Kecskemét, 1886. július-december (15. [14.] évfolyam, 27-52. szám)
1886-07-04 / 27. szám
XV. évfolyam. 27. szám. Kecskemét, 1886. julius 4. Előfizetési dij: halasi-nagy-utcza 29. szám.KECSKEMÉT A KECSKEMÉTI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRT POLITIKAI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI KÖZLÖNYE, S A MINDSZENT-SZEGVÁR-VIDÉKI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRT ÉRTESÍTŐJE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP, helyben házhoz hordva, vidékre postán küldve. Egész évre - 5 frt 0 kr. Félévre - - 3 frt 10kr. Negyedévre - 1 frt 3 5 kr. Egy szára ára 10 kr. Előfizethetni a lapra a kiadóhivatalban, valamint a helybeli könyvkereskedésekben. Egyes példányok ugyanitt kaphatók. Kéziratok vissza nem adatnak. Szerkesztői iroda: VIII. tized. Hirdetmények és „Nyílttéri“ közlemények jutányosan számíttatnak. Hivatalos: u. m. városi és bírósági 3 írt, egyházi, egyleti, társulati stb. hirdetmények minden egyes beigtatása 2 frt. Bélyegdíj minden beigtatás után 30 kr. Előfizetési és hirdetési díjak fizetendők a kiadóhivatalnál Kecskeméten. Kiadóhivatal: VIII. tized, halasi-nagy-utcza 29. szám. A jó év?! Nem fogunk az idén éhen halni, ez egész vigasztalásunk az idei termés tekintetében. Terem elegendő, szólnak a hivatalos jelentések nemcsak Magyarország vidékeiről, hanem az egész föld kerekségéről. Amerikában a termés bőséges, Indiában is annak kell lenni, mert óriási szállítások vannak útban Európa felé. Európa államaiból általában kedvező hírek érkeznek, csak Francziaországban szenvedtek agazdák nagy károkat. Hazánkban — ha ugyan a hivatalos jelentéseknek hitelt lehet adni — ez idén közép termés lesz. A búza „kielégítő“ termést igér. — A rozs szépen megérett, a repcze termés eredménye „elég kedvező“, az árpa közép termést igér, a zab „elég jól“ fejlődik, a kapás növények „szépek“, krumpli lesz bőven, a szénában az eső sok helyi kárt tett ugyan, ellenben a mesterséges takarmány és sarjú fejlődése jó hatással van. A szőlők — kivéve a mi vidékünket — általában „igen jól“ állanak, így biztatja az országot a földművelési miniszter. Ám a magyar gazda tudja legjobban, hogy az Isten áldását megrövidítheti a politika s az emberek gonoszsága. Mit ér az, ha tele a csűr, de üres a zseb, mit ér az, ha potom áron kell eladni a termést, hogy leróhassa súlyos adóját ? Az idén ugyanaz a veszély fenyeget, amely miatt a múlt évben milliókat vettettek a magyar gazdák. A gabonaüzlet pangása két okra vezethető vissza. A tőzsdék gonosz spekulációira és a vámháborúkra. A tőzsdék jobbnak hirdetik a termést, mint amilyen, és csupa hunczutságból, hogy a gabona árát mesterségesen lenyomják. A gazdák haszna a tőzsdék szabadalmazott szédelgése révén úszik el. Fájdalom, nálunk nagy a gyámoltalanság a tőzsdék üzelmeivel szemben. Pedig még a kisebb gazdák is kifoghatnának rajtuk, ha szövetkeznének, és közvetlenül nagyobb mennyiségű gabonát szállítanának. A vámháborúk ellen már nehezebb a védekezés. A gazdasági válság és a roszpolitika eredményei ezek. Nincs benne túlzás, ha azt mondjuk, hogy a vámháborúk miatt a magyar gazda szenved legtöbbet. Hiszen a német és franczia gabonavámok emelése a magyar beviteli ellen irányul. És a kormány nem tudott semmit eléri a magyar gazda érdekében. A közös vámtarifa elbukott, ami szerintünk örvendetes dolog, mert a mostani vámtarifa jobb a magyar gazdáknak, mint az új. A kormány azonban