Kecskemét és Vidéke, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-145. szám)
1921-02-23 / 43. szám
Kecskemét, 19S6 február 23. Ss©l*dal II. évfolyam, 43. szám. mmammtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmlffTnniirrmmmMmmmmmmmmmmmsmmmmmmmtmmmmmmmm ...........................................Ilii UMlllllWIIWMBBBBBBMilMllllfIlllil 'c' -előfizetési Arak FELELŐS SZERKESZTŐ: JUSZT FERENC, szerkesztőség és kiadóhivatal» Epetut éne* 480 K. Kegyedevre ISO K. ; . . : Kecskemét, ul., Arany János u. S. sz. Félény*e 240 K. E«*y héra 40 K. ÁLTALÁNOS KERESZTEM',’ IRANgy, »n*ám.katth.bérház átjáró udvarában. Telefoni 135. Egyes szám 2 K. FÜGGETLEN POLITIKA! -NAPILAP. Nurdeténetiet felvesz a kiadóhivatal. iii»»Miiiii»yn.iirni«Mii-wromirinmiT-mwiwmifmiT-mniT- ■nmf.-.sam.ani n i ,ini i, miiiiinni i i.,i m 111,11 .ii,iiiin>iiii,.yii'i.i Megvesztegetési kísérletek. A magyar nemzetnek vannak szentjei, akikhez hozzányúlni sem magyarnak sem idegennek nem szabad. Az újabb időben nagyon sok és csak gyanakodással fogadható tünetnek lehettünk e tekintetben tanúi. A tekintélyek szorgalmas rombolói, akik a múltak nagyjairól csak a lekicsinylés hangján tudtak szólani, most furcsa, de célját bizonyára el nem tévesztő célzattal sorba megoldják sorainkat történelmünk nagy alakjai és intézményei előtt. Az egyik liberánis-cionista-szabadkőmives-boulvard lap Kossuthból zeng vezércikket. Mindenesetre nem véletlenül történik ez éppen most, mikor a keresztény sajtó jogos önvédelme során kénytelen volt a dicső szenzáció éhes lapra ráolvasni mindazokat a kellemetlen igazságokat, amelyeket a múltban elkövetett bűneiért megérdemelt. Kicsit ferdén hangzik az internacionális hazugságok buzgó terjesztőjének hasábjain a magyar haza egyik hősére való apellálás és e hősnek, nemzeti szentünknek, önző érdekből való dicsérete, de a mai helyzetben bizonyára ezt tartja legcélravezetőbbnek a már-már sajtótrösztté alakuló díszvállalat. A másik eset, amelyik szintén érdemes a följegyzésre, hogy az üldözött, fehérre terrorizált pesti zsidók egyike, bizonyára a koldus magyar középosztály megszégyenítésére, mivel az nem képes ilyesmire, fölösleges millióiból, amit verejtékes munkával gyűjtött, egy negyed milliót adományozott a Kisfaludy-társaságnak, objektíve nézve a dolgot, dicsérnünk kellene bárki legyen az adakozó. Ezt kellene tennünk a jelen esetben is, ha nem volik annyira átlátszó a faji tendencia, hogy ime az üldözött zsidóság izzig-vérig beleolvadt szerves része a magyar nemzetnek és dacára annak, hogy e haza — az ő beállításuk szerint — csak mostohaanyja zsidó vallású gyermekének, az üldözött (?) gyermek mégis kész minden áldozatra érte. Magyarok ostobaságából világlappá püffedt utcai papírok és magyarok pénzéből milliókat összeherdált zsidó vállalkozóknak sem hízelgésével sem pénzével nem szabad megvesztegetni hagyni tiszta magyar mivoltunkat. Ezt értésükre kell adni a megvesztegetési kísérletre vetemedőknek. Ha mi magunk nem tudunk áldozni fajunk nagyságát hirdető intézményekre, ne fogadjuk el a fertőzött garast. Legyünk büszkék tiszta szegénységünkre! A Kecskeméti Tanárok és Tanítók Egyesületének ülése. — Saját tudósítónktól. — A Kecskeméti Tanárok és Tanítók Egyesülete tegnap délután négy órai kezdettel tartotta választmányi ülését a városháza tanácstermében dr. Meczner Sándor nyug. jogakadémiai tanár elnökletével. Az elnök indítványára elhatározta a választmány, hogy jegyzőkönyvben fogja megörökíteni Pászlfy Károlynak, a nemrég elhunyt kiváló férfiúnak emlékét, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett Kecskemét iskolaügyének a mai magas nívóra való emelése körül. Utána a létesítendő kultúráiig és társadalompolitikai ügyosztály betöltésének kérdésével foglalkozott a választmány. A t. bizottság ugyanis, mikor a január 31-iki közgyűlésen az ügyosztály felállítását tervbe vette, véleményadásra felkérte a Tanárok és Tanítók Egyesületét is. A választmány akként kívánja módosítani a már kész tervezetet, hogy annak hatáskörébe kapcsolódjék bele a testnevelés ügye is. A kulturtanácsosi állás betöltésénél pedig kívánatosnak tartja, hogy elsősorban vagy tanárok, vagy bölcsészettudományi, esetleg orvostudományi doktorok jelöltessenek. Marton Sándor indítványára foglalkozott továbbá a választmány az internátus rendezésének kérdésével. A diák-internátus ugyanis, oly helyzetben van, hogy az tovább nem tűrhető. Faragó Béla, Hajnóczy Iván, Gasparits