A Jövő Mérnöke, 1984 (31. évfolyam, 1-39. szám)
1984-01-20 / 1. szám
Képviselőim útján tudattam a rokonsággal, hogy igényt tartok rétesfélére, születésnapom alkalmából... Hátha süt valamelyik ráérő nagynéném ... Igen. Ez az. Érdekvédelmem többé-kevésbé jól működik, bár ez mákos. A káposztásat szeretem igazán. Ja, itt van. Győztem!!! (Fotó: Csuhas) Pályázati felhívás a Sztoczek utcai menza étkeztetési rendszerére A Pest-Budai Vendéglátó Vállalat és a BME Gazdasági és Műszaki Főigazgatósága pályázatot hirdet a Budapest, XI., Sztoczek u. és a Bertalan Lajos u. sarkán meglévő épület felújítása és bővítés keretében kialakuló menza racionálisabb kihasználásának tervezésére. A pályázatban a menzai étkeztetés gyorsítására, javítására, a sokoldalú közösségi felhasználhatóságra, esztétikus környezet kialakítására kell javaslatokat kidolgozni, egyénileg vagy csoportosan. A konyhai és étkeztetési rendszer egy komplex feladat, szervezési és műszaki megoldásra vonatkozó elképzelések egyaránt felmerülhetnek. Adottságként kell kezelni az alábbiakat: — Az étkeztetés adatai: 1200 menü adag, 1800 a la carte adag, csúcsidőben 60% 11,30— 13,00 óra között, ebédeltetés: 11,30—14,30. — A meglévő és bővítésként létesítendő épület szerkezeti adottsága. A pályázat beadási határideje: 1984. február 29. A pályázatokat a főigazgatóság fejlesztési osztályára, Budapest, XI., Egri József u. 20—22. I. e. 108., kell beadni. A pályázatokat a kiírók által kijelölt szakemberekből álló zsűri bírálja el, 1984. március 15-ig. Az eredményeket a főigazgatóság hirdetőtábláján („A” épület földszint) lehet megtekinteni 1984. március 25-től. Díjazásra a kiírók 20 ezer forintot fordítanak. A pályázatban a műszaki adottságokon alapuló, az épület szerkezetét nem érintő javaslatokat kell kidolgozni. Dokumentálni kell rajzban és szövegben a szervezési, műszaki megoldást a konyhatechnológiai berendezések jelölésével. Egy pályaműben egy változatot lehet kidolgozni. A pályázat nyilvános . A kivitelezés alatt álló épület tervdokumentációja a műszaki fejlesztési osztályon, Budapest, XI., Egri József u. 20— 22., I. e. 108., Frigyes Pál okleveles építészmérnöknél megtekinthető, munkanapokon 3— 9 óra között. Budapest, 1983. január 3. BME Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság Pest-Budai Vendéglátó Vállalat Évzáró-évnyitó a munkásőröknél Évzáró-évnyitó egységgyűlést tartott a XI. kerületi Szanyi Nagy István munkásőrparancsnokság január 6-án. Ünnepélyes külsőségek között került sor a parancsnokok és a kerületi pártbizottság első titkárának beszédére, majd nagyszámú kitüntetést adtak át. A leszerelők és tartalékállományba menők felmentése után a munkásőrjelöltek letették az esküt. Hosszú idő után először a műegyetem diákmunkásőrt avatott: Balogh Istvánt, a közlekedésmérnöki karról. A műegyetemi század I. szakasza Kiváló Szakasz kitüntetést kapott (parancsnoka Magyarosai József). Kiváló Raj címet a III. szakasz 1. raja (parancsnoka Kelemen Tamás). Kiváló Munkásőr: Bálint István, Décsei Lajos, dr. Vágvölgyi Ferenc, Rácz Miklós. 