Homok, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)
1920-09-16 / 26. szám
2. altus HOMO M 20. szám Kecskemét, szept. 16. Kecskemét főispánt kapott. Amiben évtizedeken át hasztalanul reménykedtünk, meghozta a kereszténynemzeti kormányzat s benne főként a Kisgazdapárt túlsúlya, illusztris képviselőinknek s első renden Rubinek Gyulának hathatós befolyása. Kecskemét önálló főispánságot kapott. Megvan tehát már az a szilárd pont, amely körül kijegecesedhetik a régóta emlegetett Solt-Kiskun vármegye. Ennek a kijegecesedési folyamatnak megindítására és véghezvitelére kaptunk eddigi kormánybiztosunk, Fáy István személyében olyan alkalmas férfiút, akit midőn főispáni minőségében tisztelettel üdvözlünk, bizton hisszük, hogy családi hagyományai — a derék jó Fáy András szelleme — és egyéni kiválóságai, határozott komoly egyénisége, közigazgatási szakismerete, a szegények ügyes-bajos dolgaiig lenyúló igazságérzete, pártatlansága és nagy befolyása a kormánykörökben Kecskemét városának is olyan kedvelt és nagyrabecsült vezérévé avatják, mint amilyenként tisztelték és emlegetik ma is tatai főszolgabiróságából. Adjon Isten hozzá Főispánunknak erőt és szerencsét, közönségünk részéről pedig elfogulatlan megértést. A csehek Franciaország magyar politikája ellen. Bécs, szept. 14. A gondolat: megteremteni Középeurópában a kis népek szövetségét, nem mai eredetű. A megalakulás stádiumában lévő kis kántáninak egyik fő célja az, hogy az egyesülő kisállamokat a francia gondnokság alól felszabadítsa. Franciaország magatartása az orosz-lengyel háborúban, a francia-magyar közeledés a tescheni kérdés megoldása, mindez nagyban előmozdította a cseh külpolitika önállósági törekvéseit. A kis kántánt megalakításában a szövetkezni szándékozó három államnak kétségtelenül vannak közös érintkezési pontjaik, de érdekeik nem mindenben fedik egymást. Megakadályozni a volt monarchia feltámasztását, továbbá a dunai szövetség megalakítását, rászorítani Magyarországot a trianoni békeszerződés rendelkezésének betartására, ez mindhárom államnak közös érdeke. Ez utóbbi kérdés különösen Csehszlovákiára nézve nagy jelentőségű. Csehszlovákia a maga részéről a rejtett hadiállapot viszonyában van Magyarországgal, hadseregének fentartására évenként négy milliárdot áldoz, ami a lassú, de biztos anyagi romlás bekövetkezését jelenti számára. A szlovákiai forrongó állapotok nagyon sok aggodalmat okoznak a cseheknek. Benes miniszter pedig úgy látja, hogy a nagy kántant részéről semmi sem történt ez aggodalmak eloszlatására, sőt Franciaország magyar politikája még újabb fejtörésekre ad okot. A kis kántánt egyik célja itt keresendő és ezen a ponton nem igen van eltérés a három állam politikájában. gäjBS■|g»|n|' elraktározásra kezelési ■■■ M A * w ajjj fizetése mellett, vagy közös haszonra elfogad a Szőlősgazdák Szövetkezete a Szövetkezet tagjaitól.A beraktározott borokra kívánatra előleget is ad az igazgatóság. Aki mustját itt szándékozik elraktározni, az folyó hó 15-ig jelentse be az Egyesület irodájában, mert a későbbi jelentkezők nem vétetnek figyelembe. 