Állami Főreáliskola, Kassa, 1888

I. A tej. Irta: VADÁSZ J. tanár. Életünk első időszakában rendszerint az édes anyatejben kapjuk meg azon táplálékot, melyben meg van mindaz, a­mi az emberi test megerősítésére és gyarapodására okvetlenül szükséges. Nem is vonja kétségbe senki, hogy az a legtermé­szetesebb tápszer, melyet a természet azért állított rendelke­zésünkre, hogy életünk első szakában, minden más táplálékot kizárva,­­­ ez tartsa fel bennünk az életet. Rendes körül­mények között úgy nyújtja azt az anya gyermekének, hogy abból nem kell elvonni semmit, nem kell ahhoz semmit hozzá­tenni, nehogy kontár módra el­rontsuk a természet e felsé­ges adományát. Nem is c­élom nekem a következőkben ezen legtermésze­tesebb táplálékkal foglalkozni, mert annak a chemiája inkább csak az orvost, meg vegyészt érdekli. De tudjuk, hogy nem minden csecsemő részesül az anyatejjel való táplálás megfizet­hetetlen áldásában, hanem kénytelen már élete első órájában a surrogatumok legelsejével megismerkedni Az anyatej után a tehéntej a legelső, mely amazt pótolni hivatva van és mely azt bizonyos elővigyázat mellett pótolhatja is. De a tehéntej nemcsak mint a csecsemők táplálására nagyfontosságú anyag, érdemli meg, hogy azzal foglalkozzunk, hanem mint általános, ma már nem nélkülözhető tápanyag, a levegő és vízzel együtt a legelső sorban áll. Hogy mióta használja az emberiség a tehéntejet táplálék­nak, arra pontosan bajos volna megfelelni. Ha volt paradicsomi élet, úgy bizonyára annak megszűntével, kénytelen volt az em­ber a mostani háziállatokat megszelídíteni, hogy azokat erezi.

Next