Homok, 1921. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-01 / 1. szám

2. oldal M O ífM m H 1. szám Kecskemét, 1921. január 1. A népbiztosok. — Több mint 70 napi tárgyalás és a btinpör anya­gának gondos mérlegelése után halá­los ítéletet mondott ki a bíróság négy népbiztosra és életfogytiglani fegyházat szabott ki másik hatra. Hát bizony szokatlan dolog, hogy tudós jogpro­fesszor urak és hírlapíró munkásve­zérek kötelet kapjanak nyakravalóul. Értjük a liberális szabadkőműves ber­kek botránkozását és Csicserin orosz külügyi népbiztos elvtárs fenyegető­zését is, akik egyhuron pendülve vi­tatják, hogy egy politikai rendszer fanatikusai nem kezelhetők közönsé­ges gonosztévők módjára. Csak azt nem tudjuk megérteni, hogy amikor egy zsidógyerek automobilja szágul­dott a terrorfiukkal, hogy ítélet nélkül hajtóvadászatot rendezzenek a régi rendhez ragaszkodó hűséges csend­őrökre és szegény jászkarajenői pa­pokra; amikor ács- és vasmunkás le­gények statáriális bírósága bőven osz­togatta a halálbüntetést a tulajdonjog fanatikus parasztjainak; amikor a nép- biztos-elvtársak tudtával és majdnem szemeláttára kinzókamarákká avatták fel a parlament pincéit: akkor sem Csicserin nem tiltakozott a népjogok nevében az embertelen kegyetlenségek ellen, sem Ágoston professzor nem ismerte kötelességének barbár elvtár­sait leinteni a jogrend nevében, sem pedig a radikális liberálisok nem ma- gyarázgatták fegyvertársaiknak, hogy legyenek kímélettel és megértéssel a régi rend hívei iránt, mert azok is egy politikai elvnek tiszteletreméltó fana­tikusai. Á lej előállítási ára. 5 kg. széna 5 kg. tok. szalma 15. kg. répaszelet 3 kg. polvva 1 kg. repcepogácsa á 3'— K . 15 — K „ 2-50 „ . 12-50 . , 1-20 ,. . 18-— , , 3 - , . 9‘- , . 10 — , . 10-— „ összesen: 64'50 K Amint látjuk teheneink takarmányo­zása, a piaci árakat véve alapul, naponta 65"50 -70 K ba kerül, aszerint, hogyan ta- karmányozunk, azaz mit etetünk fel velük, ez egy évben 24.100 K-át tesz ki, ehhez jön a tőke kamatja 1500 K. Nyolc tehén takarmány költsége 192.000 K ápoló fizetése ........................ 16.000 „ tökekamat ................................. 1.500 * fedeztetési s egyéb költségek . 1.500 „ fuvar-, illetve napsz.-dij napi 50 K 18.000 „ összesen: 229.800 K Vegyük teheneinket évi 2000 literes­nek, azzal a kecskeméti tehenek jól fel van­nak becsülve, mert a 6 literes átlagot nem igen lehet itt elérni a mostani körülmények között, hogy miért, az más lapra tartozik. Nyolc tehén után van évente 16 ezer liter tejünk. A megszabott maximális ár 5’50 korona. 16000X5'50 = 88000 K. Ellőállí­tási ár 229800 K. Vegyük a borjukat fel á 5000 koronába. Ez összesen 40000 kor, Akkor a tehenészetünk jövedelmez egy év­ben 128000 koronát a 229800 korona ki­adással szemben. Ha tehát mi ma a tejet 14 koroná­ért adjuk, akkor nem hogy hasznot kap­nánk, hanem még az előállítási ár sem kerül meg, mert 16000 X14 = 224000 K. szóval a deficit 5800 korona. Ezért legyünk egy kissé igazságosak, mert sem az iparos, sem a kereskedő nem dolgozik annyira önzetlenül, mint a gazda, aki már igazán sokat áldozott a haza oltárára s aki ezután sem akar elzárkózni az áldozatok elől. Vagy vájjon méltányos-e a tej árát 550 koronába maximálni, amikor a bor ára 40 korona? Nem kell azért a 15 koronás tej áráért olyan igen haragudni, mert az sok­kal inkább méltányos ár, mint az összes kereskedelmi és ipari cikkek. A Nemzeti Hitelintézet. Utóbbi időben igen sok panaszra adott