Homok, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-01 / 39. szám

Kecskemét, ff)Sír október 1. Péntek Főmunkatárs: MARTON SÁNDOR Szerkesztőség és Kiadóhivatal, Széchenyi-tér 6. Telefonszám 127. Egyes szám­ára 1 Korona Politikai és közgazdasági napilap A Kecskeméti Kisgazda és Földműves Párt, a Gazdasági Egye­sület és a Szőlősgazdák Egyesületének hivatalos közlönye Felelős szerkesztő: TAKÁCS LAJOS Előfizetési árak: Egész évre 240 Kor. — Félévre 120 Kor. Negyedévre 60 Kor. Egy hónapra 20 Kor. a kereszt és a buzogány. (R.) Szívük felett a kereszt jelé­vel, kezükben a buzogánnyal rontot­tak csatorba a magyar dicsőség lovag korának leventéi és szereztek a ma­gyar névnek soha el nem múló ba­bérokat, amelyekről ámúlva emlékezik meg a történelem. Magyar szívben a kereszt, magyar kézben a buzogány, győzött száz csatában és tartotta meg az ezer év vérzivatarai között Árpád öröket, a magyar hazát. A kereszt és buzogány állott őrt az ezeréves haza határain a tömérdek ellenséggel szemben a Kárpátokon. Akkor, amidőn elcsitult a külső csa-­­­taraj és a lelkek vihara támasztott belviszályokat, akkor újra e két szim­bólum védte a hazát és védi most is e két ősi fegyver­t a templom tor­nyokon. A katholikus és református templomok tornyait díszíti e két el­választhatatlan szent jel, e két ősi fegyver, amely nélkül gyermekbáb és erőtlen a magyar. Ha nem is építették egybe a két templomot, a magyar ajkakról egy célért, egy nyelvért és egy hazáért szálló imáknak az égben, de már itt a földön is kell találkozniok. A bu­­zogányos templom zsoltárainak szent zsolozsmái és a kereszt jelét viselő templom tömjénillata felhőin és az orgona lágy hangjain szálló fohászai a magyar égen össze­találkoznak és összeölelkezve szállanak fel oda, ahol csillag trónusán székel a Hadúr — a magyarok Istene. Az elpusztult országot, az elsza­kított vagy megölt véreinket sirató, majd a nemzeti feltámadásunkat hir­dető templom harang csak azt az egy imát és könyörgést zúgja az ég felé, akár a buzogányos, akár a keresztes toronyból jő, azt az egy imát, amelyet minden magyarnak éreznie kell. Ha­­ a zsoltáros könyvből száll az ének, vagy Magyarország Patronájához szól a könyörgés, csak azt az­­ egy, ma­gyar szívből jövő fájdalmat viszi a menny urához. Most mégis egyesek éket akar­nak verni a kereszt és a buzogány közé, egyesek, akiknek szálka a sze­mében a keresztény együttműködés a nemzeti újjászervezés munkája. Azok kezdik szítani a testvér­harc lángját, akik kalandor politikusok által veze­tett szélsőséges csoportok terrorjából remélnek üzleti hasznot maguknak és nemzeti és keresztény cégér alatt tör­nek az ország romlására. A kalandorok kora lassan lejár és az ősmagyarság két elválaszthatat­lan szimbóluma — a harcban és imá­ban örökre testvér marad a­­ kereszt és a buzogány. 3. évfolyam.— 39-ik szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örökigazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Sarcolnak a csehek. Losonc, szept. 29. A nógrádmegyei Divény község határában a katonai telefon­­vezetékeket ismeretlen tettesek megrongálták és egy darab drótot elloptak. A kárt a katonaság 250 koronában állapította meg, de elrettentő példaadás okából a községre 10.000 korona sarcot vetett ki. A község elöljárósága a pénzbírságot nem szolgáltatta be a kitűzött időre és ezért egy ulánusszakasz és egy gépfegyverosztag szállotta meg a községet. Azután a község piacára kirendelték a jegyzőt és bírót, erélyes és kíméletlen szavakkal szólítva fel őket, a pénzbüntetés lefizetésére. A községnek nem lévén pénze, az elöljáróság haladékért könyörgött, de eredménytelenül. Végül is a plébános adta kölcsön a községnek a szükséges pénzösszeget. Egy turócszentmártoni tót lap a követ­kező megjegyzést fűzi az esethez: A legerélyesebben tiltakozunk az ellen, hogy a katona­ság úgy bánjon velünk, mintha ellenséges földön járna, ellenséges állam alattvalói között. Református egyházmegyei gyűlés. A református egyház megyei gyűlését tartotta Kecskeméten, amelyen a kerületből 60 református lelkész vett részt. A gyűlés zártkörű volt, melyet szept. 28-án tartottak meg az újkollégium dísztermében. A gyűlés után a helybeli református egyház megven­dégelte a vidéki lelkészeket. Az ebédnél református leányok szol­gáltak fel magyar ruhában. Másnap este fél 7 órai kezdettel egy műsoros előadást ren­deztek, melyen az érdeklődő reformátusok nagy számmal jelentek meg. Az előadás a 90. zsoltár éneklésével kezdődött, melyet a jelenlévők nagy áhítat­tal énekeltek. A második szám volt Lam­­pferth Géza három költeményének az elsza­­valása: „Magyar zsoltár 1920-ban“, továbbá „Új kuruc nóta“ és „Magyarok vagyunk“ című hazafias költemények hozták forrásba a magyar vért és ennek kifejezésre jutta­tása, jutalma volt a tapsvihar. Ezután következett Jóba József ve­­zsenyi lelkész énekszáma. Tiszta csengésű bariton hangja általános tetszésnek örven­dett. Vallásos áhítatát finom árnyalásokkal juttatta kifejezésre. Nagy taps közepette állott szólásra a keresztény és magyarság egyik apostollelkű férfia, Kovács I. István államtitkár. Beszédében a reformáció szerepét és a nemzethez való viszonyát fejtegette. Ezt különösen Magyarországra vonatkoztatta, hol a nemzeti küzdelmek és a civilizáció telje­sen összeforr a protestantizmus fejlődésé­vel. Beszélt a protestantizmus múltjáról. Rámutatott arra, hogy akik a nemzet nagyra­­építésében részt vettek, legnagyobb rész­ben a protestánsok közé tartoznak. To­vábbá fejtegette a protestantizmus jelen­legi helyzetét. Azt mondotta, hogy a pro­testantizmus jelenleg vezető szerepéből vesztett hazánkban, de az individualizmust képviseli és a forradalomnak bomlasztó ereje után szükség van a katholicismus univer­­­­sális tekintély uralmára. „A világháborút kik döntötték el" ? kérdezte. Megfelelt erre a kérdésre és azt­­ mondotta, hogy az Egyesült Államok, Angol­a és Német protestáns nagy­hatalmak. Ezek erkölcsi felfogása jogosít fel csak nagy jöv­­­vőjére és fejlődési képességére. A legmegértőbb szívek hazánk szo­morú sorsa iránt ezen protestáns államok. Hozzánk és a megszállott területek igaz­ságtalanságának megvizsgálására is ezen protestáns nemzetek küldték ki képviselőiket. A fent említett nemzetek rokonszen­­vét már most is bírjuk és amit kívülről kaphatunk, azt a protestánsok útján kapjuk, a testvéri szeretet munkájában.­­ És amikor a for­radalmak szomorú em­lékei el-eltünedeznek és nem lesz szükség a tekintély uralmára, annyira mint most, a protestanizmus el fogja küldeni nagy em­bereit, mert a protestantizmus predeszti­nálva van Magyarország helyreállítására. Az ünnepélyt Muraközy Gyula hely­beli református lelkész köszöntő szavai és a Hymnus éneklése fejezte be. Este a Protestáns Egyesület helyisé­gében egy bankettet rendeztek, hol a köz­gyűlési tagok vettek részt.­­ A vacsorán többen mondottak lelkesítő beszédet. Mu­raközy Gyula lelkész üdvözölte a vendége­ket a református egyház nevében. Kovács J. István államtitkár a keresz­tyén kurzusról nyilatkozott. Azt mondotta, hogy „addig a keresztyén kurzus cégér ameddig nincs megtöltve krisztusi szere­tettel“.­­­A vacsorán még Dr. Kovács­­ Andor jogakadémiai igazgató, Kiss Zsig­­mond esperes, abonyi lelkész és Tormássy Sándor tanító mondottak lelkesítő beszédet. A vacsora után, 11 óra felé a társa­ság eloszlott.

Next