Kassai Munkás, 1914. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1914-01-03 / 1. szám

VIII. évfolyam. Kassa, 19Í4. január 3. 1. szám. A FELSÖMAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT POLITIKAI HETILAPJA ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Negyedévre 1 korona. Egy hóra 36 f. Egyes szám ára 8 fillér. Megjelenik minden szombaton SZERKESZTOSEQ: Mészáros-utca 41. szám. — Telefonszám 499. KIADÓHIVATAL: Mészáros-utca 41. szám. — Telefonszám 499. Munkások! Polgárok! A szenvedések ezernyi fajtája gyötri az emberisé­get, mert a mostani gazdasági rendszer nem alkalmas egy egészséges, életvidor, kulturtársadalom létesítésére. E rendszer fájdalmat és sok kint fakasztó hibáira és a segítés módjaira fog rámutatni BOKÁNYI DEZSŐ elvtárs holnap, vasárnap délelőtt 10 órakor az Uránia- szinházban tartandó előadásán, melyet a Bérmunka és tőke címen tart meg Munkások! Polgárok! Tudásnevelte agyunkkal jólétet, boldogságot, továbbá uj örömöket szülő kultúrát teremthetünk, azért sokan vegyetek részt előadásunkon. Testvéri üdv. a kassai szociáldemokrata párt. A tanítók fekete vezérei. Ha a munkásmozgalomhoz uj katonák csat­lakoznak, hogy a tábort erősítsék, a jövevényeket mindenki örömmel üdvözli. De ha valaki azért csatlakozik a mozgalomhoz, hogy azon a réven magasabb polcra kapaszkodjék föl, hogy azután az egész mozgalmat elárulja, azt a munkások kirúgják maguk közül. Nem igy az állami tanítók, akik Miskolcon tartott közgyűlésükön szótöbbséggel Vargóczi Jánost választották meg elnökükké. És ez a választás annál fölháboritóbb, mert Vargóczi azért tolakodott föl a tanítóság élére, hogy azután árulójuk lehessen. Ezt mi már a terv megszületésekor kipattantottuk és röviden most is visszatérünk rá. Ott kezdjük, hogy Vargóczi már nem fiatal gyerek. Az Állami Tanítók Országos Egyesülete is nemsokára húsz esztendős lesz már. Vargóczi azonban e hosszú idő alatt sohasem akart tudni az egyesületről, amely pedig már sok viharos időt élt át. Pár hónappal ezelőtt azonban ő is belépett a tagok sorába és teljes erővel hozzá­látott az aknamunkához. Néhány csatlósával keresztülvitte, hogy az egyesület közgyűlése Budapest helyett Miskolcra hivatott össze. Ebből aztán rájuk nézve az a haszon szárma­zott, hogy az ország központjától távol eső Miskolcra az ország különböző vidékeiről mind­össze ötvenen jöttek össze, mig a kassaiak és a miskolciak száma száznál is többre rúgott. Az agyafúrt klerikálisok azonban nemcsak a hely megválasztásával tették lehetetlenné a távolabb vidéken lakó tanítók tömeges meg­jelenését, hanem a közgyűlés idejének a meg­határozásával is. Tudvalevő, hogy a tanítóság oly szegény, hogy még elseje körül sem igen telik neki utazásra, annál kevésbé a hónap végén, ügy, hogy a fekete stréberek trükkje következtében a már háromezer tagot számláló egyesület vezetőségét tulajdonképpen csak a Kassáról és Miskolcról beterelt száz tanító választotta meg. És jellemző, hogy ez a társaság még igy is annyira bizonytalannak látta a „győzelmet“, hogy a „titkos“ szavazásnál minden igazgató­nak figyelnie kellett, hogy az igazgatása alatt működő tanítók a feketék listájával szavaznak-e. Így történhetett aztán még,, hogy az állami tanítók ezen hatalmas testületének a vezetését három-négy ocsu-ember magához kaparinthatta. A stréberek munkáját különben nagyon meg- könnyebbitette az alapszabályok avultsága is. A tanítók egyesületében ugyanis minden tagnak van szavazati joga, amelyet azonban csak úgy érvényesíthet, ha a saját költségén elutazik a közgyűlésre. Úgy, hogy valójában csak az sza­vazhat, aki képes a sokszor ötven-hatvan koro­nát felemésztő útiköltség megfizetésére. Ilyen nagy áldozatot pedig a gyakorlat szerint a tagok tizedrésze sem bir meghozni, úgy, hogy a nagy többség az egyesületben uralkodó torzdemokrácia mellett valósággal jogfosztott. A fekete stréberektől szabadulni akaró állami tanítóknak tehát a mostani kijátszás után az alap- szabálymódositás legyen a legfontosabb fölada­tuk. Vigyék keresztül, hogy a közgyűlés, az ipari munkások szövetségeinek mintájára, küldöttrend­szer alapján üljön össze, hogy üresfejü stréberek ne legyenek képesek a közgyűléseket majorizál- tathatni. A küldöttrendszer alapján aztán majd a közgyűlés képe sem lesz olyan zagyva, mint ezúttal volt és igy majd kialakulhat az igazi

Next

/
Thumbnails
Contents