Kassai Munkás, 1911. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)
1911-01-07 / 1. szám
A FELSŐMAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT POLITIKAI HETILAPJA V. évfolyam. Kassa, 1911. január 7. 1. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 3 K 20 f. Félévre 1 K 60 f. Negyedévre 80 fillér. Egy hóra 28 fillér. Egyes szám ára 6 fillér. Megjelenik minden szombaton SZERKESZTŐSÉG: Kassa, Kossuth Lajos-u. 23. — Telefon: 187. KIADÓHIVATAL: Mészáros utcza 41. szám. — Telefon: 187. Elvtársak! Polgárok! 1911. évi január 8-án, vasárnap délelőtt 10 órakor, az Uránia Színházban nagy nyilvános népgyülést tartunk. Napirend: 1. A politikai helyzet és a választójog. 2. Az egyesülési és gyülekezési jog. Előadó: Budapestről. Testvéri üdv. a kassai szociáldemokrata párt. Az alkohol, az állam és a munkásság (V. S.) Az a szívós, kitartó küzdelem, melyet a munkásság egy kicsiny csapata évek óta folytat a proletárság legborzalmasabb ellensége, az alkohol ellen, nem meddő szélmalomcsata. Hovatovább a munkásság eljut ahhoz a belátáshoz, hogy az alkohol a proletárság felszabadításának éppen olyan jelentős akadálya, mint a vallási bigottság. Sőt még ennél is hatalmasabb. Hatalmasabb azért, mert a vallási bigottéria karmai között vergődő tömeg eszéhez, öntudatához még nincsen minden útvonal elzárva. A bigott és fanatikusan vallásos munkást hamarosan életre, öntudatra korbácsolhatja a küzdelem, a tapasztalat, a meggyőző beszéd vagy esemény. A bigott munkás gondolkodási képessége nem veszett el, csak megtompult megsebesült. Az alkoholizált munkást se szó, se cselekedet meg nem győzheti. Mert az alkohol mérge testi szerveivel együtt gondolkodóképességét is kikezdi. A testi roncsoltság, a szellemi érzékelés képességét is megrontja. És amily mértékben gyöngül, betegesedik, inficiálódik a fizikum — hatványozottan pusztul vele a gondolkodóképesség is. Az alkoholizált munkás gondolkodóképessége már nem sebesült, hanem halott. A proletárfelszabadulás nagy gondolata minden nevelésből folyó vagy a körülmények következtében megjegecesedett maradiságot le tud gyűrni a munkás lelkében. Kipusztítja belőle a hazafiság tévhitét, a vallásosság prédikálta, beidegzett elégedettséget és megnyugvást. Forradalmasítani tudja a kicsiny, elhagyott városkákban patriarchális viszonyok között élő munkásokat, ha odakerülnek a gép, a kapitalizálódott ipar légkörébe. Csodákat teremt a fejlődés az emberi gondolkodásban, forradalmat kelt egész nemzedékek lelki életében. Hatásában bámulatos, eredményeiben leírhatatlanul hasznos az a munka, melyet a szemünk láttára végez ilyenformán a gép, az ipari fejlődés. De szárnyaszegetten törik meg minden hatóképessége ott, ahol befészkelte magát az alkohol, mely hályogot sző a tisztán érzékelő munkás szemeire, mely fásulttá, megadóvá, közönyössé teszi, mely kiöl a lelkéből minden lelkesedést, minden magasabb célú törekvést. A forradalmasodás kezdetének nehézségei között élő országok munkásságára nézve különös és kétszeresen súlyos csapás az, ha a tömegek körében az alkoholpusztító szenvedélye mélyre eresztette gyökereit. Legkitűnőbb, legsiralmasabb példája ezen igazságnak Magyarország. A kapitalizmus itt még csecsemőkorát éli. Az ország csak az utóbbi néhány évtizedben lépett az iparosodás útjára. Ipari munkástömegei a föld rabszolgái köréből rekrutálódván sokáig, nem is haladhatott hát a fejlődés a nyugati országok tempójában. És hogy ma se halad úgy, annak az osztályhatalmi elnyomó politikán kívül a tömeg alacsonyigényűségén, az ipar fejletlen voltán kívül hatalmas mértékben az alkoholizmus az oka. .. Meg nem állapítható számszerűleg, hogy mennyi alkohol fogy el az országban, de nagyon szomorú adatokat borítanak azok a jelenségek, melyeket a különféle statisztikai adatokból kölcsönzött alanti számok és tények nyújtanak. A magyar állam 1907. évi költségvetése 1555 millió kiadást állít be 1908-ra. E milliókra többek között a fogyasztási adókból 143 milliót irányoztak elő annak idején fedezetül. (Földadóból csak 67 milliót, dacára a 42 millió hold területnek.) Minthogy a fogyasztási adót városi adók alakjában is zórják le az alkohol után, lehetetlen e számból biztos következtetést vonni. A statisztika szerint Magyarországon fejenként 10 liter bort, 11 liter sört és 12 liter pálinkát fogyaszt minden lakos. Ha a minden lakosról átszámítjuk e mennyiségeket azokra, akik tényleg isznak, mert hisz minden lakos nem iszik, sejthetjük azt a rettenetes pusztítást, amit ez országban az alkoholtőkések profitja érdekében a magyar állam szabadalmaz.