Munkás, 1924 (15. évfolyam, 131. szám)

1924-11-07 / 131. szám

Világ proletárjai egyesüljefeRi L&; ‘13ri Mif QP£ c Proletárt celého svefa spo|fe sál Ä (KASSAI MUNKÁS) A CSEHSZLOVÁKIÁI KOMMUNISTA PÁRT (Ä ni. INTERNACIONÁLE SZEKCIÓJA) magyarnyelvű KÖZLÖNYE XV. évfolyam Kosice, 1924. november 7. péntek EH 131. szám Az októberi győzelem a leninizmus győzelme Irta: Kun Bóla. Az októberi forradalomban a bolsevikok­nak az a taktikája győzött, amely mindig élesen megkülönböztette őket a mensevi- kektől. Az októberi forradalom nemcsak •z orosz burzsoázia, hanem az opportuniz­mus fölött aratott győzelmet Is jelenő. A győzelmes október az igazán forradalmi marxizmus, azaz az imperializmus szaka­szára alkalmazott leninizmus győzelemé az opportunizmus fölött, amely nem tudta fel­fogad, hogy a világháború a kapitalizmus összeomlásának és a proletárforradalom- nak előjátéka volt Az októberi forradalom bebizonyította Marx és Lenin államelméletének helyes­ségét. Bebizonyította továbbá a Lenin ál­tal a párt szerepére nézve kifejtett elmé­letnek helyességét Az októberi forradalom megvalósította a leninizmus egyik főgondolatát: a proletá- riátns és a parasztság szövetségét az elő- csapata, az Oroszországi Kommunista Párt által megtestesített munkásosztály irányí­tása alatt. Október képezte a bolsevizmus által a tk/tgozö tömegek többségének megnyerése Céljából követett taktika csúcspontját. Ez a taktika abban nyert kifejezést, hogy a bolsevikok egységes, acélos pártja a pro- letáriátus, a parasztság és a kisburzsoázia egy részének szociális szempontból döntő feliegü rétegeit vezetése alatt egyesitette, másik részüket pedig semlegesítette. Ilyen­formán az októberi forradalom az egész dolgozó lakosság forradalma volt, emellett azonban megtartotta kifejezetten proletár! ©sztályjellegét, amely nemzetközi Jelentő­séget kölcsönzött neki Már az 1905. évi orosz forradalom is tömegmozgalmat váltott ki Nyugaton. így például az ausztriai munkástömegek által az általános választójogért folytatott ered­ményes harc és az 1906. évi belgiumi álta­lános sztrájk a megindult nagy orosz forra­dalom visszatükrözése volt. De összehasonlithatjuk-e az 1905. évi forradalom hatását azzal a visszhanggal, amelyet a ml októberi forraiaknunk kel­tett? Eltekintve a Németországban, Ausztriá­ban, Angliában és az egész világon kitört elemi erejű tömegmozgalmaktól, eltekint­ve számos szovjetköztársaság megalaku­lásától, szétáradt a forradalmi hullám Ke­letre és Nyugatra. És mint legfontosabb eredményt, megteremtette a Kommunista Intemacionálét 52 szekciójával, amely az októberi forradalom befolyása alatt és annak tapasztalataitól erősödve, hivatva van a világforradalom nagy feladatainak elvégzésére. Az október által elindított első hullám megteremtette a kommunista pártokat; ezek azonban még nem voltak bolsevik pártok. Most, mikor az Októberi forradalom he­tedik évfordulóját ünnepeljük, testvér­pártjaink saját bolsevizálásukat végzik. A közben eltelt idő során az egyes kom­munista pártok és az egész Kommunista Internadonále nemcsak az orosz tapasz­talatok, hanem a bajor és magyar tanács­köztársaságok „tapasztalatai, az olaszor­szági gyármegszállások tapasztalatai, va­lamint a német proletariátus által a múlt év októberében szenvedett vereség ta­pasztalatai alapján meggyőződhettek ar­ról. hogy csak egy hatalmas, zárt, bolse­vik harcos párt záloga a győzelemnek. Ezeknek a tapasztalatoknak és a fáradt­ságos mindennapi munkának kell megvilá- gitaniok a kommunista pártok előtt, hogy milyen hatalmat jelent a döntő harcban a parasztsággal való szövetkezés a prole- táriátus irányítása alatt. A Csehszlovákiai Kommunista Párt máso­dik kongresszusáról a következő folytatólagos jelentést közöljük: Az üdvözlő nyilatkozatok után hosszas, per­cekig tartó taps és éljenzés fogadta Burian elvtársnak azt a közlését, hogy a Kommunista Internadonále nevében Manuilszklj elvtárs fogja üdvözölni a kongresszust. Az éljenzés és taps orkánszerüvé lett, mikor Manuilszklj elvtárs a szónoki emelvényre lépett Az egész kongresszus felállt és elénekelte az Internacio- nálét Percekig tartott mig Manuilszkil elv- társ megkezdhette kimerítő, sürü éíjenzések- kel megszakított beszédjét amelyet teljes ter­jedelmében legközelebb