okot az a herce-hurca, amiben részint a gazdáknak, másrészt a piaci árusoknak volt részük. Hogy minden alaptalan mende­mondának s igazságtalan meghurcoltatá­soknak elejét vegyük, tegyünk egy kis szá­mítást, hogy tiszta képet alkothasson magá­nak mindenki. Azt tudjuk, hogy ma egy valamire való tehén 20—25 sőt 30 ezer koronába kerül, természetesen van ennél drágább is. Ugyebár elismerjük, hogy a gazdának, ki tehéntartó, alapos rizikója van, mert hiszen ha egy tehene pusztul is el, már is súlyos csapás érte. Ennek pedig ki van téve. Egy tehén árának kamata évente 1000—1500 korona. Vegyünk alapul egy gazdát, kinek van nyolc tehene, ezek mellé kell egy ápoló, kinek fizetése havonta minimum 1200—1500 korona nem is számítva a lakást s egyéb apró kedvezményeket. Ez évente 144Ó0—18000 korona megterheiés. Ehhez jön a gyógykezelési s egyéb költség, amely évente legalább kitesz 1500 koronát. Még takarmányról, amely a tulajdonképeni költséget képviseli nem is szóltunk s már is több mint 2000 korona befektetésünk van. Nézzük mit takarmányozunk fel na­ponta teheneinknél, a legminimálisabb árat. véve. 1. Egy tehén naponta kap 2'3 kg. darát á 6"— K . . 13"80 K 20 kg. tak. répa „ 1"40 , . . 28"— „ 4 kg. széna „ 3‘— „ . • 12"— „ 6 kg. tak. szalma „ 2"50 „ . . lö’SO „ összesen: 68"80 K 2. 0"5 kg. dara á 6'— K . 3"— K 0"5 kg. malátacsira „ 12-— „ . 6-— „ 3 kg. széna , 3'00 , . 9"— „ 6 kg. korpa , 5-— , . 30-— „ 2 kg. polyva „ 3-— „ . 6-— „ 10 kg. sörtörköly ., 2"— ,, . 20'— „ összesen : 74'— K A Nemzeti Hitelintézet R.-t., mely a közelmúltban kezdte meg működését Buda* pesten saját palotájában, miután az inté­zet alaptőkéjéből 100 millió korona tényleg befizettetett, Kecskeméten is megnyitotta | fiókját, hogy minél közvetlenebb kapcsolatot ! létesíthessen vidékünk keresztyén magvar lakosságával. Az intézet, mely a magyar nemzeti eszme szolgálatában, a keresztyén magyar társadalom gazdasági megerősíté­sén dolgozik, mindennemű bank- és áru- j üzlettel foglalkozik. A kecskeméti fiók igaz- i gatóságának elnöke Németh László ny. si- j ketnéma intézeti igazgató, a Szőlősgazdák Egyesületének stb. elnöke, tagjai: Beretvás i István földbirtokos, Dragollovieh Gyula föld- birtokos, Jermann Béla malomigazgató, | Lendler István ügyvezető igazgató, szőlö- : birtokos, Muraközy Gyula ref. lelkész, Sár- i közyJenő dr. ügyvéd, földbirtokos, dr. Zom- I borv László ügyvéd, földbirtokos. A fel- i ügyelőbizottság tagjai: Tóth Zsigmond ny. takarékpénztári főkönyvelő, elnök, Beretvás Lajos földbirtokos, dr. Sánlha György ta­nár, Schenk Rudolf vállalkozó, Zimav Ká­roly városi tanácsnok. A fiókintézet elfogad betéteket a leg­magasabb kamatozás mellett, úgyszintén folyószámla betéteket is. Folyósít kölcsö­nöket váltóra, mindennemű kézizálogra a legméltányosabb feltételek mellett. Közve­tít tőzsdei megbízásokat főintézetéhez. Vesz és elad mindennemű terményt, ingatlanok adásvételét közvetíti. Üzlethelyiség Beniczky Ferenc-utca 4. — A Katii. Leányklub teadólu- tánja, vasárnap, újév másnapján d. u. 5 órakor lesz a kath. egyház dísztermében a következő műsorral : 1. Prolog, előadja Tóth Klári. 2. Énekel Miksa János főhadnagy. 