Munkás, 1928. július-december (19. évfolyam, 147-288. szám)

1928-07-01 / 147. szám

Kilakoltatják az FPT-t, leszerelik a cserkészeket A presovi rendőrség bekapcsolódik az osztályharcos munkásmozgalom­ elleni országos hajszába . Ha akarom háziúr, ha akarom rendőrbiztos... Presov, június 30. (Munkáalev.) » Sztevenka úr legújabb attrakciója a f­orrad­almi sportmozgalom legázolásából áll, illetőleg állana, ha az itteni dolgozók nem tudnának neki feleletet ad e támadásra. A rendőri biztos ugyanis többek között tagja a’■éUku-s egyházmegye tanácsának is és mini j.vai akarja megszolidíteni romaszervezetün­­egy a szerződés lejártával egyszerűen lakatot­ tétetett a tornaterem ajtajára, ám­ az egyházmegye és a tornaszer­vezet vezető­sége között tárgyalások voltak folyamatban újabb, néhány évre szóló szerződés megkötése érdekében. Jellemző, hogy­ Sztevenka úr, annak ellenére, hogy szervezet m­egbízottainak megígérte, hogy a tor­na, terem kérdését közösen megbeszélik és addidig­­ész nyugodtan maradjanak ott, azzal lepte meg tikászokat, hogy egyszerűen k­izárta a szervezetet tornaterméből, min­den a kiköltözködést megerősítő, vagy bí­rói végzés nélkül. Elv­társaink interpellációira persze letagadta, úgy ő bármit is ígért volna. Arra a kérdésre, hogy ■int rendőrbiztos járt- el, nem kevéssé gyorsan öntette ki hogy nem, viszont, miután elvtársaink fgyelmeztették, hogy nekik, mint bérlőknek joguk van felnyithatni a termet, kijelentette, hogy amikor majd A kilakoltatást hamarosan követte a második huszárcsíny, a cserkészcsapat leszerelésének form­á­­jában. Nemrégiben megírtuk, hogy a burasoá-cser­­készekkel szemben milyen nagy előzékenységet ta­núsítottak a néhány héttel ezelőtt megtartott h­aca­­cárénál. Hogy ne legyen sok idő kételkedni állás­pontunk­­helyességében, nevezetesen, hogy a bur­zsoázia g­­eztályharcos cserkészekkel szemben leg­­feljebb ro,újguillot alkalmazásánál mutat el­őz­éken­y­­séget,és vaszeve bekisértették a rendőrségre a kirándulásról hazatérő csekészeket és ott leszereltették őtét, mert „tiltott egyenruha“ viselésének tényét állapították meg. Ez a két eset, a népgyűlések kitartó betiltása, a sztrájkoló­ cipészek üldözése, házkutatás a pincér­­szakszervezetben stb. mind szoros összefüggésben van egymással és célja, hogy lassan morzsolják fel az erősödő mozgalmat. Világos, hogy mindezzel csak azt akarják elérni, hogy lehetetlenné tegyék az osztályharcos munkásszervezetek megerősödését és azt, h­ogy a széles tömegekben mély gyökerei fogjanak. Ezzel szemben az itteni dolgozóknak tud­atuk kel az egyetlen lehetséges választ: Szorosan felzárkózni a forradalmi szervezetek mögé. Lépjetek tömegesen a vörös tornászszer­vezetbe! Erősítsétek meg a proletárcserkész­­mozgalmat! Be a szakszervezetbe! Legyetek a kommunista párt tagjaivá! mint rendőrbiztos fog velünk szemben el­járni „betörés“ címén. Félre az illúziókkal: „itt szociális szempontok nem vétetnek figyelembe...!" A nemzetisei titi magyar gatya, a kereszt és a pájesz, no meg a csehszlovák hazaffyak egységfront­ja a kassai városi közművek munkásai ellen — kovácsoljátok a munkások harcos egységét! Kassa, június 30. (Munkáslev.) A ,,nemes város*1 valóban nemesen gondos­kodik munkásairól. Annyira nemesen, hogy attól «1.kaphatnia minden városi