Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1975 (82. évfolyam, 1-50. szám)

1975-01-05 / 1. szám

AUG 1-74 LOUIS SZATHARY 2213 N LINCOLN AVE CHICAGO ILL 60614 JAN. S. 1075. — VOl 82. ÉVF. — VASÁRNAP — 1. SZ. űrnapja Amerika egyetlen katolikus (jltYlOliC 11IIII£211*1*1113* Similar The only Catholic Hungarian magyar hetilapja ------- —---------------------- ■ ■ ■■,*■• Weekly Newspaper in the U.S.A. Eg yes szóm óra: 30 cent KIADÓHIVATAL: — EDITORIAL OFFICE: Price of one copy: 30 cents 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509 — Telefon: (216) 799-2600 A magyar igazság öröme és hálája szinte nap­ról napra nő 1974 végén, ezekben az ünnep kö­rüli napokban, amikor Mmdszenty József bíbo­ros prímásnak, Esztergom, elmozdított érsekének EMLÉKIRATAI robbanásszerű fényességgel ön- tik el az olvasó világot. Csak az öröm és hála megrendülésével olvashatjuk ezt a remek sikerű, drámai és teljes látókörű összefoglalót, amit a VASÁRNAP párizsi képviselője. Árgus készí­tett a csodálatos francia hatásról: Mindszcnty bíboros EMLÉKÍRATAI-nak visszhangja a francia sajtóban „Mindszcnty felemeli szavát” L'AURORE (megjelenik 400.000 példányban) 1974. október 26—27: »...Ez a XII. Piusz által kiválasztott főpap. Mindszenty katolicizmusa csak bosszanthatja azt | a vatikáni politikát, amely békülni kivan a kom­munizmussal. Az antikommunista Mindszcnty ide­gesíti az amerikaiakat, akik nem tartották be Ígé­retüket sem vele, sem népével szemben . . Mind­szenty bíboros személye manapság élő szemre­hányás és csak nemtetszést válthat ki azokból, akik másról szeretnének beszélni, mint ő. Miután az új politika felkérte, hogy hallgasson, Mind­szenty úgy döntött, hogy felemeli szavát... Ül­dözői pedig a pokolba kívánják... E legyőz­hetetlen ember helye azonban sokkal magasab­ban van.. . « „Legdicsőbb harcosok" LE FIGARO (mcgje'cnik 520.000 példányban) 1974. október 10: 1 hierry Maulnicr, a FRANCIA AKADÉMIA tagja igy ir a könyvről: ». . .A magyar kommunista politikai rendőrség milyen eszközökkel kényszerithetett ki c kérlel­hetetlen sziklából önmagád vádló vallomást, mely a hóhéroknak igazolást is jelentett egyben? Sej­tettük, hogy szörnyűséges kényszerítő eszközök, barbár kínzás és finom lélektani behatások ügyes keveréke kellett ahhoz, hogy egy ilyen erős jel­lemet önmaga megtagadására, mintegy aposztá- ziára bírhassanak. A most közzétett EMLÉK­IRATAI ide vonatkozó fejezete felfedi a fátylat nemcsak a vallomások kicsikarásának eszközeire, hanem más, hasonló esetekben kikényszeritett bünvallomásokra is. Az alkalmazott mód az em­beri lelkiség kínzások által való szétzúzása, Ic- alacsonyitása és megsemmisítése volt, mivel a rabtartók meg akarták tőle tagadni még azt a tisztességet is, hogy mártír lehessen belőle. Szolzscnicin, Milován Gyilasz és Mindszcnty József — bár politikai felfogásaik eltávolítják őket egymástól' —, azon pontnál találkoznak össze, hogy pellengére állítják a világ közvéle­ménye előtt a a totalitáris rendszerek vallató és kényszerítő berendezéseit, s hogy bebizonyítják a szabadságszerctő lények legyőzhetetlen erejét minden olyan behatással szemben, amely belőlük emberi mivoltukat ki akarja ölni. Katonák ők, a lcgdicsőbb harcosai ennak a hosszú és ádáz küzdelemnek, amelyet — Pascal szerint — az erőszak folytat az igazság ellen.