Dél-Pestmegye, 1946. július (1. évfolyam, 16-23. szám)

1946-07-04 / 16. szám

2 Házi Árpád alispán ezután az ipari termelés eredményeiről beszélt. A föld hősei mellett ott állanak a gyárak és üzemek hősei. Az ő számukra eddig a szűkös kenyérfejadagot sem tudták mindig biztosítani. A munkások öntu­datos bizalmukkal a demokrácia iránt, ennek ellenére dicsőséges tetteket vit­tek véghez. A vármegyében újjáépí­tettek sok megrongálódott iskolát és egészségházat, önkéntesen vállalt mun­kával. Nagy eredményeket értünk el a gyermekvédelem, terén. —■ folytatja az alispán — 87 étkeztető napközi ott­hont hoztunk létre és a gyermekhalan­dóságot hatalmas mértékben csökken­tettük. Ma a gyermekhalandóság nem éri el a no/o-ot. Ez a múlt évvel­ő em­beri loOo/o-os javulást jelent. A kiállításokról —­ Az újjáépítés eredményei ámítot­tak arra, — mondja az alispár, — hogy megrendezzük a kiállításokat. Dí­jakat szándékozom kiosztani az újjá­építésben jó eredményeket elért ízü­leteknek és magánosoknak. Az eddigi kitűzött versenydíjak: 12 soros vető­­gép, egy pár lószerszám, egy vajon szén, vetőmag, szekér, bakancs, kocsi­kenőcs, jelentős mennyiségű textil és ruhanemű, valamint apróbb mezőgaz­dasági szerszámok. Az újjáépítésben a munkát kívánjuk díjazni. A vagyonbiztonságról Utolsó kérdésünk arra irányul, hogy világítsa meg az alispán a vagyon­biztonság problémáját, mely a közvé­leményt jelentős mértékb­en foglalkoz­tatja. — A vagyonbiztonság megteremtése komoly nemzeti érdek — mondja az alispán. — Mezei lopások, melyek na­gyon elszaporodtak, már nemcsak az egyén, h­anem­ a megye érdekeit is ve­szélyeztetik. Ezért szigorú rendelkezé­seket adtam ki, a lopások megakadá-­­ lyozására és minden erőmmel igyek-­­szem megszervezni a határőrségeket, a­­hogy ezt a súlyos bajt leküzdjük. A legszigorúbb büntetés kiszabását látom szükségesnek azok ellen, akik a becsü­letes dolgozók munkájának eredmé­nyeit veszélyez­tetik. Házi Árpád, alispán olvasóinknak szánt tájékoztatója ezzel véget ért. Az­zal a benyomással búcsúzunk a nép­szerű alispántól, hogy benne a magyar demokrácia ideális köztisztviselő típu­sát ismerhetjük meg, akit minden, cse­lekedetében a dolgozó magyar nép iránti testvéri szeretet és hűség vezérel. -o- Egy csendőr Dunaegyh­ázán Horthy és Szálasi csendőre volt. Nem is csendőre, hanem csendőrnyo­­mozója. Ennél rosszabb aztán már nem is létezett az úri Magyarországon. A csendőrnyomozók a vérebek legvér­­szomjasabbjai voltak. Természetesen Nyugatra menekült. Amikor visszajött, Dunaegyházán mint végrehajtót alkalmazta a község, a­nél­kül, hogy tudta volna, vagy­ kiváncsi lett volna rá, hogy a múltban mi mindent hajtott végre az új demok­ratikus községi végrehajtó. Enyje, enyje Dunaegyháza. Hallot­tunk valamit arról, hogy Magyaror­szágon demokratikus közigazgatásért folyik a küzdelem ? Hallottunk valamit arról, hogy a B-lista rendelet a fasisz­ták­­eltávolításáért lett kibocsájtva és nem a fasiszták hivatalokhoz jutta­tásáért ? Híres város­i iparváros Kecskemét várospolitikájával kap­csolatban a város pénzügyi helyzetének kibontakozásáról beszélt Rudnai Guidó műszaki tanácsos, a műszaki hivatal vezetője a MKIP helyi székházában. Az 1944. évi költségvetést elemezve, ki­mutatta, hogy nemcsak a bevételek, hanem a kiadások is tetemesen csök­kentek. Ha csak a rendes kiadásokat, vesszük figyelembe, és sikerül, hogy a városi üzemek ismét elérjék régi ren­tabilitásukat, a város földbirtokai után kiesett jövedelem nem fogja meg­aka­dályozni a pénzügyi egyensúly helyre­állítását. Már ebből is látható azonban, hogy a város jövedelmeit a jövőben lénye­gesen az ipari üzemek fogják szolgál­tatni és azért arra kell törekednie a helyes várospolitikának, hogy minél több, a város mezőgazdaságán alapuló vagy számára dolgozó ipari üzem, kon­zervgyár, aszaló, mezőgazdasági gép­gyár, stb. létesüljön vagy költözzék Kecskemétre és ezek egy része városi tulajdonban