Dél-Pestmegye, 1946. május (1. évfolyam, 1-6. szám)

1946-05-01 / 1. szám

KECSKEMÉT! ÁLLAMI LEVÉLTÁR ICctS.ktöífiói#. ivo^suíh-iöf !•/ I. évfolyam, 1. szám. 19*$* «*íW*.-. t i Ára : 800-000 pengő. lt&c»fcemét é® a Sél-Pestmegjiei járásak paNIHtai ketilafltt. Főszerkesztő: VADÁSZ FERENC PpIpiaí <i7PrííPQ7tn • Megjelenik minden vasárnap. ANDRÁSFFY GYULA DÉL-PESTMEGYE a dolgozók fegyvere Irta: VADÁSZ FE8EHC Vad. úri főszolgabírók, népnyú­zó kiskirályok, gyilkos ébredő külö­nítmények földjén, ií/ magyar elet szűkük. Szabad, felemelt fejű dol­gozó emberei: világa. Ősi fusson szerzett földeken folyik a hősies küzdelem a tié/i kenyeréért. Uj és régi gardák váll-vá!l mellett harcolnak, hogy le­küzdjék az útjukban .álló nehézsé­geket. Rengeteg még a baj és sok­ja panasz, de egyre több jele. mu­tatkozik már annak, hogy -anasz- kixfás helyeit igazuk tudat kan a harc útijára lépnek a Hűddel dolgozó emberek. Nem viselik ei többé türelmesen sérelmeiket, s lui bántják őket. visszaütnek. Jogaik tiszteletben tartásál, de­mokrácia vívmányai dák sérthetet­lenségét ki oá diák biztosifan és-l. yí ' .? •✓>/-*/ tj: jf megalapozzák a köztársaság rend­jét és jövőjét. A magyar föld az övék. véglegesen és visszavonha- laVanul. Hitvallásuk évszázadoknak szól: A föld azé. aki megműveli Jaj annak, aki hozzányúl, hogy visszavegye! kinek és kísérleteznek a volt nagybirtokosok: Az ölbehulló nagy­úri életmódról, a minden földi jó­ban ixdó dvská'ásrói nehéz lemon­dani. Pörlik vissza a mindig mo­no k Ica! műveltetefl földeket. Ámde minden kísérlet hiábavaló. yMeavédi a nép ezt. ami a: övé.. Kenyeret adott a városnak a falu. Átsegítette sok nehéz időszakon. Megértett^ a paraszti nép a hányák és gyárak dolgozóinak küzdelmét. Megértette, hogy a hid és szén csata, az üzemek munkásainak küzdelme ti falu népének felemeléséért és megsegítéséért is folyik: ez egész nemzet főbb holnapjáért. Paraszt­ságunk kenyeret adott a városi dol­gozóknak és adni fog még bőveb­ben a jövőben, mert jól tudja, hogy azzal amit ad. önmagát erősiti. a ‘munkás-paraszt harci szövetséget, közös ellenségük, a múltai vissza- kivánő reakció ellen. A kulcsipar államosítása, aiúl- lengö kapitalizmus megrendszaba- lyozása, a bányák, erőmüvek és források állami kezeléste Vétele, megkönnyíti majd a dolgozók éle­tét. A termelés fokozása és fellendí­tése révén, iparcikkekhez jut a falu. Erélyes, komoly rendszabá­lyok révén, megállítjuk az inflá­ciót és pénzünk visszanyt ri tekin­télyéi és értékéi. Az ellenség: a város és falu kö­zött ellentétet támasztani akaró re­akció. gyűlölködik, szabotál, szer­vezkedik, és rémhíreket k hol. De napjai meg vannak számlálva, inert népünkben gyökerei vert a megmásíthatatlan elhatározás: örök időkre leszámolni v -le. Semmi sem 'akadályozhatja többé az új élet megteremtését! '* Dél-Pestmegye csak érj') uj MÁJUS ELSEJE Irta; Dr. Molnár Erik népjóléti minis2ter Tavaly, amikor az első szabad május 1-et ünnepeltük, ez az ünnep a• felszabadulás ünnepe voll. Visz- Szatekintettünk a múltra, az el­nyomás, az üldözés korszakára. Ünnepeltük, hogy a magyar nép végre saját sorsának ura lett. És megmutattuk a szabad jövőt, a ma­gyar nép felemelkedésének demok­ratikus útját. De a reakció ügynökei az em­berek fülébe mást suttogtak. Pün­kösdi királyság ez, mondogatták. Gondoljatok