Kataszteri Közlöny 1893 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1893-01-16 / 1. szám
II. évfolyam. 1. szám. Megjelenik minden hó 16-án. Szeged, 1893.jan. 16. Előfizetési árak: Egész évre Fél „ Negyed „ 4 frt. KATASZTERI SZAKLAP./ Társszerkesztő : BERCZELYI ISTVÁN, kir. kat. mérnök. Felelős szerk Szerkesztőség és kiadóhivatal. SZEGED, párisi körút 22. sz., hová a lapot illető minden közlemény, valamint az előfizetési pénzek is küldendők. Tartalom : A lap-kérdés megoldása. — Tárcza : „A Kataszteri Közlöny". — Birtokrendezés. — Birtoki vagy nyilvántartási jegyzék. — A Tisza helyszíneléséről. — Nyilvántartási viszonyok, telekkönyvi követelmények. — A kataszteri mérnök felszerelése. — Kimutatás. — Előfizetési felhívás. — Vegyesek. —• Szerkesztői üzenetek. KELY FERENCZ, kir. kat. mérn. A lapkérdés megoldása. Külső előfizetőinknek bizonyára feltűnt, hogy a lap rendes időben nem jelent meg, míg ellenben a testülethez tartozók egészen tájékozva vannak arról, mi idézte elő a zavart. Félremagyarázások kikerülése végett, de különösen lapunk külső barátjai iránti tekintetekből, kötelességünknek tartjuk a lap kimaradásának okát adni s a dolog természetéből folyvást, a lap-kérdéssel is foglalkozni. A lap fentartása állandó helyhez nem kötött hivatásunknál fogva sok nehézségekkel járt. Az akadályok gondos elhárításához megvolt az akarat, de ezzel nem állott párhuzamban a lehetőség. Ezen az állapoton javítani akarván, lépéseket tettünk oly irányban, hogy jövőben a lap Budapesten adassék ki, hol állandó tartózkodási kartársaink vannak. Lépéseink ez ügyben nem maradtak egyelőre siker nélkül, a szándék már a megvalósulás küszöbén állott, de egy nem várt véletlen közbejötte egyszerre csak meghiúsította a jól kigondolt tervet. Ezt koránt sem tartottuk előre látható eshetőségnek s igy a dologban beállott fordulat egész készületlen talált. E különös helyzetből a kibontakozás útját megtalálni s a lapkérdés ujabbi megoldásának módját megkeresni, azon körülménynél fogva, hogy szerte-szét vagyunk oszolva az országnak különböző pontjain: időbe került. Sőt már közel állottunk azon ponthoz is, hogy a lapvállalat helyes megoldásának reményét is feladjuk. De a sok oldalról nyilvánult meleg érdeklődés és serkentés végre is újra megérlelte bennünk az elhatározást, hogy a határozott helyesléssel fogadott lap eszméjét ne adjuk fel s az előlegezett bizalmat kellő figyelemben részesítsük, annál is inkább, mivel lapunk barátjai, az eredményesebb munka tekintetéből, támogatásukat s közreműködésüket is kilátásba helyezték. Így azon nehézségek, melyek a lap fennállására nézve eddigelé káros hatással voltak, egyrészben elháríttattak, a másrész kiküszöbölése helyzetünkből kifolyólag lehetetlen. De azon nehézségek, melyek tényleg ma is fennállanak, tisztelt olvasóink előtt nem fognak többé mutatkozni, csakis a szerkesztőséget érintik. Nem tartjuk ugyan helyénvalónak ezúttal újóbbi programmszerű kijelentéseket tenni, miután a lap czélját és feladatát már többszörösen kifejtettük, de mivel a viszonyok lapunk keletkezésének rövid ideje óta is változtak, a következőkben jelezzük álláspontunkat. Feladatunk komoly szolgálatában állva, azon törekszünk, hogy a lap, mely közös érdekeink szószólója, értelmi foglalkozásunk és hivatásunk terjesztője és fejlesztője, a kellő színvonalon fentartassék, hogy mindazon szakba vágó s a testület külső reprezentálására irányuló kérdések, melyek munkásságunk körébe tartoznak, valamint azok, melyek ez idő szerint a folyamatba vett és minket közelről érdeklő hiteltelekkönyvi betétek szerkesztésével és az erdélyi részek birtokrendezésének ügyével kapcsolatban állanak , jelentőségükhöz képest méltatva legyenek , hogy azok felett, elvi és gyakorlati szempontokból kiindulva, tárgyilagos és czélirányos eszmecserét váltsunk; rámutatva az intézkedések hiányaira s érvekkel támogatva, kifejtvén a czélszerűbbnek talált módozatokat. Ezzel, úgy hisszük, csak hasznos munkát mivelünk s alkalmat szolgáltatunk az ügyek iránt érdeklődőknek arra, hogy tapasztalataik és tudásuk tárházából merítve, előmozdítsák a közérdeket. Az értelmi foglalkozás előnyeiről nem is bocsátkozunk fejtegetésekbe. Ki tagadná a szakszerű munkásság érdemét ? A közszolgálatra nézve azok a nyomatékos és érvekkel megokolt vélemények, melyeket e lap hasábjain váltunk, csakis az eredményesebb és sikeresebb munka rovására jegyezhetők fel, nem pedig annak hátrányára, mivel az eszmék tisztázására s a dolgok czélszerűbb felfogására vezethetnek. w СеЛ-