Kecskemét, 1895. július-december (24. [23.] évfolyam, 27-52. szám)

1895-07-07 / 27. szám

XXIV. évfolyam. 27. szám. Kecskemét, 1895. július. 7. Előfizet­éti dij : helyben házhoz hordva, vidékre postán küldve. Egész évre - - - - 5 frt­­ kr. Félévre - - - - - 2 frt 50 kr. Negyedévre - - - - 1 frt 25 kr. Egy szám ára 10 kr. Előfizethetni a lapra a kiadóhivatal­ban, valamint a helybeli könyvke­reskedésekben Egyes példányok kaphatók: a kiadó­­hivatalban, Fekete Mihály, Metzger B. és Harkay József kereskedésében. Kéziratok vissza nem adatnak. Szerkesztői iroda, II. tized, Plebánia­ utcza 8. szám. POLITIKAI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Hirdetmények és „Nyílttéri“ közlemények jutányo­san számíttatnak. Hivatalos: u. m. városi és bíró­sági 3 frt. — egyházi, egyleti, társu­lati stb. hirdetmények minden egyes" beiktatása 2 frt. Bélyegdij minden beiktatás után 30 kr. Előfizetési és hirdetési dijak fizeten­dők a kiadóhivatalnál Kecskeméten-Kiadóhivatal, II. tized, Plebánia­ utcza 8. szám. A városi műkert. Úgy vélem, hogy alkalmas időpont most a városi műkert ügyéről beszélni. Mindenek­előtt azért, mert a volt műkertész özvegyével egy évre kötött megegyezés csakhamar lejár s megnyílik az alkalom, hogy új szerződés kö­tése alkalmával kielégítést nyerjenek azon igények, a­melyeket a városi műkert kerté­szeti részét illetőleg táplálunk. Alkalmas ez ügygyel foglalkozni most azért is, mert nincs más fontosabb kérdés vá­rosunkban napirenden, a­mely erről elvonná a figyelmet. Végül legalkalmasabb ez ügy­gyel most foglalkozni azon okból, mert most érezzük leginkább városi műkertünk előnyeit, de egyszersmind hátrányait is. Mindezen szempontok talán azt eredményezik, hogy az ugorkaidány daczára is megszívlelésre talál­nak soraim legkivált a vezető és irányadó kö­rökben. Nem akarok a dolognak nagy feneket keríteni azzal, hogy elmondjam, mi végre al­kotta városunk e műkertet s mi módon fe­lelt, vagy nem felelt meg eddig hivatásának. Egyenesen a dolog közepére hatolok, s kije­lentem, hogy nézetem szerint a városi mű­kertnek nem lehet más czélja, mint­hogy városunk közönségének szó­rakozási, üdülő és mulató helyévé legyen. Fel kell adnunk azon jellegét, hogy egyszersmind gyümölcsfa és díszfa cse­metéket, is szolgáltasson. Ez a feladat, ha el­lentétben nem is áll a föntebb említett czél­­lal, de annak elérését legalább is megnehe­zíti. De egyébként is talált alkalmat és mó­dot városunk elöljárósága, hogy gyümölcs-, haszon- és díszfák csemetéit oly mértékben állítsa elő, a­minőre a műkert nem volna ké­pes abban az esetben sem, ha kizárólag ez a hivatás betöltése rendeltetnék egyedüli fela­datául.­­ Megelégedéssel említhetem, hogy azok, a­kik a műkert vezetésére vannak hivatva, ezen iránynak hívei. Ha az átalakulás nem történik oly gyorsan, mint az nemcsak szük­séges, de lehető is volna, annak oka abban rejlik a műkertészi állás ideiglenes betöltésén kívül, hogy az elöljáróság ezen átalakításra a közgyűlés által világos határozattal nincs fölhatalmazva. Nem mondom, hogy annak idején alkal­masabb helyen nem lehetett volna megalkotni a közönség szórakozására, üdülésére és mula­­tására szolgáló városi műkertet. Nem taga­dom, sőt én is állítom, hogy városunk közelé­ben egyebütt is kell gondoskodni hasonló he­lyekről. A széktói fürdő mellett már meg is történt a kezdeményezés. Ámde tekintettel arra, hogy a fát, pedig ez egy ilyen kert alapja, máról­ holnapra, egyik évről a másikra nem lehet terebélyessé tenni s tekintettel a városi műkertbe befek­tetett épületekre , egyelőre hosszú időre en­nek kell és lehet lenni városunk közönsége üdülő, szórakozó és mulató helyének. El kell ismernünk, hogy e czél elérésére sok történt. Első volt a kényelmes kertészlak fölépítése. A második a pompás tánc­terem emelése, amelyet