Katholikus Néplap, 1870. január-június (26. évfolyam, 1-24. szám)

1870-01-06 / 1. szám

PEST, I. félév. 1. szám. Január 0. ísio. Megjelenik e lap minden héten egyszer, csütörtökön. Előfizetési őr: helyben félévre 1 forint 31 Apályázatok beigtatásaért tíz sörig minden egyszeri Az előfizetési pénzeket, valamint a lapba szánt kéziratokat kr., egész évre 2 forint 62 kr.; vidékre fél- fölvételért 1 frt, tiz soron fölül, egyszeri közlésért 2 írt, a Szent-Istváll-Társulat igazgatóságához kérjük intézteim.[évre 1 frt 7U kr., egész évre 3 frt'40 kr. ha többszőr közöltetik, 1 forint 50 krajczár számittatib. Hogy leszünk boldogok az uj esztendőben? Ha nekem annyi krajczárom volna , amennyi „boldog uj esztendőt“ kivántak e héten egymásnak az emberek, olyan gazdag ember lennék, hogy kolbászból fonathatnám meg a sövényt minden funduson, túrós bélés gyanánt tiz köblös földet osztatnék ki az utolsó szolgalegénynek is, a jövő követválasztáskor pedig föl­csapnék országgyűlési képviselőnek s a legjobb törköl- pálinkával öntetném tele még a csirkék válluját is, a kacsa-pocsolyát is! ... Hegyen völgyön lakzit paran­csolnék és igy boldogitanék boldogot, boldogtalant. Szegény magyar nép! Úgy e mosolyogsz e czifra Ígéretre ? Nem is azért beszélek igy, hogy komolyan vedd! — Csak tréfálni akartam egy kicsit. De nézd csak mit kérdezek: hát azoknak az aranyszabadságos ígéreteknek mért hiszesz, melyekkel a mindenféle nép- boldogitók, kik gyakran maguk a legnyomorultabbak, kecsegtetnek téged ? Mért veszed azokat komolyan ? . . Komolyan mondom, hogy ha rájok hallgatsz, soha nem leszesz boldog. — Emlékezzél csak a paradicsomi kígyóra! ... Á ki boldog akar lenni, atyámfia, annak egyre van szüksége: hogy addig nyújtózzék, meddig a suba ér! Arra törekedjél, hogy zenebonát ne csinálj sehol, hogy feleséged és felebarátaid meg legyenek veled elégedve s hogy te is megelégedjél azzal, a mid van Isten után és két kezed becsületes munkája után. Mit ér a szépen kimeszelt szoba, ha a megelégedés sze- lid melege nem fűti? Jégverem az akkor csak, mely élőhalottakat véd meg úgy, a hogy — a végképeni rothadástól. — Ellenben a szalmakunyhó tündérvár, ha a megelégedés égi madara turbékol a tetején. A leggazdagabbak, ha nincs megelége­dés ök, a legszegényebbek — és a legsze­gényebbek, ha van megelégedésök, a leg­gazdagabbak ! Akarjátok tudni, hogy mikép és hol szerezhető meg a megelégedés, e ritka madár? Megmondom. /$, /3 - 23. 2S. Megszerezhető pénzen ! Hja! nem csoda. Ritka madár ő, olyan mint a fehér hol! ó : azért szereti a pénzt a fényes portékát... De mikor épen a pénz az, mely még ritkább, mint a fehér holló ! gondolja valaki e tanácsra. No a ki igy gondolkozik, az csalódik, mert pénze van minden em­bernek. Nyúljatok csak a zsebetekbe! ... Vagy mit beszélek? — jusson csak eszetekbe az idő! Az idő a pénz — ezzel él a megelégedés! Az időből egy perez is többet ér, mint az egész világ: annyit ér az, a mennyit maga a világ Teremtője, az Isten ! Mert egy perez alatt magát, az Istent lehet megnyerni, vagy elveszteni örökre! — Ha egy perez is ennyit ér, számítsa ki akkor, a ki tudja, hogy mennyit érhet egy egész esz­tendő, vagy egy emberi élet-idő!! íme, sok ember nem is gondolná, milyen gazdag ő! Mekkora kincset bir egy pereznyi, egy évi, vagy egy emberkornyi időben! De ha igy áll a dolog, akkor az a csodálatos, hogy e drága időn nem iparkodik mindenki megszerezni magá* nak azt. a mit óhajt, a b o 1 d o gság o t, a megelé­gedést. Az a csodálatos, hogy sokan oly könnyel­műen tékozolják el a drága időt a semmittevésben, az alvásban, czivakodásban, korcsmában és rósz társasá­gokban ! Mit adnának az igy elfecsérelt órákért azok a boldogtalanok, kik a pokolban kinlódnak! És te, élő boldogtalan ! nem gondolod ezt meg? Az Isten fia, hogy boldoggá tegyen bennünket, saját vérén váltott meg. Tudjátok, mit kiván ő ezért tőlünk? Azt, hogy mi is megváltók legyünk! Azért parancsolja sz Pál apostol által: „váltsuk meg az időt“ ! (Kol. 4, 5.) Úgy van. A kis Jézus, nehány nappal ezelőtt azért született, hogy megváltson bennünket; az esz­tendő pedig azért született, hogy mi váltsuk meg azt; vagyis használjuk fel minden perezét jÓ£sel$kede- tek gyakorlására ... akkor megelégedej^jkV bfo'ldo- gok leszünk! V-'A , \. \

Next

/
Thumbnails
Contents