legyen és teljes jövedelmé­vel a város pénzügyeit szolgálja. Szük­séges előfeltétele ennek a közüzemek, elsősorban a vízvezeték és szociális intézmények, elsősorban a közkórház megépítése. Az ilyen rendkívüli kiadá­sokra a fedezetet rendkívüli bevételek­kel, céladókkal kell előteremteni A nagy színvonalú előadáshoz első­nek Fehér Sándort számvevőségi taná­csos szólt hozzá, aki a Városi Taka­rékpénztár felállítását és a borfogyasz­tási adó helyett a bortermelési adó bevezetését javasolta. Utána Tóth László polgármester emelkedett szólásra. Elismerőleg nyi­latkozott az előadásról, amely olyan kérdéseket taglalt, amelyekkel a város vezetői eddig nem tudtak alaposan fog­lalkozni, mert minden erejüket lekö­tötte a közvetlen napi problémák meg­oldása, és így nem jutottak hozzá a nagyobb perspektívák kidolgozásához a várospolitika terén. Rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági városok hely­zete jelenleg sokkal súlyosabb az ipari városok helyzeténél. Kecskemét költségvetési kiadásait még nagy mér­­­lékben kell csökkenteni és lehet is a köz­egészségügy és a közoktatás álla­mosításával, mivel ezek tulajdonképen állami feladatok. A gazdasági helyzet javulásával a szegényügy és hasonló kiadások is erősen fognak csökkenni. Erdei Lajos, a számvevőség veze­tője, szükségesnek tartja nemcsak a város üzemeinek, hanem az egész kecs­keméti iparnak fejlesztését, különös te­kintettel a szőlőt és gyümölcsöt fel­dolgozó üzemekre. i­­r. Aszódi István a­­közkórház kér­déséhez szólt hozzá. Végleges meg­oldást csak a csapáskórház üzembehe­­lyezése biztosítana» — mondotta, — amely Kecskemét és környéke bete­geit elláthatná. Ez különösen figye­lembe veendő, mert Szeged és Buda­pest között a Duna—Tisza közén nincs egyetlen közkórh­áz. Az előadó a hozzászólások lényegét abban összegezte, hogy mindnyájan egyhangúlag megállapították: Kecske­mét felvirágzásának, jobb és szebb jö­vőjének előfeltétele az iparosítás,­ egy­részt a város által alapítandó új üze­mek létesítése, másrészt a magánipar fejlődésének és idetelepülésének támo­gatásával és ösztönzésével. Minden he­lyes várospolitikai elgondolásnak ilyen irányúnak kell lennie. Bánó Magda: Kecskemét tbj. város likőr á­ram különlegességei nagy választékban kafikaták Kovács Zoltán fűszer és csemegekereskedő Kecskemét Nagykőrösi­ u.N -t (volt Meinl üzlet) DÉLPESTMEGYE 1946. Július 4 A Köztársasági Elnök Kecskeméten Hatalmas tömeg üdvözölte az elnököt és a vele érkezett vendégeket a Hírös Városban Vasárnap délután látogatást tett a köztársasági elnök Kecskeméten. Meg­tekintette a Városh­áza előcsarnokában rendezett gyümölcs-­­és borkiállítást, a téren lévő gyümölcspiacot és a város nagyobb üzemeit. A látottak fölött nagy örömének és elismerésének adott ki­fejezést. A köztársasági elnököt nagy számmal kísérték el kecskeméti útjára a sajtó képviselői, újságírók és fényképészek. Államtitkárok, néhány tábornok, a Szö­vetséges Ellenőrző Bizottság képviselő­je, Mr. Sommer, az UNRRA magyar­országi elnöke, Házi Árpád Pest vár­megye alispánja és mások szintén meg­tekintették a látványosságokat, a dol­gozók fáradozásainak eredményeit Kecskemét demokratikus magyar­sága pártállásra való tekintet nélkül szeretettel köszöntötte az elnököt, aki — mint többször hangoztatta — lélek­ben közel került ehhez a­ becsületes, derék néphez és a legjobb benyomá­sokkal tért haza a fővárosba, hogy országirányító munkálkodását tovább folytassa. -O— A MKP határozati javaslata, amelyet Kecskemét th. Bizottsága elfogadott a legutóbbi ülésén Mély megvetéssel fordul a közgy­űlés és fasiszta gyilkosok felbújtói és fe­dezői felé. Ezt ilt a gaztettek és az erre­­való ösztönzések alkalmasak a baráti Szovjetúnióval való viszonyunk­­meg­zavarására­, s ez a körül­mény a­ demok­ratikus Magyarország létérdek­eit ve­szélyezteti. Az egyre jobban elharapódzó fasisz­ta összeesküvéseket annak tulajdonít­juk, hogy a súl­yos gonosztettek miatt elfogott fasiszták még most sem ke­rültek a nép bírái elé. Követeljük a kormány azonnali intézkedését: 1. A fasiszta gyilkosoknak és fel­bujtóiknak azonnali és legsúlyosabb megbüntetését, hogy megrettentsük a demokrácia ellenségeit. 