15 éves szolgálatért „Szolgálati érdemérem” tulajdonosa Hegedűs László lett. 10 éves szolgálatért „Szolgálati érdemérem”: dr. Benyó Zoltán, Csík Gáspár, Gál Attila, dr. Hárskúti István, Kiss Lajos, dr. Kovács Tivadar, dr. Laczházi Gyula, dr. Madarász György, Ozorai Gábor, Paár Zoltán, dr. Perjési István, Rudolf Péter, Soós László, dr. Szilágyi Béla, ifj. dr. Vajta Miklós. Ifjúsági díj a Fizikai Intézetben December 21-én szerdán, az intézeti tanácsülésen osztották ki először a BME Fizikai Intézet tanácsa és az intézet KISZ-szervezete által alapított intézeti ifjúsági díjat. A díjat DR. SZARVAS GÁBOR adjunktus vehette át első ízben dr. Kónya Alberttől, az intézet igazgatójától, a kisszámítógépes mérőberendezés üzembe állításáért, az általa javasolt holografikus elmozdulás- és rezgésmérésmódszer számítógépes programjainak elkészítésében, valamint az oktatás terén végzett eredményes munkájának elismeréséül.★ Az ifjúsági díj alapításáról az idén döntött az intézeti tanács. Azok az intézetben dolgozó 35 éven aluliak, oktatók, kutatóik, ösztöndíjasok, tanszéki mérnökök, szakmunkások és különböző szerződéseken dolgozók jutalmazhatók vele egyéni és kollektív pályázat útján, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak az adott évben. A díj célja, hogy mozgósítsa a fiatalokat a Fizikai Intézet, illetve az egyes tanszékek előtt álló feladatok megoldására. Pályázni lehet az oktató-nevelő és a tudományos munka színvonalas ellátását segítő gyakorlati és elméleti munkával (módszertani kezdeményezések, példatár, jegyzet, műszerek, mérőberendezések), továbbá konkrét tudományos eredményekkel (kandidátusi, egyetemi doktori disszertációk, színvonalas publikációk, szabadalmak) stb. Az ifjúsági díj összege egy személy jutalmazása esetén 5 ezer forint, csoport jutalmazása esetén személyenként legalább 2 ezer forint. Télközepi ajánlatok nyárra Néhány hete tartotta sajtótájékoztatóját a Budapest Tourist Utazási Iroda, ahol kiadványukat böngészve meglepetéssel vettem tudomásul: a helyenként már elviselhetetlenül magas árak ellenére olyan ajánlataik is vannak, amelyek egy egyetemista számára vonzóak lehetnek. A külföldi utak drágák, az iroda itthon akar erősíteni, s megpróbálnak a legkülönbözőbb igényeknek elébe menni. Mindenesetre így is van két külföldi út, amely egy diák számára is szóba jöhet. Az egyik bulgáriai üdülés a tengerparti Kamcsiján, ahol faházakban helyezik el a vendégeket, és teljes ellátást adnak. Mindezt 3050 — tíznapos út —, illetve 2200 Ft — nyolcnapos út — ellenében. Sörtúrának is beillik a négynapos prágai út. Ez tulajdonképpen nem is szervezett program, hiszen csak szállást adnak, de mindöszsze 700 Ft-ot kell befizetni. (Azok számára, akik esetleg szegényesnek találják-e két ajánlatot, étvágygerjesztőül egy Münchenből— Skandináviába szervezett utat ismertetek. Irányár 49 000 forint, amiért egy gurulószállodában — értsd: busz után kapcsolt BOTEL kabinjaiban — 27 éjszakát lehet eltölteni, miközben a „szerelvény” végiggördül az NSZK-n, Dánián, Svédországon és Finnországon. Az utat egyébként egy nyugatnémet iroda szervezi.) E kitérő után valószínűleg csillapítólag hatnak majd a hazai lehetőségek. Az utazási iroda jó néhány eddig „idegenforgalmilag feltáratlan” területet célzott meg, s emellett egyre kevesebb kötött programot szervez, a vendégnek hagyva meg a döntés jogát. Budapesttől 60 kilométerre, Bánkon például csak szállást kínálnak a motelban és fél- vagy egész penziót, hiszen a hegyek között fekvő tó önmagában is elég lehetőséget kínál az idő eltöltésére. Horgászoknak, természetrajongóknak, és egymást még csak kóstolgató pároknak ajánlhatom a Szigetközben, Dunaszigeten eltölthető hét napot, ami teljes ellátással 2000 forintba kerül. Külön műfaj