alkalmazott álla. Minden ég igyekszik, hogy alkalmazottait a legmesz­­azepomensen­ kielégitse, mert hiszen azok munkájá­tól és munkásságától sok függ. ők látják el víz­zel, villany­- és­­gáz-világítással a várost, tisz­tán­tartják az utcákat és házakat, rendben tartják a városi tereket, sétányokat, a fegtfelelősségteljese­bb, legnehezebb, legszükségesebb és sokszor a legve­­szedelmeseb­b munkálatokat kötelesek elvégezni, sokszor egészségük, sőt életük veszélyeztetése árán­­.Mindez nem hatja meg a nemes város nemes fiait. A magyar nemzeti párt és a kerszoc „man­káspárt“ nemzetferm­ű gatyás ügyvédjei, orvosai és lascsiszörü vezérei egységfrontban vannak itt az gráraik, nemzeti demokraták meg a nemzeti szo­­alisták csehszlovák nemzeti hajtok­ás, százperce­­­s hazafijaival; no és csak termésezetes, hogy a dópárt díszalakjai, akik nemsokára már fehér­­t-piros imraköpenyben fognak őseik istenéhez ,.vikolni, minden tekintetben támogatják ezt a került társaságot. Ez a nagyszerű úri egységfront lépten-nyo­­mon tiporja el a városi munkások jogait és érdekeit. Az alkalmazottak bizottságának e heti ülésén is szívvel-lélekkel kitartott egymás mellett ez az úri egységfront a közművek munkássága ellen. Napirenden szerepelt a munkások által kidol­gozott és benyújtott nyugdíjszabályzat-tervezet.­­ Éppúgy, mint az állami alkalmaz­ottak, valamint a prágai, piszoni, pozsonyi városi alkalmazottaik, a kassai közművek munkássága is el akar­ta érni, hogy nyugdíjigény jogosultságát biztosítsa a város. Csekély két éve húzódik ez az ügy, bizottságból albizottságba és vissza s most aztán a polgári több­­amit támogatott a cseh nemzeti szocialista­­munkás­­ párt képviselője is, elvetette a javaslatot. Mit játszik szerepet ezeknél az uraknál — a mun­kások nyugdija. Fő az, hogy nekik gondtalan meg­élhetésük van s aggságukra is elegendőt tudnak összeharácso­lni, a városi munkás, aki égési munka­képes életén keresztül rájuk dolgozik, aggságára koldulni mehet. Ugyancsak napirendre került a bizottság ülé­sén a közművek munkásságának másik követelése is. A városi munkások részére ugyanis törvény bztosítja, hogy adójuk 75 százalékát a város fi­­zeti meg, így van ez más nagy városokban is, Kassán azonban a munkások mindig teljes adójukat voltak kénytelenek kifizetni. Most aztán a munkások visszakövetelték az 1926— 7. évek folyamán adótörlesztésre bérükből levont cégek 75 százalékát, amit az említett törvény latóban a városnak kellett volna kifizetni. M­áss­el először a jogügyi bizottság foglalkozott, amely mindenekelőtt kisütötte, hogy a közművek munkásai­­ nem városi alkalmazottak és így rájuk neon vonatkozik az idézett törvényes előírás. Te­hát, ha akarom fehér, ha akarom, fekete, ha akarom, városi alkalmazott, ha akarom, nem városi alkalmazott. Ez volt a jogügyi bizottság bölcs határozata. No, most jött az alkalmazottak bizottsága és imi­gyen döntött: mi törvényes alapot nem látunk a követelés teljesítésére, szociális szempontot pedig nem vehetünk figyelembe, tehát elvetjük a követe­lést. Hozzájárult a határozat meghozatalához Fried mérnök úr machinációja, aki a 92.000 K-ra rúgó követeiért, patentírozott számítási műveletekkel 360.000 koronára dagasztotta s igy annyira meg­ijesztette a bölcs urakat, hogy nem mertek szociá­lis