3. Zongora négykezes, játszák Tóth Tilda és Lina. A teadélután iránt máris nagy ér­deklődés mutatkozott. Szibéria. Ma ezt a nevet sokkal inkább ismer­jük mi magyarok, mint a háború előtt. Hiszen majdnem mindenkinek volt ott ro­kona, ismerőse, vagy barátja s igy hallott róla. Azelőtt csak annyit tudtunk róla, mit az iskolában hallottunk. Tudtuk, hogy nagy hidegek vannak ott, sok a farkas, hogy kicsi.a civilizáció. Szóval nagyon rossz fogalmaink voltak Szibériáról. Sokan azt hiszik, hogy teljesen alaptalanul, pedig té­vednek. Mert hiszen az az irtózatos 7 hó­napos tél már maga is rossz hatással van a kedélyre; ha még ahhoz a körülménye­ket is számításba vesszük, úgy látni fogjuk, hogy bizony aki ott élt s él, annak van oka a panaszra. Talán mindenki hallott már az orosz kémhálózatról, amely még a legfélreesöbb falut is bevonja; a kozák­uralomról, kiket a cár óriási hatalommal ruházott fel azért, mert a trón hü katonái voltak. Ez a két privilégiumos kaszt a réme volt a lakosságnak és senki sem hajthatta nyugodtan párnára a fejét. Nem tudhatta, senki, hogy nem az irtóztató szibériai bör­tönök fenekén ébred-e, hogy nem jön-e a kozák a kancsukával (nagájkával) s nem veri-e véresre, vagy holtra. A zsarolásoknak sem vége, sem hossza nem volt s nincs is. Az orosz hivatalnok ugyanis csak akkor kezd barátságos arcot felvenni, amikor a baksis már a kezében van. Jó annak aki adhat! De a nyomorult, agvoncsigázolt, rongyos és beteg hadifogoly miből adjon ? Hiszen örülne, ha naponta egy kis jó meleg levest és egy fél kiló kenyeret kapna, vagy vehetne. A cári és Kerenszky-regime alatt nem volt jó dolga a hadifogolynak, mert bizony nagvon-nagyon sok megaláztatást és verést kellett eltűrni. A járványok, a hiányos táplálkozás és ru­házkodás miatt már akkor is sokat elragad­tak sorainkból. Nem volt, ki segítségünkre sietett volna kellő támogatással. Pedig ha valahol, úgy itt esett jól a segítség. Hiszen a bizonytalanság is sokat kétségbe ejtett, sőt a sirba is vitt. Az igazi kálváriát azonban szegény sokat szenve­dett honfitársaink 1920-ban kezdték csak megjárni. Kiuzsorázzák ugv testileg, mint lelkileg őket. Igen sokan, akik már nem bírják a rettenetes nélkülözést és megaláztatást, közébük állanak. Ezeknek ezzel elveszett a lelki egyeusulvuk. Ezek sírnak a legjobban. Annak a félig mezítelen, rongyos és beteg társának legalább a lelki harmóniája ma­radt meg, mert hiszen még a kényszer hatása alatt sem vétkezett hazája ellen. A múlt évi tífusz járvány tízezreket vitt el. Ha jól emlékszem Brandström svéd vörös keresztes nővér azt mondotta, hogy a hadi­foglyoknak 45—50 percenlje esett áldoza­tul, s ennek igen nagy részét meglehetett volna menteni, csak több szeretettel, önzet­lenséggel s egy kis bőkezűséggel kellett volna véreinkre gondolni. Akkor azon a sok halotton kívül nem volna ott annyi nyomorék és lelki beteg, hanem igenis ezelőtt két évvel egv kis áldozatkészséggel hazahozathattuk volna mind, vagy pedig módot adtunk volna ne­kik a tisztességesebb emberhez méltó megélhetésre. Kedves Testvérek ne zárkózzatok eí azok elől a sokat szenvedett szin magya­roktól, kiknek egyetlen óhajuk s vágyuk, mégegyszer ölelni a szent hazai földet, s azután ha a sors úgy hozza meghalni. Ezek az emberek meg tudnak halni a hazáért bátran, ezek már millió halállal néztek szembe. Nem remegnek gyáva mó­don semmiféle ellenség előtt. Ezek azok a magyarok, kiktől mi a haza szeretetet meg­tanulhatjuk. Magyarok, akiknek van mit adni, az adjon, ha Istent s becsületet ismer. Csak a volt hadifoglyok tudják meg­mondani. hogy milyen kinzó érzés a hon­vágy, hogy milyen átkos, búval teli élete van a szegény fogoly magyarnak. A magyar gazdák ás földművesek lapja és védője a „HOMOK“ es az „ül BARÁZDA“

Next

/
Thumbnails
Contents