Homok, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-16 / 26. szám

2. altiul HOMO M 20. szatn Kecskemét, szept. 16. Kecskemet főispánt kapott. Amiben évtizedeken át hasztalanul re­ménykedtünk, meghozta a keresztény­nemzeti kormányzat s benne főként a Kisgazdapart túlsúlya, illusztris kép­viselőinknek s első renden Rubinek Gyulának hathatós befolyása: Kecske­mét önálló főispánságot kapott. Meg­van tehát már az a szilárd pont, 1 amely körül kijegecesedhetik a régóta emlegetett Solt-Kiskun vármegye. En­nek a kijegecesedési folyamatnak meg- inditására és véghezvitelére kaptunk eddigi kormánybiztosunk, Fáy István személyében olyan alkalmas férfiút, akit midőn főispánt minőségében tisz­telettel üdvözlünk, bizton hisszük, hogy családi hagyományai — a derék jó Fáy András szelleme — és egyéni ki­válóságai: határozott komoly egyéni­sége, közigazgatási szakismerete, a sze­gények ügyes-bajos dolgaiig lenyúló igazságérzete, pártatlansága és nagy befolyása a kormánykörökben Kecske­mét városának is olyan kedvelt és nagyrabecsült vezérévé avatják, mint amilyenként tisztelték és emlegetik ma is tatai föszolgabiróságából. Adjon Is­ten hozzá Főispánunknak erőt és szeren­csét, közönségünk részéről pedig elfo­gulatlan megértést. A csehek Franciaország magyar politikája ellen. Bécs, szept. 14. A gondolat: meg­teremteni Középeurópában a kis népek szövetségét, nem mai eredetű. A megala­kulás stádiumában lévő kis-ántántnak egyik főcélja az, hogy az egyesülő kisállamokat a francia gondnokság alól felszabadítsa. Franciaország magatartása az orosz-lengyel háborúban, a francia-magyar közeledés a teseheni kérdés' megoldása, mindez nagy­ban előmozdította a cseh külpolitika önál­lósági törekvéseit. A kis-ántánt megalakításában a szö­vetkezni szándékozó három államnak két­ségtelenül vannak közös érintkezési pont­jaik, de érdekeik nem mindenben fedik egymást. Megakadályozni a volt monarchia feltámasztását, továbbá a dunai szövetség megalakítását, rászorítani Magyarországot a trianoni békeszerződés rendelkezésének be­tartására: ez mindhárom államnak közös érdeke. Ez utóbbi kérdés különösen Cseh­szlovákiára nézve nagy jelentőségű. Cseh­szlovákia a maga részéről a rejtett hadi­állapot viszonyában van Magyarországgal, hadseregének fentartására évenként négy milliárdot áldoz, ami a lassú, de biztos anyagi romlás bekövetkezését jelenti szá­mára. A szlovákiai forrongó állapotok na­gyon sok aggodalmat okoznak a cseheknek. Benes miniszter pedig úgy látja, hogy a nagy-ántánt részéről semmi sem történt ez aggodalmak eloszlatására, sőt Franciaország magyar politikája még újabb fejtörésekre ad okot. A kis-ántánt egyik célja itt kere­sendő és ezen a ponton nem igen van el­térés a három állam politikájában. gäjBS■|g»|n|' elraktározásra kezelési ■■■ M Ä * w a (jjj fizetése mellett, vagy közös haszonra elfogad a Szőlősgazdák Szövetkezete a Szövetkezet' tagjaitól. -A beraktározott borokra kívánatra előleget is ad az igazgatóság. Aki mustját itt szándé­kozik elraktározni, az folyó hó 15-ig jelentse be az Egyesület irodájában, mert a későbbi jelentkezők nem vétetnek figyelembe. 