68 8 Csakis Magyarország mentheti meg a Nyugatot a bolsevizmus veszedelmétől. Egy spanyol lap Magyarország szerepéről. A madridi „El Sol“ című lap Magyarországra kiküldött tudósítójának tollából a következő cikket közli: Az antant, elsősorban Franciaország, nagy tevékenységet fejt ki Prágában, hogy az általa megalkotott államot erélyes közbelépésre bírja a bolsevista veszedelem ellen, de a cseh nép ellenez mindenfajta háborús akciót, a prágai politikusok pedig kénytelenek engedelmeskedni a népakaratnak. Dr. Benes, Csehország fiatal külügyminisztere több izben kijelentette már, hogy hazája nem interveniál a konfliktusban, hanem megmarad a feltétlen semlegesség álláspontján. Csehország, amely Teschen elvesztése, valamint a szepesi, árvamegyei és opelni problémák miatt ellenséges viszonyban áll Lengyelországgal, sohasem lesz hajlandó lengyelbarát és oroszellenes politikára. Minden cseh politikus — Munától Kramarzig — az orosz szövetség mellett kardoskodik és csakis abban különböznek, hogy az első létre akarja hozni a Szovjetoroszországgal a szövetséget, Kramarz pedig a cári Oroszországgal való szövetkezést. A prágai politikusok meg vannak győződve arról, hogy hazájuk politikai és gazdasági érdekei nagy és erős Oroszországot kívánnak meg. De ez a körülmény nem az egyedüli magyarázata annak, hogy ellenzi az antibolsevista intervenciós politikát; figyelembe kell venni azt is, hogy a gazdasági nyomorúság miatt a kommunizmus erősen tért hódított a csehszlovák köztársaságban. A kommunizmus legerősebb Nyugatcsehország német vidékein, valamint a Felvidéken és a rutén földön, vagyis azokon a helyeken, ahol a gazdasági nyomorúság egyesül a nemzetiségi elnyomatással. Ilyen körülmények között könnyű belátni, hogy a cseh hadsereg nem kezdhet semmiféle komoly akciót sem Oroszország, sem pedig Lengyelország ellen. Nem látja még be az antánt, hogy Magyarország feldarabolása lehetetlen helyzetet teremtett!? Nem látja be, hogy a mesterségesen létrehozott országok nem bírnak ellenállni a Keletről jövő veszedelemnek? Ha nem volna szó magának a nyugati civilizációnak megmentéséről, a magyarok gúnyos mosollyal szemlélhetnék azoknak a polikusoknak ideges kapkodását, akik megszerkesztették a Versailles, saint germaini és neuillyi békeszerződést. Ha Lengyelország eldől a harcban, csakis Magyarország mentheti meg a Nyugatot, de nem a megcsonkított Magyarország, hanem az ezeréves Magyarország húszmillió lakossával, természetes határaival, bevehetetlen erős falával, a Kárpátokkal,tonaságnál, szemináriumokban be kell vinni a gazdasági szakoktatást. A nagyszámú kereskedelmi iskolákat közgazdasági iskolákká kellene átreformálni, hogy a falu részére is jusson megfelelő szakerő; a kitűnően végzettek a közgazdasági egyetemre mehessenek kedvezményes rövidebb idő felhasználásával. Sohasem éreztük annyira annak igazságát, hogy az idő pénz, különösen a gyermekek iskoláztatásánál. Az ott töltött időt tehát úgy kell kihasználni, hogy ne csak az általános műveltségre, hanem a megélhetésre is alapot szolgálhasson. E nélkül a feltétlen szükséges reform nélkül nem lesz boldog a magyar. gj nyomokon. (g. m.) Nagy tévedés lenne abban bizakodni, hogy a régi nyomokra térve boldogulni tudnánk s képesek lennénk a többi államok versenyében helyt állni. Alábbiakban csak egy pár pontra óhajtok rámutatni.. Az annyiszor emlegetett tiszta erkölcs érdekében nem elegendő, ha a felekezetek papjait magukra hagyjuk. Nem mindenkinek, de elsősorban a tanítóknak kell fokozott mértékben szóval s jó példával elöljárni. Az elemi iskolákban a szoros értelemben vett hittan oktatásán kívül, ha nem is e címen lenne az erkölcstan oktatása