« „Az üldözött Egyház zászlóvivője" LE MONDE (megjelenik 500.000 példány­ban) 1974. november 1: ». . .Ma már egyes kommunisták maguk is be­ismerik négyszem közt, hogy a magyar kormány hibát követett el, amikor a bíborost letartóztatta, megkínoztatta, majd hátborzongató bírósági ko­médiát rendezett, melynek során hamis adatokkal próbálta bebizonyítani a főpap bűnösségét. így lett Mindszentyből az üldözött Egyház zászló­vivője. „EMLÉKIRATAI"-ból most megismer­hetjük részleteiben is a prímás kálváriáját. De a fizikai szenvedések ellenére, a meghurcoltatások és megalázások ellenére sem sikerült őt eltéríteni önmagától és elveihez való hűségétől. A bíboros rabtartói maguk is csakhamar rájöttek, hogy magatartását nem tudják megváltoztatni. . . 1956. november 4-én Mindszenty a budapesti amerikai követség épületébe menekült s 15 évig maradt ott... ...Majd a „hidegháború” lassan a végéhez közeledett. A bíboros azonban továbbra is szen­vedélyesen ragaszkodott elveihez, és nem muta­tott semmi rokonszenvet a vatikáni diplomácia árnyalatos finomságai iránt. Hiábavalónak és ve­■! szedclinesnck tartotta a kommunistákkal val „eszmecserét” s EMLÉKIRATAI-ban nyíltan ki • fejezi kedvezőtlen véleményét a „progresszista ; keresztényekről. . . ...Rómában VI. Pál pápa meleg fogadtatá: i ban részesítette s biztosította, hogy Magyaroi , szág prímása marad továbbra is . . Két hétti 11 később azoriban a Vatikán visszavonta a „béke papok’’-ra régebben kirótt felfüggesztését. A bi : boros semmi megértést nem tanúsított az új vati ! káni eljárással kapcsolatban, amely alkuba be L csátkozott olyan rendszerekkel, amelyek Mind szenty szerint törvénytelenek. — Jobbnak látt: bogy Becsbe menjen, a magyar Egyház tulajdc nát képező Pázmáncumha... S nekilátott EM LÉK1RATAI kiadásának... Kész könyvét megküldte VI. Pálnak is, al 1973. szeptember 30-án mondott róla vélcményi elismeréssel nyilatkozott e dokumentum értéké ! röl, ugyanakkor viszont felhívta a bíboros fi gyeimét, hogy annak kiadása „némely hátrányt vonhat maga után. Mindszcnty erre azt felelte hogy nem törődik az Egyház ellenségei által meg indítandó támadásokkal,. még ha azok az „úgy nevezett progresszív katolikusok" részéről érnél is. Mindezekhez ő már rég hozzászokott. ... 1974 február 6-án megfosztották csztergon: érseki címétől, s ezzel jogilag nem volt többé Ma gyarország prímása setn. Két nappal a pápa döntés kihirdetése után Mindszenty bíboros úg' nyilatkozott, hogy nem önként mondott le, hozzátette, hogy Magyarország és a magyar Egy ház most sem szabad. Ugyanezt ismétli meg a EMLÉKIRATOK végkövetkeztetése. ...A bíboros 1974. szeptember 13-án a „DII WELT” cimü lapnak interjút adott s kijeién tette, hogy az eredeti kézirat 2000 oldalt tártál mázott. A kivágásokhoz azért járult hozzá, hog) megkönnyítse tanúságtételénck olvasását. — H; azonban szükségessé válna, a kihagyott kéthar mad részt is megjelentetem — fűzte hozzá. A főpap sok kényes kérdést hagy válasz nél kiil könyvében, talán önként cenzúrázta magát hogy elkerülje a Vatikánnal a nagyobb össze ütközéseket. Mindszenty különösen tapintatos mikor még ma is élő és felelős beosztásban leve személyekről kellene beszélnie — ez pedig nen a véletlen műve . . . A katolicizmus leghíresebb élő vértanúja mái életében bevonult a történelembe.« A magyar főpap válasza VALEURS ACTUELI.ES (130.000 példány­iban) egyoldalas beszámolójából, november 4: »EMLÉKIRATAI egyidejűleg jelennek meg a I legtöbb európai országban, igy Franciaország- j ban is. A mü egyszersmind személyes élmény mozgalmas előadása, erkölcsi és politikai eszme­futtatás és részletes, pontos, kérlelhetetlen tanú­ságtétel olyan ember szájából, akit hivatala ösz- •szeköttetésbe hozott hazájának valamennyi tár­sadalmi rétegével, a legszerényebb kispolgártól a legmagasabb polcokon ülő vezetőkig. EMLÉKIRATAI legfontosabb része és csúcs­pontja természetszerűleg a bíboros letartóztatá­sának. fogságának és