A Jövő Mérnöke, 1990 (37. évfolyam, 1-27. szám)

1990-02-07 / 1. szám

Tisztelt Ol­vasó! IlllllllIlllllll! Úgy illenék talán, hogy boldog új évvel köszöntsük Önöket A Jövő Mérnöke idei első számában, de attól fél­ek, Önök másra kíván­csiak. Például arra: mitől változott meg a lap jól ismert formátu­ma? Miért nőtt az ára háromról öt forintra? A helyzet a követ­kező: a hagyományos technológiájú nyomda költségei ma már meg­fizethetetlenek a szá­munkra, így másokhoz hasonlóan mi is kényte­lenek voltunk áttérni a számítógépes szerkesz­tésre — az új formá­tum ennek a következménye. Hogy honnan tellett nekünk számítógépekre, s hogy az új formátum még elég fésületlen, s inkább karilapszerű, semmint újsághoz hasonló? Hát kérem: számítógépek­hez a Külföldi Hallga­tók Mérnökképző Központja révén jutot­tunk, az ő érdemük, hogy a modernebb technikát használhat­­juk, mi érdemünk pe­dig annyi, hogy —­s ennek tudható be a je­lenlegi formátum kiala­kulatlansága — az új rendszerre, a számító­gépek használatára nem félév, hanem két hét(!) alatt álltunk át, s­­ az új technológiának rengeteg — tartalmi és formai — követelmé­nye van, melyekkel egyelőre csak birkó­zunk, az első néhány szám után remélhetőleg sikerrel. S hogy miért emeltük­­ lap árát? Nos, mert a lap költségei minden takaré­kosság, létszámmegtakarí­tás, technológiaváltás dienére is növekedtek. Szerkeszte­ke Módosított KK 62-38 a jutalom javára Nadrágszíjhúzó idők­ben természetes reakció, hogy a munkavállalók csök­kenő életszínvonalukba ne­hezen törődnek bele, kiegészítő források után néznek. Ezért sem véletlen, hogy az FDSZ decemberi választmányi ülésén ki­emelt helyen szerepelt a megbízásos munkák idei terve. Az ülés tétje nem kevesebb volt, minthogy változtassanak az elosztá­si arányokon, mégpedig a résztvevők jutalmazásá­nak javára. Az eddigi 58- 42-es arányt 62-38-ra módosította a választ­mány, amivel az egyetemi tanács ülése is egyetértett. A jövőben tehát minden száz forint eredményből hatvankettőt lehet jutalma­zásra fordítani. Ez, a látszólag, kis mérvű módosítás is ko­molyan érinti a gazdálko­dást, ami a választmány szerint úgy oldható meg, ha az egységek csökkentik re­zsi­költségeiket, iletve a központi kiadásokat. A ta­karékosság fő eszköze le­het, ha a KK-t megszabadítják minden olyan költségtényezőtől, ami az alaptevékenység­gel kapcsolatos. A megbízásos munkák módosításával foglalkozó belső utasítás kidolgozása jelenleg is folyik. Az ígére­tek szerint március végére készül el, amit az FDSZ ké­seinek tart, s ezért felaján­lotta segítségét. A belső utasítás köz­zétételéig a szerződéseket a régi szabályozás alapján kell megkötni, de a március utáni kötéseknél már a mó­dosított feltételeket lehet figyelembe venni.­­h- Tolmács- és szakfordító diploma is kapható! Szervezeti változások a Nyelvi Intézetben V­oltaképpen örülni il­lenek azon, hogy a nyelvoktatás ma — leg­alábbis a szavak szintjén — elsődleges fontosságú kérdéssé kezd válni. A folytonos átszervezések, s a nemritkán felröppenő pletykák és álhírek vi­szont igencsak megkese­rítik az intézet munkatársainak életét.­­Legutóbb éppen az a hí­resztelés keltett pánikhan­gulatot a tanárok között, hogy az egyetem egyszerű­en fel szeretné számolni az egész Nyelvi Intézetet... A mostani átszervezés egy régóta vitatott kér­désre ad majd végleges /?/ választ. Az eddig karonkén­ti elosztásban működő nyelvtanárok ugyan szak­mailag — lazább kötöttségű — nyelvi csoportokba is be voltak sorolva, aszerint, ki milyen nyelvet tanított. Egy november 27-én elfogadott egyetemi tanácsi határozat szerint azonban a jövőben csak nyelvi szakcsoportok szerint osztják el a tanáro­kat. Tehát megszűnik a kari csoportok szétforgácsolt rendszere. A nagyobb nyelvek ok­tatói önálló szakmai csoportokat alkotnak, s a kevesebbek által választott "kis" nyelvek egy külön cso­portba kerülnek. Szeptem­bertől tehát várhatóan már ilyen módon indul az okta­tás, egy tanár több karon is oktat. E mellett a szervezeti át­csoportosítás mellett egy lényeges újdonságról is beszámolt a Nyelvi Intézet igazgatója, FAZEKAS PÁLNÉ dr. Már most le­het jelentkezni arra a tol­mács- és szakfordítói tanfolyamra, amelyet ugyancsak ősztől kíván elindítani az intézet. A másoddiplomát is nyújtó szakfordító-képzés termé­szetesen az általánosan kö­telező középfokú nyelvvizsga szintjénél ma­gasabb szintű nyelvtudást ígér a vállalkozó szellemű hallgatóknak. Speciális tan­tárgyakkal, intenzív tanu­lással négy egyetemi félév, majd pedig két félévnyi posztgraduális oktatás ke­retében /vagyis összesen hat szemeszter alatt/ lehet megszerezni a sikeres ta­nulmányokat igazoló máso­dik diplomát. A lehetőség eléggé csábító — bár két­ségtelenül többletmunkát jelent majd a hallgatók szá­mára. Egyelőre csak angol nyelv -­k ből in- szám­ítul a 3 . oldal ilyen kurzus 1990. szeptemberé­ben, de várható, hogy ké­sőbb más nyelvekből is megszervezik a képzést. —ts

Next