az oktatási célú üzemben tartást. Vannak természetesen korlátozó tényezők is. Az Egyetemi Tanács úgy határozott, hogy az R32 bővítését be kell fejezni. Ez a döntés nyilván megalapozott, de nagyon lényeges és fontos, hogy a tervezett bővítés után valóban minden pénzt a decentralizált, de egymás közt kapcsolatot létesíteni tudó kisgépek invesztálására fordítsák, ne pedig egy újabb nagygép vásárlására. Ez utóbbi esetben ugyanis a számítástechnikai kultúra kialakításának reménye újból szertefoszlana. 8 terminál napi 12 órán át A műszer- és méréstechnika-tanszéken 5 éve üzemel egy, a Számítástechnikai Koordinációs Intézet tulajdonában levő PDP 11/45 típusú számítógép, amely elsősorban kutatási feladatok elvégzése céljából került hozzánk. Igyekeztünk a gépet minél nagyobb mértékben bekapcsolni az oktatásba. Ma már átlagosan 8 terminál napi 12 órán át hallgatóink rendelkezésére áll. Rengeteg oktatási és egyéb tapasztalatot gyűjtöttünk, és ezeket szívesen át is adnánk az érdeklődőknek, illetékeseknek. Sajnos, az érdeklődés ez ideig nagyon szegényes volt. h. i. Egy perc az élet .., Gondolkodó 1. Gondolkodó 2. A tanár úr Fotó: Erdő? "Tamás VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! KÖSZÖNJEI A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1982. JANUÁR 16. Fotó: Schaller Kitüntetések Dr. Homoródi Lajos egyetemi tanárnak a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa több évtizedes eredményes oktatói és tudományos tevékenysége elismeréseképpen — nyugállományba vonulása alkalmából — a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. Dr. Kollár György tudományos tanácsadónak (szervetlen kémia tanszék) a művelődési miniszter eredményes oktatói és kutatói munkássága elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Kiváló Munkáért kitüntetést adományozta. a munkáért! A Szamosmenti Állami Tangazdaság vezetőitől az alábbi levél érkezett az egyetemre: TISZTELT REKTOR ELVTÁRS! A Szamosmenti Állami Tangazdaság politikai, gazdasági vezetése és dolgozói nevében köszönetünket fejezzük ki az egyetem mindazon vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak, akik felelősi, szervezői, segítői és végrehajtói voltak gazdaságunkban az almatermés betakarításának. A munkában ez évben 6 ezer 312 hallgató, 274 oktató és KISZ- aktivista vett részt. Betakarítottak 11 ezer 904 tonna gyümölcsöt, ezenkívül a szedés befejezése után 139 tonnát feldolgoztak szovjet exportra. A végzett munkáért elszámolt és kifizetett bér és prémium: 4 millió 536 ezer 234 forint volt. Ez évben az egyetem hallgatói minden eddiginél nagyobb létszámban vettek részt a gazdaság gyümölcsbetakarításában, és ez évben szedték le a legtöbb gyümölcsöt. A gazdaság gyümölcsszedésének befejezése után segítettek a környék termelőszövetkezeteinek is. Munkájuk eredményeként gazdaságunk időben befejezte gyümölcstermésének betakarítását, a végzett munka mennyiségben és minőségben is megfelelt a korábban kitűzött közös célunknak. Gazdaságunk valamennyi dolgozója nagyra értékeli és elismerését fejezi ki azért, hogy az egyetem politikai és állami vezetése, oktatói kara és hallgatói más irányú feladatuk és munkájuk mellett milyen megértéssel és felelősségérzettel vesznek részt a népgazdaság és gazdaságunk számára oly fontos mezőgazdasági munkában. Köszönjük az évről évre fejlődő eredményes munkát, a megértő, segítő jószándékot. Kívánjuk önöknek, hogy az egyetemi oktatók munkájukban, a hallgatók tanulmányaikban hasonló jó eredményeket érjenek el. Ehhez kívánunk mindannyiuknak jó egészséget, személyes boldogságot. Mátészalka, 1981. december 7. 4 . Szabó László Jana Béla üpb-titkár KISZ-biz. titkár Dr. Hegymegi István igazgató