méltán irigyelnek tőlünk or­szágszerte. Igen nagy jelentőségű a műkert­nek ez év folyamán huzalkerítéssel való ellá­tása is." Ide mindezeket elismerve, rögtön hozzá kel tennem, hogy nagyon sok még a teendő arra nézve, ho­gy a városi műkert va­lójában városunk egész közönségének üdülő szóra'k'szó és mulató helyéül szolgáljon. Nem lehet c­élom, hogy ez alkalommal, e helyen s egy czikk szűk keretében egész programorót adjak a hiányok pótlására nézve. De talán senki sem veszi tőlem rossz néven, ha elmondom e tárgyról való nézeteimet, habár nem rendszeres földolgozásban, hanem inkább ötletszerűig. Hogy a műkert kellő látogatottságnak nem örvend, annak legfőbb oka az, hogy hosszú és kellemetlen a hozzáférés. Hiszem, hogy rövid idő alatt városunkban is megrövidítik majd a közönségre nézve a távolságot ló vasút, vagy villamos vasút, avagy legalább omni­busz által. De addig is, m­íg ezek valame­lyike létrejön s akkor is, ha már létrejött, ok­vetlenül szükség van arra, hogy a csongrádi kaputól a műkertig kövezett útünk legyen. Mert azt hiszem, úgy, mint engem, most is meggyőzhetetett a tapasztalat arról, hogy an­nak az irtózatos homokos útnak, a­mely a csongrádi kaputól a műkertig terjed, föllo­csolása a mi vízviszonyaink mellett minden jóakarat daczára merő lehetetlenség. Öröm­mel hallottam, hogy ez a kikövezés tervbe van véve s már a jövő esztendőben foganatositva is lesz. Meg fogja mindenki látni, hogy mily hálás lesz érette városunk közönsége azzal, hogy tömegesen és sűrűbben keresi föl a m­ű­­kertet és pedig nemcsak ünnepségek alkal­mával. A hozzáférhetéshez szólva, megemlítem, hogy nagyon szükséges volna a műkertet te­­lefonnal összekötni. Költségbe a felállí­tás nem igen kerülne, hiszen a szegényház­nál és kórháznál van telefon. De szüksége lenne erre a műkertésznek s méginkább a közönségnek, amely a vendéglősnél akarna rendeleteket tenni. Remélem, hogy ezen kis költségbe kerülő reformot városunk elöljáró­sága e figyelmeztetésre is eszközölni fogja. Ezeken kívül a vendéglő ügye ad sok panaszra okot. Magam is hallottam a ven­déglő ellen éveken át sok panaszt, s magam is tapasztaltam, hogy nincs a műkertben olyan vendéglő, amely az igényeknek megfe­lelne. De mielőtt a vendéglőst szidnék, jó lesz meggondolni, hogy a mai viszonyok mel­lett egyedül a vendéglős-e a hibás, vagy egyáltalában hibás-e? Az én igénytelen meggyőződésem az, hogy a mai viszonyok között bármely vendéglős­nek is teljesen lehetetlen a műkertet láto­gató közönség igényeit kielégíteni. Mert a vendéglősnek nincsenek meg a nélkülözhetle­­nül szükséges mellékhelyiségei, amelyek nél­kül merő lehetetlenség a közönséget annak kívánsága szerint kiszolgálni. A következők­ben igyekezem az általam személyesen ta­pasztalt hiányokat előadni. Hogy a vendéglős ne csak mulatságok al­kalmával, vasárnap és ünnepnapon, hanem mindenkor a közönség szolgálatára állhas­son, szükséges volna, hogy az idény alatt a műkertben lakhasson, s az üzletéhez tartozó felszerelésre alkalmas helyiségekkel bírjon. Ma a vendéglősnek kellő lakása nincs, helyi­ségei pedig, amennyiben vannak, a czélnak egyáltalában meg nem felelők. Éléstára oly kicsiny, hogy alig lehet benne a lehető legszükségesebbeket tartani. A konyha szintén oly csekély, hogy valamivel nagyobb látogatottság esetén teljesen lehe­tetlen a szűk tér miatt, a csak magánházba való takaréktűzhelyen a közönséget kielégí­teni, bármily készlet álljon is a vendéglős rendelkezésére. Udvara nincs, hogy aprójó­szágot tarthasson. Ezeket a lehető legszű­kebb ketreczbe kell szorítania. Nagy baja a vendéglősnek az is, hogy a vendéglő területe nincs elkerítve. Ez baja azon mulatságoknak , amelyek alkalmából az egész kert nincs lezárva, mert csupán a lánc­terem­ bejáratánál lehet belépődíjat szedni, s a mulatságba sok, oda nem illő