Katolikusok Lapja, 1937 (14. évfolyam, 1-18. szám)

1937-01-10 / 1. szám

2. oldal KATOLIKUSOK LAPJA 1937. január 10. rávilágít a nagy világra, amelyben úgy élek, mint valami süket­néma, vak, nem látom, nem hallom, amit benne az Isten üzen. Néha — ha ugyan nem vagyok már annyira blazirt, megállok a tavaszi hírnök első énekszavára, élvezem a szép virágokat, megcsodálom a rohanó zuhatagot, bámulom az égbetörő szin­teket .... és nincs tovább? Hát a jó Isten azt üzeni, hogy egy­szer elhal majd a dal a pacsirta ajkán .... de tovább zeng az örökkévalóság Ceciliakórusán, a virágok elhervadnak, de az élet rózsái virulni fognak az örökkévalóság kertjében, a nagy he­gyek, amelyek megmosolyogják a kicsi embert, a ragyogó csil­lagok, amelyek lenézik a földi porszemet, egyszer majd gran­diózus tűzijátékban fognak megsemmisülni .... de te ember to­vább fogsz élni, mert halhatatlan lelked az Isten örökkévaló­ságához emelt fel és megsemmisülni nem tud, élni fog mind­örökké! Rávilágít ez a betlehemi fény arra a jászolra, amely fölé azok a megrázó szavak vannak írva: „tulajdon Fiát sem kímélte, hanem odaadta értünk, mindnyájunkért“! (Rom. 8,32.) Azután kitágul a barlang kapuja és csodálatos képeket mutat a fény: látom a földrejött Istent, amint elindul és véresre tárja a lábát az ember után .... mint a gyermeket a térdére veszi és tanítja komoly szóval, kedves hasonlattal a halhatatlan lélek egyetlen szükséges ügyéről, amely értékesebb, fontosabb, izgatóbb, s legsorsdöntőbb, mint a drágakő megtalálása (Mt. 13, 44.), mint a könnyen kapott nagy vagyon (Mt. 25, 14.) .... aztán újabb kép: a keresztút, a nagypénteki fájdalom, az Isten sikoltó szomjúsága .... rettenetes képek, .... a lélekért van mindez! De jön a húsvét dicsőséges ragyogása .... minden kérdés megoldása .... és ez mind az emberért, annak halhatatlan, elpusztíthatatlan lelkéért! Kedves jó Híveim! A betlehemi barlang szelíd fénye elvé­gezte a maga munkáját. Most már rajtunk a sor. — No én nem is bántom már azt a szilveszteri mulatást. De most már itt az ideje, hogy az óév temetése után­i újév vidám köszön­tésének elcsittulása után beüljünk szobánk sarkába és egy kissé komolyan az újesztendőnek szemébe nézzünk! Mi lesz? Mit akarunk? Mi a legfontosabb célkitűzésünk az újévre? — Isten örök figyelmeztetése, a betlehemi barlang fényében megmutatta az utat. Az elmúlt év hitéleti statisztikája, amelyről lapunk más helyén lesz részletesebb szó, mutat sok vigasztalót, de mutat fájdalmas sebeket, bajokat, hiányokat! Ezek is irányt szabnak a jövő év programmjának. Éppen azért, mert az Isten üzenete így szól: „Egy a szükséges!“ ... a lélek megmentése s ezen keresztül a boldogabb élet megteremtése! A jövő év akció katolika programmjában tovább megy a kitartó munka minden vonalon, mindent megtartani, mindent kiszélesíteni .... minden jó jobbá legyen, minden lanyha buzgó legyen, minden bűnös bűnbánat útjára térjen! Ez évben fogjuk először meg­tartani a nagyböjt I. és II. vasárnapja közötti héten a u. n. 3—3 napos néplelkigyakorlatot. Célunk vele az, hogy a kát. társadalom minden rétege részesülhessen a lelkigyakorlatok életet formáló és boldogító áldásaiban. Testvérek! Az elmúlt év tör­ténetének minden tragédiái, de minden áldása is rettenetes erő­vel prédikálják a világnak: S-O-S! Mentsétek meg a lelkeiteket! .... A megrendítő beszédre Jézus adja a választ, Jézus, aki a felénk közeledő újév ismeretlen bizonytalanságában az egyetlen bizonyosság: jöjjetek Hozzám, mert én vagyok az út, az igaz­ság és az élet! Kovács Sándor apátplébános: Újévi szokások Kínában Gömöri Pál misszionárius testvér leveléből... Azzal kezdem, hogy a derék kínai polgár újévkor mindig zavarba jön. Ugyanis a köztársaság megalakulá­sakor behozták a keresztény idő­számítást, de a falusi pogányok ezt nem vették át, hanem ünnepelnek a maguk módján, így errefelé két újév is van, január első napján az új. és az első hold első napján a régi számítás szerint. De bármelyik időszámításhoz is alkalmazkodjék a Mennyei Biroda­lom polgára, az újévi előkészület minden esetben abban áll, hogy az év utolsó estjén a kútból három napra való vizet gyűjtenek össze. Mert három napig nem szabad a kúthoz menni, sőt szitával, vagy kőlappal zárják el annak nyílását, hogy a kút szelleme ki ne jöhessen. Az új esztendő második napján édességek felajánlása és tömjén­pálcikák meggyújtásával a kutat ismét megnyitják. Az előkészület fontos része még, hogy az év utolsó estjén az ajtókat X alakban piros papírszalaggal be­ragasztják és zárva tartják hajnalig, különben a szerencse eltávozna lakásukból. Nem szabad továbbá a gonosz szellem nevét kiejteni, mert ez az ő haragját hívná ki. Lefek­véskor a cipőket valamennyien fel­­fordítják, hogy a gonosz szellem ne tudja belehelyezni a betegség csiráit. Fontos még az is, hogy a gyermekek száját papírpénzzel dör­zsöljék meg, mert ez hozza a szerencsét. Újév első hajnalán a családfő nyitja meg az ajtót és hangosan köszönti az új esztendőt, majd az Ég és Föld szellemének táblája előtt tömjént és színes papírt gyújt meg, utánna háromszor leborulnak a táblák előtt. Felkeresik a halottakat is ezen a napon, ételt ajánlanak fel nekik és háromszor földreborulnak. Az új esztendő második napján tartják a kutyák születésnapját, de ugyanekkor ünnepüik a gazdagság istenségét is. Bálványképe elé kis tányérkában malac fejet, csirkét, halat és disznóhúst tesznek, így akarják biztosítani jóindulatát az egész évre. Ilyen hasonló babonás szokások tarkítják az új év első 15 napját, amely a pogány Kínában az egyet­len és legnagyobb ünnep.

Next