Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1982 (89. évfolyam, 1-50. szám)
1982-01-10 / 1. szám
2. oldal katolikus csilagparok Vasárnapja Catholic Hungarians’ Sunday KI ADÓHIVATAL - IDITORIAl OMI« Published weekly except Easter & Christmas and 2 weeks in July by the Catholic Publishing Co., Inc., 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509. P. 0. Box 2464. Telefon: 1216) 799-2600. Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-plébános. Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Boehm Papal Prelate-Pastor. Managing Editor: Father NICHOLAS DENGL, O. F. M. THIS NEWSPAPER IS ENTIRELY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION ELŐFIZETÉSI ARAK: SUBSCRIPTION RATES: Két évre ....................................... $37.00 For two years ........................... $37.00 Egy évre ....................................... $20.00 For one year ............................. $20.00 Fél évre ....................................... $12.00 For six months ........................ $12.00 Nyugdíjasoknak $15.00 egy évre A Szent István Ferences Kommisszáriátus megbízásából Felelős szerkesztő: P. DENGL MIKLÓS O. F. M. Szerkesztő: Fr. DUNAI ÁKOS O. F. M. 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509 Telefon: (216) 799-2600. ADVERTISEMENT RATES: $4.00 per column inch 1—4 times; $3.50 per column inch 5—15 times; $3.00 per column inch more than 15 times; 1 page $125.00; J page $240.00; 1 full page $460X0. Second class postage paid at Youngstown, Ohio A lapban megjelent cikkek nem fejezik ki szükségszerűen a szerkesztőség véleményét. Az aláírt cikkekért minden esetben azok szerzői felelősek. Szépe László hetven éves Talán nem is lenne szabad elárulni, hogy immár 70. születésnapját ünnepli kedves munkatársunk, dr. Szépe László atya, aki hétről hétre Istenbe vetett mély hitével írott soraival hűségesen bekopogtat a Vasárnap olvasóihoz. Cikkeivel napsugarat áraszt a sötét hétköznapokat élő magyarokra, szomorúakat vigasztal, kishitűeket erősít, anyai könnyeket felszárít, az emberi gyarlóságokkal küszködőknek tanácsokkal segít. Még sok hasonlatossággal lehetne vázolni azt a sok lelki kincset, amit dr. Szépe László atya éveken át megosztott árva magyar testvéreivel. Most a 70. mérföldkőnél megállunk egy pillanatra, és és imáinkkal kérjük a jó Isten áldását Szépe atyára, hogy jó egészséggel áldja meg a Teremtő, s még sokáig írhassa kedves sorait a Vasárnap részére hétről hétre. ISTEN ÉLTESSE SOKÁIG! „Mi itt, ti ott” A British Columbia-i Erdélyi Szövetség november 8-án tartotta hagyományos őszi közgyűlését és műsoros ünnepi vacsoráját. A közgyűlés keretében Kovács József elnök ismertette az elszakított területeken szenvedő magyarság megmentése érdekében folytatott küzdelmet. Ennek a szívós harcnak köszönhető, hogy ma már a világ közvéleménye foglalkozik a hazánkat ért sérelmekkel. Az Erdélyi Világszövetség — Wass Albert és Zolcsák István vezetésével — úttörő munkát végzett angol és más nyelveken megjelent kiadványokkal, könyvekkel. Helyi szervezetünk, szerény lehetőségei dacára, félreértésekkel és közönnyel szembe nézve, komoly összegekkel támogatta a világszövetség erőfeszítéseit. A jelentős eredmény, sajnos, csak kevesek munkája. Szervezetünk legfontosabb feladata a felvilágosítás és a tagság létszámának emelése. Az elnök szavait követően a tisztviselők adtak beszámolót, majd a közgyűlés egyhangú szavazattal ismét Kovács Józsefet választotta a helyi szövetség elnökévé. Vacsora előtt Szamosközi László református tiszteletes mondott asztali áldást és megható imát. Később művészi műsornak tapsolhatott a közönség. Pataky András titkár jelentette be az egyes számokat. Föllépett a vancouveri magyar énekkar Schadl Tamás karnagy vezetésével, a Csárdás tánccsoport Simor Bea tánctanárnő betanításában; Kovács Tünde egyetemi hallgató Áprily Lajos-verset, Csáky Ibolya művésznő Dsida Jenő: Magyar zsoltár című költeményét szavalta; Vajda Jánosné székely népdalokat énekelt; Schadl Tamás zongoraművész Bartók Béla székely népdalfeldolgozásaiból játszott. Tamási Miklós költő ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az Erdélyi Szövetség nemcsak a Romániához került, de minden elszakított magyar területen élő, szenvedő testvéreinkért harcol. A szónok két ízben is járt Erdélyben, s így a szemtanú hitelességével számolt be az ottani helyzetről. Az elnyomottak szenvedéseinél csak a magyarságuk nagyobb. A székelység nem enged egy tapodtat sem, de nem is megy fejjel a falnak. „Mi itt, ti ott!” — ez a rab magyarok üzenete. Vagyis: az erdélyi, felvidéki és délvidéki magyarok „ahogy lehet” jelszóval megpróbálnak kitartani, nekünk pedig az a feladatunk, hogy kövessünk el érdekükben minden tőlünk telhetőt. A legreménytelenebb ügy sem veszett, amíg vannak, akik küzdenek érte. — Az ünnepi estet Kovács József elnök zárta be. A krónikás, mint vezetőségi tag, nem hallgathatja el, hogy sokan távol maradtak, akiknek megjelenésére számítottunk. Szerencsére kárpótlást nyújtottak kiváló művészeink és a közönség magyar szívű lelkesedése. Csáky Ibolya talán életének legkiválóbb alakításával nyűgözött le bennünket. A szavalatot ismételni majd lehet, de a könnyesen meghitt pillanatokat csak egyszer lehet átélni: szereplőnek, hallgatóságnak egyaránt Személy szerint tehát veszteség nem érte az est rendezőségét. Vesztes maradt azonban a szegény, szenvedő magyarok ügye. Bebizonyosodott, hogy Erdély szent nevében sem tudunk egymásra találni. Égő házban azt vitatjuk, kinek van joga a tüzet oltani. Gy. II. János Pál pápa angliai útja Basil Hume bíboros, Westminster érseke bejelentette, hogy Angliában már elkészült a program II. János Pál pápa jövő májusban esedékes látogatására. Május 28-ra várják a Szentatyát Londonban. A programelőkészítés figyelembe vette a pápa egészségi állapotát. Az angliai látogatás csúcspontja a hatalmas Wembley-stadionban a pápa által mondandó mise lesz. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA STIRLING GYÖRGY: Az „Amerika Hangja” új feladatai Ellátja-e feladatát az Amerika Hangja? - teszik fel időnként a kérdést az amerikai adófizető polgárok, a lapok és az e téren érdekelt politikusok, sőt a különböző nemzetiségi újságok is. Ez utóbbiak teljes joggal és illetékességgel szólnak hozzá a témához, hiszen az Amerika Hangja rádióadásai általában azon népek számára készülnek, amelyeknek e lapok szabad földön politikai szószólói. És ezeknek szerkesztői és publicistái többé-kevésbé pontosan tudják, mit várnak a kommunista uralom alatt élő népek a távoli, hatalmas Amerika rádiójától mely az ő saját nyelvükön sugározza feléjük a szabad világ üzenetét A Reagan-kormány keményebb irányvonalának megfelelően fontos feladatok várnának a rádióállomásra. Az ICA élére kinevezett Charles Z. Wick új program, a „Project Truth" (Igazság Terv) szerint szándékszik vezetni az intézményt, melynek fő feladata a jövőben az lesz, hogy hatásosan ellensúlyozza a szovjet propagandát. A Project Truth november 5-én került nyilvánosságra a Nemzetbiztonsági Tanács jóváhagyásával, és felhívja az International Communication Agency munkatársait — azon belül az Amerika Hangja alkalmazottait is — arra, hogy cáfolják a félrevezető szovjet propagandát, és ne mulasszák el kihangsúlyozni Moszkva imperialista politikájának veszélyességét a világ biztonságára és békéjére. Bele tartozik a programba az amerikai társadalmi és gazdasági rend stabilitásának bemutatása, szembe állítva a marxizmus fogyatékosságaival. Az ember