szempontokat figyelembe venni. A közművek munkásai nem fogják egyszerűen tudomásul venni az uraknak ezt az eljárását. Az úri egységfront legyen elkészülve arra, hogy kialakul a munkások egységfrontja is s nem kérvényekkel fogják az urak tudomására hozni követeléseiket, hanem sokkal érthetőbb nyel­ven fognak beszélni. A városd dolgozóknak ezek­­után a határozott harc útjára kell lépni s meg kell szabadulni minden illúziótól, minden olyan ábránd­tól, hogy szép szóval fognak elérni valamit ezek­nél az uraknál, akik szociális szempontokat nem ve­hetnek figyelembe! Ha majd harcba lépünk, akkor kénytelenek lesznek azonban követeléseinket nem­csak figyelembe venni, hanem teljesíteni. 2 Félórás tüntető­sztrájk Komáromban A munkások példás szolidaritása a sztrájkoló­ épitömünk autók mellett Komárom, június 30. (Munkásbev.) Június 27-én újból összeü­lt a tárgyhó­bizottság az épitőmun­kások követelése ügyében, de a mun­kaadókkal ötórai tárgyalás után sem tudtak meg­egyezni, mert az urak hatalmi kérdést csináltak a sztrájkból. Ugyanaznap este a NÖSz, az amszter­dami szakszervezeteik tanácsa elhatározták, hogy június 28-án délelőtt általános félórai tün­tető­sztrájkot rendeznek és ez alkalommal minden szakma egy-egy delegált­ja a járási hivatalban és a rendőrségen követeli, hogy azonnal hívják újból egybe az éspitőmunkások­­kal való tárgyalásokat. Ez a sztrájk olyan egységes volt, hogy a rend­őrség idegeskedni kezdett .­­évm a szlovenszkói ifjúmun­­kásmozgalom Ezelőtt 10 évvel az orosz forradalom hatása, valamint a Magyarországból érkező forradalmi hí­rek kiváltották a szlovenszkói ifjúmunkásságból is a szervezkedés szükségességének az érzetét és hoz­záfogtak az ifjúmunkásoknak a proletárszervezetek sorába való beállításához. A legelső próbálgatások Bratiszlavában történ­tek, mégpedig a szociáldemokrata párt befolyása alatt álló „Előre“ munkás önképzőkör kezdeménye­zésére. Már az első kezdet is megmutatta az ifjú­­munkásmozgalom szervezésének sikerét és jövőjét. Nem sokkal későbben alakult meg a kassai ifjú­­munkásszervezet, mely azonnal megalakulása után hozzáfogott az ifjúmunkásszervezet országos mérték­ben való kiépítéséhez illetve annak egyesítéséhez. A magyarországi ifjú­munkásmozgalomnak és a volt „Galilei körnek“ néhány emigrációban levő tagja a világosító­ munkájával és egészséges agitá­­ciójával komoly célt tűzött ki az eddig még csak egyletesdit játszó ifjúmun­kás szervezeteknek: le­csatlakozni a Kommunista Ifju­munkásinternacioná­­lóhoz. A harmadik Internacionálóról akkor csak annyit halltunk, hogy egyesítő­je mindazon munkás szervezeteknek, melyek megalkuvás nélkül harcolnak a proletariátus diktatúrájáért és szakí­tottak a fegyvert a munkásosztály kezéből kicsa­varó IT. Intern­acionáléval. A propagandának elengedhetetlen szükségessé­gévé vált a sajtó, amely az ifjúmunkások áldozat­készségéből és a már akkor Bécsiben levő magyar emigráció támogatásával meg is indult. „Az Ifjú Gárda“ volt a szlovenszkói ifjúmunkásoknak első újságja, mely két évig volt az ifjúmunkások harcos lapja és amelyik sokban hozzájárult ahhoz, hogy sikerült Szlovenszkó kétirányú ifjúmunkásmozgal­­mát Pozsonyban egyesíteni és a „Szlovenszkói Szo­cialista If­jumaunkásszö­vetség“ neve alatt komoly munkát végezni 1920 