2. A Köztársaság védelméről szóló törvény kímélet nélkül való alkalmazá­sát mindenkivel szemben, akit szóval vagy írással dem­okráciaellenes agitációt folytat, s ezzel felbátorította a fasisz­tákat oly cselekedetekre, amelyek az ország demokratikus rendjét veszélyez­tetik, tekintélyét lejáratják. 3. A Köztársaság védelméről szóló törvény bíróságainak azonnali felállí­tását és működésük meggyorsítását • 4­ Azoknak az ifjúsági egyesületek­nek azonnali betiltását, amelyekből ki­indulva­ sorozatos kísérletek történtek az újabb országrontásra, és amelyek alkalmasa­k arra, hogy a jövőben is fedőszervei legyenek a fasiszta szer­vezkedéseknek. E követelések teljesítése elsőrendű f­ül- és belpolitikai érdek. Kifelé ba­látokat ke­ll szereznünk, bent az or­szágban pedig rendet kell teremtenünk, hogy a békés építőm­unkát előrevigyük. Csak így lehet az ország demokratikus fejlődését biztosítani. E határozati javaslattól a közgyűlés megküldi az összes, többi törvényha­tóságnak hasonló állásfoglalás céljából. A­ kórháza lesz kecskemétnek Kecskeméti kommunisták rohammunkával felépítik Dél-Pest megye legnagyobb kórházát . Évtizedeken át súlyos gondja volt Kecskemétnek a kórházkérdés. A ha­talmas kiterjedésű város nem tudott teremteni egy olyan kórházat, amely befogadókényességével a követelmé­nyeknek megfelelt volna, jóllehet en­nek szükségessége abban is megnyil­vánul, hogy a kiterjedt tanyavilág la­kosságán kívül a közeli városokból és községekből is nagy számmal hoztak Kecskemétre betegeket. Most örvendetes változásra van ki­látás ezen a téren. A Vörös Hadsereg elvonuló egységei után, üresen ma­radt a volt katonai csapatkórház ha­talmas épülete. Befogadóképességével alkalmas rá, hogy pótolja a régi hiá­nyokat és kielégítse nemcsak a város, hanem az egész megye ilyen irányú szükségletét. Kecskemét város vezető­sége a helyi kommunista pártszervezet támogatásával azon fáradozott, hogy az illetékes hatóságok városi kórház céljára engedjék át a volt csapatkór­házat. Hosszú tárgyalások után sike­rült a népjóléti és a honvédelmi minisz­tériummal eredményre jutni, és a csa­patkórházat igénybe venni. A megoldás útjába meglepő akadá­lyok is gördültek. Egyes személyek arra hivatkozva, hogy a várostól a kórház messze fekszik, inkább a régi szégyenteljes állapotokat szerették vol­na visszaállítani és a régi épületben folytatni a kórház munkáját. Néhány nerces útért hajlandók lettek volna lemondani egy kínálkozó nagyszerű le­hetőségről, amely a közegészségügy jövője szempontjából óriási jelentő­ségű. A Magyar Kommunista Párt kecs­keméti szervezete elhatározta, hogy ingyenes rohammunkával helyre­állít­ja a csapatkórház épületét, és azt Ist­ván király napjáig, Rákosi Mátyás kecskeméti látogatásáig üzembe helyezi.­­A kommunista párttagok első cso­portja már megkezdte a munkát. Világpolitikai szemle A PÁRIZSI békeértekezlet legutóbbi ülésén a volt öt ellenséges csatlós ál­lammal kötendő béke­szerződések eddig meg nem oldott kérdései kerültek napi­rendre. MASARYK csehszlovák külügymi­niszter Párizsban megbeszéléseket foly­tatott Bevinnel és Byrnes-szel a cseh­­szlovákiai magyarok ügyében. .AZ OSZTRÁK munkáspárti alapok egyöntetűen követelik az Ausztriában lévő közel félmillió külföldi fasiszta emigráns mielőbbi kiutasítását. MOSZKVÁBAN a szakszervezeti vi­lágszövetség a spanyol Franco-kor­­mányzat törvényen kívül való helye­zését követelte. Felhívás Előfizetőinkhez! Heh­éli előfizetőinket kérjük, szí­veskedjenek százezer adópengőt kiadó­hivatalunkba juttatni. Vidéki előfizetőinket kérjük, szíves­­kedjenek a portó betudásával száz­ötvenezer adópengőt vagy adópengő­jegyet levélben megküldeni.

Next