amperének leírása, mivel igy került az egész világ rivaldafényébe. Az „Andrássy út 60" cimü fejezet jellemző a kommunista eljárásokra, amint elöregyártott val­lomásokat csikarnak ki áldozataikból. A francia baloldal közös programjára a leg­meggyőzőbb választ éppen a magyar főpap adja meg. „Az Andrássy útnak is megvoltak a maga vé­res basái. Ezek egyike volt Péter Gábor ezredes, a terrorszervezet főnöke. Nem ismertem Péter Gábort, de később bőséges alkalmam nyílt meg­ismerésére. Eredetileg Auspitz Benőnek hívták, de egyések azt is mondták, hogy igazi neve Ei­senberg Benjamin. . . Éjjel biztosan behatol szo­bájába áldozatainak jelszava, kiáltása és halál- hörgésc. Tudnia kellett, hogy vádlottainak de­rekát és nemiszervét gumibottal verték, tűket szúrtak körmük alá. cigarettával égették szem­héjukat, s hogy emberi roncsokat csináltak belő­lük csillapító és ajzó szerek beadásával és azzal, hogy nem hagyták őket aludni.” Mindszenty bíboros könyve korunk egyik leg­fontosabb kérdését veti fel: hogyan csábítja el a marxista ideológia a szabad országok polgárait, hogyan egyezkedik az Egyház legádázabb ellen­felével .... A bíboros-prímás álláspontja igen egyszerű: Dr. POGÁNY ANDRÁS: Újévi köszöntő valamennyiünknek ★ 1974 ÓESZTENDEJE lassan porrá őrlődik a tör­ténelem malmán s a jelenből múlt lesz. a napi eseményből történelem. 1974 kétségtelenül nem volt egyike azoknak a „jó esztendőknek, amikor a világ dolgai zökkenés nélkül ha­ladtak előre és amikor a látóhatár biztató színeket tük- I rözött vissza jövendőt kutató szemeinkbe. Az infláció, a háborús veszély, a technológiai forra­dalom máskülönben csodálatra méltó korszakának új nya­valyája. az energiaforrások hiánya, mindmegannyi baljós jel, amely nehézzé és gondterheltté tette az elmúlt eszten­dőt és nem sok jót igér 1975-re sem. ★ EZÉRT IGAZAN „DIGNUM ET JUSTUM EST”, ahogy a miseszöveg ma is mondja, hogy világi vándorutunk évvégi szakaszán levessük vállunkról az em­beri gondok tarisznyáját és megpihenjünk kissé a Bölcső lábánál, amely a Jó Hir érkezését is jelentette a világ szá­mára. Ott kell erőt gyűjtenünk magunknak a jövő eszten­dőre: ott kell keresni — és sehol máshol — azt a kiapad­hatatlan energiaforrást, amelyet nem a szerencsés föld­rajzi fekvésű országok, hanem egyedül a mindenható Is­ten adhat nekünk. Mikor értjük meg már végre, hogy csak a Bölcső lábánál árnyékolhat be bennünket a Szent­lélek Úristen kegyelme, amely nélkül akaratunk gyenge, testünk fáradtságtól elernyedt és látásunk, elménk embe­rien rövidlátó, illetve távlat nélkül marad. A Kegyelem segítsége nélkül nem látjuk a fáktól az erdőt, ami a véges embernek mindig a tragédia kezdete. ★ SZÜKSÉGÜNK VAN MEGÚJHODÁSRA és megpihcncsre azért is, mert magyarok, még hozzá emig­ráns magyarok vagyunk. Emigránsnak lenni nehéz fel­adat. magyar emigránsnak lenni különösképoen az. Két | kő között őrlődünk valamennyien. Egyik oldalon áll a hivatás, amit a felkelt magyar nép bízott reánk 1956 vé­res napjaiban s amelyet legjobb tudásunk és lekiismere- tünk parancsa szerint immár 18 esztendeje hűségesen be­tölteni igyekszünk. A másik oldalon viszont kétségtelen tények és irányzatok kőszikláján őrlődünk. A nyugati vi­lág opportunizmusa, a „detente" politika minden áron „sikereket” kereső mániája, a szabad világ erkölcsi bázi­sának elmorzsolódása — amelyet minden újabb cs újabb clvfcladás és ..pragmatikus" okokra hivatkozó visszavo­nulás pörölycsapásnál jobban zúz darabokra — nem az a háttér, amely bizalommal tölthet el. Így állunk egyedül a világban, tűz és viz, megmászhatatlanul meredek szikla és feneketlen mélység ösvényén, elhivatottságunk