Kassai Munkás, 1912. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-06 / 1. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Negyedévre 1 korona. Egy hóra 36 f. Egyes szám ára 8 fillér. Megjelenik minden szombaton VI. évfolyam. Kassa, 1912. január 6. SZERKESZTŐSÉG: Kossuth Lajos­ utca 23. — Telefon szám 187. KIADÓHIVATAL: Mészáros utca 41. szám. — Telefon­szám 187. 1. szám. V 4.­;vgVTI.»^ A kamara jelentése. Semmi sem jellemzi jobban a kamarák trottlrságát, mint az, hogy például a kassai kamara a most folyó évben arról a búzáról tesz jelentést, amelyen már azóta kétszer nyerekedtek az agráriusok és amely azóta őrlés közben szin­tén kétszer rontotta a molnár gyönge tüdejét. Ez az időmeghatározás természetesen szól a többi cikkekre is, így biztosra vesszük, hogy a jelentés évében a Gölnicvölgyben készült bicskákkal halált osztogató atyafiak már jog­erősen el vannak ítélve. Sőt az is kétségtelen, hogy a jelentés évében készült házak közül azóta már nem egy összerogyott. De nézzük mit mond a jelentés? Azt mondja, hogy az isten és a nemzeti munkapárt jóvoltából gazdasági életünk fölocsú­­dott. A húsdrágaság azonban még vékonyítja nyakunkat. A kereskedelemnek is sok a baja. Faluhelyen pláne egyre alakulnak a szövetkezetek. A jelentés szerint a nagyipar munkáshiány­­nyal (?) küzd és a tarifaemelést nyögi. A textil­ipart az osztrák verseny dögönyözi. A kisipar föltartóztathatatlanul pusztul. Beszüntették a gépek adományozását is, mert nem vezettek sikerre. A tanonchiánnyal (?) is küzd a kisipar. A pénzügyi helyzet jó volt, amelynek követ­keztében számos új vállalat alakult. A kivándorlás nagymérvűségéről panaszkodik a jelentés. És mivel a kivándorlás a java munka­erőt vonja el, az itteni ipar versenyképessége mindinkább csökken. Természetes, hogy a ka­mara nem ösztökél nagyobb bérfizetésre, amely tudvalevőleg egyedüli ellenszere lenne a nagy­mérvű kivándorlásnak. A terménykereskedelem a jelentés évében jó volt. Bár a zab- és szénaüzlet teljesen ki van szolgáltatva az agrár­érdekeltségnek. A tokaji bor dolga rosszul áll, mert az orosz (tudniillik az úri orosz) már a habzó bort szereti és így a tokaji eszébe sem jut. De még az utóbbi időben a pezsgőre is nagyon rákapott a muszka. Az állattenyésztés helyzete is nagyon ked­vezőtlen. A fakereskedelem helyzete meglehetős. A jó üzletmenet alól csupán a tölgytalpfa képezett kivételt, mert ez az üzlet még a Kossuth— Szterényi hatás alatt áll. A vaskereskedelem helyzete nem kielégítő. A divatkereskedelem fejlődik. A posztó­­kereskedők panaszkodnak az osztrák verseny miatt. A könyv- és papírkereskedelem stagnál. A jelentés ipari részéből megtudjuk, hogy a bányászat helyzete javult. Pörkölt és vasérc­ben kivitel is volt, még­pedig 3.437.005 korona értékben. A munkásviszonyok a bányászatra nézve jók voltak. Hogy a munkások helyzete milyen volt, arról nem szól a jelentés. Erről majd mi fogunk időnként pontos jelentést tenni. Azt azonban már most is megállapíthatjuk, hogy a gyermekmunka az egész vonalon grasszál, így a bányákban és a kohóknál közel 2500 a gyer­mekmunkások száma. Baleset 51 esetben fordult elő a bányákban. A vasipar csak a nagyvállalatoknak kedvez. A kis gyárak tönkremennek, ellenben a ko­­rompai vasgyár 13 millió korona értékű acél­­tuskót termelt és munkásainak száma 3064, akikről a gyárvezetőség jelentése szerint a munkásjóléti intézmények ápolása és további fejlesztése révén gondoskodva van. Hogy pedig ez a gondoskodás milyen, arról a Kassai Munkás és a Népszava nemrégiben terjedelmes tudósí­tásban számolt be, amelyre olvasóink még bizo­nyára élénken emlékeznek. A gölnicvölgyi láncipar ismét a munkások szertelen szeszélyezetéről és az ennek nyomán beállott degeneráltságról panaszkodik. A stószi késgyáros a rossz vasúti össze­köttetésekről panaszkodik, továbbá arról, hogy a kivándorlás a munkások közt ismét lábra­­kapott. A gyárosok munkáslakások építését óhajtják, állami támogatással, mert a mostani gyakori tüdővésznek az egészségtelen, nedves lakások az okai. A gyárosok gyors segítség után kiáltanak, mert beteg, tehetetlen munkások­kal a gazdasági harcot megvívni nem bírják. A gölnicvölgyi vasipar a szerbiai vámháború káros hatásáról beszél.

Next