68—8 Csakis Magyarország mentheti meg a Nyugatot a boSsevizmus veszedelmétől. Egy spanyol lap Magyarország szerepéről. A madridi „El Sol“ cimü lap Magyar- országra kiküldött tudósítójának tollából a következő cikket közli: Az ántánt, elsősorban Franciaország, nagy tevékenységet fejt ki Prágában, hogy az általa megalkotott államot erélyes köz­belépésre bírja a bolsevista veszedelem el­len, de a cseh nép ellenez mindenfajta háborús akciót, a prágai politikusok pedig kénytelenek engedelmeskedni a népakarat­nak. Dr. Benes, Csehország fiatal külügy­minisztere többizben kijelentette már, hogy hazája nem interveniál a konfliktusban, hanem megmarad a feltétlen semlegesség álláspontján. Csehország, amely Teschen elvesztése, valamint a szepesi, árvamegyei és opelni problémák miatt ellenséges vi­szonyban áll Lengyelországgal, sohasem lesz hajlandó lengyelbarát és oroszellenes politikára. Minden cseh politikus — Muná- tól Krainarzig — az orosz szövetség mellett kardoskodik és csakis abban különböznek, hogy az első létre akarja hozni a Szovjet- oroszországgal a szövetséget, Kramarz pe­dig a cári Oroszországgal való szövetkezést. A prágai politikusok meg vannak győ­ződve arról, hogy hazájuk politikai és gaz­dasági érdekei nagy és erős Oroszországot kívánnak meg. De ez a körülmény nem az egyedüli mágyarázata annak, hogy ellenzi Dj nyomokon. (g. m.) Nagy tévedés lenne abban bi­zakodni, hogy a régi nyomokra térve bol­dogulni tudnánk s képesek lennénk a többi államok versenyében helyt állni. Alábbiakban csak egy pár pontra óhaj­tok rámutatni.. Az annyiszor emlegetett tiszta erkölcs érdekében nem elegendő, ha a fele kezetek papjait magukra hagyjuk. Nem mindenkinek, de elsősorban a taní­tóknak kell fokozott mértékben szóval s jó példával elöljárni. Az elemi iskolákban a szoros értelemben vett hittan oktatásán kí­vül, ha nem is e cimen lenne az erkölcstan oktatása felveendő, de olvasó könyvekben helyt, kell adni oly olvasmányoknak, melyek nemesitőleg hatnak a lélekre s ezt átér- i zéssel tárgyalhassa akár katholikus, akár protestáns tanító. A pusztai tanulókra annál fontosabb ez, mert a lelkészek kimenetele nehézsé­gekbe ütközik, s igy a tanító által pótlandó. A trágár beszédek, a korcsmázás, első lépés a züllésre. A természet szeretetének felébresz- i tése úgy erkölcsi érzésre, mint a jövő munkakörre is előnyösen hat. E végből is a gazdasági oktatást már az elemi isko­lákban szorgalmazni kell. A gyermekkel is meg lehet értetni: a trágya, a vetőmag, az üszög, a peronoszpora, az állati beteg­ségek elleni védekezést, az állattenyésztés jelentőségét stb. Még a közel múltban is az iskolában csak a szellemi munkások lettek példaként emlegetve. Ennek hatása alatt a jobb tanulók nem tekintették az ipari, kertészeti, gazda­sági pályákat ideálnak. Az úri pálya a la- teiner pálya volt, a többi felett kézlegyin­téssel tértek napirendre. Az idők változtak. Nincs szükség és kereslet az átlagos képes­ségű szellemi munkásokra. Jobban jártak volna, ha az eke szarva mellett maradnak. Különösen a sok időt s költséget képező hosszú pályákra lépés nagy megfontolást tételez fel. Régi igazság: Sok szülő nagy áldozatok árán szerzi meg gyermeke sze­rencsétlenségét. Sok városi ember sóhajtva mondja, hogy bár maradtam volna kis fa­lumban — de az ifjút vágyai vezérlik. Értse meg a fiatalság, hogy Magyarországnak egy biztos alapja van, a föld. De ennek tudatában kell intézkedni a közoktatásügyi kormánynak is, mert ez a kérdés nem lehet a földmivelésügyi minisz­térium monopóliuma. Nemcsak a polgári iskolákban, de a | képzőkben, az összes középiskolákban, ka­az antibolsevista intervenciós politikát; fi­gyelembe kell venni azt is, hogy a gazda­sági nyomorúság miatt a kommunizmus erősen