Munkás, 1928. január-június (19. évfolyam, 1-146. szám)

1928-01-01 / 1. szám

____________ _____________* Bek: « kormánynak az eltávolítására. A csehszlo­vákiai dolgozóknak világosan látnlok kell, hogy az a harc, amelyik ma a szociális biztosítás körül folyik, nemcsak az aggkori ellátásért, a beteg mun­kálok érdekeinek megvédéséért folyik, hanem a hatalomért le. Az a kérdés áll előttünk, hogy to- 'vább türjflk-e a burzsoá-reakdó fékezhetetlen tá­madásait, vagy pedig a szociális biztosítás kérdé­sét és minden más munkáskövetelést ml magunk, a munkások és szegény-parasztok oldjunk-e meg. Ez a mi harcunknak az érlelnie, az általános sztrájknak a célja, az egységtrontnak a feladata. Ez a ml harcunk, amelyet a csehszlovákiai burzsoázia ellen keli megvívnunk szorosan össze­fonódik a németországi munkások küszöbén álló nagy harcával, szorosan bekapcsolódik a svédor­szági dolgozók küzdelmébe, kiegészítője annak a harcnak, amelyet a gyarmati dolgozók, elsősorban a kínai munkások és parasztok vívnak az angol, általában véve az egész világ imperialistái ellen és szükségképpen részlete annak a küzdelemnek, amely a Szovjetunióért folyik. A csehszlovákiai burzsoázia eladta magát az imperialistáknak és ezért a csehszlovákiai dolgozók ellen is fokozza támadásait — a csehszlovákiai dolgozók az elszánt harcnak az útjára lépnek és ezeket a támadásokat ki fogják védeni a Szovjetunió további épilőmun- kájának biztosítására. Előkészületek a Spartakiédra az egész világon A Spartakiádra »erényen folynak az dlőkésaü- letek nemcsak Csehszlovákiában, hanem a külföl­dön is. így Amerikában a cseh és szlovák munká­lok szorgalmasan készítik elő e II. Spartakiádra való utazásukat. Az amerikai proletársportolókat hozó hajó május 12-én indul el New Yorkból Argentiniából is néhány tornász érkezik a II. Spartakiádra. Az ottani Proletár Testedző nagy Imitációt fejt ki a Spartakiád sikere érdekében. A párizsi cseh munkások torna-szakosztályt lé- tesitettek, amelyik szorgalmasan dolgozik, bogy résztvehessen a Spartáuádon. A cseh munkások a francia munkások között U agitálnak a Spar- taiiálon való részvételén. A Szovjetunióból is számos testület ígérte meg részvételét. Eddig az orosz Tanácsköztársaság leg­főbb tesr.nevetósügyi tanácsa, valamint Ukrajna, ' Fehéroroszország é* a kaukdznsontuli terület leg­felsőbb testnevelési tanácsa fe.it ki tevékenységet a Spartakiád érdekében. A Szovjetunióban eddig 8000 Spartakiád-Ievelezölapot adtak el Megjegyezzük, hogy a Spartakiád-levelező- iapok első sorozata teljesen elfogyott. Hatvanezer levelezőlap fogyott el és a PTE most készül újabb kiadásra. Ebédidő alatt a gyárban Moszkva, dec. hó. (Munkáslev.) Már jó régen volt az, amikor a munkások nem tudták az ebédidőt máskép kihasználni, beültek egy ócska, piszkos, füstös tcázóba. Az az idő is elmúlt, amikor a munkások a munkaidő alatt hivtak össze gyűléseket különösen fontos kérdések elintézésére. Ma úgy a gyár, mint a benne dolgozó munkás egé­szen más, mint volt a forradalom előtt vagy a for­radalom első éveiben, az úgynevezett hadikommu­nizmus idejében. Éppen úgy, mint ahogy a mai gyárakat nem lehet az 5—6 év elő ti gyárai kai összehasonlítani melyok a termelésüket a békebeli termelésnek néha a huszadára is csökkentették, nem lehet az akkori munkásokat a mai munkások­kal összehasonlítani. Az ipar és a munkás életnívó­jának állandó határozót fejlődése mindennél vilá­gosabban tanúskodik egy óriási gazdasági és politi­kai változásról. A moszkvai Vörös-Preeznyo-kerület egyik vas­gyárában delet csengetnek. Egy néhány pillanat múlva megállnak az összes zakatoló gépek és