Kárpáti Igaz Szó, 2008. április-szeptember (89. évfolyam, 27-76. szám)

2008-04-05 / 27-28. szám

e-mail címünk: karpatiigazszo @ freemail.hu Előfizetői indexünk: 61164 2008. április 5., szombat 89. évfolyam, 27-28. szám (173116-173117.) Ára: 1 hrivnya Q K­öze­p­et Falu az Avas tövében, a lé­­lekszám évek óta fo­lyamatosan nő. Belföld A csapiak meg­lehetősen ve­gyes érzelmeket táp­lálnak a Tisza iránt. Kultúra Beszélgetés Balázs István viski fafaragó mester­rel. 15Sport Menetelnek az angolok a Baj­nokok Ligájának elő­döntője felé. A fizetésekkel javítható a demográfiai helyzet Ukrajnában a demográ­fiai váltság felszámolását csakis úgy lehet elérni, ha az emberek európai szintű fizetéseket fognak kapni, jelentette ki Julija Timo­­senko a szakszervezeti ve­zetőkkel lezajlott találkozó­ján. A kormányfő ezzel együtt kifejtette: számára érthetetlen, hogy a válla­latok, amelyek termékeiket külföldön és idehaza is világpiaci árakon adják el, munkásaik bérezése mégis messze alatta marad a vi­lágszínvonalnak. Annak ellenére is, hogy Ukrajná­ban olcsóbbak az energia­­hordozók, a föld és jelen­tős összegeket lehet meg­takarítani az adók fizetésén is, amiből következőbben alacsonyabb a termékek önköltsége is. Ebből kö­vetkezően tehát semmi nem indokolja azt, hogy a fize­tések továbbra is elmarad­janak a nemzetköz gyakor­latban alkalmazott bérezés­től. Timosenko arra biztat­ta a szakszervezeteket, hogy a kormánnyal össze­fogva tegyenek meg min­dent annak érdekében, hogy az elkövetkező két­­három esztendő során ki­­kényszerítsék a vállalatok­tól a fizetések világszínvo­nalra történő emelését. Cukor: két kilogramm egy személyre Az utóbbi napokban az ország több régiójában, így természetesen nálunk Kárpátalján is több helyen hiánycikké vált a cukor, ami óhatatlanul maga után vonta a termék drágulását is. A szakértők szerint mindennek oka elsősorban a forgalmazók mesterke­dése, amit a kormány most úgy próbál letörni, hogy tartalékalapjából jelentős mennyiséget dob piacra, amitől azt várják, hogy a jelenleg néhol már az öt hrivnyát is meghaladó cukorárak 3,20- 3,30 hrivnyára esnek vissza. Ukrajna legnagyobb cu­kortermelő egyesülésének, az Ukrán Élelmiszer Társa­ságnak a vezérigazgatója, Mihajlo Goldenberg a kije­vi Gyelo című gazdasági na­pilapnak elmondta, hogy a hiányt szerinte mestersége­sen idézték elő, hiszen erre a forgalmazóknak igazán semmi okuk nem lehetett, kivéve természetesen a plusz haszonszerzést. Náluk ugyanis a lerakaton bőven van a termékből, így akik tőlük vásárolják, azok to­vábbra is 2,90-3 hrivnyá­­jával értékesítik kilogrammját. Dmitro Barinov, a több cukorgyárat is ellenőrzése alatt tartó Inszaharprom- K Társaság elnöke például nem zárja ki annak a lehe­tőségét, hogy a cukormi­zériát azok idézzék elő, akik szeretnék a kormánytól ki­erőszakolni a külföldről behozott alapanyagokra vonatkozó vámtarifa eltör­lését, ami révén természe­tesen jelentős haszonra tehetnének szert. Osztja ezt a véleményt az Ukrcu­­kor Egyesülés elnöke, Mikola Jarcsuk is, aki sze­rint az ukrán termelők bir­tokában bőven van annyi cukor, hogy az ellátásban ne legyen fennakadás. (Befejezés a 5. oldalon.) Folytatódik a gazdaság lendülete A minden várakozást felülmúló gazdasági nö­­vedés az idén is folytató­dik, ellenben az idei esz­tendőben már számolni kell a külső kedvezőtlen kiha­tásokkal is, amelyekkel szemben az ukrán gazda­ság egyelőre még képtelen megfelelően védekezni, ál­lítják a szakemberek. Ugyancsak kedvezőtlen kihatása lehet a gazdaság bővülésére az infláció nö­vekedése. Ennek ellenére a gazdaság növekedése folytatódni fog, amire ked­vező hatást gyakorol egyebek között az is, hogy az ukrán gazdaság egyre inkább beilleszkedik a vi­lággazdasági folyamatok­ba. Mire megy el