Dél-Pestmegye, 1946. június (1. évfolyam, 7-15. szám)

1946-06-02 / 7. szám

2 Ilmíd a 3Cakamáglyé / Kunszentmiklós község tulajdo­­sáában volt földből a község sze­­gődményesei a községi kézbesíítők, udvaros,­­kocsis és hasonló vékony­­ pénzű kisemberek fizetésük kiegé­szítése fejében 1—1 ■ hold földet is kaptak bérbe. Mindannyian már 5—10 éve művelték ezeket a földe­ket és termelt is ezeken annyi, hogy­­ó sovány fizetési ágy-ahogy pó­tolta. A­ Földigénylő Bizottság ezek­től a kisemberektől elvette a földet­­és ebből a földből kapott a Föld­­igénylő Bizottság három tagja új földet. Ugyanakkor, amikor a községi emberektől elvették a földet, Kovács László, a község főjegyzője. 17 hold földet kapott bérbe azzal, hogy­ szc­. Tény fizetését pótolják. Úgy látszik, a községi kézbesítők­től és társaiktól a nagy fizetés miatt vették el a földet. Jut azonban föld a gazdagnak is.­­Sípos István nőtlen fiatal gazdának a Földigénylő Bizottság nem java­solta a földet. Apjának 116 hold földje van, azonkívül anyai örök­ség révén is földbirtok vár reá. Iiiéba volt minden, Sípos István 18 hold földet kapott, olyan földet, ahol hat nagycsaládú földmíves volt már­­behelyezve. A hat szegény,­­nagycsaládú ember azóta sem ka­pott Szegény m­ó’.Akásasszonyok állnak a MKP járási út,kára, Pirók János hivatali helyiségében. Kezükben ke­nyérre emlékeztető hántás, repe­dezett ra ami. Sírva panaszkodnak: ez a közellátástól kapott lisztből sü­tött kenyér. Egészségtelen, keserű­ Chef ellen massza. Gyors intézkedés: liszt mintát szed­t réznél, és már is viszik a kenyeret­­és lisztet a tisztiorvos helyetteséhez. Mintát küldenek az Országos Vegy­vizsgáló Állomásnak is. • Annyi már most is bizonyos, hogy­­ez a közellátási lszt nem felel meg az előírt keverési aránynak. Ezt a­­rossz tisztet is a község késedel­mesen, mindig a hónap végén utal­­■fa ki. A malom pedig helyben vala­miért kell mindig a község szegé­­­nyeinek a hónap végén tízszeres­­árat fizetniük.* Prd:g de sokan van­nak a közellátási hivatalban! A pesti urak megirigyelték a hely­beli vadásztársaság — mindannyian dolgozó kisemberek — vadászbérle­­tét. A nyilvános árverésen bérbe­vett területet az urak akarták meg­kaparintani. A földmívelésügyi minisztériu­mot félrevezették és már új­ árverést tűztek ki a vadászterületre. Itt is a MKP védte meg a kisemberek ér­dekét. Küldöttség élén feltárta a valót és az ügy így minden bizony­n­yal a kisemberek érdekében ér majd véget. A pesti feketéző Nimródok ma­radjanak csak Pesten, mert a múlt­ban ettek már ők elegendő pecsen ' nyét. M. F. Lakatosok figyelmébe. Nógrád­­verőce keres 5 szerszám lakatost, 10 Szerszáme­sztergályost. A közmun­­kahivatal ezért felhívja azokat a lakatosokat, akik Németországban, vagy­ általában német szerszám munkán már dolgoztak, hogy azok azonnal jelentkezzenek a közmun­kahivatalban. A munkavállalók a munkáltató villájában nyernek el­helyezést és a napi 3 szemi étkező­­kívül a kollektív szerződés szerit­­ megállapított órabéren felüli fize­tést kapnak. Jelentkezni jún. 1-ig lehet, mert a munkát 5-én meg kell kezdeni. OiL'PiSTMiGTE »946. Június 2 LAPSZEMLE kis Újság Pozsonyból jelentik. Az elmúlt hét szerdáján éjjel 2 órakor a dunaszerdahelyi csehszlovák csend­őrség egy őrse jelent meg Szécsény- Patony csallóközi magyar község­­ben. Három magyar csalást­ ma­gukkal vitték Dunaszerdahelyre és onnan állítólag az egyik szlovákiai internáló táborba. Ugyanakkor a szomszédos Lögér-Patonyból és Benka-Patonyból egy-egy magyar családot vittek el. Mind az öt helyen a száműzöttek­nek csak azt engedték meg, hogy