a falusi üdülés, ami manapság kezd egyre népszerűbb lenni. A Budapest Tourist ajánlatai közül talán az őrségbe — Criszen Péterre vagy Hegyhátszentjakabra — szólók a legvonzóbbak, az egy-egy hét körülbelül 1400 forintba kerül. Nudistáknak is javasolják a Kiskunságra szóló tanyai üdüléseket: egy napra személyenként 150-200 forintot kell fizetni, s a nyaraló arra az időre elvágja magát a megvetett civilizációtól. Aki azonban nemcsak a hasát akarja süttetni, az sporttanfolyamokon is részt vehet. Teniszezni például a program szerint egy hét alatt — Bánkon, Sopronban és Tatán lehet megtanulni. (Ez utóbbi a legolcsóbb, félpenzióval 1870 forint.). A vitorlástanfolyamhoz ennyi már nem elég: először úszni kell megtanulni, majd részt venni a Budapesten megtartott négy elméleti foglalkozáson, s csak ezután következik a tíznapos gyakorlati képzés, ami az A vagy B kategóriás kishajóvezetői vizsgára készít föl. A részvételi díj 1680 forint, s aki sikeresen levizsgázott, az „továbbléphet”, s befizethet a vitorlástúrákra. (Egy-egy négynapos túra 890 forint.). Persze, ha valaki a vízimádat plebejusabb formáját választja, az elmehet az (1800 forintos) egyhetes tiszai evezőstáborba, ami Szolnok központtal működik. Mindezt lehet túl drágának, körülményesnek, konformnak tartani, de az Iroda kiegészítő szolgáltatásokat is elvégez, tehát vállalnak útiterv-készítést, csoportoknak tetszés szerinti utak szervezését, lebonyolítását, lakás-, szobafoglalást. Akit érdekel egy említett program, vagy prospektust, bővebb felvilágosítást akar szerezni, ő is a Roosevelt téri irodában kap. Torma Tamás Hatás Gyula 1910-1983 Mély megrendüléssel értesültünk tanszékünk régi dolgozójának, Hatás Gyula laboránsnak elhunytáról. Hatás Gyula 1936-tól nyugdíjba vonulásáig 34 éven keresztül volt a szervetlen kémia tanszék hallgatói laboratóriumának vezető laboránsa. Ahhoz a kiemelkedő régi gárdához tartozott, melynek tagjai a tanszéket szinte otthonuknak tekintették. Gyula bácsi gondos munkájára mindig számítottunk, tudtuk, ha ő van a hallgatói laboratóriumban, akkor mindig minden pontosan készen áll a laboratóriumi feladatokhoz. Szerette munkáját, szerette a hallgatókat, akik bizalommal fordultak hozzá. Hosszú időn át ő kezelte a tanszéki raktárt is. Keze nyomát most is őrzik az általa összeállított laboratóriumi vegyszersorozatok, a laboratórium falán elhelyezett táblázatok. Munkáját ma is példaként állítjuk a nyomába lépő fiatal munkatársak elé. Lesz-e belőle VITAROVAT? A JM őszi számai rendkívül sok vitát váltottak ki. Az ellenvélemények, hozzászólások egy részét írásban kaptuk meg, ami igen hasznos, hiszen akkor nemcsak mi ismerjük meg a tartalmukat, közre is adhatók; ha valami megéri, tovább vitatkozunk róla, pontosabb képet nyerhetünk a világról és magunkról. Elég az hozzá, hogy nagy öröm e sok reagálás, remélhetőleg folytatásos közlés lesz belőle. A barakk ajtajából is látható A JM 1983. december 9-i számának címoldalán jelent meg hajó cikke, („Szükség volt a modulra”) melynek szerzője — lehet, hogy nem szándékosan — találóan jellemezte a diákokat: olyan környezetben akarnak élni, amely olyan mint ők. Ez a környezet a barakk ajtajából is látható, s láthatta volna hajó is, ha nemcsak a friss festéket nézi. A „K” épület oldala valóban nincs még kifestve, csupán a könyvtárhoz vezető átjáró alját t takarja-el-számtalan-betli,melyekkel szerzőik talán az egykori