az egészségügy pénze? Ukrajnában az egészségügyi ellátás ma is díjtalan, mármint hivatalosan. Ám aki egyszer is megbetege­dett, netalán még kórházba is került, az tudja, hogy ezt a luxust csak az igazán vastag pénztárcával rendelke­ző emberek engedhetik meg maguknak. Annak ellené­re is, hogy a kormány évente több tízmilliárd hrivnyát fordít az egészségügy finanszírozására. De vajon hová is kerülnek ezek a pénzek? A kérdés megválaszolás korántsem egyszerű. Első­sorban pedig azért nem, mivel az ukrán egészség­ügy önmagában egy olyan unikális jelenség, amelybe minél több pénzt pumpál­nak bele, annál rosszabb állapotba kerül. Hiszen tö­retlenül növekszik az or­szágban az elhalálozási ráta, csökken a születések száma, romlik a lakosság egészségügyi ellátása. AZ ENSZ demográfiai felméré­se szerint Ukrajnában az utóbbi hat évben a négy­szeresére, azaz 5,4 milliárd hrivnyáról 21,1 milliárdra nőtt az egészségügy anya­gi támogatottsága, ám Oleg Muszija, az Egészségügyi Minisztérium társadalmi tanácsának elnöke szerint mégsem lehet azt monda­ni, hogy az ágazatban va­lamelyest is jobb a hely­zet, mint hat évvel ezelőtt. Ebből pedig az követke­zik, fogalmazott Muszija, hogy a pénzeket nem meg­felelően használják fel. Ennek egyik oka pedig, hogy az egészségügy az egyetlen olyan ágazat az országban, amelyben to­vábbra is megmaradt a központi irányítás. (Befejezés a 4. oldalon.) A NATO nemet mondott Ukrajnának Az Észak-atlanti Szerve­zet bukaresti csúcstalálko­zója ugyan elutasította Ukrajna és Grúzia cselek­vési tervhez való csatlako­zásának kérelmét, ám Vik­tor Juscsenko szerint ezt mégsem kell kudarcként felfogni. A visszautasítás­sal együtt ugyanis a NATO-országok konkrét ígéretet tet­tek arra, hogy a csat­lakozás a soron kö­vetkező, decemberi csúcstalálkozón mégis megtörténik. Ez pedig, fogalmazott az államfő, mindenképpen si­kerként könyvelhető el. Hasonlóképpen fogalma­zott bukaresti sajtókonfe­renciáján a szervezet főtit­kára, Jaap de Hoop Scheffer is, aki leszögezte: semmi kétség nem fér ahhoz, hogy Ukrajna és Grúzia a jövő­ben NATO-tag lesz. Csökkennek a benzinárak Az elmúlt hetek meredek száguldását követően az utóbbi napokban csökken­ni kezdtek az üzemanyag­­árak. Legnagyobb mérték­ben, literenként 11 kopiskával az А-76/ WK- 80-as oktánszámú benzin ára esett vissza, így ma liter­jét 5, 36 helyett 5,25 hrivnyáért árusítják. Átlago­san 10 kopijkával lett olcsóbb az A- 92-es, 9 kopijkával pedig a leginkább használt A-95-ös oktánszámú benzin. Ez utóbbi például a Krímen (5,89) és Doneckben (5,83) volt a legdrágább, Vin­nicában, Zaporizzsjában és Kirovohradban pedig a legolcsóbb. Az utóbbi városokban ugyanis 5,42 hrivnyáért is meg lehetett vásárolni literjét. És 11 kopijkával kerül keveseb­be a dízelolaj. Baloga utca lesz Dávidházán­ Rövidesen Baloga utcá­vá keresztelik át az eddi­gi Gorkij utcát az Elnöki Titkárság vezetőjének szülőfalujában. A Gorkij utca átnevezé­séről szóló önkormányzati határozatot a minap ismer­tette Dmitro Fenyov, a munkácsi járási Dávidháza (Davidovo) polgármestere. Ez a település leginkább arról vált nevezetessé, hogy itt született Viktor Baloga, az Elnöki Titkárság vezetője. A község tanácselnöke elmondta, hogy az átke­resztelés azon elnöki ren­delkezésnek megfelelően történik, amelynek értelmé­ben a szovjet érából fenn­maradt köztéri elnevezése­ket az ukrán történelmi hagyományoknak megfele­­lőekre kell cserélni. Arról azonban szó sincs, hogy az utcát a jelenlegi politikai életben aktív részt vállaló Balogákról nevez­nék el az utcát. Dávidháza polgármestere leszögezte, hogy a háború előtt a tele­pülés szóban forgó szeg­letét Baloga-dűlőnek ne­vezték, mivel ezt az utcát annak idején többségében Baloga vezetéknevű csalá­dok lakták. (pépé)

Next