Kecskemét és Vidéke, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-145. szám)

1921-01-13 / 9. szám

Kecskemét, 1921 január 13. Csillöl­tök I1. évfolyam, 9. szám. h­ajneli lilli, előfizetési Árak « Egész évre 480 K. Negyedévre 120 X. Félévre 240 K. Egy hóra 40 K. Telefon : 135. Egyes szám 2 K. FELELŐS SZERKESZTŐ: JUSZT FERENC. : . pol . : ÁLTALÁNOS KERESZTÉNY IRÁNYU, FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. Kecskemét, Ill., Arany János­ u. 6. sz. a róm. kath. bérház átjáró udvarában. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Az iparosok ellen a gazdák tegnapi gyűlésükön igen zúgolódtak. Áruuzsorával vádol­ják őket, avval, hogy kihasználván kedvező helyzetüket sokkal drágábban bocsájtják áruba cikkeiket és munka­erejüket, mint illene. Sőt egyesek — itt természetesen kisiparosokról van szó — csakis termények fejében dol­goznak a gazdáknak. Az igazságon különösen azért esett csorba, mert a kézműiparosok állítólag az árakat tet­szésük szerint állapíthatják meg, holott a gazdák pl. a gabonát maximális áron kénytelenek beszolgáltatni a köz­ellátás céljaira. Nemde igazságtalan­ság, hogy a csizma árát senki sem korlátozta, ellenben a búzáét igen ? Ha az iparcikkek drágulása a jövőben is szabadon emelkedhet — úgymond a földmivelő — nem fizeti ki magát a mezőgazdaság. Mindenben nem értünk egyet a gazdákkal. Bár nem tagadjuk, hogy az iparosok visszaélnek a helyzettel. Jól tudják ugyanis, hogy csizma nélkül nem lehet meg a gazda, tehát kény­telen olyan árat fizetni a készítőjének, amennyit ez önkényesen megszab. Vége hossza nem volna írásunknak, ha felsorolnánk azon lehetőségeket, amelyek mellett az iparosok kedvezőbb helyzetbe kerültek a szabad verseny folytán, m­int a gazdák. Részrehajlók volnánk azonban, ha szemet hunynánk az iparosok sérelmei előtt. Mert az iparosoknak is vannak sérelmek, amit be kell látniok a gazdáknak, ha nem elfogultak. Az iparosok ugyanis álta­lánosságban véve nincsenek valami rózsás helyzetben. Hiszen a nyersanyag beszerzésnél époly lelketlen uzsorának vannak kitéve, mint amilyen uzsora vádjával illetik őket—bizony sokszor igaztalanul is — a gazdák. Kiktől is szerzik be az iparosok a nyers­anya­got? Nemde részint üzérektől, részint a nagybankok érdekkörébe tartozó nagykereskedésektől és beszerzési vál­lalatoktól? Ha jobban betekintünk e beszerzési források tényezőire, meg­tudhatjuk, hogy a nyersanyag szétosz­­tói zsidó kapitalisták, kik vasmarkukba tartják a dolgozó magyarságot és ké­­nyük-kedvük szerint határozzák meg az árakat. A legfőbb uzsorások e zsidó kapitalisták, akik ellen elsősor­ban szólhat a gazdák panasza. Az ipa­rosok ellen már csak másod, vagy harmad sorban. Az iparosoknak ezen igazát mindenesetre tekintetbe kell venni a gadáknak. Munkásszervezkedés és munkásbiztosítás. A munkáskérdés évtizedek óta állandó gondot okoz az államélet irányítóinak. En­nek csak kis részben az az oka, hogy az ipari termelés a munkásság számát a múl­takhoz képest aránytalanul szaporította. A számbeli szaporulatnál sokkal súlyosabban esik latba a munkásság öntudatos szervez­kedése, amellyel a munkásosztálynál szám­belileg jóval erősebb osztályokkal is sikeres harcokba bocsátkozhatott. A­ munkásmozgal­mak megindítója tulajdonképpen az anyagi érdek volt. Csak később, mikor a szervez­kedésben rejlő erőt felfedezték, próbálták azt a munkásság vezetői politikai hatalom el­érésére kihasználni. Objektíve megítélve a dolgokat, ez a tulajdonképpeni nemes céltól való eltérés a munkásság anyagi erőforrásait teljesen cél­talanul pocsékolta el az összesség érdeke helyett a nagyravágyó egyesek érdekében.A Károlyi éra és a kommunizmus megmutat­­haták, hogy az új urak, kik társaik vállán hatalomra jutottak, épp oly kevéssé, vagy még kevésbbé törődtek az alul maradtak dol­gaival, mint a régi urak. A munkásságnak Anyagi erőforrásai ki­merülése révén csak vesztesége volt az át­meneti politikai siker­(?) ből. A nyugati ál­lamok szakszervezetei, különösen az ameri­kai Trade Unió, angol Labour Party a po­litikai célokat elhanyagolják a mukásság gazdasági jóléte mellett. A nagy nyugati szakszervezetek nem­­ agitálnak, hanem dol­goznak. Egészséges lakásokat építenek a munkásságnak, szövetkezeteket létesítenek. Sőt saját gyáraik vannak, amit a mi politi­záló szakszervezeteink csak szocializálás út­ján tudnának megvalósítani. Magyarországon a munkásszervezkedés legértékesebb gyümölcse a munkásbiztosító pénztár volt. A politizálás azonban ezt a fontos intézményt is kisajátította magának. Az államosítás, ami ellen az agitátorok most minden hangzatos frázissal megpróbálnak küzdeni, a politizálástól akarja mentesíteni a munkásbiztosítót. Akárhogy is akarják szé­píteni a dolgot azok, akik politikai kísérle­tezésekre szeretnék fölhasználni ezt az erő­forrást, a tény az, hogy a politizálás a leg­több helyen a tönk szélére juttatta ezt az igazán magasztos célú intézményt. Az álla­mosítás azt célozza, hogy a munkásság gaz­dasági jóléte biztosíttassék és semmi ál­­ürüggyel el ne lehessen vonni e cél szolgá­latából az erre rendelt összegeket. A mun­kásság is örömmel kellene, hogy fogadja ezt az akciót, mely törvényesen akceptál egy mozgalmat, a­mit a munkásság kezde­ményezett. Pest vármegye tegnapi közgyűlésén csat­lakoztak Zala vármegye átiratához és konsta­tálták a nemzetgyűlés munkaképtelenségét. Különösen a belügyminiszter azon intézke­dését kárhoztatták, hogy megrendszabályozni akarta a városok és törvényhatóságok ön­rendelkezési jogait. Praznovszkyi Iván rendkívüli követ tegnap adta át a francia miniszterelnöknek a magyar kormány válaszát Nyugat-Magyar­­ország jegyzékére. Benes cseh külügyminiszter kijelentette, hogy a magyar cseh kereskedelmi forgalom Magyarország és Csehország között február­ban meg fog kezdődni. Budapest és Bécs között jan. 14-től kezdődőleg új gyorsvonat fog közlekedni. Trotzkij élet-halálharcot hirdet Anglia és Franciaország ellen. Az osztrák törvényhozás elé fogják pénteken terjeszteni a nyugatmagyarországi javaslatot. Lengyelország a cseh korridoron át kárpáti határt akar. Argentínából újabb borzalmas föld­rengésről érkeznek hírek. Mendosa község­ben a legutóbbi földrengésnek 500 áldo­zata volt. Az oláh térparancsnokság megtiltotta Nagyváradon a kávéházakban játszó cigá­nyoknak, hogy csárdás darabokat ját­szanak. Veszélyben van a szerb uralkodó család trónja. Az országgyűlés többsége nem teszi le a hűségesküt a Karagyorgyevicseknek. Spanyolországban kitört a kommuniz­mus. A bolsevisták több bombamerényletet követtek el. Január 16-án fogják Budapesten le­leplezni az irredenta szobrokat országos ünnepség keretében. rövid hívek. Kievet az antibolsevista csapatok meg­szállták és a síneket fölrobbantották. A bécsi fogyasztószervezetek elhatároz­ták, hogy ha a kormány nem akar az ár­drágítók ellen szigorú, könyörtelen törvénye­ket hozni, akkor ők minden lánckereskedőt, akik kezükbe kerülnek, saját kezüleg fognak­­ felakasztani. A fegyvertartási kérvények megszerkesztése tárgyában kiadott figyel­meztetéseim hiába­valóknak bizonyultak, mert a kérvények legnagyobb része nem foglalja magában azon adatokat, melyeket a m­. kir. minisztérium 9862/1920. M. E. számú ren­delete megkiván s ezért az engedélyek m­esz­­orítását a rendőrhatóság nem eszközölhet. Hogy az engedélyek kiadásának megtaga­dásából származó károsodástól megóvjam városunk polgárságát, még egyszer felhívom az összes kérvényezőket, hogy kérvényeiket a következő adatokkal egészítsék ki és pedig: 1. Kor. 2. Mióta magyar állampolgár? 3. Volt-e már büntetve, ha igen, mikor, miért, mely bíróság által? 4. Nincs-e testi vagy szellemi fogyatkozása, mi lőfegyver kezelé­sére megbízhatatlanná teszi ? 5. Mi a fog­lalkozása ? 6. Milyen kaliberű a fegyvere ? 7. Milyen gyárban készült a fegyver? 8. Mi a gyártási szám? 9. Milyen rendszerű? 10. Hány csövű a fegyver? 11. Kakasos vagy kakas nélküli a fegyver? 12. Sörétes, vagy golyós vadász fegyver­e, céllövő fegyver-e, flaubert fegyver-e, forgó pisztoly-e, vagy is­métlő? 13. Vadászat, vagy önvédelmi célból kéri-e? 14. Tulajdona-e, vagy csak hasz­nálatra kérte? 15. Hol, mikor, kitől szerezte? 16 Mivel vagy kikkel tudja igazolni a jogos szerzést ? Kiolvasott könyveinket adjuk a M09E könyvtárának (Luther-palota 1. emelet)

Next