Országos Ellenőr, 1912 (11. évfolyam, 1-49. szám)
1912-01-06 / 1. szám
XI. évfolyam. Kecskemét, 1912. január 6. 1-fő szám. Országos Ellenőr Társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi lap. Megjelenik a „Politikai Ellenőr“-rel hetenként egyszer. Képviseli főkép Budapest és Szeged között Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét és Félegyháza városok érdekeit. A „Politikai Ellenőr“ és „Országos Ellenőr“ előfizetési ára együtt egész évre 10 korona, félévre --------- 5 korona. Egyes szám ára 20 fillér. --------Szerkesztő és kiadó: Somogyi János. Főmunkatársak: Kasza Dezső és László Imre. Szerkesztőség- és kiadóhivatal: Werbőczy utca 4. szám. Régi szám: Könyves-utca 235. A törvényszéki palota mellett. Megrendelhető és számonként kapható: a szerkesztőségben, továbbá Fekete Soma és Szél Nándor --------- könyvkereskedőknél Kecskeméten r—--- A hirdetés mint fegyel. Ha a parlamentben az agráriusok köreiben és a társadalmi téren előtérbe lépő kereskedelem-ellenes áramlatokról, a kereskedelem lekicsinyléséről, a kereskedői tisztesség kétségbe vonásáról a lapok nem hoznának be közleményeket, akkor ez az áramlat elszigetelve maradna, nem volna képes hangulatot ébreszteni s a kereskedőknek igen kevés kárt okozna. Ha a fogyasztási szövetkezetek „áldásos működéséről“ nem zengene a szövetkezeti apostolok tollából származó dicshimnuszokat némely lap, akkor nagyon kevés ember áhítoznék e „hasznos intézmény' után. Hiszen köztudomású, hogy a divatos áramlatoknak a lapok az úttörői, ezek közleményei visznek be az emberek lelkébe olyan, egyenesen ártalmas eszméket, melyek maguktól ki nem sarjadnának. A kereskedelem-ellenes áramlatnak is, gyakran öntudatlanul, a lapok szószólói, ezekbe rakják le az antimerkantilisták az apró petéket, melyekből idővel veszedelmes szörnyek fejlődnek ki, szóval: a lapok táplálják a kereskedelem ellenes áramlatot. És teszik ezt azok a lapok is, melyeknek főjövedelmi forrását az üzleti hirdetések képezik, melyek ezek nélkül nem lennének képesek egzisztálni. A kereskedő azonban, midőn hirdetését feladja s annak közlési díját megfizeti, nem gondol arra, hogy ugyanabban a lapban gyakran jelennek meg kereskedelem-ellenes közlemények, sőt cikkek is, melyek többé-kevésbbé ellensúlyozzák az általa közzétett hirdetés hatását. Ebben a körülményben rejlik a kereskedők ama hatalmas fegyvere, melyet eddig érdekeik megvédése céljából épen nem vettek igénybe. A halsberstadti német kereskedelmi kamara havi közlönye irányítja az érdekeltek figyelmét e hatalmas fegyver felé, melynek céltudatos, komoly megfontolással való alkalmazása esetén a kereskedelem ellen irányuló jogosulatlan támadásokat jóformán el lehetne némítani A híres német kamara szerint a kereskedőknek és iparosoknak szolidaritásba kellene lépni a végett, hogy olyan lapoknak, amelyek a kereskedelem-ellenes irányzat szolgálatában állanak, vagy ha nem is bevallottan, de az eféle közlemények felvétele által az ellenfél törekvéseit előmozdítják, a kereskedők és iparosok ne adjanak hirdetéseket. Különösen a kisebb vidéki lapokra lehetne ilyen módon hatást gyakorolni, melyek kevés előfizetőre támaszkodnak s igy a hirdetésekből folyó jövedelemre inkább utalvavannak, mint az elterjedt nagy lapok. És éppen a vidéki kis lapok szolgálják a káros fogyasztási szövetkezetek érdekeit, szívesen tért adnak a szövetkezet céljait rózsás színben feltüntető cikkeknek, a kereskedők elleni kirohanásokat és a szövetkezet közleményeit közlik. Mindezt pedig nem mindig teszik meggyőződésből, hanem gyakran csak azért, hogy így néhány előfizetőt el ne veszítsenek Ha a kereskedők és iparosok megtagadják az ilyen laptól hirdetéseik feladását, a lap kiadója minden esetre a kisebb roszszat fogja választani s inkább néhány előfizetőről, mint az üzletemberek hirdetéseiről mond le. Sz. I. Kecskemét gyöngéje. Keblemre idegen! (1.) Kecskemét városának van egy végtelen nagy gyöngéje. Igen-igen szereti az idegent. Majd meghal azért, ami idegen. Rajong azért, ami nem a miénk. Neki az minden, aki a kaszapkúton túlról való- Ellenben az senki, aki itt termett az ő édesanyai keblén. Az idegen patentának megszavazza az ezreit, százezreit. Az