Katholikus Néplap, 1860. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1860-07-05 / 27. szám
218 é vaszi kinyílt virágból az illatát! . . Vétkes öntudattal kedvére aludni sem tud az ember, annál kevésbbé imádkozni. Ki tehát az imádságnak, az Istenbe vetett bizalomnak erejét tapasztalni akarja : töredelemmel szükség ahhoz járulnia, s ébren lennie, hogy a bűnök erőt ne vegyenek rajta; hitét, bizalmát el ne öljék,imáját erejében ne gyöngítsék. „Ébren legyetek, úgy mond Péter apostol, 1. lev. 5., és vigyázzatok, mert a ti ellenségtek, mint az ordító oroszlán, szüntelen körüljár, keresvén, kit elnyeljen.“ Mi, kik tán családi, házi viszonyaink miatt tűzhelyeinket itt nem hagyhatjuk, buzgó imáinkkal, szeretetfilléreinkkel járuljunk szent atyánk védelmére, szorongatott állapotának enyhítésére. „Az, mit minden egyéb fölött óhajt, mondja maga ő szentsége május 4-iki beszédében, az igazság diadalma a hazugság fölött. Egy álbölcsészet az igazságot hazugsággá, és a hazugságot igazsággá akarja tenni : az ellen harczolnunk kell, mindnyájunknak közre kell e czélra működnünk.-------A jó Isten meg fogja igyekezetünket áldani; a jelenleg az egész világban hozzá intézett imák meg fognak hallgattatni. Az igazság igazság, a hazugság hazugság fog maradni.“ Egyébiránt harcz nélkül itthon sem vagyunk. Vívjunk a hitnek pajzsával, az igazságnak kétélű fegyverével bűneink s az ámítók, tévútra vezetni törekvők tábora ellen. Ne engedjük a világ szelleme által katholikus gondolkozásunk s vallásos meggyőződésünkből magunkat kiforgattatni. ,Ki Istenben — és nem az emberek ámításaiban — bízik, meg nem csalatkozik.4 A Szentlélek elmederitő világa s az imádva kért béke ajándéka legyen velünk ! Tróczánfalvi: A temetési egylet szabályai.*) 1. A családi életben gyakran előfordul az eset, hogy ha abból valaki, például a családatya vagy anya, vagy bárki, nagyobb korú személy, meghal, nincs pénz a meghaltnak illő eltemetésére. Ily esetben kénytelen a család a káros hatású kölcsönre szorulni, s így hosszabb ideig érezhető szükségbe, vagy erejét fölülmúló adósságokba döntetik. Ennek elkerülése végett „Temetési egylet“ alakult városunkban, melynek czélja kölcsönös segély, s alig érezhető öszvegnek befizetése által a szegény családokat az egyszerre annyira nyomasztó temetési költségektől fölmenteni. 2. Ezen egyletben 500 tagnak kell lenni, s e szám állandóan megmarad, mivel a kihalt taghelyett ismét ij fölvétetik. 3. Tagjai lehetnek bármily hitfelekezetű keresztények 12 évestől 55 évesig, de egészségesek. Az 55 évet túlhaladó egyének, ha az egyletbe lépni kívánnának, nagyobb részletet fizetnek , ugyanis 55—65 évig kétszeres, 65—75-ig pedig háromszoros összeget. 4. Minden tag tartozik a fölvételnél 20 ujkrajetárt lefizetni, az 55—65 évesek 40-net, a 65—75 évesek pedig 60-nat, mely összeg, mint tőke, az egylet pénztárába letétetik. 5. Ha valamely tag meghal, akkor mindegyik tag köteles fizetni, és ugyan 12—55-ig 10 ujkrt, 55—65-ig 20 ujkrt, 65—75-ig 30 ujkrt. Mely összeget minden halálesetnél a pénzszedő szedi össze. 6. Tagok, kik nyolcz nap alatt az illető összeget be nem fizetik, az egyletből kitöröltetnek, és minden jogukat az egylet irányában elvesztik. Ellenben, ha a tag más községbe költöznék, a jogot élvezi mindaddig, mig a terhekhez rendesen hozzájárul. 7. Minden halálesetnél a tagok kerek számban összesen 50 újírtot befizetnek. Ez összegből kapnak a meghaltnak rokonai 40 ujfrtot, az egylet elöljárói 4 ujfrtot, és ugyan az elnök 1 frtot, a pénzszedő 2 ujfrtot, a pénztárnok 50 ujkrt, a 4 fáklya- és 1 zászlóvivő, egyenkint 10 ujkrt. — A többi 6 ft. a pénztárba tétetik. Magától értetik, hogy az összeg mindjárt a halál után az illetőknek kifizettetik a pénztárból. 8. Az egylet ügyeit intézik az elöljárók, kik három évre választatnak, mely után újak választatnak, vagy a régiek megerősittetnek. Elöljárók közé tartoznak: az elnök, pénzszedő, pénztárnok és hat választmányi tag. 9. Az elöljárók kötelességei: a) az elnök köteles a temetést az illető egyházi elöljáróságnak bemondani, azt illően elrendezni; a nála letett pénztárra, melynek egyik kulcsa nála van, a másik pedig a pénztárnoknál, felügyelni, és érte jót állani. O assignálja a fizetéseket, miket a pénztárnok teljesít. Ő képviseli az egyletet egy 3-ik személy s a hatóság irányában. Ő határozza meg a a választmányi gyűlések napját, melyekben elnököl. b) A pénztárnok az elnök assignálása mellet kifizeti az illetékeket a pénztárból, bejegyzi az egyleti főkönyvbe, befizette-e a tag az őt illető részletet. c) A pénzszedő tartozik a pénzt minden tagtól beszedni, és ennek kézi könyvecskéjébe a történt fizetést bejegyezni, s a pénztárnoknak nyugta mellett átadni. Egyszersmind a temetési napot és órát a tagoknak tudtul adni. 10. Az egylet elöljáróinak működése fölött egy hat tagú választmány ellenőrködik; ezen választmány minden negyedévben a Kántor-hétben gyűlést tart az elnök által meghatározott napon. Itt meg fognak vizsgáltatni a lefolyt negyedév számadásai, és az ide vágó szükséges határozatok hozatnak. 11. Az egylet évenként egy nagygyűlést tart, melyre a cs. kir. hatóság engedélye nyerendő ki. Erre minden tag meghivatik, és October hó utolsó vasárnapján délesti isteni szolgálat bevégeztével tartatik. 12. A nagygyűlés tárgyai: a) a belépett és megholt tagoknak névsora, azok felolvasása ; tudósítás az egész évi kiadás- és bevételről, és az egyleti pénztár állapotáról. b) A szabályok módosítása és bővítése. c) Minden 3-ik évben a választmányi tagok választása és az elöljáróké, vagy pedig a régiek megerősítése. 13. Minthogy a lévai temetési egylet katholikus jelleggel bir, az egyleti tagok kevés kivétellel katholikusok lévén, azért az itteni plébános folytonosan védnöke lesz az egyletnek. *) Eme, Léva városában alakult „Temetési egylet“ szabályait azon forró óhajtással teszszük közzé, hogy a felebaráti szeretet dicső művének hazánkban minél számosabb helyen leendő létrehozatalánál mintás irányul szolgálhassanak. Szerk.