Kecskemét és Vidéke, 1938. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1938-01-02 / 1. szám

XIX. ik évfolyam 1. száma Arm & fillér Kecskemét, ’ 93. január 2. mgaarna mm jmi r wiiim Politika, társadalm és sport lap. r­/fr Megjelenik hétfőn reggel Szent István írta : Kovács Sándor, pápai prelétus, apétplébános "Mám, letéttés. Ae új esztendővel ránk köszöntött 1938. év szokatlan ünnepségek között foglalta el helyét a magyar élet keretében. Az egész­­csonka hazában minden katolikus templom szószékéről felolvasták a magyar püspöki karnak közös pásztorlevelét, amely ünnepé­lyesen nyitja meg szent István halálának 900 éves jubileumi esztendejét. Az elmúlt évtize­dekben annyi szenvedésen, megaláztatáson keresztül szenvedett, megalázott magyar élet­nek vigasztaló csillagképpen tűnik fel ez a jubileumi esztendő. Küzdelmeinkben, re­ménységeinkben, fenyegető veszedelmeinkben új erőforrásképpen indul el 1938. Az egész nemzet ünnepélyes fölkészült­­séggel várja a nagy napokat, amikor ma­gyar lelkének rendíthetetlen hitével, jövendő­jébe vetett bizakodással és országot alkotó apostoli királya lelkének erejétől áthatva folytathatja küzdelmét életének megmenté­séért, igazságának kiharcolásáért és saját testvéreinek fölemeléséért. A jubileumnak gyönyörű ünnepségei áldásos eredmé­nyei lesznek. Még csak a kezdetén vagyunk, de máris meghozta a ke­resztény egyházak hatalmas és igen szép re­ményekkel biztató lépését, amellyel minden keresztény egyház meg fogja ünnepelni az országépítő nagy királynak kilencszázados ju­bileumát. Ha más eredmény­t nem hozna (bár szentül meg vagyok győződve, hogy igen sok jótékony hatása lesz a jubileumnak), már ez a közeledő lépés és testvéries kézfogás a ma­gyar államot szervező szent Istvánnak jubi­leumán, a magyar testvériségnek és összetar­tásnak olyan eredményes megtestesülése, amelyre régóta várunk s amelyet hálásan kö­szönhetünk meg a nagy királynak. A jubi­leumi ünnepségeknek lesznek egyházi részei és lesz állami ünnepség. Az úgynevezett utódállamoknak kormányai nemzeti ünne­pekre nem hajlandók a »kisebbségi magyar­ságot« átengedni. De szent István jubileumá­nak eszményi magassága előtt annyi becsü­léssel mégis vannak, hogy az egyházi ünnep­ségekre átengedik a mi magyar testvéreinket. Ha az eredeti tervezeten valami nagyobb vál­tozás nem történik, akkor június hónap fo­lyamán a Szent Jobb elindul az országban és ezen nagy körmenetében — az eddigi ter­vek szerint — június 24-én délután 5 óra­kor érkezik Kecskemétre és két órát tölt a városban. Olyan fenséges ünnep sugárzását veti előre ez az ígéret, amelyre a milleneumi ünnepségeken kívül nem igen emlékeznek az éltesebb magyarok. Ezek a keretek, lehetőségek, olyan táv­latok, amelyek ritkán adódnak a mi magyar életünkben. Ezek azonban nem maguktól dol­goznak a mi munkánk kikapcsolásával, tevé­kenységünk parlagon hagy­ásával, buzgó tö­rekvéseink elhanyagolásával. Ezek páratlan lehetőségek, amelyek a magyar élet évezre­des talajából buzog föl olyan bőséggel, ami­lyenre példa nem igen volt. Mi rajtunk áll azonban, hogy ezeket a lehetőségeket fölhasz­náljuk. Nem a csodaváró sopánkodásával, ha­nem a komolyan dolgozó emberek türelmet­len buzgóságával kell fölhasználni mindazt a nagy lehetőséget, amelyet szent István ju­bileuma nyújt. A háború utáni magyar életnek minde­nek előtt saját sorsába és jövendőjébe ve­tett töretlen hitre van szüksége. Nagyobbra és erősebbre mint az