a nagy csendben csak a munkások hangos beszélge­tése hallatszik. Rövid idő múlva a munkások meg­töltik a gyár melletti tágas helyiségeket, melyek­ben a forradalom előtt az elkergetett gyáros bitorolta a gyár tulajdonát. A munkások ebédre jöttek, az ebéd után fenmarcdó időt pedig kihasználják isme- bő vitésé re is. A munkások az asztalok körül Ive, figyelmesen 'hallgatják a sejt-párttinkárnak, a ’ári bizottság elnökének és más, párt- és szakszer- zed munkásoknak az előadásait a logkülönbé- b kérdésekről A munkások majdnem egyforma figyelemmel raáják a legújabb kínai események«, avagy az szakszervezetek legutóbbi kongresszusának ését A munkások érdeklődése rendkívül és az aktivitásuk különösen nagy. rövid, bevezető előadások után, egy csomó E S'on ’ag°s kérdés s aztán élénk vita, melyben na- ^Jsokan részt vesznek és mindenki megmondja V-^ón a maga józan véleményét. A vita során szó 1'*s .Chamberlainről és szovjetellene« politikájáról, u:‘Upitalísta- és szovjet-racionalizálás killönbségó- még sok olyasmiről, ami a munkásokat ér­dé*“:. Néha egy adott kérdésben a kialakult vita folyamán ne>m tudják eldönteni a kérdést. Ilyen esetbe® megbíznak valakit hogy a következő ebéd­időig készüljön cl alaposan az adott kérdés részle­te« megivilágitására­A* ebédidő hamar letelik s a munkálok elége­detten térnek vissza a zakatoló gépek közé. Ebből láthatjuk, hogy az orosz munkás az ebédidőt Is arra használja fel, hogy tudását gyarapksa és aktiven rész tvegye® a szocializmus építésében és a Szov­jetunió fegyvere* megvédésében. tíorvitfa latf% Rokkant munkásnak bérleszállitás — tehetetlen uraságnak nyugdíj Takarékoskodás a munkásoknál — pazarlás a burzsujoknil Kosice, dec. SO. (Munkáslev.) Evelel László, a kosicei városi üzemben 39 évig robotolt. Fried mérnök, a közmüvek legfőbb „éceszgébere" é« basája a közmüvednél megrok­kant Eveiei Lászlónak, most azon a címen, hogy már megrokkant, leszállította az órabérét 6 koro­náról négy koronára. Fried nemcsak Eveiéi mun­kással csinálja ezt, hanem sok Is munkással Is megtette ezt, sőt a munkások egész sorát koronás végkielégítéssel dobta ki az üzem* Amint látjuk, a munkásokkal szemben éppen {p| ditva járnak el, mint az uraságoknál Ezekn ugyanis az a helyzet, V>gy minél öregebbek lesznek és minél keveseb­bet dolgoznak, annál nagyobb fizetésben részesülnek, sőt nyugdljaztatjdk őke* tel­jes fizetésükkel, míg a munkást 3000 koro­nás alamizsnával küldik nyugdíjba. A Tárosi közművöknél ezt a műveletet annak elle­nére folytatják, hogy a városi képviselőtestület már 1992-ben határozott arról, hogy az illetékes ügyosztály nyugdijszabályzatot dolgozzon ki amely természetesen nemcsak az urak, hanem a munká­sok nvugdijkérdéseit is rendezi Ez a nyugdíj- szabályzat elkészült ugyan, de a közmüvek urai értenek a szabályzat kijátszásához is. E szabály­zatban ugyanis arról van szó, hogy háromévi szol­gálat után minden munkást végiegesiiettnek kell tekinteni és egyúttal nyugdijképesnek. Ezt a sza­bályzatot úgy intézik el, hogy még a három óv letelte előtt felmondanak a munkásoknak, akiket nem küldenek el ugyan az üzemből hanem ttj munká­sok gyanánt alkalmazzák őket. A városi közmüveknél uralkodó állapotokat nemcsak az ilyen ügyek jellemzik, hanem sok mis is, amelyek közül még az alábbiakat említjük fel Megtörtént, hogy két munkás fiát gyakornoknak alkalmazták az üzemben. Az ipariskolát végzet- 10 korona napldljat fizetett az üzem. z egyik benfentoe uraság Fiát is al­ett ipariskolát, de azért mégis orona 60 fillér órabért kapott. Ez a takarékoskodás persze nem minden téren nyilvánul meg; így például Dr. Welserntk, aki