Homok, 1921. január (2. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-01 / 1. szám
2. oldal MOfM m H Kecskemét, 1921. január 1. A népbiztosok. — Több mint 70 napi tárgyalás és a bűnper anyagának gondos mérlegelése után halálos ítéletet mondott ki a bíróság négy népbiztosra és életfogytiglani fegyházat szabott ki másik hatra. Hát bizony szokatlan dolog, hogy tudós jogprofesszor urak és hírlapíró munkásvezérek kötelet kapjanak nyakravalóul. Értjük a liberális szabadkőműves berkek botránkozását és Csicserin orosz külügyi népbiztos elvtárs fenyegetőzését is, akik egykáron pendülve vitatják, hogy egy politikai rendszer fanatikusai nem kezelhetők közönséges gonosztevők módjára. Csak azt nem tudjuk megérteni, hogy amikor egy zsidógyerek automobilja száguldott a terrorfiukkal, hogy ítélet nélkül hajtóvadászatot rendezzenek a régi rendhez ragaszkodó hűséges csendőrökre és szegény jászkarajenői papokra, amikor ács- és vasmunkás legények statáriális bírósága bőven osztogatta a halálbüntetést a tulajdonjog fanatikus parasztjainak; amikor a népbiztos-elvtársak tudtával és majdnem szeme láttára kínzókamarákká avatták fel a parlament pincéit, akkor sem Csicserin nem tiltakozott a népjogok nevében az embertelen kegyetlenségek ellen, sem Ágoston professzor nem ismerte kötelességének barbár elvtársait leinteni a jogrend nevében, sem pedig a radikális liberálisok nem magyarázgatták fegyvertársaiknak, hogy legyenek kímélettel és megértéssel a régi rend hívei iránt, mert azok is egy politikai elvnek tiszteletreméltó fanatikusai. összesen: 64'50 K Amint látjuk teheneink takarmányozása, a piaci árakat véve alapul, naponta 65'50 -70 K ba kerül, aszerint, hogyan takarmányozunk, azaz mit etetünk fel velük, ez egy évben 24.100 K-át tesz ki, ehhez jön a tőke kamatja 1500 K. Nyolc tehén takarmány költsége 192.000 K ápoló fizetése ........................ 16.000 „ tökekamat................................. 1.500 * fedeztetési s egyéb költségek . 1.500 „ fuvar-, illetve napsz.-díj napi 50 K 18.000 , összesen: 229.800 K Vegyük teheneinket évi 2000 literesnek, azzal a kecskeméti tehenek jól fel vannak becsülve, mert a 6 literes átlagot nem igen lehet itt elérni a mostani körülmények között, hogy miért, az más lapra tartozik. Nyolc tehén után van évente 16 ezer liter tejünk. A megszabott maximális ár 5’50 korona. 16000X5500 88000 K. Ellőállítási ár 229800 K. Vegyük a borjukat fele 5000 koronába. Ez összesen 40000 kor. Akkor a tehenészetünk jövedelmez egy évben 128000 koronát a 229800 korona kiadással szemben. Ha tehát mi ma a tejet 14 koronáért adjuk, akkor nem hogy hasznot kapnánk, hanem még az előállítási ár sem kerül meg, mert 16000 X14 X 224000 K, szóval a deficit 5800 korona. Ezért legyünk egy kissé igazságosak, mert sem az iparos, sem a kereskedő nem dolgozik annyira önzetlenül, mint a gazda, aki már igazán sokat áldozott a haza oltárára s aki ezután sem akar elzárkózni az áldozatok elől. Vagy várjon méltányos-e a tej árát 550 koronába maximálni, amikor a bor ára 40 korona? Nem kell azért a 15 koronás tej áráért olyan igen haragudni, mert az sokkal inkább méltányos ár, mint az összes kereskedelmi és ipari cikkek. 5 kg. széna 5 kg. tok. szalma 15 kg. répaszelet 3 kg. polyva 1 kg. repcepogácsa a 3'— K . 15 — K „ 2-50 „ . 12-50 . , 1-20 ,. . 18-— , . 3 - , . 9‘- , . 10 — , . 10-— „ Alej előállítási ára. Utóbbi időben igen sok panaszra adott okot az a herce-hurca, amiben részint a gazdáknak, másrészt a piaci árusoknak volt részük. Hogy minden alaptalan mendemondának s igazságtalan meghurcoltatásoknak elejét vegyük, tegyünk egy kis számítást, hogy tiszta képet alkothasson magának mindenki. Azt tudjuk, hogy ma egy valamire való tehén 20—25 sőt 30 ezer koronába kerül, természetesen van ennél drágább is. Ugyebár elismerjük, hogy a gazdának, ki tehéntartó, alapos rizikója van, mert hiszen ha egy tehene pusztul is el, máris súlyos csapás érte. Ennek pedig ki van téve. Egy tehén árának kamata évente 1000—1500 korona. Vegyünk alapul egy gazdát, kinek van nyolc tehene, ezek mellé kell egy ápoló, kinek fizetése havonta minimum 1200—1500 korona nem is számítva a lakást s egyéb apró kedvezményeket. Ez évente 14400—18000 korona megterhelés. Ehhez jön a gyógykezelési s egyéb költség, amely évente legalább kitesz 1500 koronát. Még takarmányról, amely a tulajdonképeni költséget képviseli nem is szóltunk s máris több mint 2000 korona befektetésünk van. Nézzük mit takarmányozunk fel naponta teheneinknél, a legminimálisabb árat véve. 1. Egy tehén naponta kap 2'3 kg. darát á 6"— K . . 13"80 K 20 kg. tak. répa „ 1'40 . . . 28"— „ 4 kg. széna „ 3‘— „ . • 12"— „ 6 kg. tak. szalma „ 2'50 „ . . lö’SO „ összesen: 68"80 K 2. 0"5 kg. dara a 6"— K . 3"— K 0"5 kg. malátacsira „ 12— „ . 6— „ 3 kg. széna , 3'00 , . 9"— „ 6 kg. korpa , 5-— , . 30-— „ 2 kg. polyva „ 3-— „ . 6-— „ 10 kg. sörtörköly ., 2"— ,, . 20'— „ összesen : 74'— K A Nemzeti Hitelintézet. A Nemzeti Hitelintézet Rt., mely a közelmúltban kezdte meg működését Budapesten saját palotájában, miután az intézet alaptőkéjéből 100 millió korona tényleg befizettetett, Kecskeméten is megnyitotta fiókját, hogy minél közvetlenebb kapcsolatot létesíthessen vidékünk keresztyén magyar lakosságával. Az intézet, mely a magyar nemzeti eszme szolgálatában, a keresztyén magyar társadalom gazdasági megerősítésén dolgozik, mindennemű bank- és árus üzlettel foglalkozik. A kecskeméti fiók igazgatóságának elnöke Németh László ny. sitketnéma intézeti igazgató, a Szőlősgazdák Egyesületének stb. elnöke, tagjai: Beretvási István földbirtokos, Dragoslovich Gyula földbirtokos, Jermann Béla malomigazgató, Lendler István ügyvezető igazgató, szőlőbirtokos, Muraközy Gyula ref. lelkész, Sáriközy Jenő dr. ügyvéd, földbirtokos, dr. Zom- Ibory László ügyvéd, földbirtokos. A felügyelőbizottság tagjai: Tóth Zsigmond ny. takarékpénztári főkönyvelő, elnök, Beretvás Lajos földbirtokos, dr. Sántha György tanár, Schenk Rudolf vállalkozó, Zimay Károly városi tanácsnok. A fiókintézet elfogad betéteket a legmagasabb kamatozás mellett, úgyszintén folyószámla betéteket is. Folyósít kölcsönöket váltóra, mindennemű kézizálogra a legméltányosabb feltételek mellett. Közvetít tőzsdei megbízásokat főintézetéhez. Vesz és elad mindennemű terményt, ingatlanok adásvételét közvetíti. Üzlethelyiség Beniczky Ferenc utca 4. — A Kath. Leányklub teadélutánja, vasárnap, újév másnapján d. u. 5 órakor lesz a kath. egyház dísztermében a következő műsorral : 1. Prolog, előadja Tóth Klári. 2. Énekel Miksa János főhadnagy. 3. Zongora négykezes, játszák Tóth Tilda és Lina. A teadélután iránt máris nagy érdeklődés mutatkozott. Szibéria. Ma ezt a nevet sokkal inkább ismerjük mi magyarok, mint a háború előtt. Hiszen majdnem mindenkinek volt ott rokona, ismerőse, vagy barátja s így hallott róla. Azelőtt csak annyit tudtunk róla, mit az iskolában hallottunk. Tudtuk, hogy nagy hidegek vannak ott, sok a farkas, hogy kicsi a civilizáció. Szóval nagyon rossz fogalmaink voltak Szibériáról. Sokan azt hiszik, hogy teljesen alaptalanul, pedig tévednek. Mert hiszen az az irtózatos 7 hónapos tél már maga is rossz hatással van a kedélyre; ha még ahhoz a körülményeket is számításba vesszük, úgy látni fogjuk, hogy bizony aki ott élt s él, annak van oka a panaszra. Talán mindenki hallott már az orosz kémhálózatról, amely még a legfélreesőbb falut is bevonja; a kozákuralomról, kiket a cár óriási hatalommal ruházott fel azért, mert a trón hű katonái voltak. Ez a két privilégiumos kaszt a réme volt a lakosságnak és senki sem hajthatta nyugodtan párnára a fejét. Nem tudhatta, senki, hogy nem az irtóztató szibériai börtönök fenekén ébred-e, hogy nem jön-e a kozák a kancsukával (nagájkával) s nem veri-e véresre, vagy holtra. A zsarolásoknak sem vége, sem hossza nem volt s nincs is. Az orosz hivatalnok ugyanis csak akkor kezd barátságos arcot felvenni, amikor a baksis már a kezében van. Jó annak aki adhat! De a nyomorult, agyoncsigázott, rongyos és beteg hadifogoly miből adjon ? Hiszen örülne, ha naponta egy kis jó meleg levest és egy fél kiló kenyeret kapna, vagy vehetne. A cári és Kerenszky-regime alatt nem volt jó dolga a hadifogolynak, mert bizony nagyon-nagyon sok megaláztatást és verést kellett eltűrni. A járványok, a hiányos táplálkozás és ruházkodás miatt már akkor is sokat elragadtak sorainkból. Nem volt, ki segítségünkre sietett volna kellő támogatással. Pedig ha valahol, úgy itt esett jól a segítség. Hiszen a bizonytalanság is sokat kétségbe ejtett, sőt a sírba is vitt. Az igazi kálváriát azonban szegény sokat szenvedett honfitársaink 1920-ban kezdték csak megjárni. Kiuzsorázzák úgy testileg, mint lelkileg őket. Igen sokan, akik már nem bírják a rettenetes nélkülözést és megaláztatást, közébük állanak. Ezeknek ezzel elveszett a lelki egyensúlyuk. Ezek sírnak a legjobban. Annak a félig mezítelen, rongyos és beteg társának legalább a lelki harmóniája maradt meg, mert hiszen még a kényszer hatása alatt sem vétkezett hazája ellen. A múlt évi tífusz járvány tízezreket vitt el. Ha jól emlékszem Brandström svéd vörös keresztes nővér azt mondotta, hogy a hadifoglyoknak 45—50 percentje esett áldozatul, s ennek igen nagy részét meg lehetett volna menteni, csak több szeretettel, önzetlenséggel s egy kis bőkezűséggel kellett volna véreinkre gondolni. Akkor azon a sok halotton kívül nem volna ott annyi nyomorék és lelki beteg, hanem igenis ezelőtt két évvel egy kis áldozatkészséggel hazahozathattuk volna mind, vagy pedig módot adtunk volna nekik a tisztességesebb emberhez méltó megélhetésre. Kedves Testvérek ne zárkózzatok el azok elől a sokat szenvedett szin magyaroktól, kiknek egyetlen óhajuk s vágyuk, mégegyszer ölelni a szent hazai földet, s azután ha a sors úgy hozza meghalni. Ezek az emberek meg tudnak halni a hazáért bátran, ezek már millió halállal néztek szembe. Nem remegnek gyáva módon semmiféle ellenség előtt. Ezek azok a magyarok, kiktől mi a haza szeretetet megtanulhatjuk. Magyarok, akiknek van mit adni, az adjon, ha Istent s becsületet ismer. Csak a volt hadifoglyok tudják megmondani, hogy milyen kínzó érzés a honvágy, hogy milyen átkos, búval teli élete van a szegény fogoly magyarnak. 1. szám A magyar gazdák és földművesek lapja és védője a „HOMOK“ és az „új BARÁZDA“