A Jövő Mérnöke, 1990 (37. évfolyam, 1-27. szám)
1990-02-07 / 1. szám
Tisztelt Olvasó! IlllllllIlllllll! Úgy illenék talán, hogy boldog új évvel köszöntsük Önöket A Jövő Mérnöke idei első számában, de attól félek, Önök másra kíváncsiak. Például arra: mitől változott meg a lap jól ismert formátuma? Miért nőtt az ára háromról öt forintra? A helyzet a következő: a hagyományos technológiájú nyomda költségei ma már megfizethetetlenek a számunkra, így másokhoz hasonlóan mi is kénytelenek voltunk áttérni a számítógépes szerkesztésre — az új formátum ennek a következménye. Hogy honnan tellett nekünk számítógépekre, s hogy az új formátum még elég fésületlen, s inkább karilapszerű, semmint újsághoz hasonló? Hát kérem: számítógépekhez a Külföldi Hallgatók Mérnökképző Központja révén jutottunk, az ő érdemük, hogy a modernebb technikát használhatjuk, mi érdemünk pedig annyi, hogy —s ennek tudható be a jelenlegi formátum kialakulatlansága — az új rendszerre, a számítógépek használatára nem félév, hanem két hét(!) alatt álltunk át, s az új technológiának rengeteg — tartalmi és formai — követelménye van, melyekkel egyelőre csak birkózunk, az első néhány szám után remélhetőleg sikerrel. S hogy miért emeltük lap árát? Nos, mert a lap költségei minden takarékosság, létszámmegtakarítás, technológiaváltás dienére is növekedtek. Szerkeszteke Módosított KK 62-38 a jutalom javára Nadrágszíjhúzó időkben természetes reakció, hogy a munkavállalók csökkenő életszínvonalukba nehezen törődnek bele, kiegészítő források után néznek. Ezért sem véletlen, hogy az FDSZ decemberi választmányi ülésén kiemelt helyen szerepelt a megbízásos munkák idei terve. Az ülés tétje nem kevesebb volt, minthogy változtassanak az elosztási arányokon, mégpedig a résztvevők jutalmazásának javára. Az eddigi 58- 42-es arányt 62-38-ra módosította a választmány, amivel az egyetemi tanács ülése is egyetértett. A jövőben tehát minden száz forint eredményből hatvankettőt lehet jutalmazásra fordítani. Ez, a látszólag, kis mérvű módosítás is komolyan érinti a gazdálkodást, ami a választmány szerint úgy oldható meg, ha az egységek csökkentik rezsiköltségeiket, iletve a központi kiadásokat. A takarékosság fő eszköze lehet, ha a KK-t megszabadítják minden olyan költségtényezőtől, ami az alaptevékenységgel kapcsolatos. A megbízásos munkák módosításával foglalkozó belső utasítás kidolgozása jelenleg is folyik. Az ígéretek szerint március végére készül el, amit az FDSZ késeinek tart, s ezért felajánlotta segítségét. A belső utasítás közzétételéig a szerződéseket a régi szabályozás alapján kell megkötni, de a március utáni kötéseknél már a módosított feltételeket lehet figyelembe venni.h- Tolmács- és szakfordító diploma is kapható! Szervezeti változások a Nyelvi Intézetben Voltaképpen örülni illenek azon, hogy a nyelvoktatás ma — legalábbis a szavak szintjén — elsődleges fontosságú kérdéssé kezd válni. A folytonos átszervezések, s a nemritkán felröppenő pletykák és álhírek viszont igencsak megkeserítik az intézet munkatársainak életét.Legutóbb éppen az a híresztelés keltett pánikhangulatot a tanárok között, hogy az egyetem egyszerűen fel szeretné számolni az egész Nyelvi Intézetet... A mostani átszervezés egy régóta vitatott kérdésre ad majd végleges /?/ választ. Az eddig karonkénti elosztásban működő nyelvtanárok ugyan szakmailag — lazább kötöttségű — nyelvi csoportokba is be voltak sorolva, aszerint, ki milyen nyelvet tanított. Egy november 27-én elfogadott egyetemi tanácsi határozat szerint azonban a jövőben csak nyelvi szakcsoportok szerint osztják el a tanárokat. Tehát megszűnik a kari csoportok szétforgácsolt rendszere. A nagyobb nyelvek oktatói önálló szakmai csoportokat alkotnak, s a kevesebbek által választott "kis" nyelvek egy külön csoportba kerülnek. Szeptembertől tehát várhatóan már ilyen módon indul az oktatás, egy tanár több karon is oktat. E mellett a szervezeti átcsoportosítás mellett egy lényeges újdonságról is beszámolt a Nyelvi Intézet igazgatója, FAZEKAS PÁLNÉ dr. Már most lehet jelentkezni arra a tolmács- és szakfordítói tanfolyamra, amelyet ugyancsak ősztől kíván elindítani az intézet. A másoddiplomát is nyújtó szakfordító-képzés természetesen az általánosan kötelező középfokú nyelvvizsga szintjénél magasabb szintű nyelvtudást ígér a vállalkozó szellemű hallgatóknak. Speciális tantárgyakkal, intenzív tanulással négy egyetemi félév, majd pedig két félévnyi posztgraduális oktatás keretében /vagyis összesen hat szemeszter alatt/ lehet megszerezni a sikeres tanulmányokat igazoló második diplomát. A lehetőség eléggé csábító — bár kétségtelenül többletmunkát jelent majd a hallgatók számára. Egyelőre csak angol nyelv -k ből in- számítul a 3 . oldal ilyen kurzus 1990. szeptemberében, de várható, hogy később más nyelvekből is megszervezik a képzést. —ts