Homok, 1921. április (2. évfolyam, 73-78. szám)
1921-04-01 / 73. szám
I. oldal Homok 73. szám Elrabolt vármegyéink: XVI. Fogaras vármegye. A termékeny völgylapályt a havasok zord régiójával egyesíti. Egyik részén a Fogarasi havasok sziklái meredeznek, a másik oldalon termőföld adja vissza százszorosan a bele vetett magot. Területe 1875 43 négyzetkilométer. Hegyei, melyek a termények, kalászos róna fölé emelkednek erdőségek, melyek vadban bővelkednek. Fogaras vármegye betelepitése a tatárok utáni időre esik. Mivel magyarok nem igen lakták, története nem igen változatos s főleg abból áll, hogy királyok adták, vették ajándék képen. Fogaras várának is kijutott az ellen királyok pártküzdelméből s a Szapolyaiak ellen pártot ütő vajda itt védekezett egy ideig sikeresen. Legnagyobb jelentősége Apaffy Mihály idején volt, mikor a fejedelem gyakran tartott országgyűléseket a fogarasi várban. Ebben a várban raboskodott Béldi Pál, Bethlen Miklós, sőt 1687-ben a fejedelem is ide menekült, amkor Nagyszebenben Karaffa haditörvényszéke kezdett el működni. A vármegyét főleg az 1755-ben felállított oláh határőrezred oláhosította el olyannyira, hogy a 95,174 főnyi lakosság 88,7 százaléka ma is oláhbetegség kiújulna, azokat azonnal újból istállózár alá kell helyezni. Az 1921. évi május 1 -je után meggyógyult állatokkal követendő elbánás iránt a szerzett gyakorlati tapasztalatokhoz mérten fognak intézkedni. Az eladási korlátozás alatt álló állatok más községbe csakis levágás céljából és csakis a községi elöljáróság engedélyével adhatók és szállíthatók el. Ily esetben a származási hely községi elöljárósága az állat elindítása után táviratilag értesíteni tartozik a rendeltetési hely községi elöljáróságát, mely az állat megérkezése után annak 48 órán belül való levágását ellenőrizni tartozik. Az ilyen állatra kiállított marhalevél felső szélére a marhalevélkezelő a következő záradékot köteles feljegyezni: „Járványos nyirokérgyulladásból gyógyult állat engedéllyel azonnali levágásra szállíttatik“. Az ilyen marhalevéllel szállított állatok útközben át nem irányíthatók s az ilyen marhalevél alapján uj marhalevelet kiállítani tilos. Hasonló feltételekkel szállíthatók levágás céljából idegen községbe a járványos nyirokézgyulladásban beteg állatok, azok marhaleveleinek felső szélére azonban „Járványos nyirokérgyulladásban beteg állat, engedéllyel azonnali levágásra szállíttatik“ záradékot köteles a marhalevélkezelő feljegyezni. Tenyészbikavásár. A Vasvármegyei Gazdasági Egyesület Szombathelyen ápr. 6-án délelőtt tenyészbikavásárt rendez, melyre kb. 100—120 drb. köztenyésztésre alkalmas, jó tenyészetekből származó telivér és félvér szimmentált fajta tenyészbikát fognak felhajtani. A földbirtok vagyonváltságáról. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszternek a földbirtok vagyonváltság ügyben tett kijelentése nagy aggodalmat idézett elő a birtokos osztályban úgy, hogy a birokosok nagy része nem meri a haszonbér felemelését bíróságilag kérni, sőt sokan a folyamatban levő tárgyalásokat is megszüntetik, mert ezen nyilatkozat szerint a haszonbér sokszorosa lesz irányadó a vagyonváltság kivetésénél. Azonban a mai aránytalan haszonbérek nem lehetnek irányadók, hanem a békebeli haszonbéreknek a jelenlegi viszonyoknak megfelelő reális földbér lehet csupán az alap és igen helyes volna, ha a pénzügyminiszter megnyugtatóig nyilatkozna ebben a kérdésben. KÖZGAZDASÁG. Járványos nyirokérgyulladás elleni védekezés. Kérdés merült fel arra nézve, hogy a járványos nyirokérgyulladásból felgyógyult állatok a zárlat alól feloldhatók-e minden korlátozás nélkül, tekintettel azokra a tapasztalatokra, hogy a látszólag gyógyult betegség a hidegebb idő beálltával ki szokott újulni. További eljárás végett el lett rendelve, hogy a járványos nyirokérgyulladásból látszólag már meggyógyult egypatás állatok egyelőre az istállózár alól csakis azzal a megszorítással oldassanak fel, hogy azok 1921. év május hó 1-ig más községbe el nem adhatók. Ezen ideig gyógyult állatok közül csak azok oldhatók fel minden korlátozás nélkül a zárlat alól és bocsáthatók szabad forgalomba, melyeket az illetékes járási (városi) m. kir. állatorvos az említett idő eltelte után teljesen egészségesnek talált. Ha a zár alól eladási korlátozással feloldott állatokon a apámat, ha meg nem hallgatom. Tudod jól, hogy semmibe sem vesznek bennünket. A császárhoz készültem, de nem volt erőm kivitelére. Egy átvirrasztott, kínos éjszaka után megtaláltam a megoldást anélkül, hogy becsületem csorbát szenvedett volna. Atyámat megmentettem de magam elvesztem. Dávid ökölbeszorított kezekkel sújtott a levegőbe. A dühtől elfulladt hangon kiáltozta: — Megölöm! — Tévedsz. Nem ő volt az oka- Akkor még nem szerettem. — És most szereted, ugye? Judith kitérő feleletet adott. — Azt mondta, mikor elhagytam palotáját: „Én elfutok előled, de te nyomon követsz, hogy az enyém lehess.“ Ekkor hirtelen eltűnt. Hetekig nem láttam s éreztem, hogy találkoznunk kell. S találkoztunk. Egy napon vadásztársaságtól kisérve, kocsin hozták haza. Mellét, arcát összeroncsolta valami fenevad. Nem tudtam többé uralkodni magamon. Hűséges ápolója voltam, amig csak fel nem gyógyult s azt vettem , észre, hogy nem élhetek nála nélkül. Ő is hasonlókép érzett irántam, mert el akart vinni messzire, hogy egymásnak éljünk. Nem akartam hinni szavainak s mikor bebizonyította, csak szüleimtől való elválás gondolata okozott fájó érzést. Ő vigasztalt. Lecsókolta könnyeimet és én már nem voltam többé ura tetteimnek. — Elég, ne tovább ! — Őrültként ugrott fel az asztaltól a férfi és mint a ketrecbe zárt vadállat járt fel és alá a szobában. — Ilyen gyalázat! Ezért vártam reád hűséggel. Miért nem mondtad ezt órákkal ezelőtti Te céda! . . . Takarodj ki a házamból, mert én sem felelek tetteimért! — Az ajtóhoz rohant, azt felrántva, kikiáltott öreg gazdasszonyához: — Kádi! Kádi! Judit felegyenesedett a székről. Vértelén arcán a kiállott lelki szenvedés mély nyomokat hagyott. — Jól van. Elmegyek. Mit is keresnék melletted. Én ezt előre megmondtam, de se te, sem a szüleim nem hittétek ezt. Most csak arra kérlek, légy izgalommal irántam. Ne akard, hogy az éjszakát házon kívül töltsem. Holnap aztán elmegyek úgyis örökre. Dávidot nem hatották meg ezek a szavak. A megsértett férfihiúság nem ismert könyörületet. — Nem ! Ma kell menned ! Azonnal ! Ebben a percben ! —s felemelt ököllel rohant felé. — Megölhetsz, de ma nem megyek. Ekkor lépett be