Munkás, 1925 (16. évfolyam, 34-51. szám)

1925-03-22 / 34. szám

I. oldal________________ A Cs. K. P. Szunjatszen halálához Prága, március 19. (CKK.) Pártunk köz­ponti­­bizottsága Szunjatszen halála alkal­­­m­ából a következő táviratot menesztette a Gomindán-párthoz: Nagy fájdalommal vettük a hirt nagy vezéretek, Szunjatszen haláláról, Szunjat­­szenben. Veletek együtt, történelmi sze­mélyt gyászolunk, akinek nagy jelentő­sége volt mindig a kizsákmányolt és el­nyomott kínai néptömegeknek az impe­rializmus igája alól való felszabadításá­ban. Szunjatszen felismerte, hogy a kom­munizmus győzelméért küzdő nemzetközi forradalmi proletariátus egyúttal minden elnyomott nép és nemzet felszabadításáért is küzd, és hogy viszont a másik oldalon az elnyomott nemzetek és gyarmati rab­szolgák szabadságharca döntő jelentőség­gel bír a proletáriátus nemzetközi felsza­badító harcára nézve. Szunjatszen teljes egészében megértette az ébredő kínai munkásosztály kezdődő harcának világ­történelmi jelentőségét. Biztosítunk leg­bensőbb részvétünkről,­­ de egyben szi­lárd elhatározásunkról is, hogy a Kommu­nista Internacionálé többi pártjával együtt támogattuk minden eszközzel nehéz har­cotokat. Éljen nagy vezéretek, Szunjat­­szen emlékezete! Éljen a kínai munkások és parasztok szabadságharca! Éljen min­den elnyomott és kizsákmányolt harci szövetsége! A Cs. K. P. központi bizottsága. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A bratislavai munkásság egységes harca Kím­életlen harc a bérek felemelése érdekében • Március 29-én értekes­­letet tartanak a bratislavai és nyitrai csupa k­seml­­anécsai és bizottságai A bra­­ ’avai üzemi tanácsok és bizott­ságok március 16-án értekezletet tartot­tak, amelyen m megtárgyalták a drágaság elleni és a béremelések érdekében megin­dítandó harc módozatait. Az értekezleten megjelentek a keresztényszocialista, nem­zeti szocialista és a szociáldemokrata üze­m­i tanácstagok is, úgy, hogy ez az értekezlet megvalósította a bra­­tislavai munkásság egységes frontját. Az értekezlet egyhangúlag elfogadta, hogy összehívják a bratislavai és nyitrai zsu­­pában levő valamennyi üzemi bizottság és tanács képviselőit együttes megbeszélés­re, amelyre meghívják az üzemek és gyá­rak bizalmijait, továbbá az egyes uradal­mak képviselőit is. Az együttes értekezlet március 29-én lesz megtartva a bratislavai Munkás­­otthonban (Kino „Central“ Dunajská ulica 5. 48.) A konferencia elé nagy várakozással te­kint az egész munkásság, mert ez lesz az első értekezlet, ahol a t 'i megye munkás­ágának és földműn*--á- •"•"••nnk képviselői jelennek meg politikai és szakszervezeti különbség nélkül. Az értekezlet egyedüli napirendi pontja a munkabérek felemelése érdekében indítandó akció megbeszélése lesz. Elvtársaink kötelessége, hogy Hat éve fordul - 1925. március 21-é ra -időben tőle egyre távolabb, lélekben hozzá egyre közelebb, emléke bennünk nemcsak megmarad, de nőve nő, i mbit óriás mered szem­ünkbe, mely tizenkét hét alatt nem nyilt ki, ámulattal nézni rája; nem látta, mi lát, mily hatalmasat, de most, hogy fordulón a most hasad, már tudja, hogy csodánkat hogy’ csodálja. ó, most megérted, rob, kit újra vág húsig bilincs, hogy voltál már szabad. Nem kellett lesned ha,­járod szavát, és érezhetted embernek magad. S ha egy percnél nem is tartott továbbá a percnek íze mindig ég a szádban, s mind égetőbben ég, mikor veled hóhérod egyre rosszabbat nyelet, u­­jra­ rádigázott szolgaságban­­, most megérted, Tab, ki újra vak­­trtta bea Heg a a fényről álmodd hogy voltak itt már éles sugarak, amiktől szétlazult a jégpokol, hogy éltél egy tavaszt s egy fél nyarat, mik már övöd