felveendő, de olvasó könyvekben helyt, kell adni oly olvasmányoknak, melyek nemesitőleg hatnak a lélekre s ezt átérzéssel tárgyalhassa akár katholikus, akár protestáns tanító. A pusztai tanulókra annál fontosabb ez, mert a lelkészek kimenetele nehézségekbe ütközik, s igy a tanító által pótlandó. A trágár beszédek, a korcsmázás, első lépés a züllésre. A természet szeretetének felébresztése úgy erkölcsi érzésre, mint a jövő munkakörre is előnyösen hat. E végből is a gazdasági oktatást már az elemi iskolákban szorgalmazni kell. A gyermekkel is meg lehet értetni: a trágya, a vetőmag, az üszög, a peronoszpóra, az állati betegségek elleni védekezést, az állattenyésztés jelentőségét stb. Még a közelmúltban is az iskolában csak a szellemi munkások lettek példaként emlegetve. Ennek hatása alatt a jobb tanulók nem tekintették az ipari, kertészeti, gazdasági pályákat ideálnak. Az úri pálya a lateiner pálya volt, a többi felett kézlegyintéssel tértek napirendre. Az idők változtak. Nincs szükség és kereslet az átlagos képességű szellemi munkásokra. Jobban jártak volna, ha az eke szarva mellett maradnak. Különösen a sok időt s költséget képező hosszú pályákra lépés nagy megfontolást tételez fel. Régi igazság: Sok szülő nagy áldozatok árán szerzi meg gyermeke szerencsétlenségét. Sok városi ember sóhajtva mondja, hogy bár maradtam volna kis falumban — de az ifjút vágyai vezérlik. Értse meg a fiatalság, hogy Magyarországnak egy biztos alapja van, a föld. De ennek tudatában kell intézkedni a közoktatásügyi kormánynak is, mert ez a kérdés nem lehet a földművelésügyi minisztérium monopóliuma. Nemcsak a polgári iskolákban, de a képzőkben, az összes középiskolákban, ka Tanítóválasztás. A községi iskolaszék folyó hó 17-én pénteken délután fél 4 órai kezdettel, a városháza tanácstermében tartandó iskolaszéki ülésen tölti be a városi és pusztai iskoláknál meghirdetett és a választás folytán esetleg megüresedő tanítói állásokat. A Tanügyi Bizottság a múlt hét csütörtök és pénteki napjain tartott hosszas és beható megbeszélések után, mérlegelve a képesítettség és helybeli érdekeltség és menekültek szempontjait egyaránt, a következő jelöléseket hozza javaslatba az iskolaszéknek : I. A városi iskoláknál: 1. Sárkány Pál helyére: Plutzer Károly, Geyer Géza, Hutter Károly. 2. Balogh Dénes helyére: Demján László, K. Nagy László, Pridajka Pál. 3. Gerber Ferencné helyére: Kéri Menyhért, Papp Emil, ifj. Vasváry Sándor. 4. Pócsy Blanka helyére: Fazekas Ernő, Schrank László, Körös Károly. 5. Sós Ferenc helyére: Igó László, Gyenes Erzsébet, Nagy Erzsébet. 6. Hegyesy István helyére: Jámbor János, Jurassa Endre, Rajka Sándor. 7. Horváth János helyére: Eichner Ottó, Orbán Erzsébet, Csávolyszky Dezső. 8. Hegedűs Rezső helyére: Juszt Ferenc, Fincziczky Mariska, Hódy Péter. II. A pusztai iskolákhoz: 1. Koháryszentlőrinc II: Leviczky Oreszt. 2. Monostorfalván helyettesül: Sándor Margit. 3. Borbás: Pridajka Pál. 4. Helvéczia-telep: Gerinczy Károly. 5. Gátér: Árendás Katalin. 6. Kisfái: Nemcsik Zsigmond. 7. Pusztaszer— Árpádhalom: Martinovics Jolán. 8. Talfája: Faragó Béla. 9. Ágasegyháza—Selyemhegy: Kiséri Nagy László. 10. Pusztaszer—Szárnyékhalom: Krémer Kristóf. 11. Urrét: Kovács Lajos. 12. Felsőszékdülő: Hackl Kálmán. 13. Katonatelep II. : Bognár Ferencné. 14. Ágasegyháza—Kelefréd : Firtling Erzsébet. 15. Kadafalva: özv. Búzás Jenőné.