Í919-re. Gondo jatok Orgpványia. Ne lépjetek a demok­rácia, és főleg ne a kommunista párt harcosai közé. mert drágán fogjátok ezt megfizetni. Pünkösdi királyság! ismételget­ték a félénkek. És nemcsak Orgo- ványra gondoltak. Testükön még olt sajgóit annak a já". innak a he­? *•-- 'yv -• •" • ír* ’ vetett a nép nyakába. Az évezre­des szolgaság emlékéi idézték és aggodalommal kérdezték: lehetne tartósan másképen, mint ahogyan ezer évig volt? Az ijeszgetésnek meg volt a ha­tása. Sokan voltak, akik félrehú­zódtak és bizalmatlanul nézték a fiatal demokrácia erőfeszítéseit. Ma, a második szabad május 1-én, egy év tanulságainak birto­kában, elsőnek ezekre a kételyekre Válaszoljunk. A tel- és külpolitikai helyzet gyökeresen más ma, mint 19Í8 19-ben volt. 1919-ben a munkásság elkövette azt a hibát, hogy amikor az úri birtokot kisajátította, a földel nem adta a parasztság kezére. Ez módot nyújtott a reakciónak arra, hogy a parasztságot a munkásság ellen fordítsa és végül is a demokráciát fa parasztság segítségével meg­dönt se. 1945-ben a munkásság, a kom­munista párt, nemcsak élére ál­lott a földreform-akciónak, de ar­ról is gondoskodott, hogy a föld a parasztság birtokába jusson. Ez szilárdan megalapozta a munkásság és a parasztság szövetségét, amely- lyel szemben a belföldi reakció te­hetetlen. 1918—19-ben imperialista népek törtek a szomszédból a demokra­tikus Magyarországra, szövetségben a hazaáruló magyar reakciósokkal. Ma Jugoszláviában Titó marsall kormánya, Romániában Gróza Pé­ter kormánya, de a csehszlovák kormány is jószomszédságra tö­rekszenek a demokratikus Magyar­■ országgal. És a magyar reakciót el­lenfélnek tekintik. Az első világháború után a győz­tes nagyhatalmak étén reakciós kor- , mányok állottak, amelyek 'támo­gatták Magyarország imperialist szomszédait es a magyar reakciót a demokratikus Magyarországgal szemben. A második világháború ulán demokratikus kormányok ve­zetik a győztes nagyhatalmakat, amelyek célja a demokratikus vi­lágrend megszilárdítása. S ami ennél is fontosabb: 1919- ben a Szovjetunió a legsúlyosabb harcot vívta belső és külső ellen­ségeivé! és nem nyújthatott segít­séget a demokratikus Magyaror­szágnak. Ma a Szovjetunió, a fasiz­muson aratott győzelme után. a vi­lág legnagyobb katonai hatalma, közvetlenül szomszédos Magyaror­szággal és uemcsüK anarja. de meg is tudja a magyar demokráciái vé­deni minden támadással szemben. A helyzet tehát minden tekin­tetben más, mint 1918—191Ö-ben volt. Akkor a demokráciáért küzdő magyar .munkásság teljesen elszi­getelve állott. Az országban a pa­rasztság a reakciót támogatta, az ország határain a szomszéd népek reakciós imperializmusa vonult fel, amely a nemzetközi reakció min­dent elnyomó túlerejére támaszko­dott. Ma a magyar reakció áll telje­sen elszigetelve. A magyar demok­rácia a munkásság és a parasztság szövetségére támoszkodik, s a ma­gyar demokráciát erősiti a szom­széd kis népek demokratikus rend­szere, ép úgy, mint a demokratikus vníigrend, s mindenekelőtt a hatal­mas Szovjetunió, a kis népek de­mokráciájának legfőbb védelme­zője. Józan ésszel a reakció felülkere- kedésére Magyarországon ma senki sem számíthat. Mindenkinek, aki nemérti a tények szavát, tisztában kell lennie azzal, hogy a reakció, az úri Magyarország napja örökre leáldozott. Mindenkinek, akinek van valami érzéke a politikai realitá­sok iránt, tisztában kell lennie az- izal, hogy ma a demokratikus fej­lődés útja az egyetlen járható úl Magyarországon. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a reakciós propa­ganda semmi több, mint utolsó két­ségbeesett kísérlete a múlt árnyai­nak, amelyek ma még itt kísértenek közöttünk, de az enyészetet nem . kerülhetik el. Aki hisz ennek a propagandának és a demokráciától félrevonul, a de­mokrácia icgköve1 kezeLesehb Páli­jához, a kommunista párthoz csat­lakozni nem mer, nem haszná’, ha­nem árt magának, mert lassítja az- épilőmunkát, amelytől válamehy- nviünk jóléte függ. És ne lágyunk a kísértetek sut­togásának akkor sem, amikor aia- tomosan újra meg újra felieszik a kérdést: ez hát a demokrácia? Ez hát az a boldogság, amit a demok­rácia a magyar népnek ígért? Senki sem tagadja azokat a ne­hézségeket, amelyekkel a fiatal ma­gyar demokráciának meg kell küz­denie. De mindenkinek látnia kell, hogy a mai nehézségek honnan származnak. A reakciós rendszer, amely a magyar népet békében- háborúban ej*. m án! nyom utó ásv?i es szenvedessei sújtotta, a nyomo­rúság és a szenvedés örökségét hagyta reánk. Bajaink nem a de­mokráciától erednek, hanem ab­ból, hogy a demokráciának nem volt még ideje a reakciós mull örökségét teljésen felszámolni. Azonban nemcsak nehézségeink vannak. Ha a magyar demokrácia visszatekint az elmúlt egy észtén dőre, a sikerek egész soráról szá­molhat be. Ezek a sikerek a ma gyár demokrácia életerejéről ta- hftskodnak és biztosítékai annak, hogy még fennálló nehézségeinket is le fogjuk győzni. t A földreformot minden táma­dással szemben megvédtük. Az új birtokosok nyugodtan művelik fotó­jukét, tudják, hogy őrt áll mellet­tük a demokrácia. Demokralikus rendőrségünket ki­ép i!et! ük. A demokratikus rendőr­ség minden kísérletet csirájában elfojt, amely a magyar dolgozók uralma ellen irányul. ! A demokrácia Ideiglenes intéz­ményei véglegeseknek adták át .he­ly ükét. A nemzet ideiglenes kép­viselete helyébe a szabadon meg­választott nemzetgyűlés lépett. Az ideiglenes nemzeti kormányt vég­leges kormány váltotta fel, amely a megkérdezett nemzet bizalmára támaszkodik. Az új Magyarország megterem­tette államformáját, a demokrati­kus népi köztársaságot. Parasztságunk, a régi és új bir­tokosok egyaránt, még hiányos fel­szereléssel is, hatalmas területeket vetetlek be és az új gazdasági évre súg, mely egyelőre hetenként egy­szer jut majd olvasói kezébe. Le­hetőségei nagyon korlátozottak. De ezeken a korlátozott lehetőségeken hűül, mindent elkövet máj ’ hogy azzá legyen, o-nivé lennie kell: fegyver a dolgozók kezében. Éles megalkuvást nem ismerő fegyver, mely lesújt a nép ellenségeire és védelmezi a dolgozói: jussát és igazál. Hívja e küzdelemhez se- g:* öt ár sül azt az értelmiséget, mely a ,izikai dóig,, ókkal való testvéri együttműködés jelentőségét meg­érti, ál érzi és vállalja. Ha a dolgozó nép szeretni fogja, a dolgozók ellenségei pedig meg­gyűlő! ik, akkor az út, melyen a Dél-Pestmegye halad, jó út, becsü­letes út, céílxwczelő út lesz. ' Köszönljük olvasóinkat; — és beállítjuk lapunkat a demokrácia következetes harcosainak sorába, á második szabad május clsej n..

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents