Dél-Pestmegye, 1946. július (1. évfolyam, 16-23. szám)
1946-07-04 / 16. szám
Az Elnök Nem a Hadar járt köztünk, nem a gőgös, idegen népgyűlölő főméltóságú úr. A köztársasági elnök járt a nép között. Kecskeméten töltött néhány órát és a masa egyszerű közvetlenségével, beszélgetett az emberekkel. Ember járt az emberek között, olyan ember, aki átérzi a nén által ráruházott felelősség roppant súlyát, aki tudja, hogy feladata nem az önmaga ragyogtatása hanem a nemzet szolgálata. Egyszerű szürke ruhát, puhagalléros fehér inget viselt, fekete nyakkendővel. Rokonszenves, megnyerő egyéniségét még rokonszenvesebbé tette két szemének érdeklődő, kutató, hol aggódó, hol meg derűsen vidám tekintete. Nézte az embereket. Meghatott szeretettel a dolgozókat, akiket királyok éskormányok eddig csak megvetéssel néztek, akiket nem vettek emberszámba. Az elnök tudja: ezek a dolgozók jelentik a nemzetet, ők érnek fel karjukkal a mélyre zuhant országot Mik épitik az új Magyarországot, nekik épül az új Magyarország. A dolgozóknak- a munkásoknak, parasztoknak s velük együttérző értelmiségi embereknek.A tiszteletére rendezett egy tál ételes vacsorán, igy beszélt a M Magyar Köztársaság elnöke: — Jóleső érzés, őszinte öröm számomra, hogy a politikai pártokban és vezetőikben látom a jó szándékot, szoros együttműködésre a nagy, nemzetmentő célokért, fma, jóllehet hosszúhosszú éveken át voltam egy párt katonája, ma nem vagyok pártember többé, hanem az a szilárd pont szeretnék lenni,mely kiegyenlíti az esetleges ellentéteket, mely azt a célt szolgálja, hogy elsimítsa a felkavart hullámokat, a békés munka, afejlődés zavartalan menete érdekében. A magyar nép hősies, roppant erőfeszítéseiről emlékezett meg az elnök és azt mondotta: «Ma is számosan akadnak még olyanok, akik a földreform nagyszerű tényét lebecsülik és arról gyűlölködve beszélnek. Fáj nekik, hogy ez a parasztság, évszázadok tengernyi szenvedése és kínja után, a maga urává lett és nem az ezerholdak jogtalan, kiszolgáltatottja többé. Azt mondják, eredményesebb, jobb volt a nagybirtokok termelése, szint a felaprózott földeké. Ennek ellenkezője a valóság: a felemelt nép megtalálja önmagát és élni tud az elnyert szabadsággal. Megmunkálták a földeket és kenyeret adnak az ország minden dolgozójának, aki megérdemli, hogy egyék. A nép ellenségeitkivetjük sorainkból, akárhol húzódnának is meg. • — Nekem már kezemben volt a pénz, a forint — mondotta a köztársasági elnök. Egy hónap még, és eljut minden magyar ember kezébe, hogy vele meginduljon a gazdasági újjászületés. Ezt az új pénzt — mondotta az elnök, mosolyogva Sommer MRRA-elnök felé fordulva — nemcsak a Sommer úr országának nagylelkűsége folytán visszaadott arany alapozza meg, hanem elsősorban a dolgozó nép nagy, hatalmas áldozatvállalása, derék, becsületes munkája. Aki pedig ennek a munkának eredményeit veszélyezteti, aki munkátlanul mások terhén akar itt élni, azt a legszigorúbb kérlelhetetlenséggel fogjuk megbüntetni. • — Csak most tarts ki magyar — mondotta emelt hangon az elnök —, csak most ne hagyd magad. Egy hónap még és látni fogod munkád gyümölcsét, érezni és tapasztalni fogod, hogy fáradozásod nem volt hiábavaló. A békés, szép magyar élet felé vezet az út, a demokrácia Világába, ahol népünket a többi népek megbecsülése fogja övezni. A köztársasági elnnök járt vasárnap Kecskeméten, a bölcs államfő, a nyugodt, higgadt politikus, a magyar hazafi, aki szereti és megbecsüli a néépet, a föld és gyár dolgozóját és velük akarja felépíteni a holnapi szebb Magyarországot. \ . évfolyam, 16. szám Kecskemét, 1946. júlus 4. csütörtök 1 millird műpengő PÉL-PESINERTE Kecskemét és a délpestmegyei járások politikai lapja Főszerkesztő: _ Felelős szerkesztő : VADÁSZ FERENC Megjelenik hetenként kétszer ANDRÁSFFY GYULA ek MAGYAR FÖLD HŐSEI (Beszélgetés Házi Árpád pestmegyei alispánnal) Köztársasági elnökünk kecskeméti látogatásával egyidejűleg néhány órán át városunkban tartózkodott Házi Árpád is, Pest vármegye kommunista alispánja, aki kezdeményezője és irányítója a megye területén folyó újjáépítési versenynek. A jövő évi ellátás Az alispán, aki állandó élénk figyelemmel kiséri a vármegye életének minden mozzanatát, a tőle megszokott közvetlen egyszerűséggel és alapos tájékozottsággal ad felvilágosításokat. — Most, mivel már mindenütt aratnak és csépelnek, nagyjából ismeretesek a terméseredmények. Milyenek a kilátások a jövő évi ellátás biztosítására ? — jogáénak érezzük a re...érni, hogy a jövő évi ellátás jelentős mértékben jobb lesz, mint amilyen az elmúlt évben volt. Nem csak azért, mert lényegesen nagyobb terület van bevetve, hanem azért is, mert a termés is több a tavalyinál. Mennyiségileg tehát a jobb ellátás biztosítva van. Természetes azonban, hogy a valóban kielégítő ellátásnak előfeltétele van és ez az igazságos elosztás. Megkérdezzük az alispánt, van-e lehetőség az igazságos elosztásra. A válasz rövid és határozott.: — Megtaláljuk a lehetőségét annak, hogy csak az részesüljön ellátásban, aki dolgozik. Aki nem dolgozik, aki na szolgálja az ország újjáépítésének és a demokrácia megerősítésének ügyét, az nem érdemli meg azt a kenyeret, melyet a dolgozók hősies küzdelme tért intett meg. Megemlítjük az alispánnak, hogy a földreform intézkedéseivel kapcsolatos történelmi jelentőségű változásokat, a rosszindulatú bírálók még most két év után is úgy emlegetik, mint akezdeti időkben. Kétségbe vonják a tervre és eredményességét és azt állítják, hogy a nagybirtok terméseredménye jobb volt. — A földreform eredményei felülmúlják a várakozásokat. Nem csak azok „a földek lettek megművelve, melyen azelőtt is gazdálkodtak, hanem c ’ "-V —emrée híti az a földkerület is, mely az elmúlt nagybirtok rendszerben parlagon hevert és most kenyeret adó termőfölddé változott. Ennek a körülménynek jelentőségét úgy tudjuk helyesen értékelni, ha arra gondolunk, hogy a munkához szükséges eszközök, az igaerő, a vetőmaghiány óriási nehézségeket jelentettek a földművelőknek. Az újonnan keletkezett kisbirtokok és az új gazda nagyszerű munkája azt eredményezi majd, hogy évről évre emelkedni fog a termelés és több lesz, fehérebb lesz népünk kenyere. Az újjáépítési verseny Az újjáépítés eredményeiről kérdezősködünk. Milyen hatással van a termelésre az Ön által kezdeményezett újjáépítési verseny. — A verseny, a célnak megfelelően komoly eredményeket mutat. Ez elsősorban annak következménye, hogy a verseny során, előre meghatározott tendszerű feladatokat végzünk el. Mindig azt, ami elsősorban fontos, mely a dolgozók létérdekeit szolgálja. Az újjáépítési verseny eddigi eredményei indítottak arra, hogy az egész vármegye területén, kiállításokat rendezzünk és felmutassuk azokat az értékeket, melyeket a dolgozók az újjáépítésben nagyszerű munkájukkal létrehoztak. Kérjük az alispánt, hogy szóljon a kimutatható eredményekről. — Beszéljünk először a mezőgazdaságról Megyénk egész területén megművelték és bevetették a földeket. Kivételt képeznek a kitelepítés alatt álló sváb községek, illetve azoknak egy része. Ezeken a helyeken a svábok szabotálása és a betelepedések elhúzódása következtében a földeknek egy kis százaléka megműveletlen maradt. Ezért a hiányért azonban bőségesen kárpótol bennünket az új gazdák által művelés alá vont, azelőtt parlagi terület. A parasztság áldozatos munkájáról szólva az alispán elmondta, hogy a földművesek vetőmagnak használták fel a saját fejadagjukat is, hogy a termést biztosíthassák. Akadt olyan új gazda is, aki a maga hét hald földjét megművelte két girhes lovával és harminchét hold földet művelt meg másoknak. Számtalan esetben előfordult, hogy ásóval, kapával művelték meg a földjét. Nem -kitalált mese az sem, hogy voltak olyan újgazdák, akik magukat és családjukat fogták igába, úgy szántották fel a nekik adott földet. (Folytatásig a 2-ik oldalon.) | BÁNÓOVITHELY | A magyar munkásmozgalomnak egy lelkes, fiatal katonája halt meg. Rövid életútján, a lakatosinasok nehéz sorsán keresztül megismerte a nagyüzemek életét, melyekben a tőkés gazdálkodás bérrabszolgát csinál az emberből. Idősebb munkástársaitól tanult, szemináriumokra járt, és már egészen fiatalon részt vett a magyar kommunisták nehéz küzdelmében, az ellenforradalmi rekció népelnyomó rendszere ellen. It. ebben a küzdelemben lett emberré Bánó Mihály. A másokért élőik nehéz útját járta. A gondtalan, napsugaras ifjúság helyett a küzdelmes ifjúságot választotta. Az illegalitás sötét éveiben, a veszélyek közepette. A szabadság gondolatának világosságát hintette maga köré. Olajszagú komor gyárakban, robotoló gépek között lelkes szavai a jövő reményét öntötték a csüggedőkbe. Üldözések nem tudták megféremli-' '..ul. Sze ." drolgozókat és nagy ügyüket nem hagyta cserben. A dolgozók is szerették őt; kedvencük volt, aki a nehéz napokban is mosolyt tudott varázsolni a gondterhes arcokra. A nyilasok rémuralmát bujdosva vészelte át. Kecskeméten már maga köré gyűjtötte azokat, akikről tudta, hogy él szívükben a vágy egy új, szabadabb élet iránt. Sok halálos veszedelem és csapda után, itt nálunk érte őket a felszabadulás. Az első napokban munkához látott, kommunista lelkesedéssel és szívóssággal. Megszervezte a demokratikus rendőrség első egységeit, előbb Kecskeméten, aztán az egész megyében. Hónapokon át volt Dél-Pest megye rendőrifőkapitánya a huszonhat éves Bánó Mihály, akit a munkások nagyon szerettek. Kemény volt és céltudatos a fasiszmus és reakció elleni harcban. Halálosan gyűlölte a nép ellenségeit, mint ahogyan minden kommunista gyűlöli őket A rendőrségtől megválva, lankadatlan szorgalommal és becsülettel dolgozott tovább a demokráciáért, a szebb magyar jövőért. Budapesten közlekedési baleset áldozata lett. Halálhíre mélységes megdöbbenést keltett mindazokban, akik ismerték. Kecskemét dolgozó népe Bánó Mihályban szeretett fiát gyászolja. A súlyos életharcot vívó munkások szemében a bánat könnye ül. Sose fogják az ő Misijüket elfelejteni. Bánó Mihályt Kecskeméten fogják eltemetni. Koporsója mögé fájó szívvel sorakozik fel a Magyar Kommunista Párt tagsága és a dolgozók,akiknek boldogulásáért odaadta életét.