augusztus 5-én volt a szlovenszkói szo­cialista ifjúmunkásszövetség utolsó kongresszusa, amelyen — elsőnek egész Csehszlovákiában — elhatározták a Kommunista Ifjúmunkásin­­ternacionáléhoz való csatlakozást. Ezé® a konferencián az Internacionále a már rég eltemetett Lékai Jánossal képviseltette magát. Mindegyikünknek élénk emlékezetében él még az a jelenet, midőn a kongresszus olíva városra, hogy felveszi a kommunista ifjúmunkás nevet és a Kord­és úgy akarta beállít­ani a kérdést, mintha ez­­ m­­ondottan politikai sztrájk volna. A rendőrtiszt egyenesen Gogár elvtársat okolta a rend és nyuga­lom megbontásáért, ami ellen a szakszervezeti kül­döttség természetesem a legélesebben tiltakozott. A járási hivatalban azonnal intézkedtek az új tárgya­lás egybefu­tásáról, amelynek időpontját azonban még nem közölték a szaktanácsokkal. Az építőmun­­kások, akik az egész komáromi munkásság támogatá­sával folytatták harcukat, nem csüggednek, hanem szilárdan kitartanak köve­teléseik mellett és a munkaadók minden provoká­cióját a jogerélyese­bben vissza fogják utasítani. munista ifjúmunkás in­tern­acionále szekciójává válik. A Pozsonyban megtartott kongresszus után harcot indítékunk a szociáldemokrata párt kebelé­ben a vezérek áruló munkájával szemben és köve­telésünk középpontjában a pártnak a III. Interns A­­danáléhoz való lecsatlakozása volt. Munkánk súly­pontja azonban Csehszlovákia három (cseh, német, Szlovénszkó) ifjúmunkásszervezetének az egyesíté­­sén volt A prágai alakuló­ kongresszus után, mely egye­sítette magában a három szövetséget és teljesen illegálisan volt megtartva, csak nehezen sikerült az egyes szövetségiek vezetőinek nacionalista kilen­géseit megnyirbálni és a kommunista ifjúmunkás­­szövetséget Csehszlovákiában a nemzetköziség ele­jén felépíteni. A szövetség megalakulása után hatalmas lé­pés következett a mozgalomban. Lapunk, a „Fiatal Kommunista“ már három nyelven jelen meg. Az i­fjúmunkásság most már, mint fontos politikai té­nyező szerepelt. A párt még mindig nem csatlako­zott a harmadik Internacionáléhoz és így a mi ak­ciónkban ezer meg ezer olyan munkás vett részt, ki nem értett egyet a szocdem párt politikájával. A kommunista párt megalakulása után a kom­munista ifjúmunkás-szövetség hozzáfoghatott az ifjúmunkások speciális követeléseiért folytatott harc­­hoz és ha megvizsgáljuk 10-éves munkánkat, úgy meg kell állapítanunk, hogy bizonyos eredményeket derűlnk. Tanon­cakciók, vasárnapi tanoncok­tatás, munkaidő betartása, külön ifjúmunkás, sztrájkoló, a 15 hétig tartó tanonciskola, sztrájk Pozsonyban, az ifjúm­unkásszerv­e­­zetek kiépítése az összes fontosabb helye­ken stb. A kommunista párt vezető­ káderében is na­­gyon sok olyan ifjúmunkás foglal helyet, kik az ifjúmunkásmozgalomban szerezték meg mozgalmi alaptudásukat és a pántba, mint kész funkcioná­riusok mentek át. Ez év szeptemberében, mikor ünnepelni fog­juk mozgalmunk 10­ éves fennállását, büszkén állapíthatjuk meg, hogy mozgalmunk minden üldöztetés és terror ellenére, eredményesen ha­ halad előre a megkezdett úton. N­­ i a m u n k­á­s ZSUZSA Elbeszélés / Irta: Zalka Máté (8. folytatás és vége.) _Jaj, anyám... sikítottam és az udvar kö­­zepére szaladtam. Énhozzám odaugrott egy csend­őr és befogta a számat, meghúzta a hajamat, de