Munkás, 1924 (15. évfolyam, 131. szám)
1924-11-07 / 131. szám
Világ proletárjai egyesüljeseki L&. ‘13m Mif A (KASSAI MUNKÁS) A CSEHSZLOVÁKIAI KOMMUNISTA PÁRT (A m. INTERNACIONÁLE SZEKCIÓJA) magyar nyelvű KÖZLÖNYE XV. évfolyam Kosice, 1924. november 7. péntek EH 131. szám Az októberi győzelem a leninizmus győzelme írta: Kun Béla. Az októberi forradalomban a bolsevikoknak az a taktikája győzött, amely mindig élesen megkülönböztette őket a mensevikektől. Az októberi forradalom nemcsak az orosz burzsoázia, hanem az opportunizmus fölött aratott győzelmet is jelent. A győzelmes október az igazán forradalmi marxizmus, azaz az imperializmus szakaszára alkalmazott leninizmus győzeleme az opportunizmus fölött, amely nem tudta felfogad, hogy a világháború a kapitalizmus összeomlásának és a proletárforradalomnak előjátéka volt Az októberi forradalom bebizonyította Marx és Lenin államelméletének helyességét. Bebizonyította továbbá a Lenin által a párt szerepére nézve kifejtett elméletnek helyességét Az októberi forradalom megvalósította a leninizmus egyik fő gondolatát: a proletáriánus és a parasztság szövetségét az előcsapata, az Oroszországi Kommunista Párt által megtestesített munkásosztály irányítása alatt. Október képezte a bolsevizmus által a taolgozó tömegek többségének megnyerése céljából követett taktika csúcspontját. Ez a taktika abban nyert kifejezést, hogy a bolsevikok egységes, acélos pártja a proletariátus, a parasztság és a kisburzsoázia egy részének szociális szempontból döntő jellegű rétegeit vezetése alatt egyesítette, másik részüket pedig semlegesítette. Ilyenformán az októberi forradalom az egész dolgozó lakosság forradalma volt, emellett azonban megtartotta kifejezetten proletár osztályjellegét, amely nemzetközi jelentőséget kölcsönzött neki Már az 1905. évi orosz forradalom is tömegmozgalmat váltott ki Nyugaton, így például az ausztriai munkástömegek által az általános választójogért folytatott eredményes harc és az 1906. évi belgiumi általános sztrájk a megindult nagy orosz forradalom visszatükrözése volt. De összehasonlíthatjuk-e az 1905. évi forradalom hatását azzal a visszhanggal, amelyet a mi októberi forradaknunk kellett? Eltekintve a Németországban, Ausztriában, Angliában és az egész világon kitört elemi erejű tömegmozgalmaktól, eltekintve számos szovjetköztársaság megalakulásától, szétáradt a forradalmi hullám Keletre és Nyugatra. És mint legfontosabb eredményt, megteremtette a Kommunista Internacionálét 52 szekciójával, amely az októberi forradalom befolyása alatt és annak tapasztalataitól erősödve, hivatva van a világforradalom nagy feladatainak elvégzésére. Az október által elindított első hullám megteremtette a kommunista pártokat, ezek azonban még nem voltak bolsevik pártok. Most, mikor az októberi forradalom hetedik évfordulóját ünnepeljük, testvérpártjaink saját bolsevizálásukat végzik. A közben eltelt idő során az egyes kommunista pártok és az egész Kommunista Internacionálé nemcsak az orosz tapasztalatok, hanem a bajor és magyar tanácsköztársaságoktapasztalatai, az olaszországi gyármegszállások tapasztalatai, valamint a német proletariátus által a múlt év októberében szenvedett vereség tapasztalatai alapján meggyőződhettek arról, hogy csak egy hatalmas, zárt, bolsevik harcos párt záloga a győzelemnek. Ezeknek a tapasztalatoknak és a fáradtságos mindennapi munkának kell megvilágítaniuk a kommunista pártok előtt, hogy milyen hatalmat jelent a döntő harcban a parasztsággal való szövetkezés a proletáriátus irányítása alatt. Most minden kommunista párt megérti, hogy helyes szakszervezeti taktika, helyes nemzetiségi és paraszttaktika nélkül nem állhat fenn igazi kommunista párt és nem is következhetik be győzelem. Ezért kell és ezért fogja az egész világproletáriátus a munkás- és parasztforradalom nagy évfordulóját ezzel a jelszóval ünnepelni: „A Kommunista Internacionále bolsevizálásai* 3*1 A pártkongresszus tárgyalásai A Csehszlovákiai Kommunista Párt második kongresszusáról a következő folytatólagos jelentést közöljük: Az üdvözlő nyilatkozatok után hosszas, percekig tartó taps és éljenzés fogadta Burian elvtársnak azt a közlését, hogy a Kommunista Internacionálé nevében Manuilszkij elvtárs fogja üdvözölni a kongresszust. Az éljenzés és taps orkánszerűvé lett, mikor Manuilszkij elvtárs a szónoki emelvényre lépett Az egész kongresszus felállt és elénekelte az Internacionálét Percekig tartott míg Manuilszkij elvtárs megkezdhette kimerítő, sűrű éljenzésekkel megszakított beszédjét amelyet teljes terjedelmében legközelebb fogunk közölni. Manullszkij elvtárs beszédjében többek között Kreiblich elvtársnak egy brosúranagyságú cikkéről is említést tett amely a legélesebb támadásokat tartalmazza a Kommunista Internacionáléval szemben. A „Kommunistische Revue“ szerkesztősége a cikk leközlését megtagadta, illetve a cikket állásfoglalás céljából a párt szűkebb körű végrehajtó bizottsága elé terjesztette. A végrehajtó bizottság megállapította ugyan, hogy a cikk leközlése ellenséges viszonyt teremtene a CsKP és a Komintern között és ezért nem azonosíthatja magát a cikkel, de ami a dolog lényegét képezte, nem utasította el a cikk tartalmát és nem tagadta meg a közösséget Kreibich elvtársnak a cikkben foglalt álláspontjával. Kreibich elvtárs szintén az előállható ellenséges viszonyra való tekintettel a röviddel a kongresszus előtt írt cikkének leközlésétől elállt ugyan, a cikk tartalmát azonban nem adta fel. Haken elvtárs Indítványt terjesztett a kongresszus elé arra nézve, hogy a cikk teljes egészében legyen sokszorosítva és szétosztva a delegátusok között Kreibich elvtárs az indítvány leszavazása előtt nyilatkozatot terjesztett a kongresszus elé, amelynek értelmében a cikket legmélyebb meggyőződéséből írta ugyan, de annak közlésétől eláll, mert nem akar ellenséges viszonyt teremteni a CsKP és a Kommunista Internacionálé között. Haken elvtárs erre újból megokolta indítványát, amely szerint Kreibich elvtárs a cikk leközléséről lemondott ugyan, annak tartalmát azonban továbbra is legmélyebb meggyőződésének tartja és ezért szükséges, hogy a delegátusok megismerkedjenek annak az igazi nézeteivel, aki eddig résztvett a párt Irányításában és aki eddig résztvett vett a párt Irányításában és aki esetleg újból jelölve lesz az végrehajtó bizottságba. A kongresszus viharos szavazással elfogadta Haken elvtárs indítványát és utasította az elnökséget a Kreibich-cikk sokszorosítására és a delegátusok között való szétosztására. Utána került sor Zápotodca elvtárs beszédjére, aki titkári jelentése adta elő. Ebben azonban a nagyobb részt nem a jelentés képezte. Ebben a tekintetben Zápotockis elvtárs utalt a delegátusoknak ,adott nyomtatott beszámolóra és beszédjében inkább a Komintern kongresszusi határozataival szemben politikai álláspontját fejtette ki, élesen támadva a baloldalt. Be kell számolnom, — mondta, — a CsKP eddigi működéséről. Erről a működésről már ennek a kongresszusnak megtartása előtt elhangzott a kritika és pedig ennél a kongreszszusnál magasabb fórum, a Kommunista Internacionálé végrehajtó bizottsága és világkongresszusa részéről. Nehéz tehát védelmezni ezt a működést. Ha a világkongresszus és a Komintern kritikája ellenére mégis bizonyban próbálom. Hogy a párt igyekezett megfelelő irányban működni, ne vegyék ezt úgy, mintha nem értenék egyet az ötödik világkongresszus határozataival. A nyomtatott beszámolónak arra a részére utalok, amely a CsKP működéséről szól. Milyen helyzetben voltunk az első kongreszus után? A proletariátus önbizalma csökkent, a kapitalizmus offenzívában volt. A reakció a Rabin ellen intézett merényletet is fel akarta használni ellenünk. A rezrotörvény idején felosztás fenyegette a pártot. Pártunk ezzel szemben indított akciója eredményes vol. A pártvezetés mindig gondosan mérlegelte a helyzetet és megállapíthatjuk, hogy a pártvezetés minden tekintetben elvégezte forradalmi kötelességét, az októberi németországi eseményekkel szemben is. Nyíltan bevakoltuk, hogy a viszonyok nálunk nem forradalmi jellegűek. Tudtuk, hogy amikor szomszédságunkban forradalmi mozgalom fejlődik ki, nekünk is kötelességeink vannak ezzel a mozgalommal szemben és bízvást állíthatom, hogy helytálltunk volna, ha a németországi forradalmi események tovább fejlődtek volna. Ez alkalommal azonban meg kellett állapítanunk szervezeti apparátusunk számos gyöngéjét is. A múlt ősszel tartott kladnói konferencián ezekre a hiányokra rámutattam és számos intézkedést javasoltam ezeknek a hiányoknak kiküszöbölésére, anélkül, hogy ennek „baloldali“ vagy csillogó ellenzéki színezetet adtam volna. Újból csak az elrendelt akciókra, a tagok átregisztrálására, egységes tagsági igazolványok, bélyegek stb. bevezetésére hivatkozhatom. Akadni fognak talán, akik szerint ezek az adminisztratív munkák nem segíthetik elő sokban a párt bolsevizálását és forradalmi képességeit Én más nézeten vagyok és azt tartom, hogy az a párt, amelynek tagjai még legelemibb szervezeti kötelességüket sem végzik, nem lesz képes nagyarányú propagandamunkára. Hogy a párt ezt a minden térre elágazó propagandamunkáját elláthassa, hogy a munka forradalmi ütemben haladjon, midnenekelőtt a rendelkezésre álló szervezeti egységeket kell összefoglalni. A páártvezetőségnek élénk érzéke volt ezzel a feladattal szemben. Nem fogok mesét elmondani az ebben a tekintetben végzett részletmunkáról. Még a párt fölött elmondott kritika ellenére is azon a nézeten vagyok, hogy munkánk nem volábavaló. • Egyes „baloldali“ elvtársak szerint inkább kicsiny, de tiszta, mint nagy töme_ Pipás legyünk. Nem osztom ezt a nézetet és főfeladatunknak látom a tömegpárt fenntartását és forradalmasítását. A tiszta mag helytelen elméletét kezdettől fogva elnyomtuk a pártban és elnyomjuk ma is, mert ebben nem a munkásmozgalom fejlődését, hanem megkárosítását látjuk. Nem hisszük, hogy nagyobb lesz a befolyásunk a gyárakban, ha kevesebben leszünk. Nem akarom bálvánnyá tenni a pártot. De nem látom szükségesnek azt sem, hogy a pártot szétromboljuk csak azért, hogy belőle kihámozzuk a tiszta magot. Utalni akarok még beszámolóm egyes pontjaira. A beszámoló szerint pártunknak 138,966 tagja van és így minden 98 lakosra egy kommunista párttag esik, így mi vagyunk a Kommunista Internacionále legjobb szervezettségű szekciója. Foglalkozás szerint a pártban mindössze fél százalék intellektuel van, mi vagyunk tehát az internacionále leginkább proletárjellegű partija. A nemzetiségi elosztás tekintetében egyetlen pártnak sincsen olyan súly©* helyzete, mint a miénknek. A párttagok tömege hat nemzetiség között a következőképpen oszlik meg: Csehek 85.567 61.56 százalék Lengyelek 1.036 0.96 százalék Ebből az összetételből természetesít elég sok nehézség szokott előállni. A többségben lévő nemzetiségek, így túl a szlovák elvtársak napilapot siknek kiadni, ez a követelés azonban ol, pénzügyi probléma, amelyet megoldan, nem lehet egykönnyen. A sajtóra és a párt pénzügyi helyzetére vonatkozó megjegyzések után Zápotocky elvtárs a Kominternnél és a pártvitával szemben elfoglalt politikai állásfoglalásának ismertetésére tért át: Semmi kifogásunk az ellen, hogy a Kommunista Internacionálé szemünkre veti hibáinkat és hiányosságainkat, de mi leveszünk magunknak jogot ahhoz, hogy a magunk ellenvetéseit a Komintern.. szemben előadjuk. Állást foglaltunk az ellenzéki elvtársak következő beszédjeivel szemben: Elfogadtok mindent lelkesedéssel? Igen vagy nem? Ha nem fogadjátok el lelkes®edéssel, akkor ellenségei vagytok a Komrmunista Internacionálénak, akkor nem fogadjátok el az ötödik kongresszus határozatait. Foglaljatok nyíltan állást! Esküdjetek meg, mert máskülönben nem hiszünk nektek. És ha valaki kijelentette, hogy elfogadja az ötödik kongresszus határozatait, akkor kijelentették, hogy ez nem elég, hanem garanciákat kell adni arra nézve, hogy végre is fogja hajtani. Ez a mód lehetetlen. Ezzel a móddal helyezkedtünk szembe. Nyíltan megmondtuk, hogy az ötödik kongresszus számos határozatáért nem lelkesedünk és végrehajtásuk tekintetében sok nehézséget látunk. Beláttuk, hogy elvi szempontból nem lehet kifogás ellenük, mert a nemzetközi helyzet ilyen irányzatot kíván meg, a mi viszonyainkra nézve azoonban bizonyos módosításokat láttunk szükségeseknek. És arról, hogy a határozatok végrehajtása nálunk milyen formában é® módon történjék, ennek eldöntésére túl vagyunk a legvávatottabbak. Németek 29.127 20.95 százalék Szlovákok 11.084 767 százalék Magyarok 7.517 5.40 százalék Ruszinok 4.395 3.10 százalék QP£ c Proletárt celého svefa spo|fe sál