Homok, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)
1920-10-01 / 39. szám
Kecskemét, ff)Sír október 1. Péntek Főmunkatárs: MARTON SÁNDOR Szerkesztőség és Kiadóhivatal, Széchenyi-tér 6. Telefonszám 127. Egyes számára 1 Korona Politikai és közgazdasági napilap A Kecskeméti Kisgazda és Földműves Párt, a Gazdasági Egyesület és a Szőlősgazdák Egyesületének hivatalos közlönye Felelős szerkesztő: TAKÁCS LAJOS Előfizetési árak: Egész évre 240 Kor. — Félévre 120 Kor. Negyedévre 60 Kor. Egy hónapra 20 Kor. a kereszt és a buzogány. (R.) Szívük felett a kereszt jelével, kezükben a buzogánnyal rontottak csatorba a magyar dicsőség lovag korának leventéi és szereztek a magyar névnek soha el nem múló babérokat, amelyekről ámúlva emlékezik meg a történelem. Magyar szívben a kereszt, magyar kézben a buzogány, győzött száz csatában és tartotta meg az ezer év vérzivatarai között Árpád öröket, a magyar hazát. A kereszt és buzogány állott őrt az ezeréves haza határain a tömérdek ellenséggel szemben a Kárpátokon. Akkor, amidőn elcsitult a külső csa-taraj és a lelkek vihara támasztott belviszályokat, akkor újra e két szimbólum védte a hazát és védi most is e két ősi fegyvert a templom tornyokon. A katholikus és református templomok tornyait díszíti e két elválaszthatatlan szent jel, e két ősi fegyver, amely nélkül gyermekbáb és erőtlen a magyar. Ha nem is építették egybe a két templomot, a magyar ajkakról egy célért, egy nyelvért és egy hazáért szálló imáknak az égben, de már itt a földön is kell találkozniok. A buzogányos templom zsoltárainak szent zsolozsmái és a kereszt jelét viselő templom tömjénillata felhőin és az orgona lágy hangjain szálló fohászai a magyar égen összetalálkoznak és összeölelkezve szállanak fel oda, ahol csillag trónusán székel a Hadúr — a magyarok Istene. Az elpusztult országot, az elszakított vagy megölt véreinket sirató, majd a nemzeti feltámadásunkat hirdető templom harang csak azt az egy imát és könyörgést zúgja az ég felé, akár a buzogányos, akár a keresztes toronyból jő, azt az egy imát, amelyet minden magyarnak éreznie kell. Ha a zsoltáros könyvből száll az ének, vagy Magyarország Patronájához szól a könyörgés, csak azt az egy, magyar szívből jövő fájdalmat viszi a menny urához. Most mégis egyesek éket akarnak verni a kereszt és a buzogány közé, egyesek, akiknek szálka a szemében a keresztény együttműködés a nemzeti újjászervezés munkája. Azok kezdik szítani a testvérharc lángját, akik kalandor politikusok által vezetett szélsőséges csoportok terrorjából remélnek üzleti hasznot maguknak és nemzeti és keresztény cégér alatt törnek az ország romlására. A kalandorok kora lassan lejár és az ősmagyarság két elválaszthatatlan szimbóluma — a harcban és imában örökre testvér marad a kereszt és a buzogány. 3. évfolyam.— 39-ik szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örökigazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Sarcolnak a csehek. Losonc, szept. 29. A nógrádmegyei Divény község határában a katonai telefonvezetékeket ismeretlen tettesek megrongálták és egy darab drótot elloptak. A kárt a katonaság 250 koronában állapította meg, de elrettentő példaadás okából a községre 10.000 korona sarcot vetett ki. A község elöljárósága a pénzbírságot nem szolgáltatta be a kitűzött időre és ezért egy ulánusszakasz és egy gépfegyverosztag szállotta meg a községet. Azután a község piacára kirendelték a jegyzőt és bírót, erélyes és kíméletlen szavakkal szólítva fel őket, a pénzbüntetés lefizetésére. A községnek nem lévén pénze, az elöljáróság haladékért könyörgött, de eredménytelenül. Végül is a plébános adta kölcsön a községnek a szükséges pénzösszeget. Egy turócszentmártoni tót lap a következő megjegyzést fűzi az esethez: A legerélyesebben tiltakozunk az ellen, hogy a katonaság úgy bánjon velünk, mintha ellenséges földön járna, ellenséges állam alattvalói között. Református egyházmegyei gyűlés. A református egyház megyei gyűlését tartotta Kecskeméten, amelyen a kerületből 60 református lelkész vett részt. A gyűlés zártkörű volt, melyet szept. 28-án tartottak meg az újkollégium dísztermében. A gyűlés után a helybeli református egyház megvendégelte a vidéki lelkészeket. Az ebédnél református leányok szolgáltak fel magyar ruhában. Másnap este fél 7 órai kezdettel egy műsoros előadást rendeztek, melyen az érdeklődő reformátusok nagy számmal jelentek meg. Az előadás a 90. zsoltár éneklésével kezdődött, melyet a jelenlévők nagy áhítattal énekeltek. A második szám volt Lampferth Géza három költeményének az elszavalása: „Magyar zsoltár 1920-ban“, továbbá „Új kuruc nóta“ és „Magyarok vagyunk“ című hazafias költemények hozták forrásba a magyar vért és ennek kifejezésre juttatása, jutalma volt a tapsvihar. Ezután következett Jóba József vezsenyi lelkész énekszáma. Tiszta csengésű bariton hangja általános tetszésnek örvendett. Vallásos áhítatát finom árnyalásokkal juttatta kifejezésre. Nagy taps közepette állott szólásra a keresztény és magyarság egyik apostollelkű férfia, Kovács I. István államtitkár. Beszédében a reformáció szerepét és a nemzethez való viszonyát fejtegette. Ezt különösen Magyarországra vonatkoztatta, hol a nemzeti küzdelmek és a civilizáció teljesen összeforr a protestantizmus fejlődésével. Beszélt a protestantizmus múltjáról. Rámutatott arra, hogy akik a nemzet nagyraépítésében részt vettek, legnagyobb részben a protestánsok közé tartoznak. Továbbá fejtegette a protestantizmus jelenlegi helyzetét. Azt mondotta, hogy a protestantizmus jelenleg vezető szerepéből vesztett hazánkban, de az individualizmust képviseli és a forradalomnak bomlasztó ereje után szükség van a katholicismus universális tekintély uralmára. „A világháborút kik döntötték el" ? kérdezte. Megfelelt erre a kérdésre és azt mondotta, hogy az Egyesült Államok, Angola és Német protestáns nagyhatalmak. Ezek erkölcsi felfogása jogosít fel csak nagy jövvőjére és fejlődési képességére. A legmegértőbb szívek hazánk szomorú sorsa iránt ezen protestáns államok. Hozzánk és a megszállott területek igazságtalanságának megvizsgálására is ezen protestáns nemzetek küldték ki képviselőiket. A fent említett nemzetek rokonszenvét már most is bírjuk és amit kívülről kaphatunk, azt a protestánsok útján kapjuk, a testvéri szeretet munkájában. És amikor a forradalmak szomorú emlékei el-eltünedeznek és nem lesz szükség a tekintély uralmára, annyira mint most, a protestanizmus el fogja küldeni nagy embereit, mert a protestantizmus predesztinálva van Magyarország helyreállítására. Az ünnepélyt Muraközy Gyula helybeli református lelkész köszöntő szavai és a Hymnus éneklése fejezte be. Este a Protestáns Egyesület helyiségében egy bankettet rendeztek, hol a közgyűlési tagok vettek részt. A vacsorán többen mondottak lelkesítő beszédet. Muraközy Gyula lelkész üdvözölte a vendégeket a református egyház nevében. Kovács J. István államtitkár a keresztyén kurzusról nyilatkozott. Azt mondotta, hogy „addig a keresztyén kurzus cégér ameddig nincs megtöltve krisztusi szeretettel“.A vacsorán még Dr. Kovács Andor jogakadémiai igazgató, Kiss Zsigmond esperes, abonyi lelkész és Tormássy Sándor tanító mondottak lelkesítő beszédet. A vacsora után, 11 óra felé a társaság eloszlott.