publikum vegyül. És milyen publikum!? Szégyennel kell bevallani, hogy ilyen mulat­ságok alkalmával a vendéglősnek és személy­zetének úgy kell vigyázniuk a holmikra, mint a szemek fényére, mert különben elpárolog­nak abrosz, szalvéta, kés, villa, pohár, gyer­tyatartó stb. Egyik ilyen mulatságon esett meg e nyáron, hogy egy belépődíjt nem fize­tett, hívatlan vendég mandlijából 5 darab sörös poharat szedtek ki. .. Szóljak-e még a rokkant s mégsem ele­ge idő­számú székekről, avagy a rozoga asz­talokról, amelyekre rejtett étel leve kifolyik a tányérból? Bizony bajos volna elsorolni azon mizériákat, amelyekkel a műkerti ven­déglős küzd, s amelyek miatt legjobb aka­rata, daczára sem felelhet meg a közönség igényeinek. Ha városunk elöljárósága Á-t mondott, mondjon B-t is. Tegyen arról, hogy ezek a hiányok lehetőleg mielőbb pótoltassanak. Le­gy­­en a városi m­ű­kert m­i­n­d­e­n j­o­­gos igényt kielégítő olyan hely, ah­o­l városunk minden rendű, rangú tisztességes polgárai megtalál­hatják üdülésüket, szórakozásu­kat és mulatságukat. Egyáltalán nem tartom azt, hogy ezek­nek elmondásával kimerítettem volna az ezen ügy körüli véleményeket. Sőt magam is tar­togatok még egyet mást más alkalomra. De — mint bevezetéskép említettem — ezeket elmondani most alkalomszerűnek véltem, s forró kívánságom, vajha mentői többen szól­nának ez ügyhöz a helyi sajtóban ! Horváth Ádám: Utóhangok a június 9-iki ünnepségekhez. I. Kossuth Ferencznek f. évi június 9-én történt kecskeméti látogatása minden tekin­tetben nagyjelentőségű mozzanat volt váro­sunk életében. Épen ezért a jövőre nézve is becses minden okmány, amely ezen ünnep­séghez fűződik. Ezeket közölni tehát kötelességünkben áll azért is, hogy egyikhez, másikhoz annak ide­jén megjegyzéseinket fűzhessük. A városi tanács határozata. 8778/1895. sz. Szappanos István pártelnök kérvénye tárgyában. Szappanos Istvánnak, mint a kecskeméti függetlenségi párt elnökének Kossuth Ferencz országgyűlési képviselő úr tiszteletére f. hó 9-én rendezendő ünnepélyes­ségek elősegítése tárgyában beadott kérvénye folytán a városi tanács a következőket ha­tározza : 1. Miután a városi tanács ezen kérvényben az ünnepélyességekben való részvételre meghi­vatott, kimondja, miszerint tekintettel arra, hogy Kossuth Ferencz országgyűlési képviselő úrnak Kecskemétre jövetele a függetlenségi párt politikai czéljainak előmozdítása tekintetéből történik, tehát pártpolitikai természetű, az ezen alkalomból rendezendő ünnepségekben, mint hatóság, már korábban elfoglalt és több iz­­ben kimondott álláspontjánál fogva részt nem vesz s azon magát nem képviselteti; önként ér­tetik azonban, hogy ezen kijelentés által az egyes városi tisztviselők azon joga, hogy bár­mely párt­politikai mozgalomban is tetszésük szerint részt vehetnek, egyáltalában nem érin­tetik. 2. Tekintve, hogy Kossuth Ferencz meg­érkezése alkalmával a bevonulás a nagykőrösi és vásári-utczán történik, továbbá hogy a dél­utáni népünnepélyre a kivonulás a vásári-ut­czán, piacz-­és főiskola-téren és csongrádi-utczán lesz,­­ a netán keletkezhető por megakadályo­zása végett utasítja a­ tanács Mészáros Jó­zsef tanácsnokot, hogy amennyiben szükséges­nek fog a mostani esős időjárás mellett mutat­kozni, ezen utczákat locsoltassa fel. 3. Minthogy a népünnepély alkalmával a műkertben tűzijáték is terveztetik: az ezáltal netán keletkezhető tűz megakadályozása végett utasíttatik Szinnyay Imre tűzoltó-parancsnok, hogy egy tűzoltó gépet két tűzoltóval vasárnap délelőtt a műkertbe vitessen ki s a Mészáros József tanácsnoktól átveendő napszámosok se­gítségével a műkertnek terem körüli részét és a bejárat környékét szükség esetén locsoltassa meg s az esteli tűzijáték alkalmára a fecskendőt tartsa készletben. 