Kecskemét és Vidéke, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-145. szám)

1921-02-23 / 43. szám

Kecskemét, 19S6 február 23. Ss©l*da­l II. évfolyam, 43. szám. mmammtmmmmmmm­mmmmmmmmmmmmmmm­lffTnniirrmm­m­Mmmmmmmmmmmmsmmmmmmmtmmmmmmmm ...........................................Ilii UMlllllWIIWMBBBBBBMilMllllfIlllil 'c' -előfizetési Arak­­ FELELŐS SZERKESZTŐ: JUSZT FERENC, szerkesztőség és kiadóhivatal» Epetut éne* 480 K. Kegyedevre ISO K. ; . . : Kecskemét, ul., Arany János­ u. S. sz. Fél­ény*e 240 K. E«*y héra 40 K. ÁLTALÁNOS KERESZTEM',’ IRANgy, »n*ám.katth.bérház átjáró udvarában. Telefoni 135. Egyes szám 2 K. FÜGGETLEN POLITIKA! -NAPILAP. Nu­rdeténetiet felvesz a kiadóhivatal. iii»»Miiiii»yn.iirni«Mii-wromirinmiT-mwiwmifmiT-mniT- ■nmf.-.sam.ani n i ,ini i, miiiiinni i i.,i m 111,11 .ii,iiiin>iiii,.yii'i.i Megvesztegetési kísérletek. A magyar nemzetnek vannak szent­jei, akikhez hozzányúlni sem magyar­nak sem idegennek nem szabad. Az újabb időben nagyon sok és csak gyanakodással fogadható tünetnek le­hettünk e tekintetben tanúi. A tekin­télyek szorgalmas rombolói, akik a múltak nagyjairól csak a lekicsinylés hangján tudtak szólani, most furcsa, de célját bizonyára el nem tévesztő célzattal sorba megoldják sorainkat történelmünk nagy alakjai és intéz­ményei előtt. Az egyik liberánis-cionista-szabad­­kőmives-boulvard lap Kossuthb­ól zeng vezércikket. Mindenesetre nem vélet­lenül történik ez éppen most, mikor a keresztény sajtó jogos önvédelme so­rán kénytelen volt a dicső szenzáció éhes lapra ráolvasni mindazokat a kellemetlen igazságokat, amelyeket a múltban elkövetett bűneiért megérde­melt. Kicsit ferdén hangzik az inter­­nacionális hazugságok buzgó terjesz­tőjének hasábjain a magyar haza egyik hősére való apellálás és e hősnek, nemzeti szentünknek, önző érdekből való dicsérete, de a mai helyzetben bizonyára ezt tartja legcélravezetőbb­nek a már-már sajtótrösztté alakuló díszvállalat. A másik eset, amelyik szintén ér­demes a följegyzésre, hogy az üldö­zött, fehérre terrorizált pesti zsidók egyike, bizonyára a koldus magyar középosztály megszégyenítésére, mivel az nem képes ilyesmire, fölösleges millióiból, amit verejtékes munkával gyűjtött, egy negyed milliót adomá­nyozott a Kisfaludy-társaságnak, ob­jektíve nézve a dolgot, dicsérnünk kellene bárki legyen az adakozó. Ezt kellene tennünk a jelen esetben is, ha nem vo­lik annyira átlátszó a faji tendencia, hogy ime az üldözött zsi­­dóság izzig-vérig beleolvadt szerves része a magyar nemzetnek és dacára annak, hogy e haza — az ő beállí­tásuk szerint — csak mostohaanyja zsidó vallású gyermekének, az üldö­zött (?) gyermek mégis kész minden áldozatra érte. Magyarok ostobaságából világ­lappá püffedt utcai papírok és magya­rok pénzéből milliókat összeherdált zsidó vállalkozóknak sem hízelgésével sem pénzével nem szabad megveszte­getni hagyni tiszta magyar mivoltun­kat. Ezt értésükre kell adni a meg­vesztegetési kísérletre vetemedőknek. Ha mi magunk nem tudunk áldozni fajunk nagyságát hirdető intézményekre, ne fogadjuk el a fertőzött garast. Le­gyünk büszkék tiszta szegénységünkre! A K­ecskeméti Tanárok és Tanítók Egyesületének ülése. — Saját tudósítónktól. — A Kecskeméti Tanárok és Tanítók Egyesülete tegnap délután négy órai kezdet­tel tartotta választmányi ülését a városháza tanácstermében dr. Meczner Sándor nyug. jogakadémiai tanár elnökletével. Az elnök indítványára elhatározta a választmány, hogy jegyzőkönyvben fogja megörökíteni Pászlfy Károlynak, a nemrég elhunyt kiváló férfiúnak emlékét, aki elévül­hetetlen érdemeket szerzett Kecskemét iskola­ügyének a mai magas nívóra való emelése körül. Utána a létesítendő kultúráiig és társada­lompolitikai ügyosztály betöltésének kérdésé­vel foglalkozott a választmány. A t­. bizott­ság ugyanis, mikor a január 31-iki köz­gyűlésen az ügyosztály felállítását tervbe vette, véleményadásra felkérte a Tanárok és Tanítók Egyesületét is. A választmány ak­ként kívánja módosítani a már kész terveze­tet, hogy annak hatáskörébe kapcsolódjék bele a testnevelés ügye is. A kulturtanácsosi állás betöltésénél pedig kívánatosnak tartja, hogy első­sorban vagy tanárok, vagy böl­csészettudományi, esetleg orvostudományi doktorok jelöltessenek. Marton Sándor indítványára foglalko­zott továbbá a választmány az internátus rendezésének kérdésével. A diák-internátus ugyanis, oly helyzetben van, hogy az tovább nem tűrhető. Faragó Béla, Hajnóczy Iván, Gasparits Lajos, Pasthy János és Biró Ádám hozzászólása után azt a határozatot hozta, hogy egy bizottságot küld ki, amely tárgya­lásokat kezd a p­ogármesterrel ezen sürgős probléma minél előbb való tökéletes megoldá­sára A bizottság tagjai a következők: dr. Mecz­ner Sádor nyug. jogakadémiai tanár, Simo­­dines István a kegyesrendi főgimnázium igazgatója, Hajnóczy Iván a felsőkereske­delmi iskola igazgatója, Gasparits Lajos a főreáliskola igazgatója és Marton Sándor ref. főgimnáziumi tanár. E kiküldött bizottság a Keresztény Ma­gyar Ifjúságot Védő Egyesület­tel karöltve fog fáradozni azon, hogy a hanyatlóban levő internálust olyan intézménnyé létesítsék, hogy az teljesen megfeleljen céljának­ össze, amikor nagyképű és végrehajthatatlan határozatokat hoznak, de főképp fáradhatat­lanul ban­ke­­reznek.­­ Van azután egy úgy­nevezett igazgatótanács 24 taggal, kiket az ipari szempontból legfontosabb államok kül­denek ki. A 24 jól fizetett igazgató két havon­ként ülésezik.­­ Van azután egy állandó intézménye a nemzetközi munkaügyi szerve­zetnek a nemzetközi munkaügyi hivatal. Ez a Népszövetség titkárságához hasonlóan, állandóan hízik a legyőzött (?) államok szegény népeinek zsírján. Ennek a sok mil­lióba kerülő gépezetnek az volna a célja, hogy míg a Népszövetség az egyes államok közötti a munkaügyi szervezet az államok társadalmi osztályai közötti békét biztosítja. Minden­esetre csak a véletlennek tulajdonít­ható, hogy épp mióta ez a szervezet műkö­dik, a nyugati államokban 200 százalékkal több a sztrájk és 500 százalékkal több a munkások tömeges elbocsátásának esete, mint azelőtt. Vagyis itt is beigazolódik, hogy hiába kukorékol a kakas, ha nincs itt az ideje, mégse hajnalodik. Két éves fennálása alatt nem valami sokat produkált egyébként ez a díszes antantcsoda. Átirtak az érdekelt államokhoz, hogy törvényhozás útján biztosítsák a 8— 18—8 at, valamint gyermekek és nők éjjeli munkájának szabályozását. Az „érdekelt álla­mok“ azonban a nemzetközi munkaügyi szervezet kimondhatatlan balszerencséjére, egyéb elfoglaltságuk miatt nem jutottak hozzá, hogy valóra váltsák ezeket a több évtizedes múltú „új“ ideákat. De térjünk most már át az állandó nemzetközi törvényszékre. Ennek eddigi mű­ködése abban merült ki, hogy a Népszövet­ség tanácsa által kiküldött törvénytudók ki­dolgozák a törvényszék megszervezésére vonatkozó tervet. A terv szerint a nemzet­közi bíráskodás igénybevétele nem kötelező, de az érdekelt államoknak jogukban ál meg­egyezni egymás között arra nézve, hogy a törvényszék határozatát magukra nézve kö­telezőnek ismerik el Ezt igen egyszerű kis példával lehet megvilágítani Magyarország esetére vonatkozóan. A környező népek jog­talanul raboltak el tőlünk területeket. E terü­letek visszaszerzéséért a nemzetközi törvény­székhez fordu­lasunk, ha ebbe, illetőleg az ebben az ügyben hozandó ítélet elfogadá­sába a tolvajok már előre beleegyeznek. Tehát a vitás ügyek törvény elé viteléhez a pörlekedő felek előbb egyezzenek ki egymás között. Hogy ezek u­tn minek az egész nemzetközi törvényszékéül­, azt csak Wilson úr fogja tudni megmondani, ha majd rendbe hozzák egy kissé megko­vaszosodott elméjét. A Népszövetség mellékszervei. A nemzetközi munkaügyi szervezet. A nemzetközi törvényszék. Az elmúlt napokban ismertettük az antant egyik csodaszülöttének, a N­őszövet­ségnek a szervezetét. Ennek az antant bol­dogító intézménynek vannak az anyaintéz­ménynél, nem kevésbé csodálatraméltó mel­lékszervei. Ilyenek a nemzetközi munka szervezete és az állandó nemzetközi törvényszék. Ve­gyük sorba őket. A nemzetközi munka szervezete a ver­­saillesi béke(?)szerződés Xl­l. szakaszán alapszik. Három orgánuma van amelyek egytől egyik arra alkalmasak és arra is szol­gálnak, hogy az antant államok derék sza­­badkőműveseinek sine cura-kat nyújtsanak. A nemzetközi munkaügyi konferenciára a­­ Népszövetség minden állama két, az illeté­kes állam munkaadói és munkásszövetkezetei egy-egy, tehát összesen 4 képviselőt küld­hetnek. A konferencie évenként egyszer ül H­avid hiszek. Amerika kemény hangú jegyzéket kül­dött Kínan­ak. Dróttalan távíróállomást akar berendezni kínai területen. A görög kérdést is a londoni konfe­rencia első napján fogják tárgyalni. Wilson másodszor is visszautasította a meghívást a londoni konferenciára. Az orosz szovjet kormány válaszjegyzé­kében módosításokat kíván az angol orosz, szerződésen. Horthy Miklós kormányzó elfogadta Ferdinandy belügyminiszter lemondását. A csehországi papírgyárakat túlterme­lés miatt bezárják.

Next