azt hirdeti, hogy az új vámtarifa határozottan a magyar gazdák érdekében van. Pedig az legnagyobb részben az osztrák ipar érdekeinek kedvez, és az osztrákok azt mégis megbuktatták, mert még jobban meg akarják sarcolni Magyarországot. És szándékukra is fognak menni, mert a magyar kormány gyámoltalansága és a kormánypárt lelkiismeretlen szolgasága a világraszóló. Üzletpangás, tőzsdei fogások, vámháborúk, nemzeti érdekellenes kormányzás és a könyörtelen adóbehajtások könnyen meghiúsíthatják a magyar gazda reményeit ez idén is, amint tavaly meghiúsították. TRECZA: EMBERI ERŐ. Ha azon őseinkre gondolunk, akik a történet előtti időkben éltek, bizonyos részvét fog el irántuk, hogy az élet küzdelmeire oly rosszul voltak felszerelve. Minden állat hatalmasabb fegyverrel bírt, mint ők; legalább így képzeljük mi azt! Annyi tény, hogy a most élő ember nagyon megszorulna, ha önerejére utalva kellene fegyvertelenül egy oroszlánnal szembe szállania. De ebből még nem következik, hogy az ősember is hasonló helyzetben volt. Ami az ő erejét illeti, ennek nagyságára némileg következtethetünk, ha az emberhez legközelebb álló állatok, az orangutang s a gorilla erejét figyeljük meg. Az orangutang a legnagyobb könynyedséggel töri el a vadászpuska vezélcsövét, néha két-három csavarással dugóhúzóalakot ad neki. A gorilla pedig legyőzi az elefántot és tigrist, az elsőnek kitépi ormányát, az utóbbinak föltépi hasát s összemarczangolja beleit. Nem kell épen a Darwin-féle elméletnek, mely az embert a majomtól származtatja, hódolnunk, hogy az ősemberről ebben hasonló előnyilvánulást föltételezünk. Mert a mostani korban is akadnak emberek, akik rendkívül erősek. Egy franczia orvos, Guyot-Daubes könyvet írt „Les hommes phénoménes“ czímmel, melyből a következő érdekes adatokat vesszük át: Freytag Gusztáv, a híres német regényíró, „Az ősök“ czímű regényben érdekesen leírja, hogyan ugrott Ingó nyolcz egymás mellé állított lovon át, a legtöbb olvasó ezt túlzásnak tartja, pedig korántsem az. A görög írók bizonyos Phallust említenek, aki az olympusi játékok alkalmával 56 olympi láb, vagy 17 háromnegyed méter távolnyira ugrott. Ilyen ugrásról napjainkban még a leghíresebb athléták sem mernek álmodni. De ezért Amoros ezredes „A test nevelése“ czímű könyvében egy angolt említ, aki harmincz láb széles árkon ugrott át s a párisi „Circus Fernando“-ban minden este lehet clownokat látni, akik tizenkét egymás mellé állított széken, amelyeknek utolsóján valaki ül, átugornak s megfordulnak a levegőben. Strutt „Az angol nép játékai és mulatságai“ czimű könyvében említ egy férfit, aki kilencz lovon ugrott át s minden nekifutás nélkül egy magas szekéren szökött keresztül. A párisi Hippodromban a múlt évben egy gimnasztikusz 12 lovon ugrott át; Ironside ezredes pedig Indiában egy görög embert ismert, aki egy elefánton és hat tevén, melyek egymás mellé voltak állítva átugrott. Az emberi erő egyéb nyilvánulásai közé tartozik Kristóf bajor herczeg esete, aki 300 font súlyú követ vállain átemelt s visszafelé ötven lépésnyi távolra dobott. Barsaba, franczia őrnagy a múlt század végén ujjával a legerősebb ló csontját törte össze. Egyszer egy kovácsmühelybe lépett, patkót rendelt s mialatt a kovács hátat fordított neki, az üllőt köpenye alá rejtette s elvitte. Payne aki egy kornwalli földbirtokos szolgálatában állott, lovát annyira megrakta fával, hogy ez nem akart elindulni, mire az óriás (Paynol láb