Katholikus Nevelés, 1923 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1923-01-01 / 1. szám

. A FIZIOLÓGIA ÉS A LELKIÉLET petyhüdt arcbeidegzést. A városok, művelt családok kultúremberének gyermeke többet mutat. Rendesen és erősen kifejlett koponyavázat és egyéni kifejező arcbeidegzést. Városi gyerekünk nemcsak azért korán­fejlett szellemileg, mert többet foglalkoznak vele, hanem mivel többet is hozott magával a világra , több ideg-, illetve agysejtet. Ezt pedig ismét az agynak és az idegzetnek nemzedékeken menő nagyobb igény­­bevétele hozta magával fokozatosan. Természetesen a jól kifejlett agyvelőben több benyomás elhelyezé­sére és megtartására van mód. Nem is annyira a benyomások soka­sága, mint inkább azok változatossága és részletbe menő megtartása az, mire a műveltség és a műveltség öröklése képesíti az embert. Azután a benyomások és az azok alapján alkotott képzetek és ítéletek egymás között való változatos társítása. A szellemi élet gazdagsága a társítások sokaságán és sokféle változatán fordul meg. Hogy ezek létrejöhessenek, a társító pályák gazdag kifejlődése szükséges az agy­részek sejttömegei között. Ezt pedig a gyakorlat segíti elő, mely ismét bizonyos határok között átöröklődik, így értjük meg, hogy a művelt család gyermeke sokkal könnyebben vesz fel általános képzeteket és hatol azok mélyebb megértésébe. Más oldalról az érzelmi kör is ennek megfelelőleg szélesbedik és mélyül. Hogy az érzelmi körnek mily nagy szerepe van a vallásos életben, mutatja az intellektualizmus és miszticizmus évszázados hul­lámzása és egyensúlyra törekvése az Egyház, vagyis a lelkek mély életében. Nem közömbös tehát, hogy a felsőbb, vagyis a lelki-szellemi életet élő en­nek a benyomásokra és képzetekre adott visszahatása az érzelmi kör skáláján szűken vagy tágan leng-e ki. Tudjuk, hogy a vallásos képzetek a leggazdagabb érzelmi tartalommal vannak telítve az Isten rendelése folytán. Az egyedre és annak lelki életére nagy jelen­tőségű, hogy ezekből az érzelmi benyomásokból mennyit tud felvenni, vagyis magában átélni : ezeken fordul meg a belső élet változatossága, el nem vnt élése. Ezt pedig ismét a műveltség és annak fejlődése segíti elő. Hasonlítsuk csak össze az egyszerű lélek és egy művelt ember lelki életét s megvan a bizonyság. Azután a vallásos élet nemcsak az érzelmek változatosságán, jobban mondva sokoldalúságán fordul meg, hanem azok mélységén, illetve gyöngédségén. A sokféle hangszerből sokféle hang jöhet, melyet min­den egészéges fül felfog. De a különböző hangnemekben elrejtett mel­­lékzöngéket nem minden fül tudja megkülönböztetni és élvezni, csak a zeneileg érzékeny fül. A finom halláshoz finom Corti-szerv kell és érzékeny ideg. A nagy, átfogó keresztény hitigazságok a legfinomabb, helyesebben szólva a leggyöngédebb érzelmekre vannak beállítva. Ezek felfogásához pedig érzékeny lelkűlét kell. Ezt pedig ismét — általános­ságban beszélve — a művelődés, a kultúra fejleszti ki. Hol az érzelmi hatás és visszahatás csak nagy hullámokban jelenik meg, mint a nép egyszerű életében, ott az érzékenység a finom, a szubtilis benyomások iránt nem fejlődhetik ki. Az csak ott fejlődhetik ki és maga az idegzet csak ott lesz hajlamos reá, hol a lelki-szellemi világ keretei és tar-

Next