Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1975 (82. évfolyam, 1-50. szám)
1975-01-05 / 1. szám
AUG 1-74 LOUIS SZATHARY 2213 N LINCOLN AVE CHICAGO ILL 60614 Egyes szóm óra: 30 cent KIADÓHIVATAL: — EDITORIAL OFFICE: 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509 — Telefon: (216) 799-2600 1075. — VOl 82. ÉVF. JAN. S. — VASÁRNAP — 1. SZ. űrnapja Amerika egyetlen katolikus (jltYlOliC 11IIII£211*1*1113* Similar The only Catholic Hungarian magyar hetilapja ------- —---------------------- ■ ■ ■■,*■• Weekly Newspaper in the U.S.A. Price of one copy: 30 cents A Mindszenty MEMOIRS óriási hatása Franciaországban A magyar igazság öröme és hálája szinte napról napra nő 1974 végén, ezekben az ünnep körüli napokban, amikor Mindszenty József bíboros prímásnak, Esztergom, elmozdított érsekének EMLÉKIRATAI robbanásszerű fényességgel öntik el az olvasó világot. Csak az öröm és hála megrendülésével olvashatjuk ezt a remek sikerű, drámai és teljes látókörű összefoglalót, amit a VASÁRNAP párizsi képviselője, Árgus készített a csodálatos francia hatásról: Mindszenty bíboros EMLÉKIRATAInak visszhangja a francia sajtóban „Mindszenty felemeli szavát” L'AURORE (megjelenik 400.000 példányban) 1974. október 26—27. »...Ez a XII. Piusz által kiválasztott főpap. Mindszenty katolicizmusa csak bosszanthatja azt a vatikáni politikát, amely békülni kiván a kommunizmussal. Az antikommunista Mindszenty idegesíti az amerikaiakat, akik nem tartották be ígéretüket sem vele, sem népével szemben . . Mindszenty bíboros személye manapság élő szemrehányás és csak nemtetszést válthat ki azokból, akik másról szeretnének beszélni, mint ő. Miután az új politika felkérte, hogy hallgasson, Mindszenty úgy döntött, hogy felemeli szavát... Üldözői pedig a pokolba kívánják... E legyőzhetetlen ember helye azonban sokkal magasabban van.. . « „Legdicsőbb harcosok" LE FIGARO (megjelenik 520.000 példányban) 1974. október 10. 1 Pierry Maulnier, a FRANCIA AKADÉMIA tagja így ír a könyvről: ». . .A magyar kommunista politikai rendőrség milyen eszközökkel kényszeríthetett ki e kérlelhetetlen sziklából önmagát vádló vallomást, mely a hóhéroknak igazolást is jelentett egyben? Sejtettük, hogy szörnyűséges kényszerítő eszközök, barbár kínzás és finom lélektani behatások ügyes keveréke kellett ahhoz, hogy egy ilyen erős jellemet önmaga megtagadására, mintegy aposztáziára bírhassanak. A most közzétett EMLÉKIRATAI ide vonatkozó fejezete felfedi a fátylat nemcsak a vallomások kicsikarásának eszközeire, hanem más, hasonló esetekben kikényszerített bűnvallomásokra is. Az alkalmazott mód az emberi lelkiség kínzások által való szétzúzása, lealacsonyítása és megsemmisítése volt, mivel a rabtartók meg akarták tőle tagadni még azt a tisztességet is, hogy mártír lehessen belőle. Szolzsenicin, Milován Gyilasz és Mindszenty József — bár politikai felfogásaik eltávolítják őket egymástól —, azon pontnál találkoznak össze, hogy pellengére állítják a világ közvéleménye előtt a a totalitáris rendszerek vallató és kényszerítő berendezéseit, s hogy bebizonyítják a szabadságszerető lények legyőzhetetlen erejét minden olyan behatással szemben, amely belőlük emberi mivoltukat ki akarja ölni. Katonák ők, a legdicsőbb harcosai ennak a hosszú és ádáz küzdelemnek, amelyet — Pascal szerint — az erőszak folytat az igazság ellen.