és négy hüvelyk magas volt) haragjában felkapta a lovat hátára s úgy vitte haza. E század elején bizonyos Eckenburg produkálta magát Londonban. Egy fölszerelt ágyút vállain vitt odább; ha a földre feküdt, négy erős ló övéhez erősített köteleknél fogva nem volt őt képes kimozdítani. Egy igen vastag vasrudat karikává görbített össze, hogy aztán ismét kiegyenesítse. Túl tett rajta egy Tapsani nevű angol, aki tizenöt mázsa súlyú hordót emelt fel s egy gyerek asztalt, melynek deszkája hat lábnyi átmérővel birt, fogaival hordott körül. Ez a Herkules egy egyenes vasrudat tett a nyakára s úgy meggörbítette, hogy nyakövnek is beillett. Mindegyik kezében nyolczszáz font súlyú vasat czipelt s két hüvelyknyi átmérőjű kötelet egyetlen rántással tépett szét. Francziaországban néhány év előtt a Provenceban bizonyos Caprade nevű favágó élt, aki a legvadabb bikát szarvainál fogva földhöz csapta. Megtette azt is, hogy egy szénával rakott szekér alá bújva, a szekeret terhestől felemelte. De az ilyen hatalmas erő nem csupán a férfiaknál található. Gauthier kiasszony, XV. Lajos idejében a „Theatre Frangaise“ tagja, ujjai közt aranyakat tört ketté, egy erős ezüst tányért úgy összeszoritott, hogy kehelyalakuvá vált s nem volt az a férfi, aki keze szorítását ki tudta volna tartani. Csupán Szász Móricz herczeg versenyezett vele. Utóbbiról maradt fenn az adoma, hogy egyszer egy kovácsműhelybe lépett és patkót kért I lova számára. A kovács egész tuczatot rakott I eléje alegerősebbek közül, de a herczeg e szavakkal : „Hiszen ezek mit sem érnek!“ sorban ketté törte azokat. A kovács mit sem szólt oda állt a tűzhelyhez s olyan patkót kovácsolt, hogy a herczeg sem birt vele. Midőn fizetésre került a sor, a herczeg egy ezüst tallért dobott az asztalra, de a kovács e szavakkal: „Ez a tallér semmit sem ér!“ ketté harapta azt, így cselekedett vagy tízszer, mig a herczeg egy Lajos aranyat adott neki, e szavakkal: „Barátom, ha mi ketten munkához látnánk, nem volna elég vas és arany a világon!“ Miss Kera, egy fiatal mulattnő, aki Európa valamennyi nagyobb czirkuszában mutatta magát, egy trapézről lelógva minden kezében egy férfit tart, akik ismét kétszáz fontnyi súlylyal voltak terhelve. Egy német születésű tüzér, bizonyos Bucholtz, fogaival kilenczven kiló súlyú ágyút emel fel, erősen tartja, megtölti s ebben a helyzetben süti el. Epernayban 1879-ben az a szerencsétlenség érte, hogy az ágyú csöve, mikor ilyen helyzetben elsütötte az ágyút, elpattant s a vasdarabok ötven méternyi távolra repültek. De vele nem történt egyéb baj, minthogy a puskapor kissé bekormozta arczát. Még számtalan ilyen példát lehetne felhozni annak bebizonyítására, hogy az emberi erő nem fajult el a századok folyamában. De a fölhozottakból is kitűnik, hogy a Toldyakról és Herkulesekről szóló mondák bírnak némi reális alappal. Erős emberek éltek minden időben s élnek ma is, bármint panaszkodjanak is egyes moralisták a fajok degenerácziójáról. POLITIKAI SZEMLE. Országgyűlés. A képviselőház és a főrendiház június 26-án tartották üléseiket a második ülésszakban. Mindkét házban egyetlen tárgy a királyi kézirat elolvasása volt, mely által ez ülésszak berekesztetett és egyszersmind a harmadik ülésszak megnyitására szeptember 18-ik napja kitüzetett. Tisza Kálmán Bécsben. Tisza K. miniszterelnök miután június 28-án és 29-én Komáromban a dunántúli ref. egyházkerület gyűlésén részt vett s ott magának politikai tüntetést