Munkás, 1928. január-június (19. évfolyam, 1-146. szám)

1928-01-01 / 1. szám

____________ _____________* nek, a kormánynak az eltávolítására. A csehszlo­vákiai dolgozóknak világosan látniok kell, hogy az a harc, amelyik ma a szociális biztosítás körül folyik, nemcsak az aggkori ellátásért, a beteg mun­kások érdekeinek megvédéséért folyik, hanem a hatalomért se. Az a kérdés áll előttünk, hogy to­­­vább tűrju­k-e a burzsoá­ reakció fékezhetetlen tá­madásait, vagy pedig a szociális biztosítás kérdé­sét és minden más munkáskövetelést mi magunk, a munkások és szegény­parasztok oldjunk-e meg. Ez a mi harcunknak az értelm­e, az általános sztrájknak a célja, az egységfrontnak a feladata. Ez a mi harcunk, amelyet a csehszlovákiai burzsoázia ellen kell megvívnunk szorosan össze­fonódik a németországi munkások küszöbén álló nagy harcával, szorosan bekapcsolódik a svédor­szági dolgozók küzdelmébe, kiegészítője annak a harcnak, amelyet a gyarmati dolgozók, elsősorban a kínai munkások és parasztok vívnak az angol, általában véve az egész világ imperialistái ellen és szükségképpen részlete annak a küzdelemnek, amely a Szovjetunióért folyik. A csehszlovákiai burzsoázia eladta magát az imperialistáknak és ezért a csehszlovákiai dolgozók ellen is fokozza támadásait — a csehszlovákiai dolgozók az elszánt harcnak az útjára lépnek és ezeket a támadásokat ki fogják védeni a Szovjetunió további épitőmun­­kájának biztosítására. Előkészületek a Spartakiádra az egész világon A Spartakiádra­­erényen folynak az előkészü­­letek nemcsak Csehszlovákiában, hanem a külföl­dön is, így Amerikában a cseh és szlovák munká­sok szorgalmasan készítik elő e II. Spartakiádra való utazásukat. Az amerikai proletársportolókat hozó hajó május 12-én indul el New Yorkból Argentiniából is néhány tornász érkezik a II. Spartakiádra. Az ottani Proletár Testedző nagy imitációt fejt ki a Spartakiád sikere érdekében. A párizsi cseh munkások torna-szakosztályt lé­­tesítettek, amelyik szorgalmasan dolgozik, hogy részt vehessen a Spartanádon. A cseh munkások a francia munkások között­­ agitálnak a Spar­­tan­álon való részvételen. A Szovjetunióból is számos testület ígérte meg részvételét. Eddig az orosz Tanácsköztársaság leg­főbb test­nevelésügyi tanácsa, valamint Ukrajna,­­ Fehéroroszország és a kaukázusontúli terület leg­felsőbb testnevelési tanácsa fe­jt ki tevékenységet a Spartakiád érdekében. A Szovjetunióban eddig 8000 Spartakiád-levelezőlapot adtak el Megjegyezzük, hogy a Spartakiád-levelező­­lapok első sorozata teljesen elfogyott. Hatvanezer levelezőlap fogyott el és a PTE most készül újabb kiadásra. Ebédidő alatt a gyárban Moszkva, dec. hu. (Munkáslev.) Már jó régen volt az, amikor a munkások nem tudták az ebédidőt máskép kihasználni, beültek egy ócska, piszkos, füstös teázóba. Az az idő is elmúlt, amikor a munkások a munkaidő alatt hívtak össze gyűléseket különösen fontos kérdések elintézésére. Ma úgy a gyár, mint a benne dolgozó munkás egé­szen más, mint volt a forradalom előtt vagy a for­radalom első éveiben, az úgynevezett hadikommu­nizmus idejében. Éppen úgy, mint ahogy a mai gyárakat nem lehet az 5—6 év elő­ti gyárai­kal összehasonlítani melyek a termelésüket a békebeli termelésnek néha a huszadára is csökkentették, nem lehet az akkori munkásokat a mai munkások­kal összehasonlítani. Az ipar és a munkás életnívó­jának állandó határozói fejlődése mindennél vilá­gosabban tanúskodik egy óriási gazdasági és politi­kai változásról. A moszkvai Vörös-Preeznyo-kerület egyik vas­gyárában delet csengetnek. Egy néhány pillanat múlva megállnak az összes zakatoló