Kárpáti Igaz Szó, 2003. október-december (84. évfolyam, 148-195. szám)

2003-10-02 / 148. szám

Olcsóbb lett a cukor A KORMÁNY ÉS A HELYHAT­ALMI SZERVEK HATÁROZOTT LÉPÉSEKET TETTEK A SPEKULATÍV ÁRDRÁGÍTÁS VISSZASZO­RÍTÁSA ÉRDEKÉBEN, S A VÁRT EREDMÉNY SEM MARADT EL. (4. OLDAL) НАКРАП Hatékony gyógyszerek - eredményes kezelés AZ ONIHOMIKÓZIS FŐLEG A KÖZÉPKORÚ ÉS AZ IDŐS EMBEREK BETEGSÉGE. (4. OLDAL) EGY PAPNAK NEM AZ SZÁMÍT, HOGY HOL ÉL, HOL TELJESÍT SZOLGÁLA­TOT, HANEM AZ, HOGY MIKÉNT TESZI EZT. (5. OLDAL) ORSZÁGOS KÖZÉLETI LAP http://hhrf.org/karpatiigazszo IGAZ SZÓ 2003. OKTÓBER 2., CSÜTÖRTÖK 148. (16 650.) szám SZABADÁRAS Életét az Úr szolgálatának szentelte Gajdos István az államfő egyik tanácsadója Szeptember 29-én kelt elnöki rendelettel Gajdos István parla­menti képviselő lett az államfő mellett működő és az országos nemzetiségi szervezetek vezetőiből álló tanácsadó testület elnöke. Leonyid Kucsma szeptember 29-én külön rendelettel módosította a még 2000 áprilisában elfogadott és az ukrajnai kisebbségek nemzetiségi szervezetei képviselőiből álló tanácsadó testületről szóló rendeletét. Az államfő döntése értelmében mostantól az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a grémium első számú vezetője. (Befejezés a 3. oldalon) Leonyid Kucsma sajtótájékoztatója Elnöki vélemény a kormány munkájáról Szeptember utolsó napján megtartott sajtókonferenciáján Leonyid Kucsma elnök az ország legfontosabb dolgairól és a kormány munkájáról mondta el véleményét. Ezek sorában szólt például az ország gabona- és energiapiacán kialakult helyzetről, illetve az integrációs törekvésekről. A másfél órás sajtótájékoztató so­rán számos kérdésre adott kimerítő választ az ország elnöke. Az elnök­­választásról szólva elmondta, hogy annak mindenképp 2004-ben kell lezajlania, össznépi választás útján. Hozzátette, hogy ő maga semmilyen elnökösdi játékban nem kíván részt venni. Az általa javasolt törvényter­vezetben is a közvetlen úton történő elnökválasztást szorgalmazza. A re­formtervezet legfőbb tartalma és célja az volt, hogy létrejöhessen a parla­menti többségen alapuló kormány­­koalíció. Az államgépezet pedig a kölcsönös felelősségviselés elvén mű­ködjék. A koalíciós kormány első lépéseiről, eddigi tevékenységéről úgy nyilatkozott, hogy az nem rossz. Ez persze nem azt jelenti, hogy a mi­niszterek most már nyugodtan ülhet­nek a babérjaikon. Elismerve a kor­mány hasznos ténykedését, Leonyid Kucsma nem hallgatta el kritikai észrevételeit sem. Az elnök elmondta, hogy nem le­hetünk teljes mértékben elégedettek az ország fejlődésének ütemével. Az 5 százalékos éves növekedési mutató legalábbis nem ad okot erre. Épp ezért a Miniszteri Kabinet által el­készített költségvetési tervezetben is több kivetnivalót talált. Az államfő szerint ugyanis nincs kellő célirányos­sággal és átgondoltsággal kidolgozva a tervezet. Az ország fájó problémái közt em­lítette Leonyid Kucsma a hőenerge­tikai komplexum és a mezőgazdaság helyzetét. Az idén ugyanis a fűtéshez elhasznált energia már 10 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbi tel­jes mennyiséget. Ukrajnában sajnos, a fejlett országokhoz képest ötször több energiát használ el a gazdaság. Ezzel párhuzamosan számos élet­képesnek tűnő iparvállalat gyakor­latilag tudatosan halad a csőd felé. Az államnak pedig ezek a törvénytelen folyamatok dollárszázmilliókba kerül­nek. Nem nevezhető eredményesnek a kormány ténykedése az agrár­szférában sem. Sajnálattal jegyezte meg az elnök, hogy ismét a szociális-gazdasági szféra állami adminisztratív irányításának módszereit kellett elővenni, ami az adott válsághelyzetben indokolt. Ugyanakkor nem mindegy, meddig megy el a kormány ezek alkalmazá­sában. Ugyanis komoly veszélybe kerülhet a piacgazdaság gépezetének kialakított szabályozó rendszere. Ugyanakkor az államfő kizártnak tartja, hogy Ukrajnában kormány­­válság alakuljon ki. A külpolitikát érintő kérdésekben Leonyid Kucsma kiemelte az USA- val való kapcsolatok enyhülését. Uk­rajna továbbra is szeretne közeledni az EU-hoz, mondotta. Más kérdés, hogy a jelek szerint Brüsszelben nem igazán örülnek a kijevi szándéknak. Van esély a kishatárforgalom visszaállítására Szabó Vilmos politikai államtitkár a vízumról, a kis­határforgalomról, a kettős állampolgárságról Lapunk kiemelt témaként kezeli a kidolgozás alatt álló magyar­— ukrán vízummegállapodás menetét, az augusztustól megszüntetett kishatárforgalom visszaállítására kínálkozó lehetőséget, a határon túli magyar közösségek részéről megfogalmazott kettős állampolgárság igényét. Többek között e felvetésekről is kérdeztük Szabó Vilmost, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbségi ügyekkel foglalkozó politikai államtitkárát, aki a múlt héten Ungváron rendezett Ukrán—Magyar Vegyes Bizottság XII. ülésén nyilatkozott a Kárpáti Igaz Szónak. — Hogyan összegezné az Ukrán— Magyar Vegyes Bizottság XII. ülését? A kétnapos munka során milyen vitás kérdések merültek fel a két fél között? — Az ülés légköre megfelelt a két fél közötti együttműködés korábbi jó hangulatának, a két ország közötti általános kapcsolatoknak. Visszatük­röződött az ukrán kormánynak a nemzeti kisebbségek irányában meg­mutatkozó nyitottsága, de ez termé­szetesen nem azt jelenti, hogy egyes kérdésekben ne lennének vitáink. Vannak egyrészt törvényi különböző­ségek, ukrán oldalról azonban nem vetődött fel, hogy valamelyik kérésünk ne lenne jogos. Áttekintettük a leg­utóbbi ülés ajánlásait, s megállapí­tottuk, hogy amelyek nem teljesültek, azok legtöbb esetben nem elvi, hanem anyagi okok miatt maradtak függő­ben. Sok esetben az ukrán állam helyi költségvetéseiből nem jutott a feladatok teljesítésére. — Történt-e előrelépés az ukrán államadósság törlesztése terén? — Abban a tekintetben a Vegyes Bizottság nem kompetens. A kérdés­ben a két kormány, a két pénz­ügyminiszter feladata a megegyezés. — A kérdés nem is szerepelt az ülés napirendjén? — A kérdéssel foglalkoztunk, megállapítottuk, hogy ebben nem történt előrelépés. A két fél továbbra is egyetért abban, hogy a korábban kidolgozott konstrukció keretében az ukrán államadósságot a kárpátaljai magyarság céljaira kell felhasználni. — Több ezer kárpátaljai családot érint a kedvezménytörvényben foglalt oktatási-nevelési támogatás folyósításának vontatottsága. Mi okozza a fennakadást? — Az én tudomásom szerint az Illyés Közalapítvány legutóbbi kura­tóriumi ülésén minden jogos oktatási­nevelési támogatásra benyújtott pályázatot elfogadott. Itt a pénzek folyósításánál lehet némi, technikai okokból eredő ütemezési gond. Ezek a pénzek elindultak, az összeg ren­delkezésre áll, az átutalási feltételek teljesítése után a Magyar Államkincs­tár folyósítani fogja a megítélt tá­mogatásokat.­­ A magyar kormány elvileg már beleegyezését adta Kijevnek az ingyenes vízumra, ugyanakkor nem dőlt még el, hogy az utazási en­gedély kiváltásához szükség lesz-e meghívólevélre? — Ez az, amit nem tudok még megmondani. A magyar fél jelezte Kijevnek, hogy az ingyenes vízumot fel tudja vállalni, ennek alapján fogja a két fél a következő tárgyalási fordulóban áttekinteni, hogy mi és hogyan történjék. — A Vegyes Bizottság ülésének megnyitóján Ön a magyar—ukrán kishatárforgalom visszaállításának esélyéről beszélt. — Az esély az, hogy az Európai Bizottságon belül van egy ilyen ja­vaslat, ami lehetővé teszi az EU- országokkal határos vidékeken 50 kilométeres sávon belül az egysze­rűsített határátlépést. Ez magyar— ukrán viszonylatban gyakorlatilag a kishatárforgalom visszaállítását ered­ményezné. Ez a határozat nagy tá­mogatottsággal bír, s csatlakozó tag­ként Magyarország is támogatja en­nek az elképzelésnek a megvalósítá­sát. Remélhetőleg jövő év májusáig ez pozitívan dől majd el, s akkor visszatérhetünk a részletekre. (Befejezés a 4. oldalon) Vita a létminimum emeléséről A parlament első olvasatban megvitatta azt a kormányter­vezetet, amelyben a kabinet a jövő évben 14 hrivnyával, azaz 356,04 hrivnyára emelné a meg­élhetési minimum szintjét. Ezzel szemben viszont a törvényhozás e kérdésben illetékes bizottsága 16 hrivnyás emelést tart elfo­gadhatónak. A bizottság elnökhelyettese, Vjacseszlav Kirilenko szerint a 16 hrivnyás emelést az indokolja, hogy a kormány javaslatának meg­tételénél még a májusban érvényes árakat vette alapul, míg a parlamenti bizottság már a júniusi árakból indult ki. Akkor pedig már az árak lé­nyegesen magasabbak voltak, mint az előző hónapban. Töretlen az integrációs szándék Ukrajna töretlen szándékkal az Európához való közeledésen munkálkodik, mondotta Leonyid Kucsma az Európa Parlament képviselőinek az EU és Ukrajna parlamenti együttműködési bizottságának Kijevben megtartott hatodik ülésén. Az ukrán elnök kifejtette, hogy országunk számára fontos meghatározni az integrációs folyamat pontos mérföldköveit. Az Európa Parlament küldöttei ki­fejtették, hogy nem fűződik érdekük az uniós bővítés miatti esetleges negatív folyamatok előidézéséhez. Ellenkezőleg: az EU arra törekszik, hogy a leendő szomszédokkal a lehető legjobb viszonyt alakítsa ki. Ukrajna is európai állam, és mint ilyen, minden joga megvan arra, hogy a nemzetközi jogi norma­tíváknak megfelelő úton belépjen a tagállamok sorába. Következő számunkból: • Gyermekek a bűn útján • Sok a kátyú, kevés a pénz • A tanítói pálya a legnemesebb hivatás

Next