egyébként Fried ur sógora, 25.000 koronát is haj­landók ügyvédi díj címén kiutalni A karácsonyi segély kiutalásánál szintén meg akarták rövidíteni a munkásokat, de Fried ur ked­vencei előnyben részesültek. Így például a gépész­nek, aki szerencsésen felkapaszkodott az ugorka- fára. többet akart adni, mint mindé® más hasonló alkalmazásban lévő munkásnak. Vannak esetek, hogy a hivatalnok urak között férj ó? feleség kap lakbérpótlókot. Mindez azért történik, mert 1922- ben megakadályoztuk a munkásbérek leszállítá­sát. Ezt a vereséget most ilyen utón akarja Fried mérnök ur kireparálnl Felhívjuk a kommunista párt képviselőtestületi tagjainak a figyelmét az üzemben rraikodó állapotokra és kérjük őket, hogy tekintsenek egyszer Fried ur Uzelmeibe és vesse­nek véget az efajta eljárásnak. K&iségpolilika Török gazdálkodás Preiovon A kommunisták bizalmatlansás! Indítványa a városi vezetéssel szemben — Amikor ft polgármester önmagának szavaz bizalmat Presov, de«. 80. (Munkáslev.) A legutóbbi tanácsülésen a kommunista frak­ció bizalmatlansági indítványt nyújtott be. Az indítvány me gok olásában kifejtette, hogy dr. Fló­rián által vezetett városi gazdálkodás a dolgozó­kat nem elégítheti ki. Rámutatott arra, hogy a költségvetést rendszerint későn és tel- jesen készületlenül terjesztik be. Így lettek ez évbe® U, habár tudják, hogy az uj törvény értelmében ez nagy kárt jelent a község­nek. A multévl zárszámadások még nincsenek rendben, annak ellenére, hogy külön munkaerőket vettek fel nagy költségen, azoknak az elkészíté­sére. A hivatalnokok félfogadásánál nein a ké­pességeket veszik figyelembe, hanem a párthoz valő hovátartozást. Ugyanez a szempont játszik szerepet a városi bér­letek kiadásánál, valamint a városi szállítások be­osztásánál Nagy rendetlenség uralkodik a hivata­los iratok terén Is, amelyeket sokszor nem lehet Kapitalista költség­vetés Emelik a sztarosztal fizetést — Az egyház­ra, templomokra stb. ezreseket adnak • Levocsa, dec. 80. (Munkáslev.) A községekben és így nálunk is, most került sor az 1928. évi költségvetés tárgyalására. Ez alkalommal rá akarunk mutatni a munkásnyilvá- nosrjág előtt arra, hogy hogyan akarnak a vá­rosi urak a szegény közalkalmazottak sorsáról gondoskodni. Az 1928. évi kölségvetés megfelelő bizonylatot állít ki azokról, akik készítették. A sztarosztal fizetést évi 12.000 koronáról 24.000-re emelik, pedig jól tudják, hogy ezen állás betöltője pol­gármesteri „foglalkozásán" kívül jól jövedelmező ügyvédi irodával rendelkezik. Mindenki tudja, hogy polgármesteri munkája sohasem tesz ki töb­bet, napi egy óránál és ezért akarják ilyen feje­delmi fizetésben részesíteni. Az alsztaroszták is havi 2Ő00—3000 korona fizetéssel biró hivatalnokok és az urak, abból az alapelvből indulva, bog; akinek sok pénze van, annak még több kell, ezek­nek a tiszteletdiját is felemelik. A költségvetésben van egy tétel, amely lát­szatra megható. Ugyanis a hivatalnokok, szolgák és munkások évi fizetését összesen 47.820 koroná­val emelik. Attól tartunk azonban, bogy ezt az emelést úgy fogják végrehajtani, mint a múltban, amikor a rendkívüli segélyek kiosztásánál a jobbfizetésü hivatalnokokat du-ásan fizették ki, míg a szegény városi szolgák­nak csak néhány korona alamizsnát jut­tattak, A városi rendőrök évi fizetését U leszállítják 9492 koronával természetesen nem a rendörbürokra- Ukót, Iptaen * kóarebdfrökét. Egyházakra, teng­feltalálni és oz a hanyag kezelés a városnak már sok kárt okozott. Amint tehát látjuk, a javaslat teljesen meg- okolt'volt. Ennek ellenére csak hat tanácstag sza­vazott mellette, 12 közül mig hat ellene és igy a javasat el lett vetve. Megállapítható, hogy a sza­vazásnak ez az eredménye aimak köszönhető, bogy ngy dr. Flórián, mint Rove, sajif magukra szavaztak, azaz a polgármesteri klikk saját magának szava­zott bizalmat. Természetesen nem azért szavaz­tak maguk mellow, mert a város érdekeit tartják szemeiéit és azt gondolják, hogy a várost csakis az ö gazdálkodásuk mentheti meg, hanem főleg azért, mert a polgármesteri fizetés, évi 24.000 ko­rona, nőm megvetendő összeg. Azonkívül az al­polgármesternek is vannak zsíros városi szállitá- «ti, amitő! esetlog elesne, ha nem lenne alpolgár­mester. A kommunista párt gondoskodni fog róla. hogy ezt a gazdaságot lehette tienné tegye. A szovletdlplomafák sorsa bizonytalan Moszkva, dec. 80. (Inpr.) Egy japán újságíró meglátogatta a Szovjet­unió letartóztatott konzulát, Pochvalinszki elvtár­sat, aki Kanton egyik fogházában ül Pochvalinszki elvtárs közölte az újságíróval, hogy december 14-én a szovjetkonzulátus megtámadásánál meg­bilincselték és a negyedik hadtest főhadiszállására hozták. December 25-ike óta az elfogottak, kö­zöttük sok nő, Ismét a rendőrségi fogdában van­nak. Sorsuk egészen bizonytalan és el vannak készülve a legrosszabbra is. Azt sem tudjál*, miért tartóztatták le őket. Pochvalinszki elvtárs egyúttal közölte azt is, hogy a Szovjetunió kon­zulátusának munkatársait: Chassis, Vakulov, Iva­nov, Makarov és Popov elvtársakat Li-Fu-Llng tábornok katonái a rendőrség épület* előtt agyon­lőtték. Amfror a japán újságíró a nanklngi kor­mány külügyi biztosának kijelentésére hivatko­zott, amely szerint a foglyokkal Jól bánnak, Poch- valinszki elvtárs elnevette magát és megmutatta az újságírónak piszkos ingét, ruháit és a bilin­csek nyomait kezein. kunokra és különböző úri egyesületekre nehéz ezresek vannak a költségvetésbe® előjegyezve. A dolgozók igazi képviselői a komroumsía- képviselőtestlileti tagok rámutatnak a költségvetés tárgyalásánál ezekre a viisszáságokra és követelni fogják a tételeknek a dolgozók érdekében való megváltóztatását. Ez alkalommal majl megláthat­ják azok a lőcsei munkások és kisiparosok, akik polgári pártra szavaztak, hogy m’Jyen helytelenül cselekedtek, amikor az url pártok ra«ffhizo(ttait juttatták b* a képvkMlőtetttUrtj* ^' Szocdemék piszko­lódnak - a NOSzgyőz SzmoSnik, dec. 80. (Munkáslev.) A pirit-blnyamüvek üzemi tanácsában szintén voltak választások. A szoedemek már karáncsony* kor nagy apparátussal rándultak le Szmolnikra ée gyűléseket rendeztek Számláikon és Szmolnikhu- tán. Munkájuk abból állót, hogy a kommunistákat egészen aljasan szidták, csalóknak és tolvajoknak uevezték ökot. Mazanec és Vercsik elvtársakat otromba módon rágalmazták és hangsúlyozták, h«gy a kommunisták a kerületi bányatanács pén­zét ellopták, a szlovénekéi munkásokat becsap­ták, úgyhogy azok most legalább tit évig fizethe­tik a kommunisták által csináit adósságokat. Ilyen liangon Volt * szocde®iek álul kiadott röpcédula is megfogalmazva, amellyel más alkalommal még foglalkozni fognak. A szoedemek eme akciója azon­ban nem segitett, mert a munkások mégis a NÖSz melleit szavaztak és így — üzemi tanácsválasztás a következő eredményei végződött: NOSz $0 szava- zat kit mandátummal, szoedemek 60 szavazat egy mandátummal kerszocok 35 szavazat egy man­dátummal Szocdemék erőlködése hiábavaló lesz a jövőbon is, mert a munkásak tudják azt, hogy minél jobban szidják és rágalmazzák a burzsoála- l ájok a kommunistákat, annál inkább van 'ga­zuk a kommunistáknak. Ezt a tanulságot az éve­ken át tartó harcok folyamán szűrte le a prole­tariátus. Lenin agyának megvizsgálása Semasko N. Az