tért hódított a csehszlovák köztár­saságban. A kommunizmus legerősebb Nyu- gatcsehország német vidékein, valamint a Felvidéken és a rutén földön, vagyis azo­kon a helyeken, ahol a gazdasági nyomo­rúság egyesül a nemzetiségi elnyomatással. Ilyen körülmények között könnyű be­látni, hogy a cseh hadsereg nem kezdhet semmiféle komoly akciót sem Oroszország, sem pedig Lengyelország ellen. Nem látja még be az ántánt, hogy Magyarország feldarabolása lehetetlen hely­zetet teremtett!? Nem látja be, hogy a mes­terségesen létrehozott országok nem bírnak ellenállni a Keletről jövő veszedelemnek? Ha nem volna szó magának a nyugati ci­vilizációnak megmentéséről, a magyarok gúnyos mosollyal szemlélhetnék azoknak a polikusoknak ideges kapkodását, akik meg­szerkesztették a Versailles!, saint germaini és neuillyi békeszerződést. Ha Lengyelország eldől a harcban, csakis Magyarország mentheti meg a Nyu­gatot, de nem a megcsonkított Magyaror­szág, hanem az ezeréves Magyarország húsz­millió lakossáva’, természetes határaival, bevehetetlen erős falával: a Kárpátokkal^ tonaságnál, szemináriumokban be kell vinni a gazdasági szakoktatást. A nagyszámú kereskedelmi iskolákat közgazdasági iskolákká kellene átreformálni, hogy a falu részére is jusson megfelelő szakerő; a kitünően végzettek a közgazda- sági egyetemre mehessenek kedvezményes rövidebb idő felhasználásával. Sohasem éreztük annyira annak igazságát, hogy az idő pénz, különösen a gyermekek iskoláz­tatásánál. Az ott töltött időt tehát úgy kell kihasználni, hogy necsak az általános művelt­ségre, hanem a megélhetésre is alapot szol­gálhasson. E nélkül a feltétlen szükséges reform nélkül nem lesz boldog a magyar. Tanitóváiasztás. A községi iskolaszék folyó hó 17-én pénteken délután fél 4 órai kezdettel, a városháza tanácstermében tartandó iskola­széki ülésen tölti be a városi és pusztai iskoláknál meghirdetett és a választás foly­tán esetleg megüresedő tanítói állásokat. A Tanügyi Bizottság a múlt hét csü­törtök és pénteki napjain tartott hosszas és beható megbeszélések után, mérlegelve a képesítettség és helybeli érdekeltség és menekültek szempontjait egyaránt, a kö­vetkező jelöléseket hozza jávaslatba az is­kolaszéknek : I. A városi iskoláknál: 1. Sárkány Pál helyére: Plutzer Károly, Geyer Géza, Hut­ter Károly. 2. Balogh Dénes helyére: Dóm­ján László, K. Nagy László. Pridafka Pál. 3. Gerber Ferencné helyére: Kéri Meny­hért, Papp Emil, ifj. Vasváry Sándor. 4. Pócsy Blanka helyére: Fazekas Ernő, Schrank László, Körös Károly. 5. Sós Ferenc helyére: Igó László, Gyenes Erzsébet, Nagy Erzsébet. 6. Hegyesy István helyére: Jámbor János, Jurassa Endre, Rajka Sándor. 7. Horváth János helyére: Eichner Ottó, Orbán Erzsé­bet, Csávolyszky Dezső. 8. Hegedűs Rezső helyére: Joszt Fbrenc, Fincziczky Mariska, Hódy Péter. II. A pusztai iskolákhoz: 1. Kobáry- szentlörine II: Leviczky Oreszt. 2. Monos­torfalván helyettesül: Sándor Margit. 3. Bor- bás: Pridafka Pál. 4, Helvéczia-telep: Gerinczy Károly. 5. Gátér: Árendás Katalin. 6. Kis­fái: Nemesik Zsigmond. 7. Pusztaszer— Árpádhalom: Martinovics Jolán. 8. Tal.fája: Faragó Béla. 9. Ágasegybáza—Selyemhegy: Kiséri Nagy László. 10. Pusztaszer—Szár- nyékhalom: Krémer Kristóf. 11. Urrét: Ko­vács Lajos. 12. Felsőszékdülő: Hackl Kál­mán. 13. Katonatelep II. : Bognár Ferencné. 14. Ágasegyháza—KelöfrMd : Firtling Erzsé­bet. 15. Kadafalva: özv. Búzás Jenőné.

Next

/
Thumbnails
Contents