gépek és a nagy csendben csak a munkások hangos beszélge­tése hallatszik. Rövid idő múlva a munkások meg­töltik a gyár melletti tágas helyiségeket, melyek­ben a forradalom előtt az elkergetett gyáros bitorolta a gyár tulajdonát. A munkások ebédre jöttek, az ebéd után fenmaradó időt pedig kihasználják isme­­bő intésé­re is. A munkások az asztalok körül íre, figyelmesen­­ hallgatják a sejt-párttitkárnak, a pári bizottság elnökének és más, párt- és szakszer­­zeti munkásoknak az előadásait a legkülönbé­­le kérdésekről A munkások majdnem egyforma figyelemmel rarják a legújabb kínai események­, avagy az szakszervezetek legutóbbi kongresszusának élét A munkások érdeklődése rendkívül és az aktivitásuk különösen nagy, rövid, bevezető előadások után, egy csomó E S'on ’age s kérdés s aztán élénk vita, melyben na­­gy sokan részt vesznek és mindenki megmondja V-^ón a maga józan véleményét. A vita során szó­l­*s .Chamberlainről és szovjetellenes politikájáról, a­‘apitalista- és szovjet-racionalizálás kü­lönbsége­­még sok olyasmiről, ami a munkásokat ér­de*“­. Néha egy adott kérdésben a kialakult vita folyamán ne­m tudják eldönteni a kérdést. Ilyen esetben megbíznak valakit hogy a következő ebéd­időig készüljön el alaposan az adott kérdés részle­tes meg­világítására.Az ebédidő hamar letelik s a munkások elége­detten térnek vissza a zakatoló gépek közé. Ebből láthatjuk, hogy az orosz munkás az ebédidőt is arra használja fel, hogy tudását gyarapítsa és aktiven rész­t vegyen a szocializmus építésében és a Szov­jetunió fegyvere* megvédésében. tíorvitfa latf% Rokkant munkásnak bérleszállitás — tehetetlen uraságnak nyugdíj Takarékoskodás a munkásoknál — pazarlás a burzsujoknál Kosice, dec. SO. (Munkáslev.) Evelel László, a kosicei városi üzemben 39 évig robotolt. Fried mérnök, a közmüvek legfőbb „éceszgébere" és basája a közmüveknél megrok­kant Eveiei Lászlónak, most azon a címen, hogy már megrokkant, leszállította az órabérét 6 koro­náról négy koronára. Fried nemcsak Eveiei mun­kással csinálja ezt, hanem sok is munkással is megtette ezt, sőt a munkások egész sorát koronás végkielégítéssel dobta ki az üzem. Amint látjuk, a munkásokkal szemben éppen­­ p­­ontva járnak el, mint az uraságoknál Ezekn ugyanis az a helyzet, hogy minél öregebbek lesznek és minél keveseb­bet dolgoznak, annál nagyobb fizetésben részesülnek, sőt nyugdíjaztatják őket tel­jes fizetésükkel, míg a munkást 3000 koro­nás alamizsnával küldik nyugdíjba. A városi közműveknél ezt a műveletet annak elle­nére folytatják, hogy a városi képviselőtestület már 1992-ben határozott arról, hogy az illetékes ügyosztály nyugdíjszabályzatot dolgozzon ki amely természetesen nemcsak az urak, hanem a munká­sok nyugdíjkérdéseit is rendezi Ez a nyugdíj­­szabályzat elkészült ugyan, de a közművek urai értenek a szabályzat kijátszásához is. E szabály­zatban ugyanis arról van szó, hogy háromévi szol­gálat után minden munkást véglegesítettnek kell tekinteni és egyúttal nyugdíjképesnek. Ezt a sza­bályzatot úgy intézik el, hogy még a három év letelte előtt felmondanak a munkásoknak, akiket nem küldenek el ugyan az üzemből hanem ttt munká­sok gyanánt alkalmazzák őket. A városi közműveknél uralkodó állapotokat nemcsak az ilyen ügyek jellemzik, hanem sok más is, amelyek közül még az alábbiakat említjük fel Megtörtént, hogy két munkás fiát gyakornoknak alkalmazták az üzemben. Az ipariskolát végzet­ 10 korona napidíjat fizetett az üzem. z egyik benfentoe uraság Fiát is a l­ett ipariskolát, de azért mégis orona 60 fillér órabért kapott. Ez a takarékoskodás persze nem minden téren nyilvánul meg, így