Kecskemét, 1920. augusztus-szeptember (48. évfolyam, 32-42. szám)
1920-08-01 / 32. szám
Egy példány ára 1 korona. Kecskemét, 1920. 48-ik évfolyam. 32-ik szám Vasárnap, augusztus I. Politikai és társadalmi Hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: V. Kurucz-körű 3. I Fplpinc Czerkesztő és lapkiadótulajdonos • I A ,aP e,össze Mslára : Ide cimzendő minden küldemény. * szerkesztő és lapkiadotulajdona. Egy ^ K Félévre 30 K Negyedévre ,5 K. Hirdetések felvétele mérsékelt árak szerint. EÖTVÖS Nagy Imre. Egy szám ára: 1 korong. ,v I i fiz érdem jutalma. Kecskemét város egyik kiváló szülötte Dömötör Sándor kir. közjegyző ma, 1920. évi augusztus hó első napján tölti be közjegyzői működése negyvenötödik esztendejét. Ezt az évfordulót felhasználják tisztelői arra, hogy a szeretet, tisztelet és nagyrabecsülés jeleivel elhalmozzák és mint e város közügyeinek kimagasló, vezéregyéniségét, szeretetük és mélységes tiszteletükről biztosítsák. Az ő tisztelőinek táborához tartozik e város lakosságának összessége nemre, vallásfelekezetre, politikai pártra és foglalkozásra való különbség nélkül. Dömötör Sándor azon kevesek közé tartozik, akik bár a közügyek szolgálatában mindig az első sorban, az élen haladtak, mégsem őrlődtek föl a váltakozó áramlatok között, mert nem a konjunkturális hullámverések ingatag talaján, hanem mindig a szent meggyőződés és az önzetlen munkálkodás becsületes és sziklaszilárd talaján állott, ami mindig, minden körülmények között erőt jelent és tiszteletet parancsol. Dömötör Sándor egyénisége a legtiszteletreméltóbb szeretet megtestesülése. Ez irányította őt minden téren, minden tetteiben. Ennek a nemes és szent szeretetnek, ennek a magasztos eszménynek hatása alatt állott mint ember, mint családfő, mint polgár és hivatalnok. Ez adja magyarázatát annak, hogy mint pártember is, aki a régi Deák-pártnak és e párt alkotó nagy elveinek letéteményese és vezére volt, a legnagyobb politikai harcok és tusajkodások között is mindig érintetlen maradt és köztiszteletben állott politikai ellenfelei előtt is, mert köztudat volt, hogy tetteiben a legtisztább jószándék, a legnemesebb hazafias érzés és a legőszintébb meggyőződés vezeti. E mellett szeretettel karolt fel minden egyházi és világi közügyet. Nemcsak szóval, hanem cselekedettel és példaadással ment a közélet egyenes útján. Két ikertestvér lakozott szívében : hazájának és családjának szeretete és ezeknek áldozta, ezeknek szentelte élete legjavát, ifjúságának minden reményét, minden törekvését, férfi kora minden erejét és buzgalmát. És ha most, 80 éves korában és közjegyzői tevékenysége negyvenötödik esztendejének évfordulója napján viszszatekint megfutott pályájára, ha könnybe lábbadnak is gyöngülő szemei a veszteségek miatt, amelyek őt sem kímélték. Mégis a megelégedés öröme, mint féényes glória övezi homlokát, mert apai, polgári és hazafiai érdemeit megjutalmazva láthatja egyrészt családja boldogságában, másrészt szülővárosa polgárainak ragaszkodásában, akiknek ezrei ma körülveszik igaz tisztelettel, meleg szeretettel. Mi is őszinte, mélységes tisztelettel sorakozunk az ünneplők seregébe azon óhajtással, hogy városunk ezen kiváló, nagy tiszteletben álló fiának munkás életét az Isten kegyelme nyújtsa minél hosszabbra és áldja meg azt zavartalan jóegészséggel és szelíd örömökkel ! DoffiODOR SERDOR közjegyzői munkásságának 46 évfordulójára írta: Pásthy Károly. Kedves öreg barátom, Dömötör Sándor, bocsáss meg, hogy én most merényletet akarok és fogok ellened elkövetni! Mert te bizonyára alattomos merényletnek fogod minissieni, ha valaki, akit te egy hosszú életen át bizalmadra és barátságodra méltattál, se szó, se beszéd, hanem egyszerre csak kiáll a fórumra és rámutatva a te munkás és puritán életedre, rámutatva nemes életfelfogásodra s ennek cselekedetekben való megnyilvánulásaira, oda kiáltja a világnak: íme egy férfi, ime egy élet, akit és amelyet nemcsak tisztelni illik, hanem