Katolikusok Lapja, 1943 (20. évfolyam, 1-20. szám)
1943-01-03 / 1. szám
2. «Juki nak a sátán szolgaságában őrjöngő tömegek. Azon nem gondolkoznak, hogy ha tényleg nincs Isten, akkor ki az, akinek az embertömegek engedelmeskednek? Mert valakinek parancsolni kell, és a tömegeknek erre a parancsra engedelmeskedni kell. És kik voltak azok, akik Isten helyett parancsoltak a tömegeknek? Danton, Robespier, Lenin, Sztálin? Nézzetek az arcukba, és nézzétek cselekedeteiket! 1789-ben a francia forradalom kimondotta, hogy „nincs Isten.“ Utána 5 év alatt 16 ezer törvényt hozott. A hóhérok éjjel és nappal dolgoztak a kimerülésig, mert a nem engedelmeskedő emberek millióit lenyakazták. Öt esztendei véres tapasztalat után 1794. március 7-ére a francia parlament újra megszavazta, hogy van Isten, mert máskép nem tudja az országát fenntartani. A Szovjetunióban 1917—21-ig másfélmillió embert végeztek ki. Ezenfelül egymillió kisbirtokost, háromszázezer katonát, kétszázezer munkást, tizenhétezer tanítót, hatvanezer papot és szerzetest, negyvenezer köztisztviselőt, hetvenezer földbirtokost és ötvenötezer katonatisztet. (vitéz Faragho, Szovjet-Oroszország 81. old.) Ha „nincs Isten“, akkor ennyit ér az emberi élet. Semmivel sem többet, mint egy rozsdás szög, amelyet eldobnak, ha nem felel meg rendeltetésének. Az istentelen élet egyik vérengző, szánalmas egyénisége Clemeneau, a francia „tigris“. Ez halála előtt Hevrének 1929-ben a következő érdekes levelet írta: Én elhagyom a világot. Ön nagyon jól tudja, hogy egész életemben csak gúnyolódtam a vallás fölött. Ma már komoly meggyőződésem, hogy hitetlenségre társadalmat építeni nem lehet. Ha előbb jutok erre a meggyőződésre, minden gúny és gáncs ellenére is olyan bátran képviseltem volna, mint akár ön. Felhatalmazom, hogy e soraimat hozza nyilvánosságra, hadd tanuljanak belőle, akik utánam jönnek. Kedves jó Híveim! Fordítsuk tekintetünket Krisztus tábora felé. Ott Isten az Úr, a Szent, a Felséges és Igazságos. Aki nem szeszélyek és pillanatok hatása alatt hozza meg a törvényeit, hanem öröktől fogva való törvényekkel irányít, kormányoz bennünket. Az Isten, aki mindnyájunk édesatyja. Nem zsarnok, nem kegyetlen uralkodó, aki tömegeket dob vágóhídra, hanem jóságos atya! Neki kell engedelmeskedni. Aki nem ül nyakunkra szuronynyal és kézigránáttal, börtönnel és vérpaddal, hanem csak arra figyelmeztet, hogy bűnt ne kövessek el, mert annak súlyos a büntetése. Nem 16 ezer törvényt kell ügyelnem, hogy melyikbe botlok bele, hanem tíz parancsolatra kell lelkiismeretem tekintetét szegezni, hogy azok ellen ne vétsek. De az Isten tízparancsolatán túl megkapom az Isten gyermekének boldog szabadságát. Ezt a szabadságot senki sem tudja nekem megadni. Ez csak az Isten gyermekének kiváltsága. Krisztus táborában Isten a mi Atyánk. A mi Istenhitünk adja meg emberi életünknek igazi értékét. Az Isten sohasem küldött milliókat vérpadra saját szeszélyéért. Az isten végtelen szeretetből egyszülött Fiát áldozta föl az embermilliókért, mindnyájunkért, hogy üdvösségünk legyen. Látod Testvér, érzed a különbséget ? Csak még egyre szeretném a figyelmeteket felhívni. Krisztus táborában mindenkinek van lelkiismerete s az emberi életet irányító földi törvények elérik rendeltetésüket. Nem keresik a törvények kijátszását, hanem inkább a nagy nemzeti kötelességek teljesítését látják benne és azért készségesen engedelmeskednek neki, így lesz tekintélye és súlya az állam munkájának a nélkül, hogy embereket kellene érte vérpadra hurcolni. Kedves jó Híveim! Az új esztendő hajnalán esküdjünk fel újra Krisztus zászlajára. Családunk, nemzetünk jövője és lelkünk üdvössége függ tőle. Krisztus keresztje legyen a mi zászlónk és szentséges Szíve birodalmunk az új esztendőben Kovács Sándor prelátus-plébénos. 14p. januára. KATOLIKUSOK LAPJA egyesületeink . Katolikus Legényegylet. Egyházunknak régi szokása, hogy egyesületeket szervez. Egyesülésben az erő. Természetes tehát, hogy régi idők óta szeretettel karolta fel azoknak az ügyét, akiknek fizikai elfoglaltsága miatt legkevesebb idejük van a lélek kiművelésére, de akik ösztönösen érzik, hogy állásuk és társadalmi helyzetük magasabbra hivatta őket, semhogy pusztán a munka rabjaiként éljék le életüket. Megfontolásukat alátámasztotta az is, hogy Üdvözítőnk azt a munkakört szentelte meg életével és tevékenykedésével, amit úgy hívunk, hogy ipar. A földmívesnek az Isten könyv®, a szabad természet tart minden élő szónál hatalmasabb erejű oktatást, intelligenciánkat iskolák és professzorok aggódó szeretete kíséri, csak az iparos az, akinek holt anyag jut a kezébe aki el van zárva minden természetadta művelődési lehetőségtől. Vele éppen ezért mindig a legnagyobb gonddal foglalkozik egyházunk. Egyik szerve ennek a gondoskodásnak a Kolping Adolf alapította Katolikus Legényegylet, ahol az iparos vagy kereskedő segéd szórakozást, oltalmat, irányítást és művelődést kaphat abban a korban, amikor a legtöbb veszélynek van kitéve a fiatal ember. Egyesületünk jelszava: Krisztusibb embert, magyarabb magyart. Ezt a célt szolgálja székházunk, amelyik mindenkor a tagok rendelkezésére áll. Megtalálhatja ott a tag rendes barátait, szórakozását, és védelmet lel az utca kísértései ellen. Heti gyűléseink pedig felölelik mindazt, amit akár vallási, akár társadalmi, akár világnézeti téren művelt embernek tudnia kell. Ennek a programainak tulajdonítható, hogy akik a Katolikus Legényegylet tagjai közül kerültek ki, mindenkor az iparosság legméltóbb képviselői és hazánk legderekabb polgárai voltak. Katolikus Legényegylet gyűléseit hétfőn esténként fél 9 órai kezdettel tartja otthonában. Szeretettel vár minden katolikus iparos ifjút. Egyházi elnöke Polesso Antal káplán, világi elnöke: Horváth István bankigazgató. .......................... " ' ' ..... | Katolikus iparos ifjú vagy??! Jöjj a Legényegyletbe!!