« „Az üldözött Egyház zászlóvivője" LE MONDE (megjelenik 500.000 példányban) 1974. november 1. ». . .Ma már egyes kommunisták maguk is beismerik négyszemközt, hogy a magyar kormány hibát követett el, amikor a bíborost letartóztatta, megkínoztatta, majd hátborzongató bírósági komédiát rendezett, melynek során hamis adatokkal próbálta bebizonyítani a főpap bűnösségét. így lett Mindszentyből az üldözött Egyház zászlóvivője. „EMLÉKIRATAI"-ból most megismerhetjük részleteiben is a prímás kálváriáját. De a fizikai szenvedések ellenére, a meghurcoltatások és megalázások ellenére sem sikerült őt eltéríteni önmagától és elveihez való hűségétől. A bíboros rabtartói maguk is csakhamar rájöttek, hogy magatartását nem tudják megváltoztatni. . . 1956. november 4-én Mindszenty a budapesti amerikai követség épületébe menekült s 15 évig maradt ott... ...Majd a „hidegháború” lassan a végéhez közeledett. A bíboros azonban továbbra is szenvedélyesen ragaszkodott elveihez, és nem mutatott semmi rokonszenvet a vatikáni diplomácia árnyalatos finomságai iránt. Hiábavalónak és ve■szedelmesnek tartotta a kommunistákkal való eszmecserét” s EMLÉKIRATAIban nyíltan kifejezi kedvezőtlen véleményét a „progresszista keresztényekről. . . ...Rómában VI. Pál pápa meleg fogadtatásban részesítette s biztosította, hogy Magyarország prímása marad továbbra is . . Két hétteel később azokban a Vatikán visszavonta a „béke papok’’-ra régebben kirótt felfüggesztését. A bíboros semmi megértést nem tanúsított az új vatikáni eljárással kapcsolatban, amely alkuba boacsátkozott olyan rendszerekkel, amelyek Mindszenty szerint törvénytelenek. — Jobbnak látt, hogy Bécsbe menjen, a magyar Egyház tulajdonát képező Pázmáneumba... S nekilátott EMLÉKIRATAI kiadásának... Kész könyvét megküldte VI. Pálnak is, az 1973. szeptember 30-án mondott róla véleményt elismeréssel nyilatkozott e dokumentum értékéről, ugyanakkor viszont felhívta a bíboros figyelmét, hogy annak kiadása „némely hátrányt vonhat maga után. Mindszenty erre azt felelte hogy nem törődik az Egyház ellenségei által megindítandó támadásokkal, még ha azok az „úgynevezett progresszív katolikusok" részéről ernél is. Mindezekhez ő már rég hozzászokott. ... 1974 február 6-án megfosztották esztergonérseki címétől, s ezzel jogilag nem volt többé Magyarország prímása sem. Két nappal a pápa döntés kihirdetése után Mindszenty bíboros úgy nyilatkozott, hogy nem önként mondott le, hozzátette, hogy Magyarország és a magyar Egyház most sem szabad. Ugyanezt ismétli meg a EMLÉKIRATOK végkövetkeztetése. ...A bíboros 1974. szeptember 13-án a „DIE WELT” című lapnak interjút adott s kijelentette, hogy az eredeti kézirat 2000 oldalt tartalmazott. A kivágásokhoz azért járult hozzá, hogy megkönnyítse tanúságtételének olvasását. — Ha azonban szükségessé válna, a kihagyott kétharmad részt is megjelentetem — fűzte hozzá. A főpap sok kényes kérdést hagy válasz nélkül könyvében, talán önként cenzúrázta magát hogy elkerülje a Vatikánnal a nagyobb összeütközéseket. Mindszenty különösen tapintatos mikor még ma is élő és felelős beosztásban levő személyekről kellene beszélnie — ez pedig nem a véletlen műve . . . A katolicizmus leghíresebb élő vértanúja már életében bevonult a történelembe.