megdörzsöli a szemét: hát eddig nem ilyen szempontok vezették a Washingtonban székelő legfőbb amerikai tájékoztató szervezetet? Eddig nem az igazságot tartották szem előtt munkájuk közben, olyannyira, hogy most — új vezetés, új rend alapon — külön programban kell leszögezni: ezután az igazságot fogják szolgálni?! És az Egyesült Államok érdekeit — ami egy és ugyanaz. Az ICA legfontosabb szócsöve a külországok felé az Amerika Hangja, mert a rádióadásokat (ha csak a kommunisták nem zavarják, de hát minek is zavarnák? ...) mindenki meghallgathatja. És — mint arról már évekkel ezelőtt is többször írtunk ezeken a hasábokon — éppen az Amerika Hangja köreiben uralkodott olyan szellem, mely az „objektivitás” jelszavával igyekezett híreit és hírmagyarázatait a lehető legszürkébbé tenni, nehogy sértse a hétente politikát, és megbántsa a nagy Szovjetuniót. A Washingtonban megjelenő Human Events című konzervatív hetilap, mely október óta heteken át foglalkozik az Amerika Hangja ügyeivel, eseteket említ, melyek különös fényt vetnek a rádió munkájára. Felidézi például a lap, amikor Szolzsenyicinnek nem adtak szólási lehetőséget az Amerika Hangjánál, ugyanakkor Georgi Arbatov, a KGB- vel szoros kapcsolatban álló szovjet propagandista hosszan beszélhetett a rádióban. Több esetet sorolhatnánk fel a múltból mi is, de ezekre ma már kár időt pazarolni. Sokkal szomorúbb, hogy a szellem még ma sem változott, és Amerika Hangjánál nem akarnak tudomást venni arról, hogy már más szelek fújnak a világban. Egyetlen példa: az egyik augusztusi adás az afganisztáni helyzetről szólva „kormányellenes gerillákat” emlegetett. Úgy látszik, az Amerika Hangja köreiben nem tudják, hogy Afganisztánt lerohanta a Szovjetunió, és hogy a jelenlegi kormány Moszkva ügynökeiből áll. Akik pedig a vörös hadsereg ellen már több mint két éve folytatnak szívós küzdelmet, talán inkább érdemlik a szabadságharcos nevet. Többen szóvá tették a külső megfigyelők közül azt is, hogy a rádió kifejezetten negatív a Reagan-kormány külpolitikájával szemben. Adásaival, melyeknek az elnyomott népek felé kellene biztatást sugározniok, és helyes lenne támogatniuk az új kommunistaellenes kormánypolitikát, remény helyett kiábrándulást okoz és kétségeket kelt a vasfüggöny mögött. De a hatás semmiképpen sem pozitív. Megdöbbentő, hogy a kormány egyik szerve és a közpénzből fizetett szerkesztőgárda úgy viselkedik, mintha a független liberális hírközlő szervekhez tartoznék: keresztezi, gáncsolja kenyéradó gazdája törekvéseit, és bírálja tevékenységét. Hogy a liberális lapok nehezen tudnak beletörődni az amerikai külpolitikai fordulatba, és ahol lehet „fúrják” Reagan elnököt, azon nincs mit csodálkozni. De egy állami tájékoztató szervezettől ez enyhén szólva furcsára való. Mindez azzal magyarázható, hogy az ICA és az Amerika Hangja kulcshelyein még mindig a régi hétente orientációjú szerkesztők ülnek, akik már annyira belecsontosodtak a régi stílusba, hogy ha akarnának se tudnának másképpen gondolkozni és írni. De nem is akarnak. Ahogy az ICA élére új vezető került, az Amerika Hangja irányítását is új emberre, James B. Conklingre bízták. Az ő feladata olyan hatásos és dinamikus fegyverré tenni az Amerika Hangja rádiót, mely eredményesen képes felvenni a harcot a szovjet propagandagépezettel, és le tudja leplezni annak hazugságait. A rádiónak úgy kell végeznie tájékoztató munkáját, hogy azon keresztül hatást tudjon gyakorolni hallgatóságára. Az Amerika Hangja szellemének átalakítására megtörténtek az első lépések, de az ellenállás erős, gyors változás tehát nem várható. A változás ellenzői nem tudnak különbséget tenni a hamisító és hazug propaganda, és az igazsághoz mindig hű, de a szabad világrend erejét, felsőbbrendűségét, vonzerejét kidomborító és a kommunizmus s a szovjet imperializmus valóságát pontosan ábrázoló, bemutató stílus között. A durva szovjet módszerek s az Amerika Hangja mai „semleges” és minden állásfoglalást kínosan kerülő stílusa között még igen sok átmeneti fokozat van. Csak meg kell találni a megfelelő hangot, szem előtt tartva azt, hogy az Amerika Hangjának az Egyesült Államok érdekeit kell szolgálnia. A Human Events igen éles kritikát mond az Amerika Hangja eddigi működése fölött, és sürgeti a Reagan-adminisztráció határozott intézkedéseit. E sorok írója nem akar a csalhatatlan kritikus pózában tetszelegni, de az Amerika Hangja magyar osztályának munkája alapján már egy évtizeddel ezelőtt (és azóta többször is) leírta e hasábokon ugyanazokat a kifogásokat, melyeket most a rádió bírálói — és elsősorban a Human Events — felsorolnak. Ezektől az észrevételektől nem vártunk persze sokat: hiába ismeri az emigráns sajtó jobban a hazaiak igényeit, és hiába tudja, menynyire szomjaznak számukra valóban érdekes hírekre, értesülésekre (pl. a vallási élet híreire), és hiába írja le, hogy Magyarországon ma már érdektelenség övezi a hajdan, a háború alatt áhítattal hallgatott Amerika Hangját, ettől még nem fognak megváltozni adásai. De meg kell változniok, mert az ország vezetése gyökeresen átalakult, s ennek következményei alól az Amerika Hangja sem vonhatja ki magát. A Reagan-kormány célja, hogy pótolva az elődök mulasztásait, az ország biztonsága érdekében utolérje fegyverkezés terén a Szovjetuniót. Az önvédelem parancsa ez, mert a szovjet fölény fenyegetést jelent Amerikára. De a propaganda fegyvere nem kevésbé veszélyes, mint az interkontinentális rakéta, és e téren is meg kell teremteni az egyensúlyt a két szuperhatalom között. Az Amerika Hangja hozzásegíthet ehhez, de akkor szellemében, stílusában egyaránt meg kell újulnia. 1982. jan. 10. Lékai bíboros a katonai szolgálatról Magyarországról érkező hírek szerint a katolikus hívek és az alsópapság köreiből egyre több beadvány érkezik Esztergomba, dr. Lékai László prímás címére. A beadvány aláírói arra kérik a prímást, hogy nyilvánítsa semmisnek azt a rendelkezését, amelynek értelmében Kovács László volt budapesti káplán hat hónapig nem gyakorolhatja papi teendőit. Lékai prímás — egyebek között — azzal indokolta rendelkezését és Kovács László Márianosztrára való áthelyezését, hogy Kovács síkra szállt a katonai szolgálat megtagadásának joga mellett. A fegyelmi rendelet ellen tiltakozó levelek egyikének a másolata eljutott nyugatra is. Tartalmát a francia hírszolgálati iroda ismertette. Előrebocsájtjuk, hogy a francia katolikus hírszolgálati iroda csak részleteket közöl a levélből, így nem áll módunkban a levél szövegét teljes egészében közölni. Eszerint a levélírók sajnálatosnak tartják, hogy Lékai László bíboros félrevezetetteknek és egyházelleneseknek nevezte azokat, akik lelkiismereti okokból megtagadják a katonai szolgálatot, mondván, hogy az ellenkezik mind a haza, mind az Egyház szeretetével. A levélírók hivatkoznak a II. Vatikáni Zsinat határozatára, amely — mint mondják — megengedi lelkiismereti okokból a katonai szolgálat megtagadását. Utalnak arra, hogy a keletnémet evangélikus egyház ugyancsak síkra szállt amellett, hogy a törvények adjanak lehetőséget a fegyveres szolgálat megtagadására. A levelet aláíró hat magyar pap arra kéri Lékai bíborost, vonja vissza Kovács László volt budapesti káplán felfüggesztését. Kovács László a budapesti Rózsafüzér Királynője-templom volt fiatal káplánjának magatartása augusztusban kezdett „Kovács-üggyé” válni. Augusztus 22-én Kovács részt vett egy zarándoklaton, és ott közölték vele, hogy egyházi felettesei utasítására nem mondhatja el tervezett szentbeszédét. Kovács László közölte a zarándoklat több száz, zömében fiatal résztvevőjével a döntést, és hozzátette: véleménye szerint az Állami Egyházügyi Hivatal kívánsága áll az utasítás mögött. A zarándokok úgy szavaztak, hogy káplánjuk mégis prédikáljon. Kovács László teljesítette kívánságukat, beszédében állást foglalt a társadalom militarizálásával szemben, hangsúlyozva, hogy az Egyháznak távol kell tartania magát a politikától, hiszen nem hatalmat gyakorló intézmény, hanem a szeretet közössége. Lékai László tehát felfüggesztette Kovács László jogát papi teendőinek gyakorlásától, s áthelyezte Budapestről Márianosztrára, s elrendelte, hogy a falut csak az illetékes plébános különleges engedélyével hagyhatja el. Az esztergomi bazilika felszentelésének 125. évfordulója alkalmából Lékai bíboros kifejezésre juttatta megdöbbenését: — Egyes túlzásra hajlamos papjaink és híveink is a katonai szolgálat megtagadására buzdítják hadköteles fiataljainkat. Teszik ezt a Szentírásra és az Egyház tanítására való hivatkozással. És megdöbbenéssel halljuk, hogy vannak, akik engedelmeskednek szavuknak. Majd hozzáfűzte: -A katonai szolgálat megtagadása nemcsak az állammal szembeni konfliktust jelentené az Egyház számára, de ellenkezik a katolikus egyház tanításával is, amely helyesli a katonai szolgálatot. (?!) — Amennyiben sok magyar állampolgár osztaná a katonai szolgálat megtagadóinak a véleményét — folytatta Lékai —, Magyarország katonai védelem nélkül maradna. Az osztrák katolikus hírügynökség munkatársa egy későbbi alkalommal — november 24-én — visszatért a katonai szolgálat és a katolikus egyház viszonyára abban az interjúban is, amelyet Cserháti József dr. pécsi püspökkel készített. A pécsi püspök érdemben nem kívánt nyilatkozni a Kovács-ügyről, mert — mint elmondta — ez nem az ő egyházmegyéjéhez tartozik, de utalt arra, hogy Lékai prímás döntését a magyar püspöki konferencia később jóváhagyta. Cserháti püspök egyébként kifejezésre juttatta azt a reményét, hogy a következő hat hónap az Egyház vezetői és Kovács László számára is új lehetőségeket hoz az ügy újbóli átgondolására, és hozzájárul a kedvező megoldáshoz. ,_____ (R. L.) Karácsonyi vásár Párizsban A karácsonyi vásárral ismét megmutattuk, hogy ha összefogunk, nagyszerű dolgokat vagyunk képesek „nyélbe ütni. Mi, akik a Magyar Katolikus Misszió irányításának és fenntartásának felelősségét vállainkon hordozzuk, boldogító érzéssel vettük tudomásul a missziótól távol lakó magyarjaink tömeges látogatását. Ezenkívül még más fontos dolgot is észre vettünk. Mikor honfitársaink látták az ízléses, színes díszítéseket, a változatos és komoly árubőséget, továbbá a franci látogatók el nem fogyó sorait, ők is osztoztak a szervezők örömében, s nekik is szép sikerélményben lett részük. Túlzás nélkül elmondhatjuk ezt Barre asszonyról és mont Pereris püspökről is, akik mint missziónknak hosszú évek ót pártfogói, vasárnap délután szintén eljöttek hozzánk. Egy régi görög közmondás szerint: „A siker elé az istenek a verejtéket helyezték.” Így volt ez most is. Ezért itt külön hálás köszönetet szeretnék mondani azoknak a munkatársaknak, akik már hetekkel a megrendezés előtt vásároltak, cipelték a csomagokat, áraztak, szerveztek stb. Gondolunk itt elsősorban a vásár felelős szervező elnöknőjére, Boudet Nubertnéra, hűséges helyetteseire, Havas Ferencnére, a mellette sokat dolgozó Raksányi Péternére, és a büfé szervezőjére, Bárda Eszterre. A többi sok áldozatos munkástól,elnézést kérünk hogy nevüket itt helyszűke miatt nem sorolhatjuk fel, de mindegyiknek hálás szívvel köszönjük aktív segítségét. Hasonlóképpen mindenkit, aki a vásár sikeréhez hozzájárult, mint a miszszió jótevőjét, vasárnaponként közösségünkkel mondott imáinkba foglaljuk. dr. Hieró István