Katolikusok Lapja, 1943 (20. évfolyam, 1-20. szám)

1943-01-03 / 1. szám

2. «Juki­ nak a sátán szolgaságában őrjöngő tömegek. Azon nem gondolkoz­nak, hogy ha tényleg nincs Isten, akkor ki az, akinek az embertö­megek engedelmeskednek? Mert valakinek parancsolni kell, és a tö­megeknek erre a parancsra engedelmeskedni kell. És kik voltak azok, akik Isten helyett parancsoltak a tömegeknek? Danton, Robespier, Lenin, Sztálin? Nézzetek az arcukba, és nézzétek cselekedeteiket! 1789-ben a francia forradalom kimondotta, hogy „nincs Isten.“ Utána 5 év alatt 16 ezer törvényt hozott. A hóhérok éjjel és nap­pal dolgoztak a kimerülésig, mert a nem engedelmeskedő emberek millióit lenyakazták. Öt esztendei véres tapasztalat után 1794. március 7-ére a francia parlament újra megszavazta, hogy van Isten, mert máskép nem tudja az országát fenntartani. A Szovjet­unióban 1917—21-ig másfélmillió embert végeztek ki. Ezenfelül egymillió kisbirtokost, háromszázezer katonát, kétszázezer mun­kást, tizenhétezer tanítót, hatvanezer papot és szerzetest, negyven­ezer köztisztviselőt, hetvenezer földbirtokost és ötvenötezer katona­tisztet. (vitéz Faragho, Szovjet-Oroszország 81. old.) Ha „nincs Is­ten“, akkor ennyit ér az emberi élet. Semmivel sem többet, mint egy rozsdás szög, amelyet eldobnak, ha nem felel meg rendelte­tésének. Az istentelen élet egyik vérengző, szánalmas egyénisége Clemeneau, a francia „tigris“. Ez halála előtt Hevrének 1929-ben a következő érdekes levelet írta: Én elhagyom a világot. Ön nagyon jól tudja, hogy egész életemben csak gúnyolódtam a vallás fölött. Ma már komoly meggyőződésem, hogy hitetlenségre társadalmat építeni nem lehet. Ha előbb jutok erre a meggyőződésre, minden gúny és gáncs ellenére is olyan bátran képviseltem volna, mint akár ön. Felhatalmazom, hogy e soraimat hozza nyilvánosságra, hadd tanuljanak belőle, akik utánam jönnek. Kedves jó Híveim! Fordítsuk tekintetünket Krisztus tábora felé. Ott Isten az Úr, a Szent, a Felséges és Igazságos. Aki nem szeszélyek és pillanatok hatása alatt hozza meg a törvényeit, ha­nem öröktől fogva való törvényekkel irányít, kormányoz bennün­ket. Az Isten, aki mindnyájunk édesatyja. Nem zsarnok, nem ke­gyetlen uralkodó, aki tömegeket dob vágóhídra, hanem jóságos atya! Neki kell engedelmeskedni. Aki nem ül nyakunkra szurony­nyal és kézigránáttal, börtönnel és vérpaddal, hanem csak arra figyelmeztet, hogy bűnt ne kövessek el, mert annak súlyos a büntetése. Nem 16 ezer törvényt kell ügyelnem, hogy­ melyikbe botlok bele, hanem tíz parancsolatra kell lelkiismeretem tekintetét szegezni, hogy azok ellen ne vétsek. De az Isten tízparancsolatán túl megkapom az Isten gyermekének boldog szabadságát. Ezt a szabadságot senki sem tudja nekem megadni. Ez csak az Isten gyermekének kiváltsága. Krisztus táborában Isten a mi Atyánk. A mi Istenhitünk adja meg emberi életünknek igazi értékét. Az Isten sohasem küldött milliókat vérpadra saját szeszélyéért. Az isten végtelen szeretetből egyszülött Fiát áldozta föl az embermilliókért, mindnyájunkért, hogy üdvössé­günk legyen. Látod Testvér, érzed a különbséget ? Csak még egyre szeretném a figyelmeteket felhívni. Krisztus táborában mindenkinek van lelkiismerete s az emberi életet irányító földi törvények elérik rendeltetésüket. Nem keresik a törvények kijátszását, hanem inkább a nagy nemzeti kötelességek teljesítését látják benne és azért kész­ségesen engedelmeskednek neki, így lesz tekintélye és súlya az állam munkájának a nélkül, hogy embereket kellene érte vérpadra hurcolni. Kedves jó Híveim! Az új esztendő hajnalán esküdjünk fel újra Krisztus zászlajára. Családunk, nemzetünk jövője és lelkünk üdvös­sége függ tőle. Krisztus keresztje legyen a mi zászlónk és szentséges Szíve birodalmunk az új esztendőben Kovács Sándor prelátus-plébénos. 14p. januára. KATOLIKUSOK LAPJA egyesületeink . Katolikus Legényegylet. Egyházunknak régi szokása, hogy egyesületeket szervez. Egyesülésben az erő. Természetes tehát, hogy régi idők óta szeretettel karolta fel azoknak az ügyét, akiknek fizikai elfoglaltsága miatt legkevesebb idejük van a lélek kiművelésére, de akik ösztönösen érzik, hogy ál­lásuk és társadalmi helyzetük ma­gasabbra hivatta őket, semhogy pusztán a munka rabjaiként éljék le életüket. Megfontolásukat alátá­masztotta az is, hogy Üdvözítőnk azt a munkakört szentelte meg éle­tével és tevékenykedésével, amit úgy hívunk, hogy ipar. A földmívesnek az Isten könyv®, a szabad természet tart minden élő szónál hatalmasabb erejű ok­tatást, intelligenciánkat iskolák és professzorok aggódó szeretete kíséri, csak az iparos az, akinek holt anyag jut a kezébe aki el van zárva minden természetadta művelődési lehetőségtől. Vele éppen ezért min­dig a legnagyobb gonddal foglalko­zik egyházunk. Egyik szerve ennek a gondosko­dásnak a Kolping Adolf alapította Katolikus Legényegylet, ahol az iparos vagy kereskedő segéd szó­rakozást, oltalmat, irányítást és mű­velődést kaphat abban a korban, amikor a legtöbb veszélynek van kitéve a fiatal ember. Egyesületünk jelszava: Krisztusibb embert, ma­­gyarabb magyart. Ezt a célt szol­gálja székházunk, amelyik minden­kor a tagok rendelkezésére áll. Megtalálhatja ott a tag rendes ba­rátait, szórakozását, és védelmet lel az utca kísértései ellen. Heti gyűléseink pedig felölelik mindazt, amit akár vallási, akár társadalmi, akár világnézeti téren művelt em­bernek tudnia kell. Ennek a prog­ramainak tulajdonítható, hogy akik a Katolikus Legényegylet tagjai kö­zül kerültek ki, mindenkor az ipa­rosság legméltóbb képviselői és ha­zánk legderekabb polgárai voltak. Katolikus Legényegylet gyűléseit hétfőn esténként fél 9 órai kezdet­tel tartja otthonában. Szeretettel vár minden katolikus iparos ifjút. Egyházi elnöke­ Polesso Antal káp­lán, világi elnöke: Horváth István bankigazgató.­ ­.......................... " ' ' ..... | Katolikus iparos ifjú vagy??! Jöjj a Legényegyletbe!!

Next