Dél-Pestmegye, 1946. május (1. évfolyam, 1-6. szám)

1946-05-01 / 1. szám

2 az ország­ kielégítő élelmiszerellá­tását biztosították. Helyreállítottuk vasutainkat, a széntermelés, az ipari termelés alapja növekszik, a hídcsatában új győzelmek felé haladunk. A reakció­ politikai támadásának visszaverésével, a háborús bűnösök szigorú megbüntetésével, a tömegek aktív fellépésével a demokrácia mellett, elnyertük a demokratikus külföld bizalmát. Ennek köszön­hetjük,­­hogy Moszkvában a magyar kormány küldöt­tégét kitüntető ba­rátsággal fogadták, hogy a küldött­ség komoly eredményekkel tért vissza útjáról s hogy a békeszerző­dés elé jobb reménységekkel néz­hetünk. Nem h­iába ünnepeltük hát az első szabad május elsejét. Ez a május még csak az ígéretek, a re­ménységek májusa volt. Nehéz utat jártunk be azóta, s sok nehézség áll még előttünk. De ma, a második szabad május elsején, már egy év tapasztalataira, egy év munkájára, egy év eredményeire hivatkozha­tunk, amikor újra elmondjuk: Magyarországon az elnyomás kor­­szaka többé visszatérni nem fog. A­­m­agyar nép végleg ura lett sorsá­nak. És az út, amelyre lépett, a demokratikus fejlődés útja, boldog jövendője felé vezet, nyok megszervezésében. Nemcsak szociális munka az, amely nálunk folyik. Emberi öntudatot, világné­zetet és bátorságot kell önteni, ed­dig tétlenségre kárhoztatott asz­­szonytársainkba. Ki kell vereked­niünk helyünket a közéletben. A demokrácia biztosítja teljes egyen­jogúságunkat. Élnünk is kell vele Követeljük, hogy helyet kapjunk, legalább egyet-egyet, a Nemzeti Bi­zottságban, Népbíróságban és Iga­zoló, Bizottságban. Gyermek napközi­ otthont fétesi­­sítünk a közeljövőben, munkásszü­­lők gyermekeinek és munkás­ eg­v­­otthont a vidékről városba jövő­­ to­tal gyári munkásnőknek, hogy meg­­él­etésüket és erkölcsi tisztaságukat biztosíthassuk. A budapesti nagy találkozó őszinte élmény volt számunkra, akik ott megjelentünk. Erőt és lelkesedést öntött belénk a további küzdelem­hez.Az anyák­ napját mi fogjuk meg­rendezni Kecskeméten. Ez egészen nagyszabású dolog lesz. Gyermek­szereplőkkel szabadtéri előadáson örömet szerzünk sokszáz gyerekr­e . Ajándék csomagokat osztunk szét közöttük. Tildy Zoltánná beígérte köze jö­vőre a"látogatást Kecskemétre, úgy­­hisszük, ez munkánk eredményé­­­nek elismerése, az országos vezető­ség részéről. Erre büszkék vegyünk és igyekszünk is még jobb munká­val azt tovább kiérdemelni. Zászlónkra, melyet a közeljövő­ben fogunk elkészíteni, országos el­­nöknőnk jelszavát írjuk majd fel: Munkánk és hazánk célja a szabad Haza, Hol boldog a gyermek és minden anya. , Mi is büszkék vagyunk Héjjas Istvánnéra, a MNDSz lelkes, fiatal elnök­nőj­ére, aki asszonytársai­­ra­ együtt utat mutat Magyarország a­ v­­iszonyainak és leányainak az igazi, jól felfogott cselekvő hazafiság felé. Bár sok ilyen derék asszonya le­gyen az újjászülető Magyarország­nak! I MN­DSZ !ll Hogyan dolgoznak a demokratikus nők Kecskeméten ? Héjjár Istvánná a MNDSz kecskeméti elnöknője tájékoztat. Borzalmas állapotban volt a vá­rosi gyermekmenhely, néhány hó­nappal ezelőtt. Tömegesen haltak­­meg a gyermekek, alultápláltság, rossz ellátás következtében. Már úgy látszott, hogy nincs segítség,­­amikor mégis megérkezett az, még­hozzá hathatós, igen komoly for­mában. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, gyűjtés útján és egyéb mód­on sietett az elhagyott gyer­mekek segítségére és megmentette őket az életnek, a jövőnek. Kérdést intéztünk a demokrati­kus nők kecskeméti elnöknőjéhez Héjjas Istvánnéhoz, a MNDSz mun­káját és terveit il­elől­eg. Az alábbia­kat közölte velünk: A gyermekmenhely után most a városi" kórház van soron. Kevés a­­berendezése, műszere és minden, ami alig nélkülözhető. Húsvét-va­sárnap több, mint két milliárdot gyűjtöttünk e célra. A közeljövő­ben újból rendezünk ilyen gyűj­tést, nemcsak Kecskeméten, hanem a­­környező helységekben is. Jelenleg 380 tagja van a szövet­ségünknek. Csatlakozott hozzánk a Nővédelmi Misszió, melynek több­száz tagja van. A szakszervezet nő­tagjai is részt fognak venni mun­kánkban. A fenünk, hogy minden­­becsületes és hazafiasan v érző ma­gyar asszonyt és leányt megnyer­jünk a munkának. Idijá kell alakítanunk a magyar nőtársadalom arcá­a­it. Osztály­­helyzet és pártállásra való tekintet­­nélkül, táborunkba várunk minden lelkiismerettel és tettrekészs­éggel megáldott magyar nőt, minden asz­­szonytá­rsunka­t. Megható és lelkesítő, amikor a tanyavilág asszonyai azzal keresnek fel "bennünket, hogy menjünk hoz­zájuk és segítsünk nekik az asszo­ BÉL-PILYMEGTI 1946. május 1. Pregtisztu­ln­ak a hivatalok Írta: Szelepcsényi Imre, Cegléd polgármestere A dolgozó nép tudatában van annak, hogy jövője csak úgy lesz biztosítva, ha a népi demokrácia alapja szilárd. Szilárd csak úgy lehet, ha a közéletből eltávolítjuk azokat, akik a régi rendszer lel­kes és hűséges kiszolgálói voltak. ('’“örömmel állapítjuk meg, h­ogy Cegléd népe megértette a m­egbiz­­nálatlanok, a reakciósok eltávolí­tásának szükségességét. Kellő ko­molysággal foglalkozott a kérdés­sel. Nem akart népítéletet. Ismeri saját erejét, tudja, hogy törvényes úton is­­ elvégezheti a takarítás munkáját, ennek megfelelően járt is el. A Szakmaközi Bizottság­ javasa­l­a alapján az 1946. évi április hó 5-én tartott városi közgyűlés határozatot fogadott el, amely szerint a kép­viselőtestület felhatalmazza a pol­gármestert arra, hogy a von­atkozó kormányintézkedések hevá­r a fe­­kül tisztítsa meg a közigazgatást az oda nem való reakciós elemtől. Ennek végrehajtására felhatalmaz­za a polgármestert. Az indokolás megállapítja, hogy a képviselőtestületnek így kellett határoznia, mert a közérdek meg­óvása érdekében el kell távolítani mindazokat, akik magatartásuknál fogva a közigazgatási szerveknél, bajaira orvoslást kereső közönség előtt bizalomra méltatlannak bizo­nyultak. Részletesen, pontokba fog­lalva állapítja meg, hogy kiket miért kell eltávolítani a hivatalok­­­ból és üzemekből. Foglalkozott a kérdéssel a ceg­lédi Nemzeti Bizottság is­­. évi április 10-én tartott ülésén. A Szak­maközi Bizottság közgyűlési javas­latát helyeselte, elfogadta, felhívta a polgármestert, hogy a határoza­tot hajtsa végre és át is adott egy listát 39 névvel, akik különösen rászolgáltak a gyors elbocsájtásra. Ezek azonnali hatásival fel let­tek függesztve és már fel is vannak bocsájtva. Szükségesnek tartjuk megállapí­tani, hogy a B-lista ügye a legki­sebb mértékben sem zavarta Ceg­léden a pártok egymáshoz való vi­szonyát. Az összes idevonatkozó tár­gyalások a megértés és jóindulat szellemében folytak le. Még a Kis­gazda Pártnak is, csak a jobb­szárnya próbálkozott kisebb ellen­állással. Minden reményünk meg­van arra, hogy Cegléden a pártok ahogy a jelenben, úgy a jövőben is kellő komolysággal és fele­ősség­­gel teljesítik kötelességüket és sem­mi sem zavarhatja meg a közös építő munkát. ro- Harc a fekete gyémántért Széncsata! Mint a riadó hangja süvített át az országon a Magyar Kommunista Párt szava. Ezen áll vagy bukik hazánk jövője. Kinek szólt ez? Elsősorban a bányászok­­­nak. Áldozatot, még további áldo­zatot követelt Rákosi Mátyás a bá­nyászoktól, akik eddig mást sem hoztak az országért, a népért, mint áldozatot. A gazdasági nehézségek, amelyek mint a lápba került em­bert "elnyeléssel fenyegették az or­szágot, nekik jelentettek a legsúlyo­sabbakat. Éhesen, rongyosan, ba­kancs