úgy... jaj... oszt engem meglöktek, hogy eles­tem. — Közben a házban elaludt a lámpa. A csendőrök előbb körülszaladták a bódét, kiáltoztak és én lát­tam, hogy a házból kiszaladtak az emberek és... le a meredeken... Jaj, csak az anyám is ott len­ne... — Én ott feküdtem a palánk alatt a sötétben, az emberek szaladgáltak, a partról lövés is hadart szőtt, de én hallottam, hogy a motor elkezdett ber­­regni a csónakon. — Jaj, hogy vert az én szivem. Egyszer* csak kinyílt az ajtó a házban és ketten kijöttek... az­tán még egy. —­ Állítsa oda a palánkhoz és őrizze, én meg­nézem ... — kiáltotta a harmadik s aztán elfutott oda, ahol lövöldöztek. Azok meg odajöttek a Pa­lánkhoz, ahol én feküdtem. Nem mertem feláll­an­i, úgy feküdtem, mint egy­ halott, de amikor felnéz­tem, megismertem anyámat. Anyám állott ott mel­lettem két lépésre, kendő nélkül, mellette egy csendőr, fegyvere a vállán. — Hátul a ház mögött, kiabálás hallatszott A háziba bement valaki, majd visszaszaladt a partra. — Én néztem az anyámra a sötétben s egyszerre csak azt éreztem, hogy nincsen nekem anyám, mert elviszik tőlem az anyámat... az én anyámat... Fela Hontain. A csendőr háttal állott hozzám, én két lépést csináltam és elkiátotta­m magamat. — Anyámé Szaladjt, szaladj!... _ Megláttam, hogy az anyám felkapja a fejét, aztán én ott táncoltam a csendőr kezeiben. Én ha­raptam őt, téptem... A fegyvere leesett a vállá­ról... ő ütött engem az öklével,, rúgott a csizmájá­val. Én ráugrottam m­égegyszer... aztán ő engem valami keménnyel fejen vágott, akkor odaszaladt valaki és lőtt a kert irányába, ahová anyám sza­ladt ...* A fehér szobában szürkült az alkonyod­ás. Zsu­zsa kigyulladt arcában fénylettek a nagy, komoly, fekete szemek. A két asszony hallgatta az elbeszé­lést, így kerültem én ide — mondta Zsuzsa és kis szája akaratlanul, keserűen, sírásra görbült. Mert hiába, ő nem volt más, mint egy 14­ éves proligyermek. (Vége.) Kikötőmunkássztrájk Brüsszelben Brüsszel, jan. 30. A sztrájkoló kikötőmu­nkások és a munkaadók közötti tárgyalások eredménytelenek. A munkások a sztrájkot tovább folytatják, amelyben több mint tízezer munkás vesz részt. A sztrájk kitörésének oka az volt, hogy a munkaadók elutasították a munkásoknak tíz frankkal való napi béremelését. A város élelmiszerellátásában már mutatkoznak a za­varok. Forradalmi harcok Kínában Shanghai, jún. 30. Csangcsából érkezett jelentések szerint kommu­nista vezetés alatt álló forradalmi csapatok Hunan­­tartomány déli részében megszállták Ningjuant és onnan megtámadták Tao-Junghie és Kiahava váro­­sokat. Csencsiung generális csapatainak egy része átment a forradalmi csapatokhoz. A Henkcsutól délre fekvő ter­ület a kommunisták kezébe jutott. Csehszlovákia és Kun elvtárs Prága, június 30. Iván elvtárs kiutasításának kérdése a prágai lapokban felvetette a kiutasítás végrehajtásának a kérdését. E lapok szerint Kun elvtársat e­gy pilla­­natra sem szabad szabadlábra helyezni, hanem mindaddig fogolynak kell tekinteni, amíg a Cseh­szlovákián, vagy Németországon való autózás nem látszik biztosítottnak. Amennyiben Csehszlovákián át­­történik a kiutasítás végrehajtása, úgy Kun elv­társat a lapok szerint már Bécsben kellene a cseh­szlovákiai rendőrközegeknek átvenni és az orszá­gon át kísérni. .

Next