nap,át­lökték az égre, hogy voltál máskép, mint ahogy ma vagy, nem kéz és láb csak. Nem. Voltál az agy, mely, mit kigondol, büszkén hat­ végre. S hogy volt e volt, nem híg álom csupán, melyből kiébredtél hogy elveszítsd, hogy kérődsz rajta bambán és topán, kínlódva, hogy megint életre szítsd, azt most tudod csak, ennyi év után, mert minden év többet beszél a múltról, a hősökről, akiknek sikerült, a vértanúkról, akikbe került, s a leckéről, a jobban megtanultról Most már tudod: nem úgy van az, hogy ott kisiklott csak a történet-szekér. Most már tudod, hogy végleg elfogyott a több l­át, mely más Irányba tér, s hogy akkor nem hamissal csak nagyot léptél a az eggyetlen utadra levél Nem voltál légbe málló puszta szó, ábrándozó sem H kalandozó/ csak kérdést kaptál a hangom» feliáll 8 felelted azt, and a Melett • amtt felelned Mi majd korcap M s múlt hangodat tovább ha neveled, attól marad jövendöd hangja friss , ha láncodat még­ egyszer levered: nincs már kovács, ki visszapörölyözze, ha u.ra mozdulsz: végső mozdulat, nem gyűr le többé rabtartó urad, s az épület nem rád, reá dűl össze! Mikor volt? Tegnap. S holnap u­ra lessz! Agyunkban van s izmunkban van a magi Mért mondjam, hogy kedvet s erőt ne vessz? erőben s kedvben éh s lánc tartanak. S mert egyre szűikebb lessz a szűk rekesz, amelybe vissza­dugtak rossz robotra: kitörsz belőle, szabadulni fogsz, hitvány bilincset játszva félredobsz, s lecsapsz e kőbe dermedt állapotra. Ki mondja azt, hogy elveszett csatánk? hogy rajtunk győzelem uthat nekik! Mi most van: farsang és farsangi fánk, nyel,ék mohón, sohá nem­ nyelhetik! Nyel­ék, de nézzenek reszketve ránk, mert öklünk dugja le végső falatjuk, a­­ társaságot, mely lelkünk eszi, vélvén, ez halhatatlanná teszi: Igenn, mi mégis, mégis meghálálnál Igen, ni meg! van mi­ek silót*­­ kelen» Hm! egy oroág-érifet élő valóság, nem tündér-csoda! csak arra nézz és ujongón kiálts önüdvözítő üdvözlést oda! ők megcsinálták s mink is­mertük egyszert s ez most már mindig bennünk zakatol, nem törli ki se gyilkos daru-toll, se orvul ömlő ámítási vegyszer! Nem tévedés volt és nem vakmerés, nem kísérlet a nem-lehet felé, s ha érte járt halál, vasrács, verés, mi álltunk bot, börtön, bitó elé. S ha mozdulunk­ az u­ra felkelés, az küzdelem lessz, véres bál, vírradtig. Vér-sikerek és hulla-láncosok, urficskák, úrnők, shimmy-táncosok­, mi készülünk. Mulassatok ti addig. Jó.'.. Ünnepeljünk. Volt És elbukott? Nem.. Nem bukott el. El nem bukhatik Kelet riadja ezt, s a nagy Nyűgöt még nem nyugodt, és még se nyughat is. Nem holt a holt a sir felé rúgott, nincs előbb élő nálunk s holtainknál. Napunk már bontja tüz-arany ha át, rajongva nézd a múlt koporsóit: mellette száz Piros bölcsöcske ring már, Gábor Andon­ ék MUNKÁS________________ _____ március" 10% nagy agitációt fejtsenek ki az értekezlet sikere érdekében. Ma legfontosabb kérdé­se minden munkásnak a bérek felemelése, törekedni kell tehát arra, hogy valóban eredményes munkát végezhessen a konfe­rencia. Ehez szükséges, hogy minden üze­ni tanács és bizottság elköldje képviselő­jét, ahol pedig nincs, ott az Üzemi vagy gyári bizalminak kell eljön­ az értekezlet­re. Azonnal gyűjtést kell Indítani hogy minden ü­zem, gyár és major elküldhesse képviselőjét! Támadnak a mdnptácsi sikerek Minden erőnkés a munkaidőnkeetegyfedésére • A haóóságok nemtörődömségére válaszol­unk a tö­megtüntetésekkel A köztársaság minden részében Irtózatos­ hadjáratot indítottak a kapitalisták a munkás­ság kivívott politikai és gazdasági joga­ ellen. A kapitalizmus konszolidációs, újjáépítése máskép nem történhetik meg, csak a munk­á­sok könyörtelen letiprásával. Ez a foyamat elérkezett hozzánk is Mun­kácsra. A mi városunk amúgy is híres fejlett zugkereskedelem és féktelen kizsákmányolás tekintetében. A mi kreszterosain­k ebben a tá­madásban, amely most, hogy az áruk árait 50— 60 %-kal felemelték és így a béreiket ugyan­ilyen arányban leszállították, abban nyilvánul meg, hogy a munkaidőt a mai 12 órától 16, sőt 18-ra akarják emelni. Az itteni kereskedők úgy csinálták meg ezt a támadásukat, hogy fétig lehúzott rendű nevök mögött dolgoztatják az al­kalmazottakat és ezzel lehetővé teszik a ve­vőknek, hogy még vasárnap délután is vásárol­­­janak. Rakásszámra adjuk be a hatóságoknak a fel­jelentéseket a záróra be nem tartása miatt, de azok ma nem igen foglalkoznak a láncosok megbüntetésével A legutóbb történt meg, hogy Mermelstein Lajos porcel­ánkereskedő még va­sárnap délután is nyitva tartotta a boltját és dolgoztatta a segédeit, és amikor felszólítottuk a 200-as rendőrt, hogy velünk jöjjön be és ál­lapítsuk meg, hogy munkaidőn túl dolgoznak akkor azt felelte, hogy ehhez neki semmi kö­ze. Legújabban Harstein vénség, aki egyéb­ként kalapos kisasszony egy többszörös buk­ott síkerrel, Mittelraannal végig háza­lák a bolto­sokat, hogy egységesen követeljék­­a hivatalos engedelmet a vasárnapi nyitvatartásra. Már forronganak, hogy többet lophassanak. Vigyázat, kereskedelmi alkalmazottak, az utol­só falatot akarják megrövidíteni. Harcra sor­­rakozzatok. A munkáslevelezés eddigi mérlege Többet írjatok a munkások és parasztok tényleges életéről! Minden akcióról részletes jelentést kell küldeni, nemcsak a gyűlések lefolyását kell vázolni — Jelentsétek be a levelezők címét! Nagy lekesedéssel indult meg a munkás- és parasztlevelezők munkája Minden munkás örült annak, hogy írhat a saját életéről és harcairól az ő saját lapjának. Mi még jobban örültünk ennek. Hiszen kommunistának legnagyobb örö­me lehet az, ha a munkások öntudatra ébred­nek, meglátják saját helyzetüket és sorsukat és ami a legfőbb,­­ segíteni akarnak ezen. Mert lényegében ezt jelenti a levelek megírása. Már elég hosszú idő óta folyik ez a munka, úgy, hogy elkészíthetjük a nyers mérleget. Meg kell vizsg­nil­yen irányokban­­ munkás- és parasztleveleznik eddigi tevékeny­sége, milyen tanulságokat lehet ezekből levonni a jövőre nézve. Az eddig érkezett levelek nagy tömkelegé­ben nehezen lehet egységes bírálatot mondani mégis meg kell állapítanunk egy nagyon gya­kori jelenséget. Túl sokat írnak levelezőink olyan ese­ményekről, amelyek nem­ érdekelnek nagy­ prole­tár rétegeket, hanem vagy csak egy családot, vagy a községet. Ez alatt azt értjük, hogy nem olyasvalamit ír­nak meg a levelezők, ami közös minden mun­kás életében, vagyis a tényleges, mindennapi életkörülményeket, hanem, ezt mellőzve egé­szen apró jelentőségű dolgokat közölnek velünk. Nem mondjuk, hogy ez teljesen helytelen mert sok esetben az ilyen apróságok is nagyon sokat mondanak, azonban meg kell jegyez­nünk, hogy legfontosabb számunkra, ha a proletá­rok mindennapi életét, egész sorsukat és li­zetőiket vázolják a levelezők. Erre való a „Hogyan élnek a proletá­rok“ rovat, amely bizony eléggé el van hanyagolva. Pedig ebben a rovatban alkalma nyílna minden munkásnak, kisgazdának és földmunkásn­ak, hogy elmondja minden panaszát. Azonban la­punk hasábjairól láthatjuk hogy nem nagyon­­igyekeznek ezt a rovatot kihasználni az elv­társak. Úgyszintén nagyon fontos, hogy a papok tevékenységéről rendszeresen tudósítsuk a la­pot. Előfordul néha-néha, hogy egyes­ elvtársak írnak erről­, azonban ilyenkor nem jegyzik meg például, milyen vagyona van a papnak, miyen életmódot folytat, hanem csupán egy megtör­tént esetet