Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1975 (82. évfolyam, 1-50. szám)

1975-01-05 / 1. szám

AUG 1-74 LOUIS SZATHARY 2213 N LINCOLN AVE CHICAGO ILL 60614 Egyes szóm óra: 30 cent KIADÓHIVATAL: — EDITORIAL OFFICE: 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509 — Telefon: (216) 799-2600 1075. — VOl 82. ÉVF. JAN. S. — VASÁRNAP — 1. SZ. űrnapja Amerika egyetlen katolikus (jltYlOliC 11IIII£211*1*1113* Similar The only Catholic Hungarian magyar hetilapja ------- —---------------------- ■ ■ ■■,*■• Weekly Newspaper in the U.S.A. Price of one copy: 30 cents A Mindszenty MEMOIRS óriási hatása Franciaországban A magyar igazság öröme és hálája szinte nap­ról napra nő 1974 végén, ezekben az ünnep kö­rüli napokban, amikor Mindszenty József bíbo­ros prímásnak, Esztergom, elmozdított érsekének EMLÉKIRATAI robbanásszerű fényességgel ön­­tik el az olvasó világot. Csak az öröm és hála megrendülésével olvashatjuk ezt a remek sikerű, drámai és teljes látókörű összefoglalót, amit a VASÁRNAP párizsi képviselője, Árgus készí­tett a csodálatos francia hatásról: Mindszenty bíboros EMLÉKIRATAI­nak visszhangja a francia sajtóban „Mindszenty felemeli szavát” L'AURORE (megjelenik 400.000 példányban) 1974. október 26—27. »...Ez a XII. Piusz által kiválasztott főpap. Mindszenty katolicizmusa csak bosszanthatja azt­­ a vatikáni politikát, amely békülni kiván a kom­munizmussal. Az antikommunista Mindszenty ide­gesíti az amerikaiakat, akik nem tartották be ígé­retüket sem vele, sem népével szemben . . Mind­szenty bíboros személye manapság élő szemre­hányás és csak nemtetszést válthat ki azokból, akik másról szeretnének beszélni, mint ő. Miután az új politika felkérte, hogy hallgasson, Mind­szenty úgy döntött, hogy felemeli szavát... Ül­dözői pedig a pokolba kívánják... E legyőz­hetetlen ember helye azonban sokkal magasab­ban van.. . « „Legdicsőbb harcosok" LE FIGARO (megjelenik 520.000 példányban) 1974. október 10. 1 Pierry Maulnier, a FRANCIA AKADÉMIA tagja így ír a könyvről: ». . .A magyar kommunista politikai rendőrség milyen eszközökkel kényszeríthetett ki e kérlel­hetetlen sziklából önmagát vádló vallomást, mely a hóhéroknak igazolást is jelentett egyben? Sej­tettük, hogy szörnyűséges kényszerítő eszközök, barbár kínzás és finom lélektani behatások ügyes keveréke kellett ahhoz, hogy egy ilyen erős jel­lemet önmaga megtagadására, mintegy aposztá­­ziára bírhassanak. A most közzétett EMLÉK­IRATAI ide vonatkozó fejezete felfedi a fátylat nemcsak a vallomások kicsikarásának eszközeire, hanem más, hasonló esetekben kikényszerített bűnvallomásokra is. Az alkalmazott mód az em­beri lelkiség kínzások által való szétzúzása, le­­alacsonyítása és megsemmisítése volt, mivel a rabtartók meg akarták tőle tagadni még azt a tisztességet is, hogy mártír lehessen belőle. Szolzsenicin, Milován Gyilasz és Mindszenty József — bár politikai felfogásaik eltávolítják őket egymástól­ —, azon pontnál találkoznak össze, hogy pellengére állítják a világ közvéle­ménye előtt a a totalitáris rendszerek vallató és kényszerítő berendezéseit, s hogy bebizonyítják a szabadságszerető lények legyőzhetetlen erejét minden olyan behatással szemben, amely belőlük emberi mivoltukat ki akarja ölni. Katonák ők, a legdicsőbb harcosai ennak a hosszú és ádáz küzdelemnek, amelyet — Pascal szerint — az erőszak folytat az igazság ellen.« „Az üldözött Egyház zászlóvivője" LE MONDE (megjelenik 500.000 példány­ban) 1974. november 1. ». . .Ma már egyes kommunisták maguk is be­ismerik négyszem­közt, hogy a magyar kormány hibát követett el, amikor a bíborost letartóztatta, megkínoztatta, majd hátborzongató bírósági ko­médiát rendezett, melynek során hamis adatokkal próbálta bebizonyítani a főpap bűnösségét. így lett Mindszentyből az üldözött Egyház zászló­vivője. „EMLÉKIRATAI"-ból most megismer­hetjük részleteiben is a prímás kálváriáját. De a fizikai szenvedések ellenére, a meghurcoltatások és megalázások ellenére sem sikerült őt eltéríteni önmagától és elveihez való hűségétől. A bíboros rabtartói maguk is csakhamar rájöttek, hogy magatartását nem tudják megváltoztatni. . . 1956. november 4-én Mindszenty a budapesti amerikai követség épületébe menekült s 15 évig maradt ott... ...Majd a „hidegháború” lassan a végéhez közeledett. A bíboros azonban továbbra is szen­vedélyesen ragaszkodott elveihez, és nem muta­tott semmi rokonszenvet a vatikáni diplomácia árnyalatos finomságai iránt. Hiábavalónak és ve­■­­szedelm­esnek tartotta a kommunistákkal val­ó eszmecserét” s EMLÉKIRATAI­ban nyíltan ki­­­fejezi kedvezőtlen véleményét a „progresszista­­ keresztényekről. . . ...Rómában VI. Pál pápa meleg fogadtatás­­­ban részesítette s biztosította, hogy Magyaror­­­szág prímása marad továbbra is . . Két hétte­el később azok­ban a Vatikán visszavonta a „béke papok’’-ra régebben kirótt felfüggesztését. A bí­­­boros semmi megértést nem tanúsított az új vati­­­káni eljárással kapcsolatban, amely alkuba bo­a­csátkozott olyan rendszerekkel, amelyek Mind­szenty szerint törvénytelenek. — Jobbnak látt, hogy Bécsbe menjen, a magyar Egyház tulajdo­nát képező Pázmáneumba... S nekilátott EM­LÉKIRATAI kiadásának... Kész könyvét megküldte VI. Pálnak is, az 1973. szeptember 30-án mondott róla véleményt elismeréssel nyilatkozott e dokumentum értéké­­­ről, ugyanakkor viszont felhívta a bíboros fi­gyelmét, hogy annak kiadása „némely hátrányt vonhat maga után. Mindszenty erre azt felelte hogy nem törődik az Egyház ellenségei által meg­indítandó támadásokkal,­ még ha azok az „úgy­nevezett progresszív katolikusok" részéről ernél is. Mindezekhez ő már rég hozzászokott. ... 1974 február 6-án megfosztották esztergon­­érseki címétől, s ezzel jogilag nem volt többé Ma­gyarország prímása sem­. Két nappal a pápa döntés kihirdetése után Mindszenty bíboros úgy nyilatkozott, hogy nem önként mondott le, hozzátette, hogy Magyarország és a magyar Egy­ház most sem szabad. Ugyanezt ismétli meg a EMLÉKIRATOK végkövetkeztetése. ...A bíboros 1974. szeptember 13-án a „DIE WELT” című lapnak interjút adott s kijelen­tette, hogy az eredeti kézirat 2000 oldalt tartal­mazott. A kivágásokhoz azért járult hozzá, hogy megkönnyítse tanúságtételének olvasását. — Ha azonban szükségessé válna, a kihagyott kéthar­mad részt is megjelentetem — fűzte hozzá. A főpap sok kényes kérdést hagy válasz nél­kü­l könyvében, talán önként cenzúrázta magát hogy elkerülje a Vatikánnal a nagyobb össze­ütközéseket. Mindszenty különösen tapintatos mikor még ma is élő és felelős beosztásban levő személyekről kellene beszélnie — ez pedig nem a véletlen műve . . . A katolicizmus leghíresebb élő vértanúja már életében bevonult a történelembe.« A magyar főpap válasza VALEURS ACTUELI­ES (130.000 példány­iban) egyoldalas beszámolójából, november 4. »EMLÉKIRATAI egyidejűleg jelennek meg a­­ legtöbb európai országban, így Franciaország­­­­ban is. A mű egyszersmind személyes élmény mozgalmas előadása, erkölcsi és politikai eszme­futtatás és részletes, pontos, kérlelhetetlen tanú­ságtétel olyan ember szájából, akit hivatala ösz­­­szeköttetésbe hozott hazájának valamennyi tár­sadalmi rétegével, a legszerényebb kispolgártól a legmagasabb polcokon ülő vezetőkig. EMLÉKIRATAI legfontosabb része és csúcs­pontja természetszerűleg a bíboros letartóztatá­sának, fogságának és amperének leírása, mivel így került az egész világ rivaldafényébe. Az „Andrássy út 60" című fejezet jellemző a kommunista eljárásokra, amint előregyártott val­lomásokat csikarnak ki áldozataikból. A francia baloldal közös programjára a leg­meggyőzőbb választ éppen a magyar főpap adja meg. „Az Andrássy útnak is megvoltak a maga vé­res bajai. Ezek egyike volt Péter Gábor ezredes, a terrorszervezet főnöke. Nem ismertem Péter Gábort, de később bőséges alkalmam nyílt meg­ismerésére. Eredetileg Auspitz Benőnek hívták, de egyesek azt is mondták, hogy igazi neve Ei­senberg Benjamin. . . Éjjel biztosan behatol szo­bájába áldozatainak jelszava, kiáltása és halál­­hörgése. Tudnia kellett, hogy vádlottainak de­rekát és nemiszervét gumibottal verték, tűket szúrtak körmük alá, cigarettával égették szem­héjukat, s hogy emberi roncsokat csináltak belő­lük csillapító és ajzó szerek beadásával és azzal, hogy nem hagyták őket aludni.” Mindszenty bíboros könyve korunk egyik leg­fontosabb kérdését veti fel: hogyan csábítja el a marxista ideológia a szabad országok polgárait, hogyan egyezkedik az Egyház legádázabb ellen­felével .... A bíboros-prímás álláspontja igen egyszerű: ő azt állítja, hogy senki sem­ nyerhet, ha az ördög­­­gel köt szerződést. Goethe szintén érintette ra­gyogó tollal ugyanezt a tárgyat.«­­ „Az igazságot állítja helyre” 1 RIVAROS (35.000 példányos hetilap) 1974. .­­ november 4. „MINDSZENTY BÍBOROS - AZ ANTI­­­­KOMMUNIZMUS HŐSE ÉS A HIT ŐRE"­ . leimmel két oldalon foglalkozik EMLÉKIRATAI­­­­val. A lap külön kiemeli a magyarság meghurco­­­­­­lását a háború utáni Csehszlovákiában, idézve a 1­1. prímás többszöri tiltakozását az embertelensé­­­­gek ellen. A RIVAROL már számtalan esetben­­ közölt megemlékezést Mindszenty bíborosról, s­­ most a cikk bevezető részében ezt írja: .­­ »Mindszenty bíboros neve egyenértékű lett a­­ Római Egyház egyik legkiválóbb főpapjának tán­­­­tonulhatatlan harcias szellemével a kommunizmus­­ és a szovjet befolyás ellen. E küzdelemben még azt a kockázatot is vállalta, hogy szembe kerül­­ a Vatikánnal, amelynek a Kelet felé ajtót nyitó­­ politikája ismeretes tény. A szerző maga is be­­­­sallja, hogy EMLÉKIRATAI Róma kívánsága ellenére kerültek kiadásra. S igazán nagy kár­­­­ lett volna, ha nem részesülhettünk volna e tör­­t­­énelmet jelentő lapokban, amelyeken az igazsá­­­­­­got mesteri módon állítja helyre a bíboros — min­­­­­­den kommunista és társutas hazugság és propa-i­­­gand­a dacára. . . « , „Emberarcú kommunizmus?” CARREFOUR (40.000 példányos hetilap),­­ 1974. október 31. Szintén két oldalon méltatja Mindszenty bíbo­­­­ros könyvét. Különös érdeklődésre tarthat szá- L m­ot az alábbi néhány idézet: »Ez a mű nem fog örömet okozni azoknk, akik F­ranciaországban és másutt, jelenleg az „ember­arcú kommunizmus” elvét szeretnék elfogadtat­ni a közvéleménnyel. Már eddig is tudtunk csak­nem mindent a szovjet és más, népi demokratikus politikai rendőrség vallató eljárásairól, amelyek­kel a hírhedt politikai pereiket előkészítették s áldozataikkal soha el nem követett bűntényeket is bevallattak. A rádió, a mozi és egyes regények bemutatták a gyalázatos bírósági komédiák me­chanizmusát. Mindeddig azonban ritkán volt al­kalmunk személyesen átélt tanúságtételeket ol­vasnunk. Egyrészt azért, mert csak kevesen sza­badultak élve a meghurcolásokból, másrészt az a kevés szerencsés, akinek sikerült túlélni a fog­ságot, s nemcsak haláluk után kaptak rehabili­tációt, oly legyengült, kimerült és testileg-lelki­­leg összetört és megfélemlített állapotban került ki a börtönből, hogy nem mert vagy nem tudta elmondani azt, amin keresztülment. Ma azonban egy rendkívül értékes dokumen­­­tum van a kezünkben, amivel Mindszenty bíbo­ros perdöntő bizonyítékot tett közzé. . . Miután a háború véget ért Európa földjén, XII. Piusz pápa, akinek tudomása volt Mindszen­­­ty püspök korábbi magatartásáról, esztergomi ér­sekké és Magyarország prímásává nevezte ki.