Új Szó, 1969-1970 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1970-05-23 / 42. szám
8 oldal ÚJ SZÓ 1970 május 23 Felszámolják az ipari aránytalanságokat A vidék iparosításával új centrumok keletkeznek az ország különböző részein A MAGYAR Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusán elfogadott országépítési határozatok végrehajtása nyomán a fejlődést mutató grafikonok iránytűjei felfelé ívelnek az ittott néha felmerülő akadályok, nehézségek, visszahatások ellenére is. A haladás menete előtt nem mindig zöld lámpa jelzi a szabad utat. A párt határozatainak végrehajtása érdekében síkra szálltak az összes társadalmi szervek, ezek között a Hazafias Népfront jár az élen, melynek az ország egész területén van szervezete, és ezek közösen együttműködnek a szakszervezetekkel a közös célokért, nagyobb sikerek elérése érdekében. A párt kongresszusán olyan társadalmai, politikai, kulturális kérdésekről volt szó, amelyek elsőrendű jelentőségűek a szocializmust építő magyar nép részére. Az ország területén működő népfrontbizottságok — a többi tömegszervezetek mellett—nagyban hozzájárultak Magyarország fejlődésének előbbre viteléhez. A sikert nagyban előmozdította az a tényező, hogy a népfront bizottságok a helyzetet ésszerűen kihasználva alkalmazták a munkásmozgalomban azt a régóta bevált és alkalmazott tényezőt, hogy “egységben az erő”, s ennek nyrmán kellő eredmény született a Népfront bizottságok és a szakszervezetek együttműködésével, valamint a munkás-paraszt szövetség kialakulásával. Magyarországon a társadalmi, politikai változások tették szükségszerűvé szervezetek létrehozását és alkalmazását, szükség volt a munkás-paraszt szövetség kialakítására, ez nagyban elősegítette a mezőgazdaság szocialista átalakítását, a magyar népgazdaság megszilárdítását. * * * A NÉPFRONT mozgalom sem a magyar nemzeti egység politikájának egyik hordozója volt a múltban és ma is az. Fő működési területe egyidőben a falu volt, de az utóbbi időkben átlépte a falu határát, kiterjedt a magyar gazdasági, politikai és társadalmi élet más területeire is, amit bizonyít az a tényező, hogy a Hazafias Népfront bizottságok ma együttműködnek a szakszervezetekkel és a dolgozó parasztság széles rétegeivel. Az ilyen irányú kezdeményezést eredmény követte. Úgy a városi, mint falusi lakóterületek egyaránt fontos területek, mindre szükség van a szocializmus építésében. A munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság összefogása nagyban hozzájárult a gazdasági téren elért sikerekhez, az államhatalmi testületekben, a szakszervezetekben és a szocialista ipari és üzemi szervezetekben fejtenek ki társadalmi tevékenységet, s ezen keresztül hat vezető erőként az állami és társadalmi életben. A munkás-paraszti szövetség kialakulása nem csupán a politikai megértés nyomán jött létre, hanem gazdasági fejlődés tette szükségszerűvé ,amellett, hogy a földművelés ma már magas, ipari szinten történik a gépesítés kialakulása nyomán, egyes termelőszövetkezetek saját erejükből üzemet létesítettek s termékeiket saját maguk dolgozzák fel. Egyre több kannázott élelmiszer jelenik meg az üzletekben, amit termelőszövetkezetek dolgoztak fel. Ezzel is közelebb jutott egymáshoz a munkásság és parasztság, érdekeik azonosak. A vidék iparosítása már az 1950-es évek elején indult el hódító útjára, s ennek nyomán új ipari centrumok keletkeztek az ország különböző részein. A régebbi ipari telepek arculata is megváltozott vidéken, nagyban kifejlesztették, modernizálták. A vidék iparosítása a magyarországi fejlődés mostani szakaszában parancsolóbban követel szabad, zöld lámpa jelzésű utat magának, mint korábban. A magyarországi ipar jelentős része ma még a főváros területén van. Kimutatás szerint 1968-ban a magyar állami ipar dolgozóinak 48 százalékát a budapesti iparok foglalkoztatták. Ennek az aránytalanságnak a megoldására két mód van: új üzemek létesítése vidéken, a fővárosi iparok egy részének kitelepítése vidékre. Ez a folyamat két éven át, 1968-ban és 1969- ben bontakozott ki nagy mértékben. Az adatok azt igazolják, hogy a vidék ipari termelése most már gyorsabb ütemben növekedik, mint a fővárosé. * * * A KEZDETI időkben kissé szorult helyzetbe kerültek a vidéki iparok szakmunkáshiány miatt. Azonban minden jelentős ütemben bevezették a szakmunkásképző tanfolyamokat s ezzel a szakképzést kifejlesztették annyira, hogy a kezdeti nehézségeket nagyrészben leküzdötték az utóbbi néhány év folyamán és ma már zökkenőbebmentesen folyik a termelés. Akadályok, nehézségek és viszszahatások leküzdése Magyarországon ma még nehéz feladat. A régi rendszerben kialakult aránytalanságokat nem könnyű gyorsan megoldani. Az aránytalanságok felszámolásáért tett kísérletek eredményét igazolja az is, hogy míg a második világháború előtt a gyáripar munkáslétszámának közel kétharmada a