« A magyar főpap válasza VALEURS ACTUELIES (130.000 példányiban) egyoldalas beszámolójából, november 4. »EMLÉKIRATAI egyidejűleg jelennek meg a legtöbb európai országban, így Franciaországban is. A mű egyszersmind személyes élmény mozgalmas előadása, erkölcsi és politikai eszmefuttatás és részletes, pontos, kérlelhetetlen tanúságtétel olyan ember szájából, akit hivatala öszszeköttetésbe hozott hazájának valamennyi társadalmi rétegével, a legszerényebb kispolgártól a legmagasabb polcokon ülő vezetőkig. EMLÉKIRATAI legfontosabb része és csúcspontja természetszerűleg a bíboros letartóztatásának, fogságának és amperének leírása, mivel így került az egész világ rivaldafényébe. Az „Andrássy út 60" című fejezet jellemző a kommunista eljárásokra, amint előregyártott vallomásokat csikarnak ki áldozataikból. A francia baloldal közös programjára a legmeggyőzőbb választ éppen a magyar főpap adja meg. „Az Andrássy útnak is megvoltak a maga véres bajai. Ezek egyike volt Péter Gábor ezredes, a terrorszervezet főnöke. Nem ismertem Péter Gábort, de később bőséges alkalmam nyílt megismerésére. Eredetileg Auspitz Benőnek hívták, de egyesek azt is mondták, hogy igazi neve Eisenberg Benjamin. . . Éjjel biztosan behatol szobájába áldozatainak jelszava, kiáltása és halálhörgése. Tudnia kellett, hogy vádlottainak derekát és nemiszervét gumibottal verték, tűket szúrtak körmük alá, cigarettával égették szemhéjukat, s hogy emberi roncsokat csináltak belőlük csillapító és ajzó szerek beadásával és azzal, hogy nem hagyták őket aludni.” Mindszenty bíboros könyve korunk egyik legfontosabb kérdését veti fel: hogyan csábítja el a marxista ideológia a szabad országok polgárait, hogyan egyezkedik az Egyház legádázabb ellenfelével .... A bíboros-prímás álláspontja igen egyszerű: ő azt állítja, hogy senki sem nyerhet, ha az ördöggel köt szerződést. Goethe szintén érintette ragyogó tollal ugyanezt a tárgyat.« „Az igazságot állítja helyre” 1 RIVAROS (35.000 példányos hetilap) 1974. . november 4. „MINDSZENTY BÍBOROS - AZ ANTIKOMMUNIZMUS HŐSE ÉS A HIT ŐRE" . leimmel két oldalon foglalkozik EMLÉKIRATAIval. A lap külön kiemeli a magyarság meghurcolását a háború utáni Csehszlovákiában, idézve a 11. prímás többszöri tiltakozását az embertelenségek ellen. A RIVAROL már számtalan esetben közölt megemlékezést Mindszenty bíborosról, s most a cikk bevezető részében ezt írja: . »Mindszenty bíboros neve egyenértékű lett a Római Egyház egyik legkiválóbb főpapjának tántonulhatatlan harcias szellemével a kommunizmus és a szovjet befolyás ellen. E küzdelemben még azt a kockázatot is vállalta, hogy szembe kerül a Vatikánnal, amelynek a Kelet felé ajtót nyitó politikája ismeretes tény. A szerző maga is besallja, hogy EMLÉKIRATAI Róma kívánsága ellenére kerültek kiadásra. S igazán nagy kár lett volna, ha nem részesülhettünk volna e történelmet jelentő lapokban, amelyeken az igazságot mesteri módon állítja helyre a bíboros — minden kommunista és társutas hazugság és propa-iganda dacára. . . « , „Emberarcú kommunizmus?” CARREFOUR (40.000 példányos hetilap), 1974. október 31. Szintén két oldalon méltatja Mindszenty bíboros könyvét. Különös érdeklődésre tarthat szá- L mot az alábbi néhány idézet: »Ez a mű nem fog örömet okozni azoknk, akik Franciaországban és másutt, jelenleg az „emberarcú kommunizmus” elvét szeretnék elfogadtatni a közvéleménnyel. Már eddig is tudtunk csaknem mindent a szovjet és más, népi demokratikus politikai rendőrség vallató eljárásairól, amelyekkel a hírhedt politikai pereiket előkészítették s áldozataikkal soha el nem követett bűntényeket is bevallattak. A rádió, a mozi és egyes regények bemutatták a gyalázatos bírósági komédiák mechanizmusát. Mindeddig azonban ritkán volt alkalmunk személyesen átélt tanúságtételeket olvasnunk. Egyrészt azért, mert csak kevesen szabadultak élve a meghurcolásokból, másrészt az a kevés szerencsés, akinek sikerült túlélni a fogságot, s nemcsak haláluk után kaptak rehabilitációt, oly legyengült, kimerült és testileg-lelkileg összetört és megfélemlített állapotban került ki a börtönből, hogy nem mert vagy nem tudta elmondani azt, amin keresztülment. Ma azonban egy rendkívül értékes dokumentum van a kezünkben, amivel Mindszenty bíboros perdöntő bizonyítékot tett közzé. . . Miután a háború véget ért Európa földjén, XII. Piusz pápa, akinek tudomása volt Mindszenty püspök korábbi magatartásáról, esztergomi érsekké és Magyarország prímásává nevezte ki. E magas méltóság a magyarok számára különös fontossággal bírt. A magyar nép ezer éve él Európa közepén, de határai ma nincsenek pontosan megvonva s nagyszámú magyar kisebbség él Erdélyben, Szlovákiában, a Bácskában és Horvátországban. Minden magyart összefűz azonban egy erős kapocs, az, hogy mindnyájan Szent István örököseinek vallják magukat, aki a magyar államot megalapította s a magyarok védőszentje lett. A jogszokás szerint pedig az esztergomi érsek és prímás koronázta meg a magyar királyokat, Szent István koronájával. E ténykedés a magyar prímást az állam második legnagyobb méltóságává emelte és neki vitathatatlan tekintélyt kölcsönzött. 1918-ban bekövetkezett a Habs-burgok bukása s azóta Magyarországnak nem volt uralkodója, viszont az ország a királysági államformát megtartotta. Mikor Mindszenty József elfogadta az esztergomi érsekséget, ezzel együtt arra is vállalkozott, hogy a vele járó felelősséget is magára veszi, így leginkább a magyar nép erkölcsi és anyagi védelmét és az Egy , ház szolgálatát. 1945-ben Magyarország a szó szoros értelmé-ében orosz csizma alá került, és a vörös hadsereg főparancsnoka, Vorosilov marsall, a legmesszebbmenően támogatja a magyar kommunistákat, akik ■, a hatalom átvételére törekednek. Mindszenty díj (Folytatása az ötödik oldalon) Dr. POGÁNY ANDRÁS: Újévi köszöntő valamennyiünknek ★ 1974 ÓESZTENDEJE lassan porrá őrlődik a történelem malmán s a jelenből múlt lesz, a napi eseményből történelem. 1974 kétségtelenül nem volt egyike azoknak a „jó esztendőknek, amikor a világ dolgai zökkenés nélkül haladtak előre és amikor a látóhatár biztató színeket tükrözött vissza jövendőt kutató szemeinkbe. Az infláció, a háborús veszély, a technológiai forradalom máskülönben csodálatra méltó korszakának új nyavalyája, az energiaforrások hiánya, mindmegannyi baljós jel, amely nehézzé és gondterheltté tette az elmúlt esztendőt és nem sok jót ígér 1975-re sem. ★ EZÉRT IGAZÁN „DIGNUM ET JUSTUM EST”, ahogy a miseszöveg ma is mondja, hogy világi vándorutunk évvégi szakaszán levessük vállunkról az emberi gondok tarisznyáját és megpihenjünk kissé a Bölcső lábánál, amely a Jó Hit érkezését is jelentette a világ számára. Ott kell erőt gyűjtenünk magunknak a jövő esztendőre, ott kell keresni — és sehol máshol — azt a kiapadhatatlan energiaforrást, amelyet nem a szerencsés földrajzi fekvésű országok, hanem egyedül a mindenható Isten adhat nekünk. Mikor értjük meg már végre, hogy csak a Bölcső lábánál árnyékolhat be bennünket a Szentlélek Úristen kegyelme, amely nélkül akaratunk gyenge, testünk fáradtságtól elernyedt és látásunk, elménk emberien rövidlátó, illetve távlat nélkül marad. A Kegyelem segítsége nélkül nem látjuk a fáktól az erdőt, ami a véges embernek mindig a tragédia kezdete. ★ SZÜKSÉGÜNK VAN MEGÚJHODÁSRA és megpihenésre azért is, mert magyarok, méghozzá emigráns magyarok vagyunk. Emigránsnak lenni nehéz feladat, magyar emigránsnak lenni különösképpen az. Két kő között őrlődünk valamennyien. Egyik oldalon áll a hivatás, amit a felkelt magyar nép bízott reánk 1956 véres napjaiban s amelyet legjobb tudásunk és lekiismeretünk parancsa szerint immár 18 esztendeje hűségesen betölteni igyekszünk. A másik oldalon viszont kétségtelen tények és irányzatok kőszikláján őrlődünk. A nyugati világ opportunizmusa, a „detente" politika minden áron „sikereket” kereső mániája, a szabad világ erkölcsi bázisának elmorzsolódása — amelyet minden újabb és újabb elvfeladás és ,,pragmatikus" okokra hivatkozó visszavonulás pörölycsapásnál jobban zúz darabokra — nem az a háttér, amely bizalommal tölthet el. Így állunk egyedül a világban, tűz és víz, megmászhatatlanul meredek szikla és feneketlen mélység ösvényén, elhivatottságunk keskeny kőpárkányára kapaszkodva. Egyedül vagyunk s velünk szemben a megbolondult világ minden démoni hatalma. ★ EGYEDÜL VAGYUNK és mégsem vagyunk egyedül, mert velünk az Isten. Hitetlen, istentagadó és agnosztikus, akármennyire is magyarkodjék, ebben a viszonylatban csak kétségbeesni vagy megalkudni tud. Mi azonban koránt sem esünk kétségbe, mert azta keresztény ember meg nem teheti. Megalkudni sem fogunk. Mi is elmondhatjuk — és joggal —, hogy láttunk mi már karón varjút, nem is egyet, s a világhelyzet jelenlegi fordulata olyan rossz, hogy az aligha maradhat így. De nem vágjuk sarokba magyar elhivatottságunkat sem. Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek, s nem a mi földi hivatásunk előre látni azt, amit csak a Gondviselés tudhat előre. Nem is ez a fontos. A fontos az, hogy bármi legyen is a helyzet, mi a magyar nép reánk bízott hivatását itt hiánytalanul igyekezzünk betölteni. Ha esik, ha fúj, ha süt a nap, ha havazik. Ez a mi feladatunk. A többi a Gondviselésé és nem a miénk. ★ ETTŐL ELTEKINTVE, még a jelenlegi nehéz helyzetben sem vagyunk egyedül. Élünkön jár szeretett lelki fejedelmünk, Mindszenty József bíboros hercegprímásunk. Velünk van az országhatárokon kívül, a Nyugaton élő magyarság hite, lelkesedése és energiája is. Velünk van végül az otthon legjobbjainak megértése, szeretete és támogatása is. Azok, akik ma is ugyanazt mondják, amit 1956-ban mondtak, akárcsak mi, idekint. ★ EZERKILENCSZÁZHETVENÖT nem ígérkezik könnyű évnek, sem a világ, sem Magyarország, sem a szabadföldi magyar nép külföldre szakadt fiai számára. Akármilyen nehéz terepen is vezet majd utunk keresztül. Betlehem csillagát és Ötvenhat örökké világító mécsesét követve, bizton meg fogjuk találni azt a magyar utat, amely bennünket Magyarország feltámadásához és hazafelé is vezet. A szabad magyar jogászok követelése: Tűzze napirendre az ENSZ Magyarország megszállását! Az EGYESÜLT NEMZETEK Emberi Jogok Bizottsága elnökének Egyesült Nemzetek New York, N. Y. Elnök Úr! Huszonhat esztendeje, hogy az Egyesült Nemzetek elfogadta az „Emberi Jogok Deklarációját”, mint az emberiség jobb jövőjébe vetett hitének alkotmányát. Az elmúlt 26 év alatt sok nép, nemzet, ország élvezte előnyét a Deklarációnak. Az ENSZ tagjainak száma 1945 óta megháromszorozódott. És soha az emberiség történelme folyamán nem létezett annyi önálló nemzet, mint ma: 128. Ezek kétségtelenül a fejlődés jelei. Sajnálatos, hogy ezek a jelentős előnyök nem érintették Magyarországot, amelynek népe immár 30 éve van szovjet megszállás alatt és nem élhet a saját akarata szerint. A szovjet megszállás alatt az ország vezetői a megszálló érdekét szolgálják, és nem a népét. A szovjet megszállás a nemzet legnagyobb akadálya, hogy nemzeti kultúrájában és gazdasági életében jelentősen fejlődhessen. A szovjet megszállás szellemi iga, amely meggátolja a népet, hogy félelem nélkül, nyilvánosan, szabadon kifejezhesse magát. Ahol pedig félelem van, ott nincs élet. (Folytatás a második oldalon.)