­ E magas méltóság a magyarok számára különös fontossággal bírt. A magyar nép ezer éve él Eu­rópa közepén, de határai ma nincsenek pontosan megvonva s nagyszámú magyar kisebbség él Er­délyben, Szlovákiában, a Bácskában és Horvát­országban. Minden magyart összefűz azonban egy erős kapocs, az, hogy mindnyájan Szent Ist­ván örököseinek vallják magukat, aki a magyar államot megalapította s a magyarok védőszentje lett. A jogszokás szerint pedig az esztergomi ér­sek és prímás koronázta meg a magyar királyo­­­­kat, Szent István koronájával. E ténykedés a­ magyar prímást az állam második legnagyobb­ méltóságává emelte és neki vitathatatlan tekin­télyt kölcsönzött. 1918-ban bekövetkezett a Habs-­­­burgok bukása s azóta Magyarországnak nem volt uralkodója, viszont az ország a királysági államformát megtartotta. Mikor Mindszenty Jó­zsef elfogadta az esztergomi érsekséget, ezzel együtt arra is vállalkozott, hogy a vele járó fe­­­­lelősséget is magára veszi, így leginkább a ma­gyar nép erkölcsi és anyagi védelmét és az Egy­ , ház szolgálatát. 1945-ben Magyarország a szó szoros értelmé-­é­ben orosz csizma alá került, és a vörös hadsereg­­ főparancsnoka, Vorosilov marsall, a legmesszebb­­menően támogatja a magyar kommunistákat, akik ■, a hatalom átvételére törekednek. Mindszenty dí­­j (Folytatása az ötödik oldalon) Dr. POGÁNY ANDRÁS: Újévi köszöntő valamennyiünknek ★ 1974 ÓESZTENDEJE lassan porrá őrlődik a tör­ténelem malmán s a jelenből múlt lesz, a napi eseményből történelem. 1974 kétségtelenül nem volt egyike azoknak a „jó esztendőknek, amikor a világ dolgai zökkenés nélkül ha­ladtak előre és amikor a látóhatár biztató színeket tük­­­­rözött vissza jövendőt kutató szemeinkbe. Az infláció, a háborús veszély, a technológiai forra­dalom máskülönben csodálatra méltó korszakának új nya­valyája, az energiaforrások hiánya, mindmegannyi baljós jel, amely nehézzé és gondterheltté tette az elmúlt eszten­dőt és nem sok jót ígér 1975-re sem. ★ EZÉRT IGAZÁN „DIGNUM ET JUSTUM EST”, ahogy a miseszöveg ma is mondja, hogy világi vándorutunk évvégi szakaszán levessük vállunkról az em­beri gondok tarisznyáját és megpihenjünk kissé a Bölcső lábánál, amely a Jó Hit érkezését is jelentette a világ szá­mára. Ott kell erőt gyűjtenünk magunknak a jövő eszten­dőre, ott kell keresni — és sehol máshol — azt a kiapad­hatatlan energiaforrást, amelyet nem a szerencsés föld­rajzi fekvésű országok, hanem egyedül a mindenható Is­ten adhat nekünk. Mikor értjük meg már végre, hogy csak a Bölcső lábánál árnyékolhat be bennünket a Szent­lélek Úristen kegyelme, amely nélkül akaratunk gyenge, testünk fáradtságtól elernyedt és látásunk, elménk embe­rien rövidlátó, illetve távlat nélkül marad. A Kegyelem segítsége nélkül nem látjuk a fáktól az erdőt, ami a véges embernek mindig a tragédia kezdete. ★ SZÜKSÉGÜNK VAN MEGÚJHODÁSRA és megpihenésre azért is, mert magyarok, még­hozzá emig­ráns magyarok vagyunk. Emigránsnak lenni nehéz fel­adat, magyar emigránsnak lenni különösképpen az. Két­­ kő között őrlődünk valamennyien. Egyik oldalon áll a hivatás, amit a felkelt magyar nép bízott reánk 1956 vé­res napjaiban s amelyet legjobb tudásunk és lekiismere­­tünk parancsa szerint immár 18 esztendeje hűségesen be­tölteni igyekszünk. A másik oldalon viszont kétségtelen tények és irányzatok kőszikláján őrlődünk. A nyugati vi­lág opportunizmusa, a „detente" politika minden áron „sikereket” kereső mániája, a szabad világ erkölcsi bázi­sának elmorzsolódása — amelyet minden újabb és újabb elvfeladás és ,,pragmatikus" okokra hivatkozó visszavo­nulás pörölycsapásnál jobban zúz darabokra — nem az a háttér, amely bizalommal tölthet el. Így állunk egyedül a világban, tűz és víz, megmászhatatlanul meredek szikla és feneketlen mélység ösvényén, elhivatottságunk kes­keny kőpárkányára kapaszkodva. Egyedül vagyunk s ve­lünk szemben a megbolondult világ minden démoni hatal­ma. ★ EGYEDÜL VAGYUNK és még­sem vagyunk egyedül, mert velünk az Isten. Hitetlen, istentagadó és agnosztikus, akár­mennyire is magyarkodjék, ebben a vi­szonylatban csak kétségbeesni vagy megalkudni tud. Mi azonban koránt sem esünk kétségbe, mert azt­­a keresz­tény ember meg nem teheti. Megalkudni sem fogunk. Mi is elmondhatjuk — és joggal —, hogy láttunk mi már karón varjút, nem is egyet, s a világhelyzet jelenlegi fordulata olyan rossz, hogy az aligha maradhat így. De nem vágjuk sarokba magyar elhivatottságunkat sem. Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek, s nem a mi földi hivatásunk előre látni azt, amit csak a Gondvi­selés tudhat előre. Nem is ez a fontos. A fontos az, hogy­­ bármi legyen is a helyzet, mi a m­agyar nép reánk bízott hivatását itt hiánytalanul igyekezzünk betölteni. Ha esik, ha fúj, ha süt a nap, ha havazik. Ez a mi feladatunk. A többi a Gondviselésé és nem a miénk. ★ ET­TŐL ELTEKINTVE, még a jelenlegi nehéz helyzetben sem vagyunk egyedül. Élünkön jár szeretett lelki fejedelmünk, Mindszenty József bíboros hercegprí­másunk. Velünk van az országhatárokon kívül, a Nyuga­ton élő magyarság hite, lelkesedése és energiája is. Ve­lünk van végül az otthon legjobbjainak megértése, szere­­tete és támogatása is. Azok, akik ma is ugyanazt mond­ják, amit 1956-ban mondtak, akárcsak mi, idekint. ★ EZERKILENCSZÁZHETVENÖT nem ígérkezik könnyű évnek, sem a világ, sem Magyarország, sem a szabadföldi magyar nép külföldre szakadt fiai számára. Akármilyen nehéz terepen is vezet majd utunk keresztül. Betlehem csillagát és Ötvenhat örökké világító mécsesét követve, bizton meg fogjuk találni azt a magyar utat, amely bennünket Magyarország feltámadásához és haza­felé is vezet. A szabad magyar jogászok követelése: Tűzze napirendre az ENSZ Magyarország megszállását! Az EGYESÜLT NEMZETEK Emberi Jogok Bizottsága elnökének­­ Egyesült Nemzetek New York, N. Y. Elnök Úr! Huszonhat esztendeje, hogy az Egyesült Nemzetek elfogadta az „Emberi Jogok Deklarációját”, mint az em­beriség jobb jövőjébe vetett hitének alkotmányát. Az elmúlt 26 év alatt sok nép, nemzet, ország élvezte előnyét a Deklarációnak. Az ENSZ tagjainak száma 1945 óta megháromszorozódott. És soha az emberiség történel­me folyamán nem létezett annyi önálló nemzet, mint ma: 128. Ezek kétségtelenül a fejlődés jelei. Sajnálatos, hogy ezek a jelentős előnyök nem érin­tették Magyarországot, amelynek népe immár 30 éve van szovjet megszállás alatt és nem élhet a saját akarata sze­rint. A szovjet megszállás alatt az ország vezetői a meg­szálló érdekét szolgálják, és nem a népét. A szovjet megszállás a nemzet legnagyobb akadálya, hogy nemzeti kultúrájában és gazdasági életében jelen­tősen fejlődhessen. A szovjet megszállás szellemi iga, amely meggátolja a népet, hogy félelem nélkül, nyilvánosan, szabadon kife­jezhesse magát. Ahol pedig félelem van, ott nincs élet. (Folytatás a második oldalon.)

Next