budapesti üzemekben dolgozott, ez a létszám ma 50 százalék alatt van. Torz földrajzi megoszlás volt az is, hogy a nagy kiterjedésű Nagy-Alföldön csak kisebb könynyűipari üzemek léteztek és ezek az ország gyáripari munkásságának mindössze 1 (egy) százalékát foglalkoztatták. Az ilyen aránytalan ipari megoszlás a vidék társadalmi, gazdasági és politikai elmaradottságához vezetett. MA A MAGYAR mezőgazdának nagy erőfeszítéseket kell tennie ennek a torzképnek megváltoztatására. A tervgazdálkodás az ipari termelés földrajzi elhelyezésének megváltoztatását, a vidék nagyarányú iparosítását tűzte ki feladatul. A nehézségek leküzdését hátráltatja az a tényező is, hogy Magyarország nyersanyagban viszonylag szegény. A szükségletek jelentős részét a KGST keretén szerzik be. A vidék iparosításának kifejlesztése, sok üzem létrehozása ellenére sem tudta teljesen megszüntetni az eltelt rövid idő alatt a régi rendszertől örökölt aránytalanságokat. Ám ma már olyan tudományos kutatások folynak, amelynek célja az ország gazdasági körzetekre való osztása. Az intézkedés úgy szól, hogy Budapest területén új üzemet létesíteni nem szabad. Egyes fővárosi üzemeket pedig gyorsan vagy fokozatosan meg kell szüntetni, részben vidékre helyezni. A megszűnő fővárosi üzemek termelését vidéken kell folytatni. A terv szerint az egyes kitelepített iparokat közelebb kell vinni a vidéki nyersanyag forrásokhoz. A mezőgazdasági területeken, főleg az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek gépesítésével felszabaduló munkaerőt a helyi adottságoknak legjobban megfelelő ipari üzemek létesítésével kell munkába állítani. Az utóbbi évek fejleményei nyomán ma megállapítható, hogy a nehézségek ellenére is előrehaladás volt Magyarországon. Ez egyben azt is jelzi, hogy a problémák megoldhatók, az aránytalanságokat idővel fel lehet számolni. A kapitalizmustól örökölt egyenlőtlenségek csak fokozatosan szüntethetők meg. A tervgazdálkodás eredményét jelzi az a megállapítás, hogy Magyarországon a felszabadulás után rendbe hozták a háború okozta károkat, és azután rendkívüli rövid idő alatt agráripari országból ipari-agrár ország lett. Most az ország felszabadulásának negyedszázados évében minden reményünk megvan ahhoz, hogy az ipari aránytalanságokat fel fogják számolni, erre minden lehetőség megvan. Sok akadályt leküzdött már, s a szabad utat jelző lámpa rövidesen zöldet mutat. Márkos István, Budapest llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll NÉHÁNY szemléltető a vidék rohamos iparosodásáról A SZABOLCS megyei Tiszavasvári Alkaloid gyár építkezésének látképe KALOCSÁN, a paprika és a híres népmaszket hazájában ma már a legmodernebb berendezésekkel épült Vibrátor Művek is otthonosan érzi magát. A MÚLT ÉVBEN folytatott Győri Hűtőház tésztaüzeme is megkezdte a termelést. Évente mintegy 16 millió darab szilvásgombócot gyártanak. Jobboldali kép a Lábatlani Vékony papír Gyár derítőmedencéjének építését mutatja, ahol 24 óra alatt 20 ezer köbméter vizet használnak fel. AUTÓIPARI TÁRGYALÁSOK (Folytatás a 2. oldalról) Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy ez év áprilisában, a múlt év áprilisához képest, 14 százalékkal kevesebb új autó kelt el. Ez év tavasza 1962 óta a legrosszabb az autóipar számára. Az autóügynökségek kiállítási termei, garázsai és a kiárusító telkek holdjainak százai vannak telve zsúfolásig eladatlan autókkal, de a gyárak nem csökkentik áraikat, sőt jelzik, hogy 1971-es modelek árát emelni fogják. Termelésgyorsítás A munkagyorsítás miatt minden autóipari munkahelyen tiltakozást jelentenek be a dolgozók a szakszervezeti panaszbizottságoknak. A panaszok előterjesztésének rendszere alapján minden panasz négy lépcsőfokon át kerül a gyárigazgatóság elé. Ennélfogva egyetlen panasz sem nyerhet a munkahelyen azonnali figyelmet, még kevésbé orvoslást. Ezért halmozódtak fel a GM- gyárakban a panaszok ezrével. Az 1970-es modellek gyártása május végén fog megszűnni. Benfentesektől kiszivárgott hír szerint több százezer 1970-re tervezett új autó előállítását le fogják fújni, s a termelést majd csak az 1971-es modellekre kapott rendelésekkel fogják újraindítani. Sok szó hangzott el a szakszervezet legutóbbi kongresszusán arról, hogy az autóipar ki fogja zárni munkásait, s a kizárást elsőnek a GM fogja megkezdeni. Ez történt 1958-ban, amikor a GM megtagadta a szakszervezet tagjai tagsági díjának levonását a bérelszámolásnál. Ennek a megismétlésére számított a Szakszervezet, amikor jogot nyert arra, hogy a júniusi, júliusi és auguszti tagsági illetékeket előre beszedje. A három legnagyobb autóipar között a GM a leggazdagabb, évi $1,700,000,000 tiszta haszonnal. Ebből az óriási jövedelemből minden nehézség nélkül kielégíthetné a GM a szakszervezet követeléseit, melyek között szerepel a havi nyugdíj 1500-ra emelése 30 évi szolgálat után.