Homok, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-16 / 26. szám

Kecskemét, 1920 .September 16. Csütörtökő 1. évfolyam. — 26-ik szám. Főmunkástárs: MARTON SÁNDOR Szerkesztőség és Kiadóhivatal, Széchenyi-tér 6. Telefonszám 127. Egeres szám­ára­­ Korona Politikai és közgazdasági napilap A Kecskeméti Kisgazda és Földműves Párt, a Gazdasági Egye­sület és a Szőlősgazdák Egyesületének hivatalos közlönye Felelős szerkesztő: TAKÁCS LAJOS Előfizetési árak: Egész évre 240 Kor. — Félévre 120 Kor. Negyedévre 60 Kor. Egy hónapra 20 Kor. A szabadkőművesség háborúja. Szegény Tisza Istvánt abban a tudatban vagy talán inkább azzal az ürüggyel terítette le a makkabeus Po­gány József golyója, hogy a halálba kergetett millióknak számadással tar­tozik a világháború felidézéséért; a múlt vasárnap pedig egy osztrák tu­dós nagy felkészültséggel azt bizo­nyítgatta a budapesti közönségnek, hogy a nagy háborút ugyan­az a titkos kéz idézte fel, amely Tisza Ist­ván meggyilkoltatását is intézte — a szabadkőművesek. Azt állítja az osztrák tudós, hogy az a hatalmas világszövetség, amely egykor az Isten és emberszeretet ápo­lásában s később is még a szeretet munkáinak gyakorlásában kereste hi­vatását, az újabb időben nemcsak az Isten létét tagadta meg és nemcsak a hitélet örök forrását, a bibliát tette lomtárba, hanem világhatalmi törek­vésében forradalmak és háborúk szer­vezésével igyekezik lejáratni az em­beriség hagyományos tekintélyeit, ál­lami és egyházi hatalmat, katonai fe­gyelmet és nemzeti érzést és a nem­zetek egymásra uszításával s minden­féle fondorlatokkal törekszik világha­talomra juttatni a zsidóságot, amely a szabadkőműves szövetségben rejlő erőt az újabb időben egészen kisajá­tította. Meglepő adatokat sorakoztatott fel a német tudós, hogy a háború előidézői és intézői francia, angol, olasz és amerikai részről egyaránt szabadkőművesek voltak. Szabadkő­művesek voltak Ferenc Ferdinánd gyil­kosai is és nem véletlen találkozás, hogy amely napon a trónörökös párt megölték, öt év múlva ugyanazon a napon alázták meg a németeket a versaillesi békével, miután már előbb Magyarországot szabad zsákmányául engedték annak a szabadkőműves maffiának, amely előbb csak magyar katonát, később már magyar nemzetet sem akart látni Árpád országában. Hogy a szabadkőművesség világ­hatalomra törekvő szövetség, azzal ed­dig is tisztában voltunk. Tudtuk azt is, hogy világhatalmi törekvésében nem válogatós az eszközökben s lehetnek azok háborúk is, ha a cél kívánja, bár a szabadkőművesség elvből nem akar katonát látni. Elhisszük az osz­trák tudósnak azt is,hogy a francia—­német ellentétet szabadkőműves elvi különbségek is szították; de hogy mit kerestünk akkor mi magyarok a de­rék németek oldalán, holott a közvé­leményt irányító szabadkőműveseink a franciákkal ápolták a testvéri viszonyt, ez az osztrák sógor felvilágosítása után is rejtély maradt. Avagy talán a sza­badkőművesek híres „testvéri“ szere­­tete épen ott szít gyűlöletet, ahol ki­egyenlítésre volna szükség és azért anti­militarista is elvileg, hogy hábo­rúra ingerelje titkon a békét óhajtó nemzeteket ?! ítélet a Tisza-perben. A hadosztálybíróság tegnap délelőtt 10 órakor hirdette ki a­ Tisza István meggyilkolásával vádolt katonai személyekre kimondott ítéletét, amely