követni is kötelesség volna ! Hát legyek egyszer én is merénylő! Büntess meg érte, ahogy jónak látod. De meg kell lenni! Nem azért, hogy te nagyobb és tiszteltebb légy, mint eddig voltál, hiszen ez talán nem is lehet. Hanem igen is szüksége van rá a mai felfordult világnak, a gondolkodásában sok tekintetben megtévedt mai társadalomnak és legfőképen az ifjúságnak, mely, ha valamikor, úgy épen a mai zavaros eszmék és irányok idején szorul útmutató példákra. Ma a falak iskeresztény szellemet fordítanak, de a cselekedetekben annál több a pogányság. A te szivedben, a te házadban mindenkor élt, most is él az ipazi keresztény szellem. Engedd meg, hogy beletekinthessen mindenki! ? * Dömötör Sándor kecskeméti gazdálkodó családból származott Született 1841. március 21-én. Középiskolai tanulmányait Kecskeméten és Pesten végezte a Piarista-rend főgymnáziumában. Ugyanitt 1859-ben kitüntetéssel tett érettségi vizsgálatot. Ekkor e rend, melybe két évvel előbb belépett, szegedi főgymnáziumába küldte tanárnak. Egy évi (1859-60) tanárkodás után a Szentgyörgyön újra szervezett rendi theologiára ment, de másfél évi theologiai tanulmány után a rendből kilépett s Pesten az egyetemen a jogi fakultásra iratkozott be. Mint pesti jogász saját munkájából tartotta fenn magát, tanította a Gajári-, Pejacsevits-, Markovits és Simoncsits családok közép- és főiskolai tanuló fiait. Mint negyedéves jogászt szülővárosa 1867 ben hazahívta s ettől kezdve mint aljegyző, majd telekkönyvvezető, előbb a városi közigazgatásnál, azután a városi, később a kir. törvényszéknél munkálkodott kir. közjegyzővé történt kineveztetéséig (1875. ápr.). Közben kitüntetéssel letette az ügyvédi vizsgálatot, volt fél évig a kecskeméti ref. jogakadémián kisegítő tanár és az itteni ügyvédegylethez is beküldött közjegyzői törvényjavaslat előadója. Közhiedelem, hogy sokan, ha más viszonyok és körülmények közé kerültek volna, talán más emberekké is válhattak volna: talán jobbakká, érdemesebbekké, nagyobbakká, vagy talán rosszabbakká, haszontalanabbakká, kisebbekké. Valószínű, hogy így van. Az azonban egészen bizonyos, hogy Dömötör Sándor, bárhova helyezi vala a Gondviselés, mindenütt egész ember, derék férfiú lett volna. Mert ő teljesen kialakult, határozott egyéniség és jellem a szónak szép értelmében. Jellemének pedig alkotó elemei: a mély, de soha nem türelmetlen vallásosság, az emberszeretet, a kötelességek lelkiismeretes teljesítése, a munka szeretete és megbecsülése, továbbá az a tántoríthatatlan meggyőződés, hogy az élet, melyet Istentől kaptunk, nem a magunk kedvteléseinek kielégítésére és önző érdekeink megvalósítására szolgáló magántulajdonunk, hanem olyan közvagyon, melyhez a család, a társadalom és a haza is jogot formálhat és végül az a nemes életfelfogás, mely szerint minél több jóban részesít valakit a Gondviselés, annál többel tartozik embertársainak. Bizonyos, hogy Dömötör Sándor az ő jellemvonásainak egynémelyikét a szülői háznak és nevelésének köszönheti. De a legtöbbje saját szerezménye, mert szilárd akaratának és a magasra kitűzött erkölcsi cél állandó szemmel tartásának és követésének eredménye. Ahol pedig a jellem ilyen alapokon nyugszik, ott a lelki derékség és az élet értékes volta minden viszonyok között biztos. Midőn mint kinevezett kir. közjegyző 1875. aug. 1-én közjegyzői irodáját megnyitotta, csakhamar megmutatta, miként lehet egy uj intézményt megkedveltetni, iránta bizalmat kelteni s neki tekintélyt szerezni. Ő a közjegyzői intézményt a jogrend fontos szervének tekintette, mely, ha jól működik, felbecsülhetetlen hasznára válik az államnak és az egyes polgároknak egyaránt. Ez a szellem uralkodott kezdettől fogva irodájában. Alapos jogi tudása, szeretetreméltó türelmes modora, mellyel időt és fáradtságot nem kímélve világosított fel mindenkit ügyebajának minden részletéről és következményeiről, soha nem ingadozó igazságossága, mellyel egyaránt képviselte és óvta mind