például Dr. Welsernek, aki egyébként Fried ur sógora, 25.000 koronát is haj­landók ügyvédi díj címén kiutalni A karácsonyi segély kiutalásánál szintén meg akarták rövidíteni a munkásokat, de Fried úr ked­vencei előnyben részesültek. Így például a gépész­nek, aki szerencsésen felkapaszkodott az ugorka­­fára, többet akart adni, mint minden más hasonló alkalmazásban lévő munkásnak. Vannak esetek, hogy a hivatalnok urak között férj és feleség kap lakbérpótlékot. Mindez azért történik, mert 1922- ben megakadályoztuk a munkásbérek leszállítá­sát. Ezt a vereséget most ilyen úton akarja Fried mérnök úr kireparálni Felhívjuk a kommunista párt képviselőtestületi tagjainak a figyelmét az üzemben uralkodó állapotokra és kérjük őket, hogy tekintsenek egyszer Fried ur­­zelmeibe és vesse­nek véget az efajta eljárásnak. Községpolitika Török gazdálkodás Presovon A kommunisták bizalmatlansági Indítványa a városi vezetéssel szemben — Amikor ft polgármester önmagának szavaz bizalmat Presov, dec. 80. (Munkáslev.) A legutóbbi tanácsülésen a kommunista frak­ció bizalmatlansági indítványt nyújtott be. Az indítvány me­gok­olásában kifejtette, hogy dr. Fló­rián által vezetett városi gazdálkodás a dolgozó­kat nem elégítheti ki. Rámutatott arra, hogy a költségvetést rendszerint későn és tel­­jesen készületlenül terjesztik be. Így lettek ez évbe­­n, habár tudják, hogy az új törvény értelmében ez nagy kárt jelent a község­nek. A múlt évi zárszámadások még nincsenek rendben, annak ellenére, hogy külön munkaerőket vettek fel nagy költségen, azoknak az elkészíté­sére. A hivatalnokok felfogadásánál nem­ a ké­pességeket veszik figyelembe, hanem a párthoz való hovátartozást. Ugyanez a szempont játszik szerepet a városi bér­letek kiadásánál, valamint a városi szállítások be­osztásánál Nagy rendetlenség uralkodik a hivata­los iratok terén is, amelyeket sokszor nem lehet feltalálni és ez a hanyag kezelés a városnak már sok kárt okozott. Amint tehát látjuk, a javaslat teljesen meg­­okolt­ volt. Ennek ellenére csak hat tanácstag sza­vazott mellette, 12 közül mig hat ellene és így a javasat el lett vetve. Megállapítható, hogy a sza­vazásnak ez az eredménye annak köszönhető, hogy úgy dr. Flórián, mint Rove, saját magukra szavaztak, azaz a polgármesteri klikk saját magának szava­zott bizalmat. Természetesen nem azért szavaz­tak maguk mellen, mert a város érdekeit tartják szemeiért és azt gondolják, hogy a várost csakis az ő gazdálkodásuk mentheti meg, hanem főleg azért, mert a polgármesteri fizetés, évi 24.000 ko­rona, nem megvetendő összeg. Azonkívül az al­polgármesternek is vannak zsíros városi szállítá­­sai, amitől esetleg elesne, ha nem lenne alpolgár­mester. A kommunista párt gondoskodni fog róla, hogy ezt a gazdaságot lehette­tlenné tegye. Kapitalista költség­vetés Emelik a sztarosztal fizetést • Az egyház­ra, templomokra stb. ezreseket adnak • Levocsa, dec. 80. (Munkáslev.) A községekben és így nálunk is, most került sor az 1928. évi költségvetés tárgyalására. Ez alkalommal rá akarunk mutatni a munkásnyilvá­­nos­ság előtt arra, hogy hogyan akarnak a vá­rosi urak a szegény közalkalmazottak sorsáról gondoskodni. Az 1928. évi kölségvetés megfelelő bizonylatot állít ki azokról, akik készítették. A sztarosztal fizetést évi 12.000 koronáról 24.000-re emelik, pedig jól tudják, hogy ezen állás betöltője pol­gármesteri „foglalkozásán" kívül jól jövedelmező ügyvédi irodával rendelkezik. Mindenki tudja, hogy polgármesteri munkája sohasem tesz ki töb­bet, napi egy óránál és ezért akarják ilyen feje­delmi fizetésben részesíteni. Az alsztaroszták is havi 2000—3000 