Katholikus Néplap, 1851. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1851-07-02 / 27. szám
HO visszanyerje régi fényét s hajdani dicsőségét. — Ezután egyházunk központjához, Romához forduljunk, melly felé, hogy egy jeles iró szép szavaival éljek,*) egy titkos érzés úgy vonz minden katolikust, mint a napraforgót a verőfény. A szent atya, IX. Pius pápa szelíd kezekkel iparkodik behegeszteni azon sajgó sebeket, mellyeket a forradalom a pápai tartományokon ütött; fájdalom! hogy atyai törekvése még sokaktól félreismertetik s itt ott akadályokra talál, minek egyedül az az oka, hogy az itt itt ott pislogó forradalmi parázs még most is szilogattatik azon gonosz emberek által, kik, miután hazájukat végtelen nyomorba döntötték, Londonba, az angolok pártfogása alá bújtak. Azonban gonos szándékuk, Olaszországnak füllázitása nem fog nekik sikerülni; mert azon 4 katholikus ország, melly IX. Pilist római székébe visszavezette, most is ott áll a kereszténység közös atyjának biztossága fölött; ott van különösen az agg hős Radeczky, ki minden vakmerő kísérletet azonnal semmivé tenne. Ő szentsége továbbá Európa nemzeteinek a legjelesebb főpapjait bibornoki méltósággal ruházta föl, s ekkér azon nemzeteket egy uj s diszes kapocscsal méginkább a szentszékhez fűzte. Mi által ismét azon igazság bizonyul be, hogy Roma, bár magas hegyeken túl van, az összes ke- resztény népeknek a központja. Megemlitendők itt szinte azon gyakori megtérések a kath. hitre, mellyek Romában történnek. Különösen számos angolok jönnek a végből Romába, hogy itt a katholicismus főpontján, azt közelebbről lássák, s az Isten szent malasztja által fölvilágositatva annak igazságát meg-s elismerjék. A hatodik században Roma küldötte szent Ágostont a még akkor pogány angol nép megtérítésére, s úgy látszik, hogy ezen században is Róma fogja Angolországot az eretnekség tévtanaiból kiragadni. Piemontban a kormány ugyan azt színleli, mintha a szentszékkel kibékülni akarna, valósággal azonban még mindig folytatja ellenségeskedését az egyház ellen. Frenzoni s Marongiu érsekek, az egyház szabadságának eme hitvallói, még mindig számkivettetésben élnek. Azonban a köztisztelet kisérte őket a külföldre, s még most is híveik szeretdének s ragaszkodásának számos bizonyságait veszik. Az egyház üldöztetésének következménye az lett Piemontban, hogy az erkölcstelenség, a fölforgató szellem olly annyira lábra kapott e szererrencsétlen országban, hogy máris át kezdik látni a józan rend emberei, hogy az ország a végsőromlás küszöbén áll. Siccardi minister ugyan megbukott s minden népszerűségét elvesztette, azonban utódjai a ministeriumban mit sem okultak elődjök kudarczán. Spanyolországban az egyház több évek óta folytonos zaklatásnak, sőt majdnem nyílt üldözésésnek volt kitéve. Az egyház vagyona elkoboztatott s nagyrészt el is adatott, annélkül azonban, hogy ez által az ország megrongált pénzállapotján segítve lett volna, sőt az ország adóssága azóta még inkább szaporodott. Belátván ezt a mostani spanyol kormány, s az egyházon elkövetett igazságtalanságot , a szentszékkel csak imint szerződést kötött, melly szerint a spanyol egyháznak az eddigel nem adott javak visszaadatnak, az egyháznak minden élet illető jogai biztositlatnak, a püspököknek a nyilvános oktatás rendezésében kellő befolyás adatik. Egy püspökség érseki méltóságra emeltetik, három új püspökségek fölállittatnak, szerzetes házak, az ország szükségei szerint, kellő számban fölállitlatnak s illendően elláttatnak, szóval egy jobb s vallásosabb kor alapja megvettetik. *) Hoványi: Olasz Ut 1850-ben. A három sebesült. Te, ki e siralom völgyén keresztül vándorolsz az örök hazába! akarod-e ismerni pályád anyagi és szellemi nyomorait? Ezeket ugyan, a nagy világszínterén , saját keserű tapasztalásid után, bőséges alkalmad volt megismerni, de csak prózai alakban. Ha e tekintetben rendszeres ismereteket gyűjteni kívánsz, nézd végig az orvosi-és erkölcstudományt, látni fogod az elsőben a szenvedő emberiséget ostorozó ezer meg ezer nyavalyák lajstromát; látni fogod a másikban, a lelket fekélyek gyanánt indokoló számlálhatatlan bűnök jegyzékét. Miután pedig mind a kettőt végig visgáltad, tekints a munkás élet mezejére: ott szemedbe tűnik, miilyen csüggedetlen szorgalommal fáradnak a lelki és lelki orvosok , az emberiség anyagi és lelki nyomorait enyhítendők, s illető betegeiket gyógya még nem