Katholikus Néplap, 1864. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1864-07-07 / 27. szám

Megjelenik minden csütörtökön. Szer­kesztő lakása(kegyesrendüek épülete 32. sz.) Ügynöki hivatal : (Lipót utcza 8. sz.) 8. Kilian. 9. Lukreczia. 10. Vfll. Amalia. (Evang. Volt egyi Előfizetés : helyben félévre 1 írt 31 ki gazdag ember. Lukács 16, 1 — 9.) 11. Pius. 12. Henrik. 13. Már­ egész évre 2 frt 62 kr , vidékre félévre 1 git. Jenő. 14. Bonaventura. frt 66 kr, egész évre 3 frt 32 kr o. é. Halászatok a nevelés mezején. ki figyelemmel kisérte nemzeti életünk mozzana­tait az utolsó évtized alatt, tapasztalnia kellett, hogy mind az irodalom bajnokai, mind pedig a hazának kitűnő vagyondús egyházi és világi nagyjai főleg a nevelés terén törekedtek nemzetünk jövő boldogságát biztosí­tani. Alig jelent meg ez időszakban egyházi vagy szép­­irodalmi folyóirat, mely a nevelés ügyét sokáig parla­gon hagyó közönyösséget tettre izgatni, uj irányeszmék, haladási tervek által a közművelődést e téren is elő­mozdítani ne törekedett volna. Nagyaink valódi haza­fias nagylelkűséggel hordják most is áldozataikat a ne­velés oltárára. Az egymást gyorsan követő tanodák, leánynöveldék fölállítása, pályakérdések kitűzése, váro­soknak úgy, mint egyeseknek a nevelés és tanügy körüli versengése nem azt mutatják-e, hogy a jelen nemzedék megértette a kor intő szavát, miszerint nem karddal, nem a harczok véres mezején, hanem egyedül a tudományok és művészetek terjesztésével, az erényesség és keresztény polgárisodás meghonosításá­val lehet e jelen korban boldog jövendőt szerezni ha­zánknak. A nevelés hasonlít a magvetéshez. A gyermekkor kicsiráztatja , az ifjúkor megnöveszti, a férfikor pedig megérleli azon magvakat, melyeket szüleink, nevelőink elménk­ és szívünkbe hintenek. A növényélet meze­jén majd minden év meghozza a magvető szorgalma­ és fáradságának gyümölcseit, de a nevelés mezején szét­hintett eszmék megérlelésére sok idő, többnyire egy egész életkor kívántatik. Innét van , hogy a kor irány­adóit, midőn az általuk elhintett eszmemagvak már élni kezdenek, kezdik csak megismerni és méltányolni. Ti, kik a nevelés terén mindent fölhasználtatok, hogy a vallást és erényt, a minden nemes­ és dicsőért való lelkesülést ifjaink szivébe beoltsátok, nézzetek körül egy kissé a százados tölgyek helyébe szánt cse­meték közt, vizsgáljátok figyelemmel ifjaink foglalko­zásait, hajlamait, jellemeit, és ítéljetek magatok: vall­yon föl vannak-e fegyverkezve azon erényekkel, melyek miatt jövő boldogságuk remény fonalának szálait­­ biz­tosan adhatjuk kezeikbe. Megvallom, én nem osztozom azoknak nézetében, kik, mindent rózsaszínben látva, az ifjúkor kinövéseit mentik inkább, mint nyesegetnek. Kik szüntelen azt rebesgetik, hogy sokat el kell nézni az ifjúkor zajló, pezsgő vérének, majd, ha egyszer ki­forrja magát, egészen más ember lesz belőle. Inkább tartok azon tapasztaláson alapult közmondással : „A tüske hegyével nő. Megismerni korán, melyik tejből lesz túró." Sokszor halljuk a panaszt, hogy a szülők, elöljá­rók, öregebbek iránti tisztelet és engedelmesség lassan­­kint kivész az ifjú nemzedék szívéből, hogy oly ma­kacs, zabolátlan, hetvenkedő, az illem szabályaival oly keveset törődő nem volt a hajdani fiatalság, mint az uj nemzedék. A fölösleges és elpuhuló kényelemnek, fényűzés-és élvezetvágynak már ifjaink is átalában hor­dozzák szolgalánczait. Ha pedig a minden erények szülőanyját, a vallásosságot keressük ifjainkban, el kell szomorodnunk s remegve nézhetünk a jövő elé; mert ifjaink, kik művelődésünknek az idő- és küzdelmekben megrokkant előharczosait egykor föl fogják váltani, mind megannyi kis atheusok. A közboldogság és művelődés előmozdítására any­­nyira óhajtott népnevelés sikerét nem akarom én két­ségbe vonni; azt azonban a tapasztalásra hivatkozva bátran állítom, hogy a bárminemű alakban értett nép­nevelés, ha nem a helyes irányú és vallásos szülői ne­velésből szívja tápláló nedvét, haszontalan, sőt sokszor veszélyes is. Ha nincs megszántva és kellőkép elké­­szitve a szántóföld, hasztalan hintjük bele a legneme­sebb magot is, vagy ki sem kel, vagy ha kikel is, a buján sarjadzó nemtelen dudvák már fejlődésében ki­ölik a nemes csemetét. Ez igy áll a dolog a gyermek lelkére nézve is. Ha az a vallásos és jó irányú szülői nevelés által nincs előre jól elkészítve, a hit-, erény- és lelki nemességnek mindazon magvai, melyeket a népne­velőintézetek és tanodák abban elhintenek, kősziklára esvén, a szenvedélyek legelső zivatara által tova seper-27

Next