Teleki,téri zsibvásárt akarják felújítani, kínálva eladásra ezerféle cikket. Fontosabb klasszikus építészeti környezet?! — Pár lépésnyire innen, a Budafoki úti trafóépület utcai homlokzatán úgyszintén cetlik tömege. Pár hónapja a JM egyik cikke felháborodottan ostorozta az ismeretlen osztrákot, aki a trafóépületet látván, aminek bővítése még nem volt kész, epésen beszélt az ungarische Wirtschaftról. Nem lehetséges, hogy nem a homlokzati, téglák hiányát, hanem a cetliket vette észre. Kajó riportja szerint az alkalmazott színek ... felhívják a figyelmet a barakkokra. A figyelemfelhívás minden kor építészének szándéka. A ma már elítélt „szocreál”-stílusra ugyanúgy az ablakok „klasszikus” kerete és az oszlopsor volt jellemező, mint a frissen festett barakkra. A „vakolatarchitektúra” hazugság — hallhatjuk gyakran. Egy antik oszlop vakolat-utánzata elítélendő, de ha festékből készül, akkor már nem? Kár, hogy hajó nem nézett be a barakkba. Az asztalon mindig találhat otthagyott tálcákat, üvegeket, poharakat. Ragadnak a székek a kiöntött főzeléktől. Ez a környezet sem véletlen. Nem az az oka, hogy már nincs pincér. Bécsben, az ENSZ-városban is önkiszolgáló étterem van. Ott viszont nem a jövő, hanem a jelen mérnökei étkeznek, akik ma dolgoznak. Ott vannak a múlt mérnökei is, akik már produkáltak a homlokzat festésénél maradandóbb alkotásokat. Ott étkeznek a diplomaták, akik országukat a legmagasabb rangú nemzetközi szervezetnél képviselik. És nem marad a szennyes edény az asztalon. Bárki nyugodtan leülhet bármelyik székre, utcai ruhában, sőt protokolleseményhez öltözve is, nem ragad oda. Ennek az étteremnek a vendégeiről is elmondható, hogy olyan környezetben akarnak élni, ami olyan, mint ők. Szondi Egon A hallgató olyan lény A szerző fenti írásából igen határozott kép (vagy ez talán már ítélet is?) bontakozik ki. Eszerint a műegyetemi hallgató olyan lény, akit jól jellemez egy pitiáner cetlihalom, valamint az étkezde székeire kent főzelék. Bár fiatal korom miatt bizonyára elfogult vagyok, de az elmúlt öt évben hallgatótársaimban azért ennél több értéket tudtam felfedezni. Azt készséggel elhiszem — bár sajnos még nem láttam —, hogy az ENSZ-városban a mérnökök tudnak kulturáltan étkezni. Azt azonban már kétlem, hogy ez csupán azért lenne, mert ők már nem a jövő, hanem a jelen végzett, dolgozó mérnökei. — Amint tudom, nálunk a Modulban oktatók és hallgatók együtt étkeznek. Utánanéztem ma reggel, milyen — a hallgatók üzletelését szolgáló — hirdetések láthatók a szerző által említett helyeken. A következőket találtam: gépelés, könyvkötés, lakáscsere, egyetemi segédmunkás-felvétel, valamint egyetemi klubok programjai, a lengyel kulturális napok programja, folk-,jazz koncert és komolyzenei sorozat. Bár a hirdetések tartalma vegyes, de véleményem szerint a bennük jelzett kulturális élet legalább annyira beletartozik a hallgatókról alkotott képbe, mint a főzelék a modul székein. — kajó — Februártól gépíró-tanfolyam egyetemistáknak Hatvanórás gépíró-tanfolyamot indít a TIT egyetemi hallgatóknak és különféle szellemi foglalkozású érdeklődőknek. A foglalkozások februártól júliusig, heti három órában, hétfőn vagy szerdán lesznek. A kezdési időpont: 15 óra vagy 17,30. Jelentkezni lehet 1984. január 24-én és 31-én, 14—17 óra között, a TIT budapesti szervezetében, Budapest, VIII., Múzeum u. 7. szám alatt. Részvételi díj: 900 forint. (cs.)