Kádi és érthetetlenül bámult hol az asszonyra, hol meg Dávidra. — Baj van ? — Igen ! — orditá Dávid. Ez a . . . De nem fejezhette be szavait, mert ebben a pillanatban Judith ájultan terült el a földön. . — Na ! Mit bámulsz! Nem látod, hogy elájult?! Gyere, segíts, fektessük ide a pamlagra. Aztán lefekhetsz. Már nincs semmi bajom. Fölindultságát csak nehezen tudta palástolni s az öreg cseléd fejcsóválva hagyta el a szobát. Távozása után Dávid megállt az ájult nő előtt s úgy látszott, mintha rá akarná vetni magát, hogy szétmarcangolja. Majd hirtelen , görcsös kacagásban tört ki s szinte vérfagyasztóan kiáltozott a csendes éjszakába. — Ez az én nászéjszakám ! Megvettek ! Takaró kellett a szégyenre! Eszköz voltam csupán ! Nincs jogom felszólalni! Ki vagyok fizetve! — Hangja elfulladt, hirtelen fejéhez kapva, megtántorodva végigzuhant a padlón. A rázkódtatástól az asztalkán égő gyertyák felborultak és a terítő lassan égni kezdett. A láng belekapott a csipkefüggönybe s az érintetlen nászágy fehér párnáit elfoglalták a vörös tűznyelvek. Gúnyos zizegéssel egymásba fonódva ők ülték a nászéjszakát, mialatt a néhány órás fiatal pár eszméletlenül feküdt a lángok között. A HOMOK TELEFONSZÁMA: 127. HÍREK. Kecskemét, 1921. április 1. — Audencián a Várban. A kormányzó tegnap kihallgatáson fogadta Nagyatádi Szabót, majd Hegedűs Lórántot, délután pedig Tomcsányi Vilmos igazságügyminisztert, majd este újból Nagyatádi Szabót. — Programombeszéd. Ráthonyi Pap Pál a keresztény kisgazda- és földmives-párt jelöltje április 3-án, vasárnap tartja programmbeszédét Mindszenten. — Felhívás a gazdaközönséghez ! Hivatkozással a múlt héten a helybeli lapokban megjelent felhívásomra felhívom mindazon gazdákat, kik a kecskeméti gazdasági egyesület ivein gabonát (búzát,, rozsot, árpát, tengerit) önként felajánlottak, hogy ezt április 10-ig okvetlenül szállítsák be a kecskeméti Áruforgalmi rt. raktárába és pedig búzát, rozsot, árpát akár a Gazdasági Malomba, akár a Sertéshizlalók malmába, tengerit pedig az Áruforgalmi rt.-nek az alsópályaudvaron lévő raktárába, a kitűzött határidő lejárta után az tőlük hatósági úton fog beszedetni. Akik beszolgáltatási kötelezettségüknek megfeleltek, azoknál a rekvirálást mellőzni fogom. Egyben felhívom mindazokat, kik önkéntesen gabonát nem ajánlottak fel, hogy önkéntes felajánlásaikat a gazdasági titkári hivatalban szintén április 10-ig okvetlen tegyék meg és a felajánlott gabonát azonnal szállítsák is be, mivel ellenesetben a legszigorúbb rekvirálás alá fognak esni. Úgyszintén felhívom mindazokat, akik adógabonájukat és adótengerijüket még be nem szolgáltatták, hogy ezt ugyancsak fenti határidőre azonnal tegyék meg súlyos következmények terhe mellett. Kecskemét, 1921. március hó 30. Dr. Heienrich Árpád főszolgabíró, a közélelmezési miniszteri kirendeltség vezetője. — Eljegyzés. Sághy Erzsike urleányt eljegyezte aranyosrákosi Csipkés Ernő százados. (Minden külön értesítés helyett.) — Emlékeztető. A „Kecskeméti Polgári Daloskor“ dalestélye e hó 3-án vasárnap este 8 órakor lesz az Iparos Otthon dísztermében. Jegyek előre válthatók a Sárközy-, Lestár-, Szöllősy-cégnél, a Magyar Kereskedelmi vállalatban és Kulcsár Sándor cipőüzletében 30 koronás árban.