korona fizetéssel bíró hivatalnokok és az urak, abból az alapelvből indulva, hogy akinek sok pénze van, annak még több kell, ezek­nek a tiszteletdíját is felemelik. A költségvetésben van egy tétel, amely lát­szatra megható. Ugyanis a hivatalnokok, szolgák és munkások évi fizetését összesen 47.820 koroná­val emelik. Attól tartunk azonban, hogy ezt az emelést úgy fogják végrehajtani, mint a múltban, amikor a rendkívüli segélyek kiosztásánál a jobb fizetésű hivatalnokokat du­ásan fizették ki, míg a szegény városi szolgák­nak csak néhány korona alamizsnát jut­tattak. A városi rendőrök évi fizetésér­e leszállítják 9492 koronával természetesen nem a rendőrbürokra­­tkót, Iptaen * koarebdfrökét. Egyházakra, teng­ A szovjet diplomaták sorsa bizonytalan Moszkva, dec. 80. (Inpr.) Egy japán újságíró meglátogatta a Szovjet­unió letartóztatott konzulát, Pochvalinszki elvtár­sat, aki Kanton egyik fogházában ül Pochvalinszki elvtárs közölte az újságíróval, hogy december 14-én a szovjet konzulátus megtámadásánál meg­bilincselték és a negyedik hadtest főhadiszállására hozták. December 25-ike óta az elfogottak, kö­zöttük sok nő, ismét a rendőrségi fogdában van­nak. Sorsuk egészen bizonytalan és el vannak készülve a legrosszabbra is. Azt sem tudják­, miért tartóztatták le őket. Pod­valinszki elvtárs egyúttal közölte azt is, hogy a Szovjetunió kon­zulátusának munkatársait, Chassis, Vakulov, Iva­nov, Makarov és Popov elvtársakat Li-Fu-Ling tábornok katonái a rendőrség épülete előtt agyon­lőtték. Amikor a japán újságíró a nankingi kor­mány külügyi biztosának kijelentésére hivatko­zott, amely szerint a foglyokkal jól bánnak, Pod­­­valinszki elvtárs elnevette magát és megmutatta az újságírónak piszkos ingét, ruháit és a bilin­csek nyomait kezein. kunokra és különböző úri egyesületekre nehéz ezresek vannak a költségvetésben előjegyezve. A dolgozók igazi képviselői a komrounista­­képviselőtestü­leti tagok rámutatnak a költségvetés tárgyalásánál ezekre a vi­sszáságokra és követelni fogják a tételeknek a dolgozók érdekében való megváltoztatását. Ez alkalommal majd megláthat­ják azok a lőcsei munkások és kisiparosok, akik polgári pártra szavaztak, hogy milyen helytelenül cselekedtek, amikor az uri pártok ra«ffhizo­ttait juttatták b* a képvislő tett tUrtj* ^' Szocdemek piszko­lódnak - a NOSzgyőz Szmolnik, dec. 80. (Munkáslev.) A pirit­ bányamüvek üzemi tanácsában szintén voltak választások. A szocdemek már karáncsony­­kor nagy apparátussal rándultak le Szmolnikra és gyűléseket rendeztek Számláikon és Szmolnikhu­­tán. Munkájuk abból állót, hogy a kommunistákat egészen aljasan szidták, csalóknak és tolvajoknak nevezték őket. Mazanec és Vercsik elvtársakat otromba módon rágalmazták és hangsúlyozták, hogy a kommunisták a kerületi bányatanács pén­zét ellopták, a szlovének és munkásokat becsap­ták, úgyhogy azok most legalább tíz évig fizethe­tik a kommunisták által csinált adósságokat. Ilyen h­angon volt a szocdem­ek álal kiadott röpcédula is megfogalmazva, amellyel más alkalommal még foglalkozni fognak. A szocdemek eme akciója azon­ban nem segített, mert a munkások mégis a NÖSz mellett szavaztak és így a üzemi tanácsválasztás a következő eredményel végződött: NÖSz $0 szava­­zat két mandátummal, szocdemek 60 szavazat egy mandátummal kerszocok 35 szavazat egy man­dátummal Szocdemék erőlködése hiábavaló lesz a jövőben is, mert a munkások tudják azt, hogy minél jobban szidják és rágalmazzák a burzsoála­­l­ájok a kommunistákat, annál inkább van­­ga­zuk a kommunistáknak. Ezt a tanulságot az éve­ken át tartó harcok folyamán szűrte le a prole­tariátus. Lenin