rendeztetett és hivatalosan ünnepeltette magát, — Bécsbe utazott tisztelegni és az osztrák kormánynyal a vámtarifa felett a tárgyalásokat megkezdeni, vagy tán jobban mondva a legfelsőbb akaratot tőlük alkalmazkodás végett megtudni. Tisza Kálmán késznek nyilatkozott az osztrák képviselőház változtatásai fölött tárgyalásokba bocsátkozni! Tiszának ez a nagy készsége vérmes reményeket kelt Bécsben, de annál több aggodalmat itthon. A bécsi jelentéssel szemben magyar részről félhivatalosan a következőket jelentik: Az osztrák kormány részéről eddig a vámtarifa törvényjavaslat néhány tételének változtatása tárgyában semmiféle átirat sem érkezett, minek következtében a két kormány közt már a nyár folyamában megindulhatnak ugyan, de végleges megállapodások illetve minisztertanácsi határozatok szeptember hó előtt nem várhatók. Bajorország: Luitpold herczeg a bajor régens, ki az örült Ottó király helyett fog kormányozni Bajorországban, letette az Ünnepélyes esküt Münchenben és ezzel alkotmányszerűen fölavatták hivatására. Politikai rövid hírek. Angliában a képviselőválasztások július 2-án kezdődtek és július 14-én érnek végett. Egy tekintélyes orosz lap azt írja, hogy közel van az időpont, midőn Oroszországnak akczióba kell lépnie, hogy befolyását a Balkánon visszaszerezze. — A szerb nemzetgyűlés június 30-ára (a naptár) Nisbe egybehivatott. — A portugál király lemondásáról terjesztett híreket alaptalanoknak jelentik Lissabonból. — Vilmos német császár tervbe vette Metz meglátogatását. VIDÉK, Mindszent-Szegvár vidéke. Min'dszent, 188G. junius 29. Épül a tömörkényi templom, — erre mutat azon intézkedés, hogy egyesek tégla ajánlataik megadására felszóllittattak. Két évvel kezdett ezen kérdés fontossá válni, mikor arról volt szó, ki legyen Szegvár választókerületnek országgyűlési képviselője. Akkor a mindszenti képviselőtestület által kiküldött bizottság lázas sietséggel hozzáfogott e kérdés tárgyalásához, sőt a részletekbe is annyira belement, hogy akik a látszat után ítéltek, már szentül meg voltak győződve, hogy a tömörkényi templom mihamar fel fog épülni. És ime két év elmúlt a nélkül, hogy e téren valami történt volna! Pedig két év előtt annyira halaszthatlan és elkerülhetlennek látszott az építkezés már csak azért is, mert a tömörkényieknek a közel fekvő csanyi templomban, gyónás, keresztelés, esketés stb. hasonló egyházi szolgálatok megtagadtattak, és a templom építésről mégis két évig hallgatott minden, és két év után elővétetik újra ! Miért? Nagyon egyszerű a válasz. Jön a képviselő választás. Azon 15.000 köpönyeg-tégla, mit képviselőnk e czélra ajándékozni szives volt, — adományáért az Isten sokáig éltesse — már annyira tönkre ment, hogy abból szép keveset lehetne fölhasználni; oda kell hát fordulni a templomépítő bizottságnak, hol azt megkaphatja, amire a templomépítéshez szüksége van. És ez helyes. De emlékezetbe hozzuk, hogy voltak annak idején lelkes polgárok, kik komolyan kijelentették, hogy a tömörkényi templomépítéshez 10,000, 15,000, 20,000 jó téglával hozzájárulnak, ha a megválasztott képviselő nem nagy dicsőséggel szerzett mandátumát leteszi. E polgárok ma is megvannak, s szavuknak ma is urai, pedig nem birnak milliókkal, és amint az eddigi tapasztalat megmutatta, Tömörkényen csakis úgy lesz templom, ha azt a hazafias polgárság filléreiből függetlenül — és nem nagy úri kegy czimén és szolgai meghunyászkodással törekednek felépíteni. E templomépítésben csak az a különös, hogy csak a képviselőválasztáskor vétetik elő; közel áll hozzá az a gyanú, hogy az egész templomépítés kérdése nem egyéb kortesfogásnál, miért is jó lesz, ha a tömörkényi polgárság temploma felépítéséhez egyenesen polgártársaihoz fordul és így bizonyos, hogy temploma is lesz, és 48-as elvét sem kell megtagadni.