kes­keny kőpárkányára kapaszkodva. Egyedül vagyunk s ve­lünk szemben a megbolondult világ minden démoni hatal­ma. ★ EGYEDÜL VAGYUNK és még sem vagyunk egyedül, mert velünk az Isten. Hitetlen, istentagadó és agnosztikus, akár mennyire is magyarkodjék. ebben a vi­szonylatban csak kétségbeesni vagy megalkudni tud. Mi azonban koránt sem esünk kétségbe, mert azt >a keresz­tény ember meg nem teheti. Megalkudni sem fogunk. Mi is elmondhatjuk — és joggal —. hogy láttunk mi már karón varjút, nem is egyet, s a világhelyzet jelenlegi fordulata olyan rossz, hogy az aligha maradhat igy. De nem vágjuk sarokba magyar elhivatottságunkat sem. Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek, s nem a mi földi hivatásunk előre látni azt. amit csak a Gondvi­selés tudhat előre. Nem is ez a fontos. A fontos az, hogy j bármi legyen is a helyzet, mi a niagyar nép reánk bízott hivatását itt hiánytalanul igyekezzünk betölteni. Ha esik, ha fúj. ha süt a nap. ha havazik. Ez a mi feladatunk. A többi a Gondviselésé és nem a miénk. ★ ET TÖL ELTEKINTVE, még a jelenlegi nehéz helyzetben sem vagyunk egyedül. Élünkön jár szeretett lelki fejedelmünk, Mindszenty József bíboros hercegprí­másunk. Velünk van az országhatárokon kívül, a Nyuga­ton élő magyarság hite. lelkesedése és energiája is. Ve­lünk van végül az otthon legjobbjainak megértése, szere- tete cs támogatása is. Azok. akik ma is ugyanazt mond­ják, amit 1956-ban mondtak, akárcsak mi, idekint. ★ EZERKILENCSZAZHETVENÖT nem ígérkezik könnyű évnek, sem a világ, sem Magyarország, sem a szabadföldi magyar nép külföldre szakadt fiai számára. Akármilyen nehéz terepen is vezet majd utunk keresztül. Betlehem csillagát és Ötvenhat örökké világitó mécsesét követve, bizton meg fogjuk találni azt a magyar utat, amely bennünket Magyarország feltámadásához és haza­felé is vezet. A szabad magyar jogászok követelése: Tűzze napirendre az ENSZ Magyarország megszállását! Az EGYESÜLT NEMZETEK Emberi Jogok Bizottsága elnökének ' Egyesült Nemzetek New York, N. Y. Elnök Úr! Huszonhat esztendeje, hogy az Egyesült Nemzetek elfogadta az „Emberi Jogok Deklarációját”, mint az em­beriség jobb jövőjébe vetett hitének alkotmányát. Az elmúlt 26 év alatt sok nép. nemzet, ország élvezte előnyét a Deklarációnak. Az ENSZ tagjainak száma 1945 óta megháromszorozódott. És soha az emberiség történel­me folyamán nem létezett annyi önálló nemzet, mint ma: 128. Ezek kétségtelenül a fejlődés jelei. Sajnálatos, hogy ezek a jelentős előnyök nem érin­tették Magyarországot, amelynek népe immár 30 éve van szovjet megszállás alatt és nem élhet a saját akarata sze­rint. A szovjet megszállás alatt az ország vezetői a meg­szálló érdekét szolgálják, és nem a népét. A szovjet megszállás a nemzet légnagyobb akadálya, hogy nemzeti kultúrájában és gazdasági életében jelen­tősen fejlődhessen. A szovjet megszállás szellemi iga, amely meggátolja a népet, hogy félelem nélkül, nyilvánosan, szabadon kife­jezhesse magát. Ahol pedig félelem van, ott nincs élet, (Folytatás a második oldalon.) A Mindszenty MEMOIRS óriási hatása Franciaországban ó azt állítja, hogy senki sein nyerhet, ha az ördög­- gél köt szerződést. Goethe szintén érintette ra­gyogó tollal ugyanezt a tárgyat.« ' „Az igazságot állítja helyre” 1 R1VAROL (35.000 példányos hetilap) 1974. . ! rovember 4: „MINDSZENTY BÍBOROS - AZ ANTI- . KOMMUNIZMUS HŐSE ÉS A HIT ÖRE"| . leimmel két oldalon foglalkozik EMLÉKIRATAl- . val. A lap külön kiemeli a magyarság meghurco- , : lását a háború utáni Csehszlovákiában, idézve _ ! r. prímás többszöri tiltakozását az embertclensé- , gck ellen. A RIVAROL már számtalan esetben ; közölt megemlékezést Mindszenty bíborosról, s j most a cikk bevezető részében ezt írja: . | »Mindszcnty bíboros neve egyenértékű lett a , Római Egyház egyik legkiválóbb főpapjának tán- _ torilhatatlan harcias szellemével a kommunizmus ’ és a szovjet befolyás eilen. E küzdelemben még azt a kockázatot is vállalta, hogy szembe kerül . a Vatikánnal, amelynek a Kelet felé ajtót nyitó . politikája ismeretes tény. A szerző maga is be- c vallja, hogy EMLÉKIRATAI Róma kívánsága ellenére kerültek kiadásra. S igazán nagy kár . ! lett volna, ha nem részesülhettünk volna e tör- j ténelmet jelentő lapokban, amelyeken az igazsá- j | got mesteri módon állítja helyre a bíboros — min- r 1 den kommunista és társutas hazugság és propa-1 | gantln dacára. . . « , „Emberarcú kommunizmus?” CARREFOUR (40.000 példányos hetilap),- 1974. október 31: Szintén kef oldalon méltatja Mindszcnty bibo- , ros könyvét. Különös érdeklődésre tarthat szá- L inot az alábbi néhány idézet: »Ez a mü nem fog örömet okozni azokak, akik E;ranciaországban és másutt, jelenleg az „ember­arcú kommunizmus” elvét szeretnék elfogadtat­ni a közvéleménnyel. Már eddig is tudtunk csak­nem mindent a szovjet és más, népidemokratikus politikai rendőrség vallató eljárásairól; amelyek­kel a hírhedt politikai pereiket előkészítették s áldozataikkal soha el nem követett bűntényeket is bcvallattak. A rádió, a mozi és egyes regények bemutatták a gyalázatos bírósági komédiák me­chanizmusát. Mindeddig azonban ritkán volt al­kalmunk személyesen átélt tanúságtételckct ol­vasnunk. Egyrészt azért, mert csak kevesen sza­badultak élve a meghurcolásokból, másrészt az a kevés szerencsés, akinek sikerült túlélni a fog­ságot, s nemcsak haláluk után kaptak rehabili­tációt, oly legyengült, kimerült és testileg-lelki- leg összetört és megfélemlített állapotban került ki a börtönből, hogy nem mert vagy nem tudta elmondani azt, amin keresztülment. Ma azonban egy rendkívül értékes dokumen-! tűm van a kezünkben, amivel Mindszenty bíbo­ros perdöntő bizonyítékot tett közzé. . . Miután a háború véget ért Európa földjén, XII. Piusz pápa. akinek tudomása volt Mindszen- ’ty püspök korábbi magatartásáról, esztergomi ér­sekké és Magyarország prímásává nevezte ki.’ E magas méltóság a magyarok számára különös fontossággal bírt. A magyar nép ezer éve él Eu­rópa közepén, de határai ma nincsenek pontosan megvonva s nagyszámú magyar kisebbség él Er­délyben, Szlovákiában, a Bácskában és Horvát­országban. Minden magyart összefűz azonban egy erős kapocs, az, hogy mindnyájan Szent Ist­ván örököseinek vallják magukat, aki a magyar államot megalapította s a magyarok védőszentje lett. A jogszokás szerint pedig az esztergomi ér­sek és prímás koronázta meg a magyar királyo- ' kát. Szent István koronájával. E ténykedés aj magyar prímást az állam második legnagyobb! méltóságává emelte és neki vitathatatlan tekin­télyt kölcsönzött. 1918-ban bekövetkezett a Habs- 1 burgok bukása s azóta Magyarországnak nem volt uralkodója, viszont az ország a királysági államformát megtartotta. Mikor Mindszenty Jó­zsef elfogadta az esztergomi érsekséget, ezzel együtt arra is vállalkozott, hogy a vele járó fe- j lelősséget is magára veszi, igy leginkább a ma­gyar nép erkölcsi és anyagi védelmét és az Egy- , ház szolgálatát. 1945-ben Magyarország a szó szoros érteimé- ] ben orosz csizma alá került, és a vörös hadsereg | főparancsnoka, Vorosilov marsall, a legmesszebb- menöen támogatja a magyar kommunistákat, akik ■, a hatalom átvételére törekednek. Mindszenty bí- j (Folytatása az ötödik oldalon)

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents