Homok, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-01 / 39. szám

Kecskemét, ff)Sít október I. Pénieh 3. évfolyam.— 39-ik szám. Főmunkatárs: MARTON SÁNDOR Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Széchenyi-tér 6. Telefonszám 127. Egyes szám ára 1 Korona Politikai és közgazdasági napilap A Kecskeméti Kisgazda és Földműves Párt, a Gazdasági Egye­sület és a Szőlősgazdák Egyesületének hivatalos közlönye Felelős szerkesztő: RAKÁCS LAJOS Előfizetési árak: Egész évre 240 Kor. — Félévre 120 Kor. Negyedévre 60 Kor. Egy hónapra 20 Kor. á kereszt és abuzogány. (R.) Szivük felett a kereszt jelé­vel, kezükben a buzogánnyal rontot­tak csatéiba a magyar dicsőség lovag korának leventéi és szereztek a ma­gyar névnek soha el nem múló ba­bérokat, amelyekről ámúlva emlékezik meg a történelem. Magyar szívben a kereszt, magyar kézben a buzogány, győzött száz csatában és tartotta meg az ezer év vérzivatarai között Árpád őrökét, a magyar hazát. A kereszt és buzogány állott őrt az ezeréves haza határain a tömérdek ellenséggel szemben a Kárpátokon. Akkor, amidőn elcsitult a külső csa- | taraj és a lelkek vihara támasztott bélviszályokat, akkor ujrae két szim­bólum védte a hazát és védi most is e két ősi fegyver — a templom tor­nyokon. A katholikus és református templomok tornyait díszíti e két el­választhatatlan szent jel, e két ősi fegyver, amely nélkül gyermekbáb és erőtlen a magyar. Ha nem is építették egybe a két templomot, a magyar ajkakról egy célért, egy nyelvért és egy hazáért szálló imáknak az égben, de már itt a földön is kell találközniok. A bu- zogányos templom zsoltárainak szent zsolozsmái és a kereszt jelét viselő templom tömjénillata felhőin és az orgona lágy hangjain szálló fohászai a magyar égen össze találkoznak és összeölelkezve szállanak fel oda, ahol csillag trónusán székel a Hadúr — a magyarok Istene. Az elpusztult országot, az elsza­kított vagy megölt véreinket sirató, majd a nemzeti feltámadásunkat hir­dető templom harang csak azt az egy imát és könyörgést zúgja az ég felé, akár a buzogányos, akár a keresztes toronyból jő, azt az egy imát, amelyet minden magyarnak éreznie kell. Ha ! a zsoltáros könyvből száll az ének, vagy Magyarország Patronájához szól a könyörgés, csak azt az • egy, ma­gyar szívből jövő fájdalmat viszi a menny urához. Most mégis egyesek éket akar­nak verni a kereszt és a buzogány közé, egyesek, akiknek szálka a sze­mében a keresztény együttműködés a nemzeti újjászervezés munkája. Azok kezdik szítani a testvér harc lángját, akik kalandor politikusok által veze­tett szélsőséges csoportok terrorjából remélnek üzleti hasznot maguknak és nemzeti és keresztény cégér alatt tör­nek az orkzág romlására. A kalandorok kora lassan lejár Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örökigazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Losonc, szept. 29. A nógrádmegyei Divény község határában a katonai telefon- vezetékeket ismeretlen tettesek megrongálták és egy darab drótot ellopták. A kárt a katonaság 250 koronában állapította meg, de elrettentő példaadás okából a községre 10.000 korona sarcot vetett ki. A község elöljárósága a pénzbírságot nem szolgáltatta be a kitűzött időre és ezért egy ulánusszakasz és egy gépfegyverosztag szállotta meg a községet. Azután a község piacára kirendelték a jegyzőt és bírót, erélyes és kíméletlen szavakkal szólítva fel őket, a pénzbüntetés lefizetésére. A községnek nem lévén pénze, az elöljáróság haladékért könvörgött, de eredménytelenül. Végül is a plébános adta kölcsön a községnék a szükséges pénzösszeget. Egy turócszentmártoni tót lap a követ­kező megjegyzést fűzi az esethez: A legerélyesebben tiltakozunk az ellen, hogy a katona­ság úgy bánjon velünk, mintha ellenséges földönjárna, ellenséges állam alattvalói között. A református egyház megyei gyűlését tartotta Kecskeméten, amelyen a kerületből 60 református lelkész vett részt. A gyűlés zártkörű volt, melyet szept. 