Országos Ellenőr, 1904 (3. évfolyam, 1-40. szám)

1904-01-01 / 1. szám

111. évfolyam. Kecskemét 1904. Január 2.­­-jő szám. - iHjoiy­­ nnc fiyévad ssss rí UIjij/jAuUij fiLhjiliUli sm TÁRSADALMI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI ÚJSÁG. Megjelenik havonként háromszor: 7-én, 14-én és 21-én — Szeged s Budapest közötti városok: Félegyháza, Kecskemét, Nagykőrös. „A Czegléd érdekeit felölelő irányzattal. — Társlap: Politikai Ellenőr. Havi közlöny. .. .---- ----------- -----— .........­­ .....- --------------­Hirdetéseket Felelős szerkesztő és kiadó A Politikai Ellenőr elfogad a kiadóhivatal étFekete (Schvarcz) Soma könyvkeres- SOlTlOUVi JánOS az »Országos Ellenőr“ előfizetési ára együtt: egész évre 10 ' „ /. . \ y kedő Kecskeméten, valamit Geszner Jenő könyvkereskedő Nagy- "" korona. Külön a „Politikai Ellenőr“ egész évre 4 korona. VA " / kőrösön. Egész oldal hird­es 24 kor. Fél oldal lókor. Negyed Sétatér-UtCza 64 Szám I . * V oldal 8 kor. Nyolczad órai 5 kor. Tizenhatod oldal 3 korona, j , jj Bermentetlen leveleket nem fogadunk el. ^ Ezen hirdetési r kétszeri közlésre érvényes. Kecskeméten. Kéziratokat nem adunk vissza. IBS“ Lapunk kiterjedésének szoro­sabb pályaköre főleg Pestvármegyét tölti be s a keskeméti központtal lehetőleg e vezrmegyének czéljait, közügyeit óhajtuk szolgálni. "1H •­ $ Ljev. Ismerős, jó barát rokon szerencsét kiván egymásnak újév napján. A jókivánsgot szívesen hallgat­juk, de örülném ha csak annyi is menne teljesedébe, hogy az abszolút jó helyett a milt évinél jobbat hozna az új esztendő. Ha látnok, hogy verejtékes, f­árad­­ságos munkánk jó talajra talál; ha lát­nok, hogy az áltlános pangás nyomába élénk forgalom l ép; ha látnok, hogy édes hazánk, melynek javán mind­annyian dolgozunk, jóllétnek indul, kul­túrája emelkedk, intézményei tökéle­­tes­ülnek s örömnél tekintünk nemzeti létünk minden igazaiéra. Évezreden át, évezredes küzdés és öntudatos munka árán szereztük nemzeti kincsünket. Méltán büszkék lehetünk reájuk Évezredes múlt után van-e okunk Ülni, hogy az erős ma­gyar nép nem fogja megállhatni helyét szomszédjai m­ellett ? S ha sír is az ég egyik szemével, a másikkal nevet­hetne ? Ámbátor­­ viszontagságok özöne zúdult reánk, már ha roszszabbra is for­dult sorsunk, a m magyar ezredéves múlt után nem veszi el bizalmát a régi erényben. Még megvagyunk. Még nyugodtan ülünk ősi tesztünkben, ahonnan a rosz szomszéd ki nem űzhet. Még erőt ad nekünk e szent érzés: szeretjük ha­zánkat ! Szeretjük jobban, mint bármely más nemzet fiai, rajogunk érte. S e szent érzés, mely évezrednél tovább vezérelt, hatalmas fegyver. Ez­zel a fegyverrel vívjuk mi harczainkat. Ez a fegyver segít ki minden bajból. Ez a fegyver ma is éles, rozsda nem marja. S erre az erősségünkre ma nagyobb a szükségünk, mint valaha. Ma, amikor annyi vész fenyeget, ma kell a haza­szeretetben egyesülnünk, hogy bátor lélekkel kiálltassuk a veszélyeket s épen kerülhessünk ki belőlük. Mérsékléssel éljünk hazaszeretetünkkel, amikor arról van szó, hogy a hazának szolgálatot teszünk; erélyesen és határozottan, ami­kor nemzeti jussunkat védjük. Mérsékléssel, mert nem az tesz a hazának jobb szolgálatot, aki érde­keinek megvédése végett belevisz a harczba, hanem az, aki a hazát szük­ségtelen harcztól megóva, érdekeit bé­kés fejlődés útján mozdítja elő. Erélyesen és határozottan, mert nincs okunk félni senki fiától, amikor Isten és az igazság oltalma allatt nem­­zetti lételünk fentartásáért küzdünk. A mostani időben minden igazi hazafi jól vésse emlékezetébe, hogy mindannyian egy nemzet fiai vagyunk, egy ezredéves harczedzett, derék nem­zetnek hűséges fiai s bizzunk a ma­gyarok istenében, hogy teljesiti kíván­ságunkat, amikor egymásnak az esz­tendő első napján : „Boldog újévet kívánunk!“ Nevelési elméleteknek, egyleti, társulati és szövetkezeti értekezések­nek, továbbá­­cselédügyi, munkás­ügyi és polgárügyi panaszoknak — készséggel tért engedünk. Polgári egyletek. Akárhogy, akármint áll is a do­log, csak nincs nekünk Kecskemé­ten „Polgári Egyesületünk." Lehetne ez //Polgári Kaszinó«, »Polgári Kör«, »Polgári Egylet«, csak hát olyan volna, ahol pezseg az élet és duzzad az erő. Van Kecskeméten egy úgyne­vezett »Polgári Kör« de micsoda polgáriságja van az olyan egyesü­letnek, ahol télen, mikor az embe­rek ölbevetett kezekkel nézik végig a ködös napot, ásítják átül a hosszú estét, még annyian se tudnak össze­verődni, hogy megtarthassák rendes közgyűlésüket. Valami úton-módon annyira csak tudnak a kecskeméti polgárok a »Kör« kalapja alatt menni, hogy egy~egy disznótoros vacsorát végig élveznek, de az esteli és nappali tömeges polgári összejövetel talán mindenütt van, csak épen a Polgári Körben nincs. Vagy elég az, ha tíz­­húsz ember meg-megjelenik és ösz­­szeverbuvál egy bálát, egy mulat­ságot? Az egyleti élet valódi jelle­gét (a téli napi és esti összejövetelt) pedig annyira se tiszteli, avagy szokja meg, hogy rendes közgyűlést lehetne akkor, mikor kell és akkor, mikor az elnökség hirdeti,—i tartani? Van ott ambic­iózus elnök, ki­fogástalan alelnök, tevékeny veze­tőség, csupán csak egy hiányzik, és ez­­ maga a polgárság. Az egyszeri ember nem látta Pesten a Dunától a vizet, a nagy házaktól Pestet, itt meg nem látja az ember a Polgári Körben magát a­­ polgárságot. Tagja is van ennek a körnek, csak az a hiba, hogy épen itt nem jönnek (mulat­ságon kivül) össze Élénk a Gazdasági Egyesület, vannak az Úri Kaszinóban, lezsöng a nép a Kereskedelmi Kaszinóban, nap-nap után vannak rendes láto­gatók az Iparegyesületben, csupán csak a Polgári Kör polgárai­­ hul­­longnak szét, hogy tíz-húsz napi vendéget együtt (rendese n .* huza­mosan) nem láthatni. Ez a kör beteg. Ez a kör újítást vár. Ennek a körnek oly. . ..lapos »Kneip-kurát« kell tartani, hogy vagy fel kell azt alaposan fürösz­­teni, vagy pedig ki kell a fürdő­­vízzel együtt a gyereket magát is önteni. Hogy mindezen „gyógybeli“ dolgok miként jönnek létre, azon gondolkozzék a vezetőség. Itt valamit tenni kell, az az idő úgy elérkezett, mint mikor egy mérges kelés megérett, hogy vagy ki kell vágni és tisztuljon meg a seb, vagy menjen el a vérbe és bo­­moljon bele test és lélek, mert nem érdemes már az a beteg — a gyógyításra. Báni. A megyei pályafutás. Mikor lapunkat — az »Országos Ellenőrt« — Budapesten az »Alföldi Újsággal« és »Magyar Föld« czimű orgánummal egyesítve megalapítot­tuk, azon tervvel léptünk a küzd­­térre, hogy ebben főleg Pest megyét és e vezérmegyének érdekeit fogjuk szolgálni. A viszonyok változása folytán szerkesztőnk az »Országos Ellenőr« megindítása után hamaro­san Kecskemétre visszatelepedett, így Kecskemét lett a lap jól megvá­lasztott székhelye. A zászlóra tűzött terv tehát ez alapon, még inkább érvényesült. És ma már —­ e rövid pályafutás alatt — Kecskemétnek, Nagykőrös, Czegléd, Abony és Bél­

Next