nélkül kellett száz és száz méter mélyre leszállótok és ter­­­melni a szenet, hogy az élet itt fenn a napvilágon meg ne szakad­jon. S a tél után a végkimerülés előtt kapták a bányászok a felszó­lítást: előre május 1-ig a napi , 2500 vagon széntermelésért! A bá­nyászok megértették, hogy az ál­­­dozók­at­­meg kell hozntok, mert, szén nélkül nem tudjuk megnyerni azt, amiért mindenki nap mint nap, óráról órára áhítozik: a békét. Azóta egyszerű emberek még egyszerűbb nevei kerülnek elénk az újságok hasábjairól, de szebbek minden címnél és ranggal jelzett előkelő hangzású neveknél. S nem az élet reflektorfénnyel elárasztott területén, hanem a legszürkébb, de legnagyobb helyén, a munka szín­terén végzik igazi emberi hivatá­sukat, rohammunkával, versenyez­ve, mert parancs, az ország érdeke a parancs, hogy szenet, szenet és ismét szenet. A «való anyag» ma a maga teremtete embereit állította a küzdelem élére, hogy helyt­áll­janak az örök talajon­! De a népnek is meg kellett hoz- Teherautó fuva­r­ozást vállalok 3 tonnás teherautóval naptáron Budapestre és vidékre REISZMANN ANDOR Kecskemét, Hornyik J­­u­­ 19 tELEFON: 20 ó­ nia a maga áldozatát a bányászo­kért. Élelem, ruha, bakancs kel­lett a szén harcosainak. És a falu népe, a parasztság, megértette, hogy ő is harcosa a széncsatának. És megindult a gyűjtés országszerte mindenütt. Megyénkben, Délpest és Bács-Bodrog megyében is komoly eredményeket mutathatunk fel már eddig is. De tovább kell mennünk, több és több segítséget kell nyúj­tanunk a bányászoknak. Minden embernek tudnia kell, hogy tuda­tos vagy tudatalatti cselekede­teiben, élete minden megnyilvánulásában döntő szerepe van ez anyagnak, a szénnek. Érezze szervesen össze­kapcsolva magát az anyagon ■ke­resztül a bányászokkal,­­akik a ma­guk öntudatos és áldozatos mun­kájával megteremtik és biztosítják létünk alapját országunk és népünk felemelkedését és boldogulását. Se­gíts a bányászokon, magadon se­­gítesz! A magyar kommunista bá­nyászok hősies széncsatája az igazi hazafiság nagy példája! Semmi körülmények között sem változott volna ennyire előnyünkre a nemzetközi helyzet akkor, ha nem har­coltunk volna minden erőnk­kel a demokrácia megerősí­téséért, a belső reakció leveréséért. (Rákosi Mátyás­ n­phh rí 1 ■■■un um ■ —am DÉL-PEST M­EGYE a munkásság lapja A félegyházi rendőrség jó fogása A toisteunfélegyházai kapitánysra veszedelmes rablóbandát lelt ártal­matlanná■ A környék lakossága hó­napok óta rettegésben élt s most két ügyes fiatal rendőr megszaba­dította " Kiskunfélegyházát kártevői­től. Elfogták Szabó Sándort, Cseh Imrét, Papp Józsefet, Juhász An­talt, Csikós Ferencet, akik orosz egyenruhában kirabolták és meg­ölték Kőhajda Józsefnét. A vizsgá­lat folyamatban van. Halasról írják... Kiskunhalason az egyház furcsa helyzet elé állította a házl­egy-igény­­lőket. A belváros és a vasútállomás közé ékelődött sokszáz éves teme­tőt, melynek nagyobb részét már­ régen beültették gyümöcsfákkal és hosszú idő óta szánt­­ák-vetik, mást halottaknak neaktiválta. A betele­pített gyümölcsös fák közé újra te­metnek, holott a város másik ol­dalán, nem belterületen lévő teme­tőt már egy félszázaddal előbb azért jelölték ki, mert a befásított régi temető már az akkori rendelkezések értelmében sem maradhatott meg temetőnek, a város bel­területén. Furcsa volna, ha éppen most látnál, elkerülhetetlenül szükséges­ ok, hogy bent a városban, még­hozzá a gyümölcsfák közé temessenek. Bizottság foglalkozik most ezzel az üggyel és keresi a­­módját annak, hogy a házhelyigényl­ők­ön segítsen és ne hagyja őket ilyen különös módon elütni jogos igényüktől iS. COLUMBUS RUHAFESTÉK MINŐSÉGBEN VEZET

Next