fogunk közölni. Manullszkij elvtárs beszédjében többek kö­zött Kreiblcb elvtársnak egy brosüranagyságu cikkérői is említést tett amely a legélesebb támadásokat tartalmazza a Kommunista Inter- nacionáléval szemben. A „Kommunistische Re­vue“ szerkesztősége a cikk leközlését megta­gadta, illetve a cikket állásfoglalás céljából a párt szükebbkörü végrehajtó bizottsága elé terjesztette. A végrehajtó bizottság megállapí­totta ugyan, hogy a cikk lekőzlése ellenséges viszonyt teremtene a CsKP és a Komintern között és ezért nem azonosíthatja magát a cikkei, de ami a dolog lényegét képezte, nem utasította el a cikk tartalmát és nem tagadta meg a közösséget Kreibich elvtársnak a cikk­ben foglalt álláspontjával. Kreibich olvtárs szintén az előátíható ellenséges viszonyra való tekintettel a röviddel a kongresszus előtt irt cikkének lekőzlésétöl elállt ugyan, a cikk tar­talmát azonban nem adta lel. Haken elvtárs In­dítványt terjesztett a kongresszus élé arra nézve, hogy a cikk teljes egészében legyen sokszorosítva és szétosztva a delegátusok kö­zött Kreibioh elvtárs az indítvány leszavazása előtt nyilatkozatot terjesztett a kongresszus elé, amelynek érteimében a cikket legmélyebb meggyőződéséből Irta ugyan, de annak közlésétől eláll, mert nem akar ellen­séges viszonyt teremteni a CsKP és a Kommu­nista Internadonále között. Haken elvtárs erre újból megokolta indítványát, amely szerbit Kreibich elvtárs a cikk leközléséröl lemondott ugyan, annak tartalmát azonban továbbra Is legmélyebb meggyőződésének tartja és ezért szükséges, hogy a delegátusok megismerkedje­nek annak az Igazi nézeteivel, aki eddig részt- vett a párt Irányításában és aki eddig résztvett vett a párt Irányításában és aki esetleg újból Je­lölve lesz az végrehajtó bizottságba. A kon­gresszus viharos szavazással elfogadta Haken elviárs indítványát és utasította az elnökséget a Kreibich-cikk sokszorosítására és a delegá­tusok között való szétosztására. Utána került sor Zápotodc# elvtárs be­szédjére, aki titkári jelentésé adta elő. Ebben azonban a nagyobb részt nem a jelentés képezte. Ebben a tekintetben Zápo- tocktf elv társ utalt a delegátusoknak Madott Most minden kommunista párt megérti, hogy helyes szakszervezeti taktika, he­lyes nemzetiségi és paraszttaktika nélkül nem állhat fenn Igazi kommunista párt és nem is következhetik be győzelem. Ezért kel! és ezért fogja az egész világproletá- riátus a munkás- és parasztforradalom nagy évfordulóját ezzel a jelszóval ünne­pelni: „A Kommunista Internadonále boise- vizálásal* nyomtatott beszámolóra és beszédjében inkább a Komintern kongresszusi határozataival szemben politikai álláspontját fejtette ki. éle­sen támadva a baloldalt. Be keli számolnom, — mondta, — a CsKP eddigi működéséről. Erről a működésről már ennek a kongresszusnak megtartása étőtt el­hangzott a kritika és pedig ennél a kongresz- szusnál magasabb iérum, a Kommunista Inter- nacionále végrehajtó bizottsága és világkon­gresszusa részéről. Nehéz tehát védelmezni ezt a működést. Ha a világkongresszus és a Komintern kri­tikája ellenére mégis bizonyban! próbálom, Hogy a párt igyesezett megfelelő irányban működni, ne vegyék ezt úgy, mintha nem érte­nék egyet az ötödik világkongresszus határo­zataival. A nyomtatott beszámolónak arra a részére utalok, amely a CsKP működéséről szól. Mi­lyen helyzetben voltunk az első kongreszus után? A proletáriátus önbizalma . csökkent, a kapitalizmus offenzivában volt. A reakció a Ra$in ellen intézett merényletet is fel akarta használni ellenünk. A retjdtörvény idején fel­osztás fenyegette a pártot. Pártunk ezzel szemben Indított akciója eredményes vcP.t A pártvezetés mindig gondosan mérle­gelte a helyzetet és megállapíthatjuk, hogy a pártvezetés minden tekfntetfeen elvé­gezte forradalmi kötelességét, az októberi németországi eseményekkel szem­ben is. Nyíltan bevakoltuk, hogy a viszonyok nálunk-nem forradalmi jellegűek. Tudtuk, hogy amikor szomszédságunkban forradalmi mozga­lom fejlődik ki, nekünk is kötelességeink van­nak ezzel a mozgalommal szemben és bízvást állíthatom, hogy helytálltunk volna, ha a né­metországi forradalmi események tovább fej­lődtek volna. Ez alkalommal azonban meg kellett állapítanunk szervezeti apparátusunk számos gyöngéjét Is. A