4. Elrendeli a városi tanács, hogy a népün­nepély alkalmából a műkert lezárassák, hogy oda csak belépő jegyekkel lehessen bejutni. Ezen intézkedés foganatosításával a rendőrkapi­tányi hivatal megbizatik. 5. A kérvény egyéb részeit illetőleg felha­talmazza a tanács a gazdasági osztályt, hogy a város mozsár­ágyúit a népünnepély alkalmára a rendezőségnek adja át és hogy a rendezőség ál­tal kívánt zöldgalynak a talfai erdőből hozata­lára az engedélyt adja ki, végül utasítja ezen osztályt arra is, hogy a város fogatait, a négyes fogatot is, az ünnepélyek alkalmából bocsássa a rendezőség rendelkezése alá. A két díszhuszár kirendelése iránti kérelem­nek a városi tanács az 1) pontban foglalt oknál fogva helyt nem ad. Miről folyamodó Szappanos István, a kecskeméti függetlenségi párt elnöke, továbbá V­á­m­os Béla főkapitány, S­z­eg­edy György és M­észáros József tanácsnokok és Szinnyay Imre tűzoltóparancsnok felzeten értesítendő!?. Kecskeméten, 1895 évi junius 6-án tartott tanácsülésből. Demián s. k. jegyző. Kecskeméti Jótékony Nőegylet. Kecskemét, 1895. junius 8-án, 121/1895. szám. A kecskeméti függetlenségi párt vezérbizott­­­ságának ünnepélyrendező bizottságához. Tekintetes Bizottság! Vonatkozással Kossuth Ferencz országgy. képviselő úrnak városunkba érkezése alkalmá­ból tartandó ünnepélyekre szóló szives meghí­vására, tiszteletteljesen értesítjük J. Czimet, mi­szerint egyesületünk, mint jótékonyczélú testü­let, politikai ünnepélyeken részt nem vehet. Midőn ezen körülményt szives tudomására hozzuk, vagyunk a jótékony nőegylet nevében teljes tisztelettel. Bodor Ferencz egyl. titkár. Antal Péterné elnök. A kecskeméti Ipartestület. t­ekintetes Szappanos István úrnak. Helyben. Van szerencsém tisztelettel értesíteni, hogy testületünk Elöljárósága f. hó 7-én tartott gyű­lésén határozta, hogy Kossuth Ferenczet a kecskeméti Ipartestület képviseletében küldött­ség útján kívánja üdvözölni. Kecskemét, 1895. junius 8-án. Az Elöljáróság megbízásából: Csősz József s. k. jegyző. A kecskeméti függetlenségi és 48-as párt és 48-as kör. A kecskeméti „függetlenségi párt“ Kossuth F. ünnepélyt rendező bizottsága tekintetes Elnök­ségének Helyben. Tisztelettel alulírott a kecskeméti 1848-as kör választmányának megbízásából és nevében van szerencsém az idemellékelt jegyzőkönyvi kivonatot kezeibe származtatni, kérvén, hogy azt illő helyen tudomásra juttatni készkedjen. Kecskemét, 1895. évi junius hó 4-én. Hazafias üdvözlettel Dr. Kovács Mihály s. k. 48-as köri h. elnök. »Jegyzőkönyvi kivonat. A kecskeméti 48-as kör választmánya folyó évi junius hó 3-án megtartott választmányi ülé­sében egyhangúlag határoztatott. A 48-as kör régi hagyományaihoz híven ha­zafias kegyelettel csügg maga is Kossuth La­jos áldott emlékén. E kegyeletből illő részt jut­tat szivében az elhunyt fiának, Kossuth Fe­rencznek is Tekintettel azonban arra, hogy Kossuth Ferencz, mint az Eötvös-Justh Gyula elnök­lete alatt álló függetlenségi párt vezére jelenik meg e hó 9-én városunkban, a kecskeméti alsó­­kerületi 48-as kör, mint a Bartha Miklós el­nöklete alatt álló függetlenségi és 48-as orsz. párt elveit valló polgárok egyesülete, a tisztel­gők sorában testületileg nem vehet részt, nem lévén jelenleg a két orsz. párt között meg az annyira óhajtott egyetértés, ellenkezőleg napról­­napra nagyobbra nőnek az ellentétek stb.«*) Herman Ottó orsz. képviselő levele. Nagyságos dr. Horváth Ádám biz. elnök úrnak Kecskemét, Budapesten, 1895. június 7. Nagyságos Elnök úr! Nagyon sajnálom, hogy a megtisztelő külön meghívásnak nem tehetek eleget s nem vehetek részt a Kossuth Ferencz képviselő úr tisztele­tére rendezett ünnepségekben. Halaszthatatlan ügyeim az Ecseg-pusztára szólítanak. Kiváló tisztelettel Herman Ottó s. k. . *) Fentartjuk magunknak a jogot, hogy alkalom adtán úgy ezen, mint a többi okmányokkal is foglal­kozzunk. Szerk.

Next