Kecskemét és Vidéke, 1929. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)
1929-07-14 / 27-28. szám
Tizedik évfolyam. 27—28. szám. Ára 12 fillér. Kecskemét, 1929. julius 14* keméteXidm Dnr ITIÍZ AI IÁD Szerkesztőség és kiadóhivatal • OLllIl Al L.Pír Kecskeméten, Arany János utca 1f. szám ---------- I Felelős szerkesztő: (r. kath. bérház átjáró udvar) Telefonszám: 135. — Telefonszám: 135. 1 KATONA GÉZA Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal....................— -- - " ................- -----------------------------—-------------------————-—■ Pang az ipar és a kereskedelem. Irta : Wachtler István, országgy. képviselő. A napilapokban, de különösen a szaksajtóban és az ipari és kereskedelmi érdekkörökben állandóan olvashatjuk és halljuk a panaszt, hogy az iparban és a kereskedelemben általános a panasz. Ősrégi, évtizedes, sőt évszázados hírneves üzletek nem tudnak boldogulni, feloszlanak, tönkremennek. A fizetésképtelenségi bejelentések és a csődeljárások napirenden szerepelnek. A panasz jogos. Tényleg látjuk és tapasztaljuk, hogy az ipari műhelyekben szomorú csend honol és hogy a kereskedelmi üzletek üresek, ritkán fordulnak meg azokban nagyobb számú vevők. A pangás egyik előidéző okául az érdekkörök a túladóztatást állítják oda. Készséggel elismerjük, hogy az ipar és a kereskedelem manapság különféle nagy adókkal vannak megterhelve. Ezt a tételt azonban éppoly mértékben és jogossággal közgazdaságunk bármely ágára, közéletünk minden foglalkozására egyaránt alkalmazhatjuk. A nagy adók súlyos terhe alatt roskad ebben az országban minden és mindenki. Ezt indokolttá teszik a világháború végtelen nagy veszteségei úgy gazdasági, mint erkölcsi erőkben, de indokolják a nagy adóterheket azok a súlyos kötelezettségek is, amelyeket Trianonban magunkra kellett vállalnunk. El kell viselnie mindenkinek ezeket a nagy adóterheket már azért is, mert csonkaságunkban ezekből a közpénzekből nemzetünk javára befektetéseket eszközlünk a jövendőt szem előtt tartó, céltudatos erősítéseket teszünk, hogy majdan csonkaságunkból ismét Nagymagyarországot teremthessünk. Minden anyagi és erkölcsi erőnk kimerítése, összefogása képes csak erre a nagy nemzeti feladatra ! A nagy adók mellett az ipari és kereskedelmi csendéletnek, az általános pangásnak okát sokkal mélyebb, komolyabb körülményekben vélem megtalálhatni. És itt vonatkozásba hozom e pangást kereskedelmi mérlegünk passzivitásával; évről-évre sokmilliós deficittel záródik e mérleg. Rettentően elszomorítók azok a számadatok, amelyek a külföldről hozzánk beözönlő ipari és kereskedelmi árucikkek menynyiségét tüntetik fel. Szomorú pénztelenségünkben rémisztők, elijesztően nagyok azok a pénzösszegek, amelyek ezekért az árucikkekért szegény országunkból a külföldre kivándorolnak. Ezek a kifelé szökő összegek ránk nézve, közgazdasági életünk számára, örökre elvesztek, a közgazdasági élet együttes vérkeringéséből egyszers mindenkorra kimaradnak. Minden egyes ilyen fillér nap-nap után szegényebbeké tesz minket, koldusabbá az országot. Én a közgazdasági élet egészséges vérkeringését, életerős érlüktetését csak akként tudom elképzelni, csak akként tartom lehetségesnek, ha az ipar és a kereskedelem mindent elkövet, hogy ezek a külföldre kivándorló hatalmas pénzösszegek a lehető legminimumra csökkentessenek. Mentsük meg, tartsuk vissza országunkban közgazdasági életünk számára ezeket az összegeket, ne vonjuk el az éltető vérkeringésből, hisz minden ilyen fillér csökkenti közönségünk vásárlóképességét, fokozza az általános pénztelenséget. A magyar ipar és kereskedelem fellendítése érdekében magyar Hetet rendeztünk. Fényesen sikerült és felkeltette honi iparunk és kereskedelmünk iránt a külföld érdeklődését. E hét tanulságait ne hagyjuk eredmény nélkül elröppenni s különösen nemes célját, amelyért rendeztetett, ne tévesszük sohasem szem elől. Magyar árut kínáltunk e Héten minden vevőnek, ezt tegyük a jövőben mindenkor! Közös elhatározással, egy akarattal küszöböljék ki üzletükből az iparosok és kereskedők azokat a külföldi árucikkeket, amelyek itthon is beszerezhetők. Nem szemrehányásként, de az igazság kedvéért említenem kell kereskedőink nagy hányadának ama helytelen szokását, hogy az üzletükben megjelenő vevőközönségnek elsősorban és nagy előszeretettel a külföldi árucikkeket kínálják. Megengedem, hogy ezt a szokást a vevőközönségnek a külföldi árukhoz való tüntető, szerelmes ragaszkodása némileg menti. Ám hiszem és vallom, hogy leginkább az iparra és a kereskedelemre hárul az a nemzeti feladat, leginkább az ő érdekükben fekszik, hogy a vevőközönséggel megkedveltessék a magyar árucikkeket. Bízvást állíthatom, hogy amely iparos és kereskedő üzletében fölöslegesen mert itthon is beszerezhetné , tart és árusít külföldi cikkeket, nagyban hozzájárul az ipari és kereskedelmi általános pangáshoz. Fellendülést az iparban és a kereskedelemben csak úgy várhatunk, ha a fölösleges és szükségtelen külföldi árucikkek kiszorításával a kivándorló hatalmas pénzösszegeket közgazdasági életünk számára megmentjük. Kereskedelmi mérlegünk passzivitását is csak ily módon tudjuk csökkenteni. carirra crifirenceaca A kisiparosok nagygyűlése. Az ország kisiparossága vasárnap tartotta meg nagygyűlését a régi képviselőházban. A kisiparos régi, türelmes és józan osztálya a társadalomnak, de a nagygyűlésen elhangzott szavak arról tesznek tanúságot, hogy kezdi türelmét veszteni és nagyon el van keseredve. A kereskedelmi minisztert Messik Vilmos miniszteri tanácsos képviselte a nagygyűlésen, hol Papp József iparos elnökölt. Különösen sok volt a panasz a Társadalombiztosító intézet ellen, mely nem kezeli elég szociális érzékkel a kisiparosságot. A 24 százalékos késedelmi pótlékot tűrhetetlennek mondta a nagygyűlés több szónoka, mert azért büntetést fizetni, hogy nincs pénze a kellő időre a kisembernek, lehetetlen felfogás. Hangok voltak, mégpedig igen erélyes hangok a Kézműves Kamara minél előbbi felállítása érdekében, valamint azért is, hogy a kisiparosságnak a vármegyékben is meglegyen a kellő képviselete. A gyűlés legfontosabb szónokai Frühwirth Mátyás orsz. képviselő, dr. Dobsa László az IPOSz igazgatója, dr. Lippay István tb. igazgató voltak. A nagygyűlésen 297 ipartestület volt képviselve. A kisiparosság az államfentartó elemek egy tekintélyes, mégpedig öntudatos és hazájához mindenkor a végsőkig ragaszkodó része. Az egész nemzet, kötelessége meghallgatni a kisiparosok kiáltó szavát, mert az ő jólétük és boldogulásuk a nemzet fellendülését is jelenti. ORSZÁGOS HÍREK Jugoszláviában erősödött a kommunista mozgalom. — Sándor szerb királyt meghívták a cseh hadgyakorlatokra. — Két angol tengeralattjáró gyakorlatozás közben elsüllyedt. — A magyar küldöttséget kitüntető melegséggel fogadták a lutheránus világkonvent koppenhágai gyűlésén. — A gróf Zeppelin augusztusban indul a föld körülröpülésére. — Az ideiglenes házadó mentességet szeptember végéig lehet kérni. — A belügyminiszter több évi küzdelem után kiirtotta a budapesti kártyabarlangokat. — Pangelosz volt görög diktátort óvadék ellenében szabadlábra helyezték. — Két hétre lezárják a Lánchidat. — A jugoszláv határszélen újabb súlyos incidens történt. — A bizonyítvány hamisítással vádolt Röser Alfrédot szabadlábra helyezte a vizsgálóbíró. — Kassa közelében megint letartóztattak egy magyar leventét.