Kecskemét és Vidéke, 1890. március-december (2. évfolyam, 10-52. szám)

1890-03-06 / 10. szám

IX. é­vfoldra,m. IX. sz._________________________ISZecsisend­ét, 1990. márcz. 6. k­özművelődési heti közlöny. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Kiadóhivatal: IV. tized, varju­-uteza 235. sz. Minden pénzbeli külde­mény ide czimezendő. Előfizetési ár: Egész évre 6 írt — kr. Félévre . . 3 frt 1 kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 12 kr. Előfizethetni bármely postahivatalnál. Felelős szerkesztő és kiadó - tulajdonos : HAGY ÍME.­I Hirdetések és nyilt- s téri közlemények jutá­r­nyos árakon számít­tatnak. * Bélyeg díj 30 kr. I minden beiktatás után. Szerkesztőség, IV. tized, varjú-utr.za 235. szám. Ide küldendő minden írásbeli közlemény. Kéziratok nem adatnak vissza. u­- T­iztositásról álta­lá­ba­n-A társadalmi életben oda törekszünk, hogy annak tényezői szerves összhangban működjenek s ez által a polgárok anyagi jóléte biztosíttassék. Az anyagi jólét alapja a vagyon. A vagyon értékenyészetnek van ki­téve. A nemzetgazdaságnak egyik legjelentékenyebb feladatát az képezte, hogy a vagyon értékenyészetét a lehető legkisebb mértékekre szállítsa. Erre nézve bizonyos alkotások megvalósítására törekedett. Ezért létesítettek lassankint egymásután a takarékpénztárak s a biztosítási intézetek kölönböző alakjai. A takarékpénztárak s a velük rokon czélú alko­tások, mint a minők az önsegélyző egyesületek, a pos­tatakarékpénztárak, mind azt czélozzák, hogy a külön­böző néposztályok takarékossági hajlama ápoltatván : egyes tagjaik a betegség, a munkaszünet és másnemű sorscsapások eseteire, valamint elaggot­toruk alkal­mával, magukon némi tekintetben segíthessenek. A biztosítás egész általánosságában hasonló czélt követ, csakhogy ez némely esetben mint p. o. az élet­biztosításnál, egy bizonyos ideig megnehezíti a meg­takarított és betett összegek fölött való rendelkezést, míg a takaréktári betűét folyton rendelkezéseibe áll a betevőnek. Az életbiztosításnál a biztosított összeg akkor fizettetik ki, ha az előre megállapított biztosí­tási időtartam lejárt. Az elemi csapások eseteire alkalmazott biztosí­tásnál a biztosítók kölcsönösen egymás kárát térítik meg s erre szolgál tulajdonképen a befizetett biztosí­tási díj. Ezt az összeget a biztosító fél nem kapja vissza többé, mert ez azon alapot szolgáltatja, melyből a károk fedezetet nyernek. Az elemi csapások eseteire alkalmazott biztosí­tás szövetséget képez, melyben a tagok, a biztosító felek, azért álltak össze, hogy egymás kárát kifizessék , s e kifizetésért a díjtétellel kezeskednek. A biztosító társulatok eszközük az ily bonyolódott ügylet kezelé­sét, vezetését s általában szervezését. Azon alkotások között, a­melyek az elemi csapá­sok által okozott érzékenyészet nagyságát a lehető legkisebb mértékre szállítják, a­melyek a támadható nyomor meggátlását czélozzák, a biztosítás játszik leg­nevezetesebb szerepet, ez lévén annak egyedüli ren­deltetése és hivatala Az elemi csapások által okozott érzékenyészet és kár még mindig óriási összegekre rúg. Tetemes a vesz­teség, mely az állampolgárok vagyonát ez alakban esztendőről- esztendőre apasztja. Tűz, jégverés és az elemi csapások számos más alakja sújtja a gazdát s nem ritkán koldusbotra juttatja, s az emberbaráti kö­­nyörület jótékonyságára utalja. De ha bármilyen nagy mérvben jelentkezik is ez a jótékonyság, a más sze­rencsétlenségén való könyörület; ha mindjárt erejét meghaladó áldozatokat, hoz is a társadalom, nincs tel­jesen segítve a nyomorúságon. Ha valahol, a biztosí­tás terén érvényesül ez a mondás: “ Segíts magadon s az Isten is úgy segít.“ Jelen értekezésünk a biztosítás egy neme, a jég­kár ellen való biztosításról szól, s megírására azon tudat ösztönzött, hogy ezen ügyet aránylag még ke­vesen ismerik, vagy legalább a helyes eljárási alapról nincs kellő fogalmuk. Már pedig a mit nem ismerünk azon nem kapunk, azt meg nem szeretjük; mig ha a dolog lényegébe jobban behatolunk s részleteivel megg­­ismerkedünk, ha tudjuk, hogy méltányos alapon m­i és miért követelhetünk, a jégkár­biztosítás intézmé­nyét lehetetlen meg nem kedvelnünk. Ezért szeretnék különösen a gazdaközönség kezébe olyan vezérfonalat, adni, mely a tudomány és gyakorlat alapelveire tá­maszkodva , figyelembe véve a biztosító társult­­ok

Next