eddigi, önzetlenebbre és odaadóbbra, minden magyar réteget tel­jesen átfogóra! Szent István kora a legna­gyobb életátalakulásoknak ideje volt. A po­gány portyázó életből keresztény dolgozó életté, törvényhozás­­val kormányzott nem­zeti életté átformálódni. Ez nem kis dolog, különösen nem kis dolog, amikor lobogó in­dulaté, szabadságot a legszélsőségesebb érte­lemben követelő és abban korlátot nem is­merő magyar temperamentumnak leszelídí­­tését fajtája elleni bűnnek minősítette az országépítővel szembehelyezkedő magyar. A lényegtelen külsőségek nélkül a lényegesben igen találkozik a mi korunk szent István kormányzásának átalakító és reformáló ide­jével. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint a diktatúrák után törekvő irányzatok moz­golódása, amely máskép nem tud elképzel­ni egészséges szociális átalakulást. Sőt, el­gondolásának támogatására hajlandó szent Istvánra is hivatkozni, akiben bizonyos dik­­tátori vonásokat vél felfedezni. Csak azt el­felejtik, hogy a rend fönntartása a törvény szigorúságának igénybevételével még nem diktatúra. És szent István csak a törvény erejével fegyelmezte meg a nép élete ellen törő kisebb csoportok lázadását, amely vég­veszedelembe dönthette volna a fiatal nem­zetet. Bármennyire is magasztalhatják a dik­tatúrának eredményeit, az mindig magában hordja azt a veszedelmet, hogy személyhez van kötve és a diktátor halálával összeomlás következik. Szent István jubileumi esztendő alkalmat m­újt minden komoly tényezőnek komoly megfontolásokra és még komolyabb cselekvésekre, amelyeket diktatúra nélkül sa­ját jószám­unkból, saját fajtánk és önéletünk szeretetéből közös egy akarattal meg kell tenni. Szenet István országszervezésének és reform­­ainak szellemét és alapelveit átvinni az újj magyar életbe ... Ez hozza meg a várva várt átalakulást és a nemzet minden rétegének boldogulását. Az országot járó szent Jobb, ez az ökölbe­szorult magy­ar akarat hozza el a szentistváni eszmék országának megvalósulását. Ez a leg­szebb jubileum. Kecskemét boldog Szilvesztert tartott Szilveszter éjszakáján nem történt semmiféle bűnügy 85 üveg pezsgőt fogyasztottak el, reggel 6 óráig mindenütt zsúfolt tánctermek Myrna Loy barackpálinkát kívánt Kecskemét polgársága önfeledten szóra­kozott 1937. év utolsó napján. A MIVE szil­veszterestjén, a Polgári Daloskor táncmulat­ságán meglepően nagyszámú közönség szóra­kozott, zsúfolásig megteltek az összes szóra­kozó helyiségek, melyekben kisfröccsöktől kezdve pezsgőfröccsig fogyott az ital, szólt a zene, harsánkodott a nóta. É­vek óta nem volt ilyen hangulatos, meleg Sziveszter-est Kecske­méten. Ahány rendezőséget, vendéglő és szóra­kozóhely tulajdonost megkérdeztünk, mind megelégedetten nyilatkozott Szilveszterről. Meg­árapitottuk, boffy a nyilvános szórakozó­helyiségekben Összesen 85 üveg pezsgőt fo­gyasztottak el. Szokatlan esetről számolunk be : eddigi jelenségektől eltérőleg az idén Sziveszter éj­szakáján nem jelentettek semmiféle bűnesetet a rendőrség ügyeletén, a kórházban pedig semmiféle sérültet nem szállítottak be. A rádió az Újév első perceiben Holly­woodból a filmcsillagok újévi kívánságait köz­vetítette a magyarok részére. Myrna Loy, Amerika legnépszerűbb filmcsillaga kecskeméti barackpálinkát kért ajánlotta, hogy ennek kortyolgatása közben kívánjanak az amerikaiak boldog újévet. Boldog Új Évet kíván nagyrabecsül­t vevőinek és ismerőseinek a HÉJJAS HARISNYAHÁZ­At

Next