múlt ősszel tartott kladnól konferencián ezekre a hiányokra rá­mutattam és számos intézkedést javasoltam ezeknek a hiányoknak kiküszöbölésére, anélkül, hogy ennek „baloldali“ vagy csillogó ellenzéki színezetet adtam volna. Újból csak az elrendelt akciókra, a ta­gok á (regisztrálására, egységes tagsági Igazolványok, bélyegek stb. bevezeté­sére hivatkozható m. Akadni fognak talán, akik szerint ezek az ad­minisztratív munkák nem segíthetik elő sokban a párt bolsevizáiását és forradalmi képessé­geit En más nézeten vagyok és azt tartom, hogy az a párt, amelynek tagjai még legele­mibb szervezeti kötelességüket sem végzik, nem lesz képes nagyarányú propaganda­munkára. Hogy a párt ezt a minden térre elágazó pro­pagandamunkáját elláthassa, hogy a munka forradalmi ütemben haladjon, midnenekelőtt a rendelkezésre álló szervezet! egységeket kell összefoglalni. A pfirtvezetőségnek élénk érzé­ke volt ezzel a feladatta! szemben. Nem fogok mesét elmondani az ebben a te­kintetben végzett részletmunkáról. Még a párt fölött elmondott kritika elienére is azon a né­zeten vagyok, hogy munkánk nem vo ■ :ába- való. • Egyes „baloldali“ elvtársak szerint in­kább kicsiny, de tiszta, mint nagy töm •_ Pi­páit legyünk. Nem osztom ezt a nézetet és föfeladatunknak látom a tömegpárt fenn­tartását és forradalmositását. A tiszta mag helytelen elméletét kezdettől fogva el­nyomtuk a pártban és elnyomjuk ma is, mert ebben nem a munkásmozgalom fejlő­dését, hanem megkárosítását látjuk. Nem hisszük, hogy nagyobb lesz a befolyásún ? a gyárakban, ha kevesebben leszünk. Nem akarom bálvánnyá tenni a pár­tot. De nem látom szükségesnek azt sem, hogy a pártot szétromboljuk csak azért, hogy belőle kihámozzuk a tiszta magot. Utalni akarok még beszámolóm egyes pontjaira. A beszámoló szerint pártunknak 138,966 tagja van és így minden 98 lakos­ra egy kommunista párttag esik. így m! vagyunk a Kommunista Internacionále leg­jobb szervezettségű szekciója. Foglalkozás szerint a pártban mindössze féi százalék intellektuel van, mi vagyunk tehát az in* temacionále leginkább proletárjellegü pari» ja. A nemzetiségi elosztás tekintetébe* egyetlen pártnak sincsen olyan súly©* helyzete, mint a miénknek. A párttagok tömege hat nemzetiség között a követke zőképpen oszlik meg: Csehek 85.567 61.56 százalék Németek 29.127 20.95 százalék Szlovákok 11.084 767 százalék Magyarok 7.517 5.40 százalék Ruszinok 4.395 3.10 százalék Lengyelek 1.036 0.96 százalék Ebből az összetételből természete - jíí elég sok nehézség szokott előállni. A sebbségben lévő nemzetiségek, igy r ul a szlovák elvtársak napilapot smk; nek kiadni, ez a követelés azonban oh; pénzügyi probléma, amelyet megoida., nem lehet egykönnyen. A sajtóra és a párt pénzügyi helyzetére vonatkozó megjegyzések után Zápotécky elvtárs a Kominteranél és a pártvitával szemben elfoglalt politikai állásfoglalásán^; ismertetésére tért át: Semmi kifogásunk az ellen, hogy a Kommunista Internacionále szemünkre ve­ti hibáinkat és hiányosságainkat, de mi le­veszünk magunknak jogot ahhoz, hogv n magunk ellenvetéseit a Komintern,.! szemben előadjuk. Állást foglaltunk az el­lenzéki elvtársak következő beszédjeivel szemben: Elfogadtok mindent lelkesedéssel? Igen vagy nem? Ha nem fogadjátok el lelkes®» déssel, akkor ellenségei vagytok a Kom*» munista Intemacionálénak, akkor nem fo­gadjátok el az ötödik kongresszus határo­zatait. Foglaljatok nyíltan állást! Esküdje­tek meg, mert máskülönben nem hiszünk nektek. Es ha valaki kijelentette, hogy el­fogadja az ötödik kongresszus határozatait, akkor kijelentették, hogy ez nem elég, ha­nem garanciákat kell adni arránézve, hogy végre is fogja hajtani. Ez a mód lehetetlen. Ezzel a móddal helyezkedtünk szembe. Nytltan megmondtuk, hogy az ötödik kongresszus számos határozatáért ne*n lel­kesedünk és végrehajtásuk tekintetében sok nehézséget látunk. Beláttuk, hogy el­vi szempontból nem lehet kifogás ellenük, mert a nemzetközi helyzet ilyen irányzatot kíván meg, a mi viszonyainkra nézve a2«®* ban bizonyos módosításokat láttunk szük­ségeseknek. És arról, hogy a határozatok végrehajtása nálunk milyen formában é® módon történjék, ennek eldöntésére tűi va­gyunk a legüávatottabbak. 3*r A pártkongresszus tárgyalásai

Next

/
Thumbnails
Contents