szerint Dobó Istvánt és Sztanykovszki Tibort katonai kitüntetéseik elvesztésére s előbbit a hadsereg kötelékéből való kizárásra, utóbbit tiszti rangjától való meg­fosztás mellett kötél általi halálra, Hüttner Sándort tiszti rangjától való meg­fosztásra, a hadseregből való kizárásra és 15 évi súlyos börtönre ítélte", min­den hónap 15-én sötétzárkával súlyosbítva. Vágó Jenőt 3 havi súlyos bör­tönre ítélték, amelyet a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vettek. Korlátlan­­borkivitel a szüret idejére A kormány a legutóbbi borkiviteli rendelet kapcsán, abból a célból, hogy a bor kivitele számára a szüret idején minél korlátlanabb szabadságot biztosítson, az Orszá­gos Borkiviteli Szakbizottság működését szeptember 1-től november 30-ig felfüggesztette. Itt említjük meg, hogy a bizottság egy fél esztendő alatt mintegy félmillió hektó bor ki­vitelére adott engedélyt. Az elutasított tételek ennek huszadrészét sem teszik. A bizottság utolsó ülésén adott engedélyek legnagyobb részben Németausztriába való kivitelről szólnak. Cseh bojkott a lengyelek ellen, Prága, szept. 15. A cseh vasutasok szövetkezetének elnöksége akciót indított arra, hogy Lengyelország ellen megindítsák a teljes bojkottot és elhatározták azt­­ is, hogy minden erővel igyekezzenek, hogy a szomszédos államok vasutas szervezeteit is csatlakozásra bírják. Románia He. Budapest, szept. 15. A román ki­rály Styrcea ezredest nevezte ki budapesti követté, aki október elején foglalja el hi­vatalát. Kommunista lapvétel. Bécs, szept. 15. Egy angol szociális újság a Daily Herald közli és elismeri, hogy az orosz kommunisták 75 ezer font ster­linget ígértek aranyban a lapért (Egy an­gol font 950 K). A lap hozzáfűzi, hogy ez szép bizonyítéka a munkások nemzetközi összetartásának. A szovjetek londoni kikül­dött népbiztosát Kamenevet emiatt a vesz­tegetés miatt az angol kormány kiutasította. A jugoszláv határ, Belgrád, szept. 15. A jugoszláv kor­mánynak javasolta a román kormány, hogy egy közös bizottságot alapítsanak, mely megállapítja a szerb-román határvonalat. A jugoszláv-olasz határra nézve Trumpics jugoszláv és Sfarza gróf olasz külügymi­niszterek között legközelebb közvetlen tár­gyalás után történik a döntés. A bolgár határvonalra nézve Konstantinápolyban lesz­nek a tárgyalások. Győz a lengyel. Varsó, szept. 15. A III-ik lengyel hadsereg elfoglalta Wladimir­ Wotinszkit és sok zsákmányt és hadifoglyot juttatott a lengyel csapatok kezére. Ausztria is ébredezik. Bécs, szeptember 15. Muchitsch Grác szociális polgármestere a legutóbbi tanács­ülésen kijelentette, hogy Grácot idegen be­­özönlésektől elzárja és a büntetőtörvény­­nyel összeütközésbe kerülő valutaüzéreket és láncosokat kilakoltatják, úgy látszik, Ausztria is ébredezik már és kezd tájéko­zódni Izrael felől. Jobb urak voltak a magyarok A „Vossische Zeitung“ a cseh tót állam belső békéjéről többek között ezeket írja: A tót nép nagy többsége az idő változását gazdasági cserének nevezi, ezelőtt a ma­gyarok voltak az urak, most a cseh jött a helyébe. A csehek nem tudnak parancsolni és nem is kell nekik engedelmeskedni. A régi gazda még háború idejében sem vett el a tótoktól semmit, a mostaniak azonban, bár vége van a háborúnak, folytonos rekvi­­rálással kirabolták a tót népet.

Next