agyának megvizsgálása Semasko N. Az egészségügyi népbiztosság már két éval ezelőtt Lenin agyának megvizsgálására intézetet (laboratóriumot) állított fel. Feltétlenül szükségessé vált azon ember agyának, ki eszével és akaratával korszakot alkotott az emberiség történelmi fejlődé­sében, nemcsak beteges elváltozásait, hanem min­dennemű elváltozásainak megvizsgálása­ Ilyen kutatómunka feladata rendkívül nehéz. A tudomány még nem hatolt be az ember szellemi életének­­ minden titkába, nem találta még meg ama módszereket, amelyek segítségével az ember szelle­mi életének materiális alapját tanulmányozhatná. Azonban bármily nehéz is legyen ez a munka, dol­gozni kell rajta, mert nem lehetett a zseni agyát megvizsgála Ionul hagyni. Vogt, berlini professzor vállalkozott arra, hogy Lenin agyának a kutatására átveszi a tudományos vezetést és az e célra alkotott külön Intézetnek a megszervezéséit. A Szovjetunióból néhány ifjú tudóst Berlinbe küldtek, akik azután a tudományos mun­kában részt vesz­nek. A moszkvai laboratóriumot el­látták a szükséges felszerelésekkel Vogt tanár uta­sításai szerint elkészít­ett eszközök annyira tökéle­tesek, hogy a vágókések lehetővé teszi.. az emberi fél agyat öt mikronnyi vastag metszetekre felvág­ni (Egy mikron, egy ezrednyi milliméter.) Ebben a két évben a munka igen alaposan és serényen folyt Lenin agyát 81.000 metszetre szed­ték szét. Ezeket a metszeteket úgy rögzítették meg, hogy a jövőben bárkinek, aki Lenin agyát meg akarja vizsgálni, módjában fog ez állam­. Lenin agyat megtartották a tudománynak. A jelenlegi vizsgálat­hoz szükséges metszeteket megfelelően megfestet­ték, mikrofelvételüket készíteték róluk és így hoz­zá lehetett látni a vizsgálathoz. Összehasonlítás cél­jából még néhány közérre« szellemi nívón álló em­ber agyát vették- Az egészségügyi népbiztosság kí­vánságára Vogt tanár november 12-én felelős párfi­munkások körében először adott nyilvános jelen­tést a kutatás eddigi eredményéről. E vizsgálati módszerek alapján nemcsak for­mailag lehet emberi agyakat egymással összehason­lítani, hanem az agy különböző rétegeit is szorgos vizsgálat alá lehet venni. Különös figyelmet érde­mel az agyhártya harmadik rétege, amelyben az úgynevezett py­ram­i sejtek vannak elhelyezve. Ezek a sejtek Leninnél különösen erősen vannak kifej­lődve. Ezért Lenin agya a központi idegrendszer legmagasabb fejlettségére vall A py­ram­issejtek erős kifejlődése szükségképpen maga után vonja az agy többi részének erőteljesebb működését is. Érthetővé válik tehát, hogy L­enin szellemi élete miért volt oly sokoldalú és élénk. A pyramissejtekből kiinduló összekötő Megszállók oly gazdagok s oly sok felé ágazódnak el, hogy kön­­­n­yűséggel tudjuk megérteni Lenin gondolkozásá­nak sokoldalúságát és különösen ama képességeit, hogy a legkülönbözőbb helyzetekben és kérdések­kel kapcsolatban gyorsan tudott tájékozódni. Az egyes agyközpontok, az összekötő fonalak gazdag­sága Lenin érzékét a reális tényekkel szemben is mutatják. A sok gondolatot ezeken az idegszál­akon át ellenőrizte az agy, amiért helyesebb és reálisabb végkövetkeztetések adódtak. Egy ilyen módon megszervezett gondolkodást oly hangszerrel lehet összehasonlítani, amelyik egy bizonyos Mőegyiségben számos hangot tud kiadni, amelyik egymással összekapcsolódik, míg az átlagos ember gondolkozás­­módja a lassú ütemű zongora­játékkal hason­­í­tható össze. Lenin agyának a kikutatása egyelőre csak ezekkel az eredményekkel jár. Még hosszú évek­ ■tel isnél’; ahhoz, hogy­­ a végső következtetések­et és a teljes képet­ alkothassuk meg magunknak Lénia ágb­ól,

Next