egészségügyi népbiztosság már két éwal ezelőtt Lenin agyának megvizsgálására intézetei (laboratóriumot) állított fel. Feltétlenül szükséges«« vált azon ember agyának, ki eszével és akaratával korszakot alkotott az emberiség történelmi fejlődé­sében, nemcsak beteges elváltozásait, hanem min­dennemű elváltozásainak megvizsgálása­Ilycn kutatómunka feladata rendkívül nehézt * tudomány még nem hatolt be az ember szellemi életének Tnindcn titkába, nem találta még meg ama módszereket, amelyek segítségével az ember szelle­mi életének materiális alapját tanulmányozhatná. Azonban bármily nehéz is legyen ez a munka, dol­gozni kell rajta, mert nem lehetett a zseni agyát megvizsgál® Ionul hagyni. Vogt, berlini professzor vállalkozott arra, hogy Lenin agyának a kutatására átveszi a tudományos vezetés* és az e óéira alkotott külön Intézetnek a megszervezéséit. A Szovjetunióból néhány ifjú tudóst Berlinbe küldtek, akik azután a tudományos mun­kában részt vesz nők. A moszkvai laboratóriumot el­látták a gzükséges felszerelésekkel Vogt tanár uta­sításai szerint elkészít ért eszközök annyira tökéle­tesek, hogy a vágókések lehetővé tesz?.; az emberi fél agyat öt tmkronnji vasrag metszetekre felvág ni (Egv mikron, egy ezrednyi milliméter.) Ebben a két évben a munka ige® alaposan ée serényen folyt Lenin agyát 81.000 metszetre szed­ték szét. Ezyket a metszeteket úgy rögzítették meg, hogy a jövőben bárkinek, aki Lenin agyát meg akarja vizsgálni, módjában fog ez állani. Lenin agyat megtartották * tudománynak. A jelenlegi vizsgálat­hoz szüksége* metszeteket megfelelően megfestet­ték, mikfof&lvételüket készítetek róluk és igy hoz­zá lehetett látni a vizsgálathoz. Összehasonlítás cél­jából még néhány közéjre« szellemi nívón álló em­ber agyát vették- Az egészségügyi népbiztosság kí­vánságára Vogt tanár november 12-én felelős páífe munkások körében először adott nyilvános jelen­tést a kutatás eddigi eredményéről. E vizsgálati módszerek alapján nemcsak for­mailag lehet emberi agyakat egymással összehason­lítani, hanem az agy különböző rétegeit is szorgos vizsgálat alá tobet venni. Különös figyelmet érde­mel az agyhártya harmadik rétege, amelyben a* úgynevezett py ram »sejtek vannak elhelyezve. Ezek a sejtek Leninnél különösen erősen vannak kifej­lődve. Ezért Lenin agya a központi idegrendszer •egmagasabb fejlettségére vall A py ram issejtek erős kifejlődése szükségképpen maga után vonja az agy többi részének erőteljesebb működését is. Érthetővé válik tehát, hogy I-enin szellemi élete miért volt oly sokoldalú és élénk. A pyramissejtekböI kiinduló összekötő Megszállak oly gazdagok s oly sok felé ágazódnak el, hogy köny- iiyŐséggel tudjuk megérteni Lenin gondolkozásá­nak sokoldalúságát és különösen ama képességéit, hogy a legkülönbözőbb helyzetekben és kérdések­kel kapcsolatban gyorsan tudott tájékozódni. Az egyes agyközpontok, az összekötő fonalak gazdag­sága Lenin érzékét a reális tényekkel szemben is mutatják. A sok gondolatot ezeken az idegszállakon át ellenőrizte az agy, amiért helyesebb és reálisabb végkövetkeztetések adódtak. Egy ilyen módon megszervezett gondolkodást oly hangszerrel lehet összehasonlírani, amelyik egy bizonyos Mőegyiségben számos hangot tud kiadni, amelyik egymással összekapcsolódik, míg az átlagos ember gondolkozás! módja a lassú Ütemű zongora­játékkal hason! i tható össze. Lenin agyának a kikutatása egyelőre csak ezekkel az eredményekkel jár. Még hosszú évelt ■telisnél’; ahhoz, hogy .a végső következtetésé1 et és a teljes képet'alkothassuk «eg magunknak Lénia ágiról,

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents