Új Szó, 1969-1970 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1970-02-14 / 28. szám
1970 február 14 ÚJ SZÓ SAINT VALENTINE DAY SZENT BÁLINT NAPJA St. Valentine Day, (Bálint napja), február 14-e, amikor képes lapon küldött nyomtatott tréfás vagy kedveskedő üzeneteket szokás küldeni annak, aki kedvesünk, akit szeretünk vagy akinek a szerelmét szeretnénk elnyerni. Bálint napkor választanak sokan szeretőt, menyaszszonyt vagy vőlegényt, s ez az a nap, amikor sokan szeretnék meghatározni, hogy mi is hát a szerelem. Azt persze, hogy mi a szerelem, bölcselők, filozófusok és költők sokféleképpen próbálták meghatározni, így például Dr. Donald Wilson professzor (Sheridan College) is, aki szerint a szerelem nem más, mint két személy, egy férfi és egy nő közös jövő felé tekintése, közös irányvétele. De hogyan tudja, miképp érzi valaki, hogy van szerelme, hogy szerelembe esett? Lobbanhat az emberben szerelem első látásra? Igaz az, hogy “csak egy kislány van a világon”? Igaz ez mindenki esetében? Tulajdonképpen hogyan esik valaki szerelembe, s ha lehet szerelembe esni, lehet-e abból kiesni? Sötét verem a szerelem, mint Petőfi mondja? Mi történik, “ha egy reggel— mint egy asszony mondta—arra ébredek fel, hogy nem vagyok szerelmes a férjembe?” Vajon ki tudna erre a kérdésre helyesen válaszolni? E rejtélynek valószínűleg az a nyitja, hogy nem esünk szerelembe, nem esünk a szerelem sötét vermébe, hanem belenövünk. “A szerelem nem az, hogy két egyén nézi egymást—mondotta egy szociológus — hanem a közös életcél felé haladás.” Bizonyítható, hogy gyorsabban virágzik ki a szerelem olyanok között, akiknek életszemlélete azonos, ideáljaik, vágyakozásaik azonosak. Tekintet nélkül arra, hogy fiatalok vagyunk-e vagy öregek, olyan élettársat keresünk és szeretnénk biztosítani magunknak, aki ugyanazon értékeket becsüli nagyra, amelyeket mi is a legtöbbre értékelünk. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy édes barátságot nem tudunk kötni olyanokkal, akiknek életszemlélete, filozófiája eltér a miénktől. De az ilyen barátság aligha lehet tartós. Mindössze változatosságot kölcsönöz életünknek s a változatosság sokak szerint gyönyör. A tartós viszont keresők nyugalomban, kényelemben akarják érezni magukat társukkal és azonos világnézetet, életbölcseleti kölcsönösséget szeretnének élvezni egymás között. Azt az egyént szeretjük meg legmélyebben, aki a legteljesebben megért bennünket. Mély szerelem fejlődik ki olyanok között, akik egymás problémáját mélységesen átérzik. * * * A szerelem azonban többet jelent megértésnél. Az átérzés, az átélés, a beleélés az a csodálatos minőség, mely képesít bennünket arra, hogy az életet másik egyén szemével is látni tudjuk. Ez a tulajdonság felruház bennünket azzal a képességel, hogy tudunk örülni mások örömén, részesei tudunk lenni mások boldogságának, együtt tudunk érezni szeretőnk, élettársunk, feleségünk bujával-bajával. De hogyan lehet megtanulni átérzést, átélést, beleélést, empátiát? Erre pontos választ talán senki sem tud adni, mert sokaknak ez könnyen megy, alaptermészetükből adódik, sokaknak viszont nehezen megy vagy egyáltalán nem képesek magukat beleélni mások életébe. Úgy tűnik, hogy a legtöbben igyekeznek megérteni a másokat, őszintén akarják átérezni mások érzelmeit. Teszik ezt azok, akik őszinte barátságot akarnak kötni valakivel vagy valakikkel. Az igaz barátság feltételezi, hogy érzékenyek vagyunk mások gondolatai és érzelmei iránt. De sokaknak ezt is tanulni kell. Gyakorlattal mindenki elsajátíthatja a másokkal való együttérzést. A másokkal való együttérzés feltételezi, hogy akarjuk mások anyagi és szellemi jólétét. Nem szerethetünk valakit igazán, ha nem akarjuk, hogy legalább viszonylagos anyagi biztonságban és szellemi egészségben éljen. Aki szerelmes valakibe, az azt akarja, hogy a szerelme élete vidám, boldog legyen és megelégedett. Az szeret igazán, aki adni akar és nem követel. A valódi szerelem nem ismer feltételeket. Hamis az a szerelem, amely kijelenti: “Ha igazán szeretsz, megteszed a kedvemért . . Ürességtől kongó szerelem az ilyen. Nincs benne mélységes érzelem. Sokan visszhangozták helyeslőleg azt a lélekbúvárt, aki azt mondotta, hogy “a szerelem nyelve sokféleképpen tud beszélni, nemcsak a nemi közösülés nyelvén. Tud a szerelem beszélni hangtalanul is. Beszél persze a szerelem szavakkal, kedveskedő hangon, és öleléssel, csókkal, a kéz érintésével, arcsimogatással, stb. Ültél már kedves olvasó, egy zajos szobában? Figyelted ott a szerelmesek szemét? Ha igen, bizonyára láttad a szerelmes szempárok tekintetének boldog találkozását. Szavak nélkül is kifejezhető a szerelem. Sjnálatos, hogy sokan élnek igaz szerelem nélkül. Sokak életéből hiányzik ez a gazdag áldás. Úgy tűnik olykor, hogy meg kell próbálnunk valaki másnak lenni. Az ilyen kísérlet feltételezi, hogy az ember nem tudja elfogadni önmagát, nem tud egészen annak lenni, ami vagy aminek lennie kellene. Aki így érez, hogyan várhatja el, hogy valaki más elfogadja őt? * * * Azokban bontakozik ki a szerelem a leggyönyörűbben, a legteljesebben, akik természetesen viselkednek, nem akarnak mások lenni mint akik, megmaradnak annak, amik természetüknél fogva. Az ilyen személyek képesek érzelmeiket őszintén kifejezni, tudnak nyíltszívűek lenni, tudnak becsületesek lenni. Egy szaktekintély, Alexander Magoun a “Love and Marriage” (szerelem és házasság) című könyvében így nyilatkozik: “Minél teljesebben tudja valaki önmagát kifejezésre juttatni, minél jobban ki tudja nyilatkoztatni saját énjét, annál mélységesebben tud szeretni.” Megtörténhet, hogy azért nem lel valaki szerelmi megtapasztalást, azért nem jön meg számára a házasságban a várt szerelmi beteljesülést, mert folyvást keres igazi ideált, ahelyett, hogy ő maga válna vágyott ideállá. Oly mértékben virágzik ki szerelmi viszony, amily mértékben magunk vagyunk képesek lelkileg növekedni és érlelődni. Dr. Kenneth Cannon, a Brigham Young Egyetem professzo ra “What You Bring to Marriage” (amit te hozol a házasságba) című művében így világít rá a kérdésre: “Évekkel ezelőtt, amikor egy középnyugati egyetem hallgatója voltam, részt vettem egy bensőséges eszmecserében, melyet egy szeretett angol professzor vezetett. Számtalan bölcs tétele között különösen egyet nem értettem meg akkor, de soha el nem tudom felejteni. “Az általam meg nem értett tétel ez volt: ‘Sohasem lesz belőled elég jó férj, apa, feleség vagy anya mindaddig, amíg nem tanulsz meg szeretni.” “Az évek múlásával — írta könyvében Dr. Cannon — egyre jobban meggyőződtem e tétel helyességéről. Megérdemli e tétel, hogy leszögezzem: Minél mélységesebben tanulsz meg szerető egyéniséggé válni, annál nagyobb esélyed lesz arra, hogy jó élettárs, jó szülő légy.” Dr. Cannon sürgette hallgatóit: “építsenek hidakat,” melyeken át szorosabb viszonyt létesíthetnek embertársaikkal. Szorosabb viszonyba úgy léphetünk másokkal, hogy társulunk mások tevékenységével, szervezkedünk másokkal, beszélgetünk, sportolunk, szórakozunk másokkal. El kell távolítani a képmutatást, ne keltsünk látszatot, ne akarjunk idegen tollakkal ékeskedni, legyünk közvetlenek, természetesek, ne korlátoljuk el másokat magunktól, engedjük meg másoknak, hogy könnyen közeledhessenek hozzánk. Bizalmas, szeretetteljes viszonyt így tudunk kiépíteni mások és magunk között. (Sd.) Kizárta Kanada Hegedűs Jánost Kiutasította Kanada a múlt héten Hegedűs Jánost, a magyar nagykövetség 42 éves első titkárát, az RCMP azon vádja alapján, hogy “kémszervezet összeállításán” kísérletezett, Magyarország pedig kiutasította a 45 éves Stanley G. Noble kanadai diplomatát. Lezuhant Starfighterek Bonnból jelentették, hogy lezuhant a múlt hét végén a nyugat-német légierő (Luftwaffe) 116-ik amerikai gyártmányú Starfighterje. A Luftwaffe eredetileg 700 ilyen katonai repülőgépet kapott. Nem lesz megtorlás Elrendelte Gowon tábornok, a nigériai államfő, a megsemmisített biafrai hadsereg tisztjei háború alatt tanúsított magaviseletének kivizsgálását de nem fogják őket bíróság elé állítani. Kijelentette az államfő a külföldi diplomatáknak adott nyilatkozatában, hogy senkit sem fog Nigéria háborús bűnözőnek bélyegezni. Nixoni gazdálkodás Nagy mértékben csökkenti a Nixon-kormány a rákbetegség okainak tudományos kutatását végző intézet (National Cancer Institute) számára folyósított összeget. A következő költségvetés 4,500,000 dollárral fog kevesebbet engedélyezni a National Cancer Institute részére. Ez az összeg annyi, mint amennyit a Nixon-kormány óránként költ a vietnami háború folytatására. A rákbetegség elleni küzdelem megkárosítását persze szintén az infláció elleni védekezés szükségességével igazolja a Nixon-kormány. Szemérmetlen csalás ez. Az igazság az, hogy az infláció legfőbb okozója a vietnámi háború, amely évente 30 billió dollárjába kerül az Egyesült Államoknak. "VASS-MACSKA " Kedves Olvasó! Ha a címből most arra következtetsz és gondolsz, amit a hajósok szoktak a lehorganyzásnál használni ,akkor az alábbiakban te kitűnően tévedsz. A Horthy-korszakban Wass József úr,valószínűleg csak névrokona a "Kanadai Magyarság volt vezércikkírójának, aki most már vezércikkeit az ellenlábas torontói Magyar Életben írogatja), az a miniszter volt Magyarországon, akinek még életében szobrot emeltek—méltatlanul. A fiatal Wass József Rómában a filozófia és a teológia doctora lett, de hazakerülvén Magyarországra 1920-ban, a Tanácsköztársaság leverése után már egyetemi tanár lesz. Noha 1921-ben a kormánypuccs idején a Habsburg király oldalán áll, és elfogadja tőle ugyanazt a miniszteri tárcát, amit már Horthytól kapott, fél évre rá ismét Horthy oldalára áll. Ez nem is volt hálátlan érte s egymásután cserélgeti a miniszteri tárcákat aszerint, hol remél többet. A volt közélelmezési miniszter átnyergel a vallás és közoktatás ügyébe, majd ezt a miniszterséget a népjóléti miniszterséggel cseréli fel, amit meg is tart haláláig. Halála hirtelen következett be és a rendőri bizottság öngyilkosságot állapít meg, de a vizsgálat végső eredménye nem kerül napvilágra. Úgy látszik nem volt más választása és paphoz nem méltóan önmaga végzett magával. Halála előtt rövid félórával, a nagyprépost még vendégül látta azt a Biller Irén budapesti színészcsillagot, aki éveken át vigasztalta őt s akinek fehenemű darabjait a rendőrök találták meg, s aki gyorsan egy gazdag amerikaihoz ment feleségül. S e művésznő, aki hónapokon át vigasztalta a miniszter urat, nehogy valaki is rosszra gondolhasson, a lefüggönyzött lakásba egy titkos lépcsőn járkált fel, amelyet az állam pénzén építettek a lakáshoz. Wass halála után Dréhr államtitkár ellen indult bűnvádi eljárás a minisztériumi sikkasztások miatt. A Dréhr-perben sok szennyes derült ki. Jobbra-ballra sikkasztottak és panamáztak a népjóléti minisztériumban s a büntető per kiderítette, hogy Wass József kezén is többszázezer pengő sikkadt el. Itt derült kisokminden között az is, hogy a népjóléti tárca alá tartozó lipótmezei elmegyógyintézet kertészete naponta hatalmas virágcsokrokat szállított le Biller Irén színművésznőnek is, s a megrendelő mindig Wass József volt. it is itt miniszterről életnagyságú szobrot emeltek életében, papi reverendában. Halála után derült ki, hogy mennyire siettek vele. És ki volt a címben írt Wass-macska —kérded tőlem nyájas olvasó. Biller Irén színművésznőt nevezte így annak idején egész Budapest. ★ it ★ Erre a cikkre az adta nekem az ötletet, hogy hetekkel ezelőtt olvastam merész kiállást a Kanadai Magyarságban a katolikus papnőtlenség mellett. Ugyanis most folyik éppen vita Hollandiában a papi nősülés lehetőségéről és a ’Pastoral Council’’, amely az apácákat, barátokat, papokat és a római katolikus laikusokat is magába foglalja, igen nagy szavazati többséggel elfogadta a papok nősülésének engedélyezését. Most a torontói laptársunk VI. Pál pápa kitartását dicsőíti a papnőtlenség érdekében, mert — laptársunk szerint — mindenáron tartsa fenn az egyház a hagyományokat. Nos, a mi véleményünk az, hogy a budapesti Wass-macska pápább volt a pápánál, mert megtalálta a középutat a papi nősülés lehetőségének—ugyebár egy egész világot rengető— nagy problémájához. Talpra esett Wass-macska volt. A NAGYPRÉPOST—Pass József saját szobra mellett. 5 oldal