Katolikusok Lapja, 1941 (18. évfolyam, 1-19. szám)

1941-01-05 / 1. szám

KATOLIKUSOK LAPJA XXVIII,-IK ÉVFOLYAM Kecskemét 1941. január 5. 1. szám. Katolikus Lyceumunk legközelebbi előadása január 6-án lesz, amelyen Lippay Lajos dr. esz­tergomi tologiai főiskolai tanár és író fog szerepelni. A neves elő­adó többszöri utat tett a titokza­tos Keleten, azonkívül néhány évet töltött Jeruzsálemben mint hittu- dóa és szentföldi kutatásokat vég­zett. Vízkereszt ünnepén tartandó előadásán a titokzatos Kelet orszá­gainak és népeinek életéről és szo­kásairól fog nekünk előadást tar­tani vetített képes bemutató kísé­retében. A rendkívül érdekesnek és tanulságosnak ígérkező előadásra ezúton is felhívjuk kedves olvasóink figyelmét. Jézus szentséges szíve 3SZKE325KE Kormányzó Urunk őfőméltósága legfelsőbb elhatározá­sával Kovács Sándor kecskeméti E lébánost a hitélet terén kifejtett itűnő érdemei elismeréséül a ma­gyar érdemrend középkeresztjével tüntette ki. Prelátus-plébánosunk- nak a legfelsőbb kitüntetést Főispá­nunk december 28-án nyújtotta át a törvényhatóság díszközgyűlésének keretében. A bensőségesen szép díszközgyűlésen ott láttuk katolikus életünk kitűnőségei mellett váro­sunk katonai és vallási előkelősé­geit és társadalmi vezetőit. Az ál­talános megbecsülés és őszinte sze­retet, amely a díszközgyűlés részt­vevőinek szivéből az ünnepelt felé sugárzott, teszi öntudatossá a mi örömünket lelkipásztorunk kitünte­tése alkalmából. Az az apostoli munka és evangéliumi tevékenység, amelyet Kovács Sándor itt az Al­föld Szívében a keresztény magyar­ság életének erősítésében és meg­emelésében végez, méltán megér­demli a legfelsőbb elismerést. Ami­dőn mi hívei nevében e helyen büszke örömmel köszöntjük, azt kívánjuk, hogy a magyar élet leg­első őrhelyéről érkezett elismerés adjon preIátus7 plébánosuliknak erőt a további küzdelemhez! bízunk benned! A LELKIISMERET Kedves jó Híveim! Az északolasz­országi kedves Fiesole városában, amely^fra Angelicot, az egyik legki­válóbb festőművészt adta a világnak, ferencrendiek kolostorának bejárata fölött hatalmas íven a következő felírás olvasható: Csak egy az Isten! Ha Ő az én ellenségem lesz ? Ki ment meg engem,? Csak egy a .lelkem! Ha azt elveszítem, mi marad nekem ?“ Aki legelőször lép be a kolostorba és felfigyel erre a felírásra, egy pillanatra meglassítja lépteit és elgondolkodik rajta. A kolostor templomába belépő Istent kereső ember ezzel a gondolattal néz az Isten arcába, aztán önmagába. És jól van ez így. Olyan igaz­ság ez, amelyet nem lehet elégszer átelmélkedni és nem lehet eléggé életútunk irányítójává tenni. A háborúban fogant 1940. esztendőtől elbúcsúztunk. Hatalmas kapun mentünk át, amely mögött csak temető maradt emlékeink sírhantjaival. Ezen kapun túl jön felénk a bizonytalan 1941. év... ködösen, bizonytalanul, de a jó Isten áldotta emberi szívnek reménykedéseitől besugá­rozva. Ezen a kapuíven ugyanaz az írás van, mint a fiesoli ba­rátok kolostorának portáléján olvasható: „Csak egy Isten van! Ha ő az én ellenségem lesz, ki ment meg engem? Csak egy lelkem van. Ha azt elveszítem, mi marad nekem?“ Azért az új esztendőben sem lehet más célunk, mint amit szent Pál apostol így fejezte ki: „hitünket tiszta lelkiismeretben megőrizhessék.“ (I. Tim. 1.9.) Kedves jó Híveim! Aki megfogadja az Apostol intelmét, az az nyugodt és békés lélekkel nézhet az 1941. év bizonytalansága felé. A lelkiismeret tisztasága, a lelkiismeret hűséges szolgálata, ez az a csodálatos eszköz, amellyel életünk biztonságát megsze­rezhetjük. Az idők halhatatlan Királya, a mindenható Isten adjon és tartsa meg bennünk az Ur Jézusért a jó lelkiismeret nyugal­mát és békéjét. Az Ur Jézus valahányszor a békéről beszélt, amelyet a világ nem adhat, a jó lelkiismeretre is gondolt, mint ezen béke egyik alkotó elemére. A rossz lelkiismeretre áll a bűn­bánati zsoltár szava: nincs békességem bűneim szemlélése miatt. A bűntől megtisztult lelkiismerelnek pedig szól Krisztus szava: békesség legyen veletek! Szent Pál apostolnak van igaza, aki azt

Next

/
Thumbnails
Contents