csupán a legszükségesebb k­ol­tírt vigyék magukkal. Csiliz-Radványban (d maszerda­helyi járás) az egész falu magyar férfilakosságát 16 évestől 60 évesig ingyen robotmunkára kötelezik. SZABADNAP kos győzelme azt jelenti, hogy a­­cseh nép többsége­ helyesli az átta­mosdást, helyesli a nagyipar­­és banktőke hatalmának meg­érc­ét, nem sír­ja vissza az első köztársasá­got, amelyben a nagytőkének­, a re­­akciónak­ szabad keze volt és azt a nép ellen, a német megszállás út­jának egyengetésére használta fel. Az egész országban kétmillió két­százezer ember szavazott a kommu­nistákra. A szociáldemokraták ki­­lencszázezres szavazatát ho­zá­­számítva, ez azt jelenti, hogy a két munkáspárt Cseh Morvaországban a szavazatok 55,70 százalékát, Szlo­­vákiát is hozzászámítva 50,9 száza­lékát, tehát a parlamentben abszo­­lútt többséget kapott. A "c­seh kommunisták nagy győ­zelme nemcsak a csehszlovák "re­akció súlyos veresége, hanem na­gyon komoly érv a munkasegysség mellett. —0— Világosság Tildy Zoltán, a magyar köztársa­ság elnöke a magyar zsidóság tra­gédiájáról és a felburjánzó anti­szemita kilengések megfékezéséről a következő üzenetet intézte a ma­gyar társadalomhoz: — A magyar zsidóság belső pro­blémáival, mozgalmaival, az egész nemzeti életet érintő kérdéseivel s az utóbbi hetek egyes megdöbbentő eseményeivel kapcsolatban hadd adjak kifejezést annak a mély meg­rendülésnek és együttérzésnek, amellyel a magyar haza minden emberségesen gondolkozó fia nézte a magyar zsidóság sorsát, elmond­hatatlan szenvedéseit és tragédiáját a bűnben letűnt náci-fasiszta kor­szak alatt. A magyar zsidóság tra­gédiájában nemcsak e­gyéni sorsok, nemcsak a családok hullottak alá a megsemmisülésbe, de nagy nemzési értékek is pusztultak el, úgy, hogy a zsidóság fájdalmas sebei a ma­gyar nemzet sebei is egyúttal. ­0- SZABAD SZÓ Mezőgazdasági ipari kiállítást rendeznek Kecskeméten szeptem­ber elején. Az ötnapos kiállítás a magyar mezőgazdasági ipart mu­tatja be, mint a jövő fejlődés szük­ségszerű lehetőségét. A kiállításon az oktató jelleg érvényesül. A gyü­mölcs- és s­zeszfeldolgozáson kívül bemutatják a nyúltenyésztést — a prémtől a húskonzervig — továbbá a­­textíliává feldolgozható ipari nö­vényeink termesztését­, megmunká­lását és anyaggá alakítását — a há­ziipartól a" gyáriparig. —­— ­0- NÉPSZAVA A kereskedelemügyi minisztéri­umban tartott, értekezleten az or­szág tüzetőellátásánál volt szíj. A tanácskozás eredményéről a pol­gármester elmon­d­ta, hogy az or­szág lakosságának 200.000 vágón tűzifára lenne szüksége és a rendel­kezésre álló famennyiség csupán 80.000 vágón. A hiány tehát 12.000­­vágón fa. A helyzet nem lenne olyan súlyos, ha a szénbányák ház­tartási szenet is tudnának szállítani. Ma azonban ez még nem tehetsé­ges. Fát Romániától és Kárpát- U­krajnából is kaphatnánk, de csak cserélte. A kecskeméti polgármes­ter fsta bántotta, hogy gyümölcsöt, pálinkát tudnának exportálni. O­- Szabadság — Augusztus elsejére meg lesz a jó pénz — mondotta Rákosi Má­tyás, —­ de a jó pénznek egyetlen aranyalapja van: ti jó munka. Egy­magában ez meg nem elég. Gondos­kodni kell arról, hogy aratás után pontosan és jól menjen a beszol­gáltatás és hogy a széncsata hősei, •A bányászok, továbbá az ipartele­pek munkásai, a vasiilasok­, a pos­tások teljes erővel termeljenek, hogy az állami kiadásokat a lehető legkisebbre csökkentsük, hogy visz­­szakapjuk mindazt, amit a német rablók és nyilas bitangok nyugatra hurcoltak. A békekötés előtt látnia kell a világnak: a magyar nép min­den áldozatot meghoz, hogy­ erő­sítse a fiatal demokráciát. A világ látja majd, hogy rendet akarunk és el vagyunk szánva gaz­dasági téren, csakúgy­, mint politi­kai téren a magyar nép érdekeinek a megvédésére. Szerintünk a leg­jobb békeelőkészítés az, ha itthon vaskézzel sújtunk le a reakcióm. Mindenféle nyomtatványok üiüiji plIü • BaBHBBB SaBRMBBM , , . . , HMM— « gyors es pontos készítését HUaai» nsaacMM ÖWRMBIKB ■rozsain! ír A 1 1 rr 1 i r* /-r “íj”! 