Katolikusok Lapja, 1939 (16. évfolyam, 1-20. szám)

1939-01-06 / 1. szám

2. oldal KATOLIKUSOK LAPJA 1939 január 6, atrifily mind, mélyebben alakítja át a magyar életet krisztusivá és ezzel együtt boldoggá? lloz-e munkáinknak áldásos termést? Iloz-e értékesí­tési lehetőségeket? Nagy kérdések ezek, amelyekre választ követel a léiéit. De kitől kapok én erre választ? Talán azoktól, akik emberi hiszékenysé­geket kihasználva, babonás jóslásaikkal kábítják el az embereket? Ilii visszanézek az elmúlt esztendőbe, a drága emlékek úgy integetnek felém, mint a búcsúzó testvér a halár dombjáról szeleteiének fehér kendőjével, lla jövőbe nézek, csak sötétség nehezedik a szememre. De lelkem és hitem áthatol a sötétségen. Csillagol lát az adventi homályban, a közeledő hajnal csillagát, amely mindjobban és jobban fényesedül és a karácsonyi csillagnak ragyogásával oszlatja el a sötétséget. Ennek a csillagnak ragyo­gásával oszlatja el a sötétséget. Ennek a csillagnak a fényében látom meg azt az inteni Qyermíekct, aki karácsony éjszakáján azért is született egy­szerű szalu iával kibélelt jászolbölcsőben, hogy az Istenre való hagyatko­zásnak soha cl nem jelejthető példáját, de egyben biztonságérzetét is adja. Ez az isteni Gyermek az, Akinek kezében van a jövőnk. Vele indu­lunk el a jövő felé. Az ő világossága hatja át a jövő bizonytalan sötétsé­gét'. Az 0 kegyelnie ctd erőt az újesztendő szent kötelességeinek teljetsí- lésére. Valamit érzünk most abból a nyugtalanságból, amit Péter apostol érezhetett Genezáret tavánál, amikor egész éjszakai hiábavaló fáradozás után üresen húzták ki hálóikat. De Jézusnak a biztatására újra megveti a hálóját... »a Te szavadra kivetem a hálót.« (Lk. 5., 5.J. A bizalomnak csodálatos jutalma a mi lelkünket is meghatja. Nyugtalanságunkat ez la bizakodó érzés váltja fel. Gram, a Te nevedbent, a Te szavadra indu­lunk el az új esztendő kötelességeinek teljesítésére. Mennyi jeladat áll előttünk, amelyeket teljesíteni kell. Ila csak a lelkűnkbe néztünk egy pillanatra, ott is annyi munkál ad az a Krisztus-arc, amelynlek hason* lilánál kellene Krisztushoz, de sokszor annyira eltorzult, lla családra te­kintünk, lelki és anyagi gomlok egész tömege áll előliünk, lla az egyház- községütuk életére gondolunk, amelynek kópét a hitéleti statisztika mu­tatta meg, mind-mind újubb és növekedő feladatok megoldását sürgeti. Mert jól értsük meg Testvéreim, hogy ahol Krisztus él, ahol az ő lelke sugárzik, ott nincsen lanyhaságntak helye, ott állóin,dó és folyton haladó mhtnka lüktet. Krisztusnak fáj még az a sok lélek, akik nélküle akarják az életet leélni és saját boldogtalanságukon kell nieglapaszlalniok, hogy Krisztus nélkül nincs boldog élet. Krisztusnak fáj azoknak sorsa, akik saját meggondolatlanságukból olyan életet teremtettek maguknak, amely­ben a mámoros önjeledtség után keserű ébredéssel jönnek rá, hogy az isteni kegyelmek ereje nélkül boldogságot biztosítani nem tudnak ma­guknak. Krisztusnak fáj sokaknak szegénysége, akik mások bűne, vagy saját hibájuk miatt a nyomorúság áldozatai. Krisztusnak fáj a házasságon kívül született gyermekeknek sorsa... a rabszolga sorban sínylődő gyári- munkás vergődése! Mily óriási munkaterület. Mennyi nagy feladat és mennyi munkás lélekre van szükség. Megrendülve n\ízek az újesztendő nagy feladatai jelé, de Jézusnak tekintete, biztató szava eloszlatja aggo- dalnmirrúat. A Te szavadra Gram s a Te áldott nevedben elindulok a munkára. Erősen hiszem, hogy a Te szavad nemcsak szolgáid lelkében, hanem híveink lelkében is apostoli visszhangot kelt s minit egykor Péter­rel társai, úgy jönnek híveink is velünk a lelki betegek gyógyítására, a lelki halottak jeltámasztására, a szegények lámogaiására, a bérlik, sán­ták és vakok gyógyítására... Gram, a Te szavadban bízva indulunk el, áldd meg munkáinkat, amint megoldottad Péter hálóját, hogy az újesz­tendő minden kecskeméti katolikusnak a Te isteni életed teljességét hozza. így legyen a mi újesztendőnk a Te áldásodtól s kegyelmedtől nagyon boldog! KOVÁCS SÁNDOR prelátus-plébános. Hitvédelem Ismerek olyan hívőket, akik minden áldott nap felkeresik a templomot, gyakran gyón­nak és áldoznak és mégsem jobbak a többinél. Mi értelme és értéke van tehát a vallásos életnek? Hisz az emberek nem lesznek jobbak általa. FELELET: Készséggel elismer­jük, hogy templomba járó, gyakran gyónó, sőt gyakran áldozó hívek között vannak gyönge, állhatatlan és gyorsan visszaeső lelkek. Elis­merjük azt is, hogy néhányan csak a külső áhítatformával törődnek, de távol áll tőlük a hit szelleme Ebből azonban nem lehet a komo­lyan vett hitélet és a vallás igaz­ságainak értéktelenségére követ­keztetni. Hát nem furcsa lenne, ha valaki, akit esetleg a piacon hamis pénz­zel becsaptak, kijelentené, hogy többet nem vesz pénzt a kezébe. Vagy pedig, ismervén egy bűnös életű cipészt, elhatározná valaki, hogy soha életében cipőt nem húz a lábára. A gondolkozásnak ugyanezen dő­resége és az oktalan általánosítás a hibája annak a következtetésnek amely néhány kivételes és sajnála­tos eltévelyedés címén a keresztény hitélet értéktelenségéről beszél. Ez az egyik hiba. A másik az, hogy az ellenvetés éppen a gyönge és állhatatlan lelkeket választja ki zsinórmérték gyanánt. A katolikus hitélet legfőbb törvénye és eszmé­nye Jézus, ö jelentette ki: »Én vagyok az út, az igazság és élet.« Jézust követték a mi szentjeink, így lettek ők a világtörténelem legdicsőbb és legtisztább jellemei. Egy Szent Ferenc, Szent Erzsébet, Ágnes, Alajos és Cecilia tündöklő jellemtisztasága és hófehér élete mellett csak a sajnálatos rosszindu­lat beszélhet arról, hogy az ember, komolyan véve a hit és az evangé­liumok erkölcsi szabályait, nem tud jobbá lenni. JÉZUS SZIVE OLTÁRÁRA Kiss Terézia 5, Bozsilc Julianna 5, Ba- hinszky József 2, Rusz Ervin 20, Gyenes István 10, Rarthalos Béláné 5, özv. Szikra Ferencné 2, Kiss János 5, Adamik Sándor 5, özv. Veszelovszky Jánosné 2, özv. Ősz­iéin Emmánuelné 1, özv. Vas Pálné 1 pengőt adományoztak. Hálás szív­vel mondunk nekik köszönetét.

Next

/
Thumbnails
Contents