Lajos, Pasthy János és Biró Ádám hozzászólása után azt a határozatot hozta, hogy egy bizottságot küld ki, amely tárgyalásokat kezd a pogármesterrel ezen sürgős probléma minél előbb való tökéletes megoldására A bizottság tagjai a következők: dr. Meczner Sádor nyug. jogakadémiai tanár, Simodines István a kegyesrendi főgimnázium igazgatója, Hajnóczy Iván a felsőkereskedelmi iskola igazgatója, Gasparits Lajos a főreáliskola igazgatója és Marton Sándor ref. főgimnáziumi tanár. E kiküldött bizottság a Keresztény Magyar Ifjúságot Védő Egyesülettel karöltve fog fáradozni azon, hogy a hanyatlóban levő internálust olyan intézménnyé létesítsék, hogy az teljesen megfeleljen céljának össze, amikor nagyképű és végrehajthatatlan határozatokat hoznak, de főképp fáradhatatlanul bankereznek. Van azután egy úgynevezett igazgatótanács 24 taggal, kiket az ipari szempontból legfontosabb államok küldenek ki. A 24 jól fizetett igazgató két havonként ülésezik. Van azután egy állandó intézménye a nemzetközi munkaügyi szervezetnek a nemzetközi munkaügyi hivatal. Ez a Népszövetség titkárságához hasonlóan, állandóan hízik a legyőzött (?) államok szegény népeinek zsírján. Ennek a sok millióba kerülő gépezetnek az volna a célja, hogy míg a Népszövetség az egyes államok közötti a munkaügyi szervezet az államok társadalmi osztályai közötti békét biztosítja. Mindenesetre csak a véletlennek tulajdonítható, hogy épp mióta ez a szervezet működik, a nyugati államokban 200 százalékkal több a sztrájk és 500 százalékkal több a munkások tömeges elbocsátásának esete, mint azelőtt. Vagyis itt is beigazolódik, hogy hiába kukorékol a kakas, ha nincs itt az ideje, mégse hajnalodik. Két éves fennálása alatt nem valami sokat produkált egyébként ez a díszes antantcsoda. Átirtak az érdekelt államokhoz, hogy törvényhozás útján biztosítsák a 8— 18—8 at, valamint gyermekek és nők éjjeli munkájának szabályozását. Az „érdekelt államok“ azonban a nemzetközi munkaügyi szervezet kimondhatatlan balszerencséjére, egyéb elfoglaltságuk miatt nem jutottak hozzá, hogy valóra váltsák ezeket a több évtizedes múltú „új“ ideákat. De térjünk most már át az állandó nemzetközi törvényszékre. Ennek eddigi működése abban merült ki, hogy a Népszövetség tanácsa által kiküldött törvénytudók kidolgozák a törvényszék megszervezésére vonatkozó tervet. A terv szerint a nemzetközi bíráskodás igénybevétele nem kötelező, de az érdekelt államoknak jogukban ál megegyezni egymás között arra nézve, hogy a törvényszék határozatát magukra nézve kötelezőnek ismerik el Ezt igen egyszerű kis példával lehet megvilágítani Magyarország esetére vonatkozóan. A környező népek jogtalanul raboltak el tőlünk területeket. E területek visszaszerzéséért a nemzetközi törvényszékhez fordulasunk, ha ebbe, illetőleg az ebben az ügyben hozandó ítélet elfogadásába a tolvajok már előre beleegyeznek. Tehát a vitás ügyek törvény elé viteléhez a pörlekedő felek előbb egyezzenek ki egymás között. Hogy ezek utn minek az egész nemzetközi törvényszékéül, azt csak Wilson úr fogja tudni megmondani, ha majd rendbe hozzák egy kissé megkovaszosodott elméjét. A Népszövetség mellékszervei. A nemzetközi munkaügyi szervezet. A nemzetközi törvényszék. Az elmúlt napokban ismertettük az antant egyik csodaszülöttének, a Nőszövetségnek a szervezetét. Ennek az antant boldogító intézménynek vannak az anyaintézménynél, nem kevésbé csodálatraméltó mellékszervei. Ilyenek a nemzetközi munka szervezete és az állandó nemzetközi törvényszék. Vegyük sorba őket. A nemzetközi munka szervezete a versaillesi béke(?)szerződés Xll. szakaszán alapszik. Három orgánuma van amelyek egytől egyik arra alkalmasak és arra is szolgálnak, hogy az antant államok derék szabadkőműveseinek sine cura-kat nyújtsanak. A nemzetközi munkaügyi konferenciára a Népszövetség minden állama két, az illetékes állam munkaadói és munkásszövetkezetei egy-egy, tehát összesen 4 képviselőt küldhetnek. A konferencie évenként egyszer ül Havid hiszek. Amerika kemény hangú jegyzéket küldött Kínanak. Dróttalan távíróállomást akar berendezni kínai területen. A görög kérdést is a londoni konferencia első napján fogják tárgyalni. Wilson másodszor is visszautasította a meghívást a londoni konferenciára. Az orosz szovjet kormány válaszjegyzékében módosításokat kíván az angol orosz, szerződésen. Horthy Miklós kormányzó elfogadta Ferdinandy belügyminiszter lemondását. A csehországi papírgyárakat túltermelés miatt bezárják.