5SSSSS! vallatja a süss:: ;:bs:: eeaKiisc EnaBHil aartiiiiis« niEMU uribBiss EHfann ibbbbííb* BsflBBBBBB »saaniKH hghhbsbb MlHins H5r»sREisia fSflÜB" «UBBBBBB asaaiiBB «aaeBrs« # smsauataia iM«aaaaa ; (■BBBBMBB E3WIBB3*B siramsaMB aaanaauua BRIMSS» BBB3BBBB v BipSfSlJdíHB SEPBHMB BKSSíb<*»B« BBBBMIBB BBineasBH sHtaasaaSm eBESMaaa Bauz-eavm naSSSíh. isseiig sjaaPEí». -í^bbhhB Marad <s«*bk ..nä»*avaai • - • BBsaaBBajv BnereaaBBaa BBBBB3lS)BBBBk IHBVäiBBHaBBB PETÖFI-NYOMDA KECSKEMÉT, ______________KÉTTEMPLOM-KŐZ 9. Adófizetés adópengő-jeggyel A pénzügyi kormányzat új adó­fizetési rendszert léptetett életbe s adópengőjegyeket 50.000, 500.000 és 1.000.600 pengős címleteket hoz forgalomba. A fizetés a jövőben csupán ezekkel tehetséges. A meg­vásárolt adójegyek a forint beveze­téséig valamennyi adófajta fizeté­sére felhasználhatók és minthogy adópengőre szólnak, sem az adó­fizetőknél, sem az adóhivataloknál nem értéktelenednek el. A pénz­ügyi kormányzat valamennyi ,a adó­­községi megállapodást felmondja és­­adópengőalapon köt új megállapo­dást a közösségekkel, felemelve megfelelően a fizetendő adók össze­gét. Alkalmazotti kereseti adót az illetmények ki­­ze­ése napján érvé­nyes jelzőszámmal kell átszámítani. A lakásadót már eredetileg adó­pengőben állapították meg, most ezt is adópengő jeggyel kell leróni. Kecskemét thj. város I. fokú Ipar­hatóságától. 2391/1946.sz. Hirdetmény Több ízben előfordult, hogy egyes iparüzemek berendezésükben vál­tozásokat hajtanak végre a nélkül, hogy ezekhez az iparügyi minisz­teri biztos hozzájárulását kérnék ki. Felhívom a város területén lévő összes iparüzemeket,­ hogy az üze­mükben előálló változásokat vala­mint igényléseiket, megkereséseiket felsősorban is közvetlenül a Magyar­ Iparügyi Miniszteri Biztoshoz je­lentsék be (városháza, II. e. 6.), mert ennek elmulasztása esetén kérvényeik elintézése hosszas ha­ladékot szenved. Kecskemét, 1910. május 10. A hatóság vezetője­ Bárány János sk­­tansicsnok. Június 15-ig lehet marha­levelet kérni a háború folyamán gazdát cserélt háziállatokra A falu életében rengeteg zavart és ellentétet okoz az isásállatok tu­lajd­ jogának megállapítása. Az átvonuló hadsereg sokszor hagyott beteg lovakat a gazdáknál és egy másikat, egészségeset vitt el he­lyette. Sok szegényparaszt az út­­széléről vezette haza és ápolta a gazdátlan lovakat. A kormány né­hány hónappal ezelőtt rendeletet adott ki, amelyben utasította az ille­tékes szerveket: lássák el jórlatle­­véllel ezeket a gazdátlan jószágo­kat. A viták és iga­zs­ágtal­an­sági­­k így se szűntek meg. Donáth­ Fe­renc elvtárs, földmíelésügyi állam­­­titkár kezdeményezésére új rende­let jelent meg, amelynek­­értelme­iben június 15-ig kérni lehet a marhalevél kiadását olyan állatok­ra is, amelyeket a birtokos 1945 szeptember 20 és 1916 május 16 közt szerzett. Ez a rendelkezés vé­delmébe veszi a szegényparaszto­kat, amikor kimondja, hogy az ál­­lat visszaadásáért indított tulajdon­­jogi perekben a bíróság a két fél vagyoni viszonyainak és a termelés érdekeinek mérlegelése alapján döntse el az állat tulajdonjogát. ­­ ffolrtolást és fonást vállal 11 (gyapjút nem kell tépni) 48 Hon­olószem Kecskemét, Mária M. J

Next