vázolnak. Így azután a helyzetet nem ismerő elvtársak nem tudnak maguknak tiszta képet teremteni az egész dologról Fel kell hívnunk elvtársaink fgyelmét arra, hogy az eddig lefolytatott hatalmas akciókra nagyon gyengén tudósították a sajtót. A nagy drágaságellenes akciót sokkal jobban ki lehetett volna használni tömegagitációra, ha a nagyobb üzentek és uradalmak le­velezői vázolják helyetüket, a munkás­ság hangulatát, az esetleges szociál­demokrata vagy kerszac szervezetek viselkedését az akcióval szemben. Ez azonban nem történt meg, az elvtársak csu­pán­­ a gyűlések és tüntetések lefolyásáról írtak tudósításokat. Ezt a jövőben korrigálni kell. Ez a kérdés­ mindig időszerű, most éppen úgy, mint holnap írjon tehát minden üzemi és uradalmi levelező erről ! Ezzel szemben meg kell említenünk azt is. lítbről nem kell oly ijjs községi ügyek csal kelnek, hát még hit­k­kel foglalkozunk i­s,­­ kell megírni ami é­s­szak milyen népjóléti kit­­étel a kom­munista párt, hogyan viselkednek ezzel szem­ben az egyes pártok, milyen a községi alkal­mazottak helyzete, stb. Azonban hangsúlyoz­zuk, hogy többet ér egy kis üzem életének a vázolása mint az egész városházai cirkusz tár­gyalásainak az ismertetése! Felhívtuk elvtársainkat, hogy válasszon min­den üzemi és uradalmi vagy falusejt levelezőt, a címet pedig jelentsék be nekünk. Eddig csak három cím érkezett, hol maradt a többi levelező wine?! Erre föltétlenül szükségünk van! A mun­­áslevelezők munkája csak akkor lesz értékes, ha a szerkesztőség állandó érintkezést tarthat fenn velük, utasításokat adhat nekik, milyen kérdésekről írjanak, mi a legfontosabb az illető időben, stb. Ehhez szükségesek a cí­mek, amelyeket e hét folyamán föltétlenül el­várunk. Talán megsértődik néhány elvtárs ezen a kritikán. Erre nincs semmi ok sem. A tanács jóakarata és odairányul, hogy helyes útra te­reljük­ a munkáslevelzők mozgalmát. Demokratikus oktatási rendszer a korompai állami iskolában Markovi­tzocdem. Iskolaügyi miniszter nemrégiben kijelentette, hogy a jövőben az auto­kratikus tanítási rendszerről a „demokratikus“ rendszerre térünk át. Természetesen, a tanítók­nak is ebben a nagyon hangoztatott szellemben kell tanítani a gyermekeket. A korompai isko­lában máris beköszöntött ez a demokratikus tanítási reform. Ezen a bájosan hangzó demo­kráciának a nyomain halad Slavkovsky József, a helyi 5—6. osztály tanítója is. Ez a hetyke legény a tanítás ideje alatt állandóan provokál­ja azon prole tárgy érme­keket, akik tagjai az itteni FDTJ-csoportn­ak. Többek között nagyon érdeklik őt az FDTJ-előadások s állandóan kér­­dezi, hogy tamilnak-e lurzsnai’-nt «'•ns­.*, rá, to­vábbá kijelenti, hogy minden kommunista ga­zember, stb., sb. és azzal fenyegeti a ■gyerme­keket, hogy megbuktatja. rtkl az FBT.1 F­.Jtb Ilyen és ehhez hasonló kifejezéseket használ a tanítás helyett. Nekünk igazán nem árt az even provokáció, a proletárgyermekek továbbra is tudni fogják, hol a helyük, de figyelmébe ajánl­­juk az illetékes fórumoknak, hogy milyen vi­szonyok uralkodunk­­ mi demokratikus ko­­rá­nkban A hetvenkedő Slavkovsky tanítónak pedig azt üzenjük, hagyjon fel az ilyen brutális pro­­vokációkkal, tanítsa a gyermekeket írni-olvas­­ni; ha pedig arra nem képes, akkor hagyja abba az ilyen oktatásokat, mert a munkásság majd módot fog találni arra, hogy az ilyen het­­venkedő le­g enyhének elvegye a kedvét mindért provoációtól. ■ 1. Elijeszteni a proletárgyermekeket azzal, hogy megbuktatja, úgy sem ér célt, mert rövid időn belül az egész osztálya az FDSJ-ben lesz meg-­­ szervezve, amitől ő jobban meg fog ijedni, mint tanítványai az ő ijesztéseitől. Korompai sajlevelező.

Next