28-án tartottak meg az újkollégium dísztermében. A gyűlés után a helybeli református egyház megven­dégelte a vidéki lelkészeket. Az ebédnél református leányok szol­gáltak fel magyar ruhában. Másnap este fél 7 órai kezdettel egy műsoros előadást ren­deztek, melyen az érdeklődő reformátusok nagy számmal jelentek meg. Az előadás a 90. zsoltár éneklésével kezdődött, melyet a jelenlévők nagy áhítat­tal énekeltek. A második szám volt Lam- pfjrth Géza három költeményének az elsza- valása: „Magyar zsoltár 1920-ban“, továbbá „Uj kuruc nóta“ és „Magyarok vagyunk“ cimü hazafias költemények hozták forrásba a magyar vért és ennek kifejezésre jutta­tása, jutalma volt a tapsvihar. Ezután következett Jóba József ve- zsenyi lelkész énekszáma. Tiszta csengésű bariton hangja általános tetszésnek örven­dett. Vallásos áhítatát finom árnyalásokkal juttatta kifejezésre. Nagy taps közepette állott szólásra a keresztény és magyarság egyik apostollelkü férfia, Kovács I. István államtitkár. Beszédében areformációszerepét és a nemzethez való viszonyát fejtegette. Ezt különösen Magyarországra vonatkoztatta, hol a nemzeti küzdelmek és a civilizáció telje­sen összeforr a protestantizmus fejlődésé­vel. Beszélt a protestantizmus múltjáról. Rámutatott arra, hogy akik a nemzet nagyra- épitésében részt vettek, legnagyobb rész­ben a protestánsok közé tartoznak. To­vábbá fejtegette a protestantizmus jelen­legi helyzetét. Azt mondotta, hogy a pro­testantizmus jelenleg vezető szerepéből vesztett hazánkban, de az individualizmust képviseli és a forradalomnak bomlasztó ereje után szükség van a katholicismus univer- ! sális tekintély uralmára. „A világháborút kik döntötték el" ? kérdezte. Megfelelt erre a kérdésre és azt ' mondotta, hogy az Egyésült Államok, Angol I és Német protestáns nagy hatalmak. Ezek erkölcsi felfogása jogosít fel csak nagy jö- i vöjére és fejlődési képességére. A legmegértőbb szivek hazánk szo­morú sorsa iránt ezen protestáns államok. Hozzánk és a megszállott területek igaz­ságtalanságának megvizsgálására is ezen protestáns nemzetek küldték ki képviselőiket. A fent említett nemzetek rokonszen- vét már most is bírjuk és amit kívülről kaphatunk, azt a protestánsok utján kapjuk, a testvéri szeretet munkájában. ^ És amikor a foi’radalmak szomorú em­lékei el-eltünedeznek és nem lesz szükség a tekintély uralmára, annyira mint most, a protestanizmus el fogja küldeni nagy em­bereit, mert a protestantizmus predeszti­nálva van Magyarország helyreállítására. Az ünnepélyt Muraközy Gyula hely­beli református lelkész köszöntő szavai és a Hymnus éneklése fejezte be. Este a Protestáns Egyesület helyisé­gében egy bankettet rendeztek, hol a köz­gyűlési tagok vettek részt. — A vacsorán többen mondottak lelkesítő beszédet. Mu­raközy Gyula lelkész üdvözölte a vendége­ket a református egyház nevében. Kovács J. István államtitkár a keresz­tyén kurzusról nyilatkozott. Azt mondotta, hogy „addig a keresztyén kurzus cégér ameddig nmcs megtöltve krisztusi szere­tettel“. —\A vacsorán még Dr. Kovács j Andor jogakadémiai igazgató, Kiss Zsig- mond esperes, abonyi lelkész és Tormássy Sándor tanító mondottak lelkesítő beszédet. A vacsora után, 11 óra felé a társa­ság eloszlott. és az ősmagyarság két elválaszthatat­lan szimbóluma — a harcban és imá­ban örökre testvér marad a — kereszt és a buzogány. Sarcolnak a csehek. Református egyházmegyei gyűlés.

Next

/
Thumbnails
Contents