Kecskemét, 1907. január-június (35. évfolyam, 1-25. szám)
1907-01-06 / 1. szám
, y .j i&zz MtaM 4: 'W, Kecskemét, 1907. Január 6. Vasárnap. II. (XXXV.) évfolyam. 1-ső szám. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: 1., Nagykőrösi-utcza 15. szám. BEB BMQ ^pSRfc 113 iff I11IS1 |ifi JH BBB BHB9 IV., Nagykőrösi-utcza 15. szám. A lap szellemi részét B eSS H |g| §g jA? ftp 19B BBB Előfizetési pénzek illető közlemények ide kül- jjjjpffp H jjjjpggg I Bgg B és hirdetési dijak ide kül- , Előfizetési ára: B BL_p_ BLJp BL J# l|j IfiffL^. B Wf B 9 Előfizetési ára: Egész évre . . 10 kor. B n B W B B Egész évre . 10 kor. Félévre .... 5 kor. Félévre .... 5 kor. Labim ára mmT Kecskemét város közügyeit szolgáló hetilap. Megjelenik minden vasárnap reggel. ‘7m m 20 n l\h ff*, ^teendőink. g|§ — Karcolatok, elmélkedések. — Kecskemét város most átmeneti korszakban él. Ennek az átmeneti időnek eredménye igen kétséges. Jobbra, vagy balra dől a mi fejlődésünk, lesz-e Kecskemétből igazi, modern kulturváros: ez a jövő titka. A ma nem valami biztató. Ma a haladás vajmi kevéssé érinti városunkat. Bugac—Kecskemét egy kiváltságos osztályé a gazdaközönségé és ez élvezi azokat az előnyöket, amelyek miatt a többi ugyancsak tekintélyes számú és értékű osztály háttérbe szorul, kulturális szükségleteit hiába kéri kielégíteni — csak vár. Várja, hogy a kizárólagos gazdasági politikát űző város hogyan fog eltérni attól az egyoldalú várospolitikától, amely manapság csak a konzervatizmus bélyegét visel: magánezmi programmunk, melyhez követkeetesen, lelkünk minden erejével ragaszkodunk: polgárainknak a közterhek viselésében való egyenjogúsítása s a mi átkunknak, a konzervatizmusnak ostorozása. Igy, hogy nagyszámú előkelő a mi gazdasági társadalmunk s tiszteletreméló annak érvényesülése a vezetésbe, de ennek kizárólagossága ellen kidjuk oda vétót s követeljük azt, hogy a közgyűlés, mint városvezető orgáum, ne csak olyanokból álljon, kik krteskedésük jutalmául nyerték el a városatyai tisztséget, hanem olyanokbó is, ki érdemeket szereztek Kecskemé városának kulturális fejlesztésében minden párttekintet rrellőtével. Sokan hiányoznak a közgyűlésből, kik teszik magukat a fejbólintással mindet megszavazó várospolitikán s olya eszmék hívei, melyek szolgálják Kcskemét összes polgárainak érdekét. Erős reformot a tagválsztásban: a m jelszónk. Rekonstruálni kell a közgyűést s olyan színvonalra menni, melyben nem az önös érdek- s politika irányitja a várost, hanem egyesül a közjó, a közérdek, melyet meg kell védeni minden protekciós melléktekintettel. Ez programmunk egyik sarkalatos tétele Szakítsunk a gazdasági politikával! Olyannal, melyről ki van statisz- t tikailag mutatva, hogy holdanként 70 fillér, mondd hetven fillér jövedelmet hoz. S ha már benne vagyunk s ha már csak idővel lehet vele szakítani, úgy helyes irányba kell terelni, gazdaságilag jövedelmezőbbé tételére kell törekedni, mert könnyen belátható, hogy az ilyen gazdálkodás mire vezet. Tehát vagy eladni a földeket s más kulturális, de egyúttal jövedelmező vállalatokba fektetni a pénzt, vagy intenzívebbé tenni a gazdálkodást azáltal, hogy e téren is a modern gazdálkodással egybekötött földkezelés kellő jövedelmet biztosítson a városnak. A kultúra terén hátramaradtak vagyunk s csak ismétlésbe bocsátkozunk, ha kérdjük, esdve kérjük, várjon mi lesz a kultúrával — nevezetesen: mi lesz a közkórházzal ? tesz-e lépéseket a város az iskolák államosítása ügyében, mely különösen a pusztai tankötelesek szempontjából oly felette fontos; a vízvezetékkel mi lesz? A tífusz, a difteritisz tizedeli a rossz ivóvíz miatt a város lakosságát; a lakás uzsora megszüntetésére megteszi-e a város a kezdeményező lépéseket, különösen olcsó bérházak felállítása által; a kofagarázdálkodást, ezek rablóhadjáratát a fogyasztóközönség ellen meddig fogja teljes tétlenül nézni a város ? az élelmiszer hamisítók galádságait végre is vonják-e kellő ellenőrzés alá? a tüdővész leghatalmasabb előmozdítója: a nyári por alkalmával várjon a locsolást városszerte megkezdik-e? mi lesz az általános közvilágítással ? lesz-e kulturpalotai? stb. stb. mind olyan szükségletek, melyeket egy fejlődő városnak egészséges politika mellett nem szabad mellőzni. A mi törekvéseink mögött áll egy lelkes, nagyszámú írói gárda, Kecskemét város intelligens társadalma s általában mindazok, akik megérteni tudják, hogy már tenni kell valamit a város érdekében s fel kell rázni abból a letargiából, melybe az elődök könnyelműsége nyomán szinte belecsontosodott. A „Kecskemét“ ezt az irányt szolgálja lelkes buzgalommal, igaz odaadással. Ennek a szolgálatában már megkezdte tollal vívni a harcot a maradiak ellen. A polgárok összeségének érdekében munkálkodunk. Támogat törekvéseinkben közönségünknek nagy pártfogása, melylyel — különösen az utóbbi időkben— megajándékozott bennünket. Kérjük továbbra is e nagybecsű támogatást, mely diadalra vezet minket azon az úton, melynek végcélja a haladás és Kecskemét városának kulturális fejlesztése és európai színvonalra való emelése. Lapunk mai száma 8 oldal. Nemzeti kultúra. Éljünk önerejünkből. A kultúra a szellemi szabadság területe. A kultúra a versenyképesség területe. Itt védvámokat nem lehet felállítani. Itt a szellem ereje megy hódító útjára. Hatalommá itt csak a műveltség fajsúlya, ereje, mélysége és terjedelme lehet. Vagy bir egy nemzet kultúrája oly erővel, hogy béltartalmával hódít, vagy nem bir ezzel a mélységgel és erővel, akkor a kényszereszközök, mint korhadt pillérek dőlnek ki mellőle. Mint történeti nemzet, lelkünk melegével őrizzük alkotmányunkat és minden avatatlan kéz beavatkozása elől, ha szükséges életünk feláldozásával védjük annak biztosítékait. Ragaszkodunk történeti jogainkhoz, mely minket magyarokat a haza földjéhez fűz és az állam magyar jellegét óvja. Becsülésben tartjuk, sőt föltétlenül megkívánjuk a törvényhozási és kormányzati eszközöknek alkalmazását is, melyek a magyar kultúra feltételeinek megalkotásában és tökéletesítésében segítenek. De óva mindenkit, hogy semmiféle főkormányzati intézkedést, de kultúra területén egyoldalú öntőeszköznek m