* A 48-as kör könyvtára, mely ez idő szerint történelmi és közhasznú munkákból és a magyar irodalom remekeiből összeállítva, mintegy 80 könyvből áll, a kiküldött bizottság által június 27-én adatott át kezelés végett Seres György könyvtárnoknak. A könyvtár minden héten vasárnap és szerdán délelőtt 10 — 11 óráig áll a tagok rendelkezésére. Czegléd. -(Vásártér kérdése. A megye alispánja — értesít a „Cz.“ — egynéhány nap előtt érkezett leiratában végzésileg hívta fel a város polgármesterét, hogy a mostani alkalmatlan vásártér helyett, az állategészségügyi szabályoknak megfelelő alkalmas vásártér kijelöléséről gondoskodjék. — Hisszük, hogy e felhívás folytán a vásártér kérdése, melylyel különben a polgármester már előbb is foglalkozott, — rövid idő alatt az egész városi közönség óhajának is megfelelően fog megoldatni s elintéztetni.(Betörések. A múlt hosszú tél az ő nyomorúságaival nem csábított és nem kényszerített senkit Czegléden arra, hogy más vagyonához nyúl, jön szükségének fedezése végett, míg most nyáron, mikor minden munkaképes és dolgozni akaró ember előtt nyitva áll a becsületes keresetforrás, egy napon Czeglédről két betöréses tolvajlás esetéről értesülünk. Az egyik Szűcs Józsefné Balog Mária II a kerület Rózsa utczai házánál követtetett el pénteken fényes nappal, addig, mig a ház tulajdonosa férjével a szőlőben járt. — A tolvaj a keritésen ment az udvarra s onnan a konyhaajtó lefeszitése után — mivel a magával vitt kulcscsal az ajtót felnyitni nem tudta — a szobába hatolt. — Ott felhányva mindent az Öreg házaspárnak mintegy 27 frt készpénzét kutatta fel s vitte el két kulcscsal együtt, a miket valószínűleg más vállalatnál szándékozik használni; a magával hozott kulcsot azonban ott felejtő, mely bűnjel hihetőleg rövid időn a tettes nyomába vezeti a rendőrséget. A következő éjjel pedig Farkas Mihálynak 9. kerületi házánál törtek be a kamrába, honnan két zsák búzát több darab disznóhúst s más élelmiszereket loptak el. Nagy-Körös. -|- A városi képviselők választása Nagy-Kőrösön múlt vasárnap estetett meg. A megválasztott 50 új városi képviselőnek csak a „mandátuma“ új, mert közülök legtöbben már előzőleg is tagjai voltak a képviselőtestületnek. A választás a legszebb rendben s csaknem minden jelöltre nézve egyhangúlag történt.(Gyilkosság: Június 26-án reggel Búz Sándor nevű nagykőrösi polgárt vérében ázva holtan találták meg hidasi tanyáján. A gyilkosságról még részletek nem érkeztek. A vizsgálat folyik.( A tisztújítás Nagy-Körös városánál julius 25-én fog megtartatni. Izsák, Izsák, 1886. julius 1. Radics István silkösdi lakos avatni indult Túladunára. Junius 26-án este több czimborájával Izsákra érkezett, s itt a nagyvendéglő udvarába kocsival beállítottak. — A többi czimbora rövid pihenés után tova hajtatott, csak Radics I. maradt ott egy keczeli emberrel, kinek kocsiján utazott. — A jó barátok elkezdtek a vendéglőben borozgatni, majd jó kedvre derülvén a trombitás bandával muzsikáltatni. Mig ők odabenn mulattak s tökéletesen lerészegedtek, addig az udvaron kocsijukhoz kötött lovaik megun-