idegen művésznek tapsol, megszavazza bizalmát, csodálkozását és elhalmozza dicsőítésekkel. Ellenben lenézi, lecsepüli a saját édes fiait és futni hagyja falai közül a legjelesebbeket . . . Mondjunk tán példákat, eseteket? Hiszen úgy is tudja azt minden régi embere a társadalomnak, hogy így ment az Kecskeméten eleitől fogva végig. Épp úgy hibája ez városunknak, mint eredetében hibája a magyarnak a majmolás, a mások, idegenek utánzása és szeretése. A modern ember, a nagyhangú, a nyírott bajuszú, a szabadgondolkodó, a szociális vezető, az Ady-verselő, az istenellenes, a vallás-ellenes, a szabadszerelem híve és a színpadi pikantériák megteremtője . . . mind kapós ember magyarhonban épp úgy, mint Kecskemét város megfertőzött falai között, így rontanak el aztán és igy mételyeznek meg igazi tehetségeket és igy kapatnak el az undorig menő „modern szellemek“-kel és „Ady-féle daliskolák"kal becsületes, sőt zseniális kezdőket is. Itt volt minálunk, tegyük fel, akiről a minap szólottunk: Kacsoh Pongrácz. Ha őtet el nem kapatják, ha őtet — mint egészen kezdő embert a csodálattal és imádattal körül nem veszik, el nem rontják: ma Kacsoh nem szociális tanszékre megy Budapestre, hanem pusztán a művészetnek és muzsikának él. S épp úgy ismeri azóta általános nagy újabb műveit a külföld, mint akár saját édes hona: Magyarország. De igy? . . . Agyontömjénezték. És Hollós tanár gombáit, melyet tudományos szempontból egy ország megsiratott, semmibe se nézte a reáliskola Szimbólumában. Azután beállt a földrengés kutatónak, és megfúrta elfogultságában még a legacélosabb kecskeméti földet is . . . keresve a földrengést és annak okát julius 7-ike után, holott julius 7-ike előtt ott volt a nagy katasztrófa oka, csak fülön kellett volna őkérmét fogni. Később, mikor a szó c szocialisták Kacsohról. Gyerünk beljebb! (2.) Csodálatos, hogy mikor a múlt számunkban Kacsoh Pongráczot elbucsuztattuk Kecskeméttől és megmondtuk rá őszintén, nyíltan, — bár egy kicsit élesen -összes előnyei mellett összes hibáit is, ugyanakkor a „Magyar Alföld“ című szocialista lap (melyet azelőtt Kacsoh megdicsért) szintén hasonló hangon beszélgetett Kacsohval. Idézzünk csak egyet mást a „Magyar Alföld" soraiból: „Higgye el nekünk (Kacsoh Pongrácz), hogy egy meggyőződés állandó hirdetésével sokkal előbbre fog jutni.“ (Itt Kacsoh „sokoldalúságáról“ volt szó.) „Budapesten hamar lekapják húsz körméről a törtetőt. . . Ott megírják, hogy Haeckelnél még nagyobb svihákok is szaladgálnak a földtekén — annak bölcsészete nélkül“. „Ma már határozott irányok alakultak ki a társadalomtudományban s a politikában is- Vagy egyikhez tartozik az ember, vagy a másikhoz". „Nekünk szocialistáknak az a meggyőződésünk, hogy az elveket változtatni, mint a piszkos inget, nagyon csúnya dolog.“Éppen azért a szocialista vezéremberek Önre egész kőzáport bocsájthatnának még akkor is, ha nagyobb fizetésük volna, mint egy budapesti művészeti szakelőadónak. “ Eddig van a híres citátum. De volna sokkal több is, amit a jelzett lapból kiszakíthatnánk Kacsoh Pongráczra. Mi azonban csak most mondjuk meg tulajdonképpen, hogy mi vezetett bennünket Kacsoh egyéniségének megrajzolására. Nem személyes bosszú. Távol legyen tőlünk! Nem intrika. Ez soha se volt kenyerünk! Őszinte, nyílt kritika, nem az intrikák fegyvere. Kacsoh Pongráczot tiszteljük, becsüljük, csak benne a túl modern embert véltük ütni. Itt van, tegyük fel, kezünkbe akadt most két ellentétes sajtóközlemény. Egyik már nem mai keletű, de épp azért érdekes, mert a mai keletű hirrel teljesen összefüggésben áll. Adott ki a Kecskeméti Országos Dalár-ünnepélyről Göndöcs István egy könyvet. Ebben a többek között Kacsoh Pongrácz életrajza is közölve vann. Mikor itt (1909 ) Kacsoh Pongrácz érdemeit méltatja a cikkíró, (hogy kitől való az életrajz? nincs aláírva) így végzi be egyik dicsérő passzusát: „Jelenleg „Pompei“ című operán dolgozik és Ady-dalokat zenésít". — Majd így folytatja: .Rövidre nyírt hajával, simára borotvált, rendkívüli érdekes arcával, valóságos Caesar-főt mutat, melyre ránézve önkénytelenül a „jöttem, láttam, győztem“ büszke szavak jutnak eszünkbe.“ 750, 850, 10—, 13‘— és 17* — korona egységárban. „ 1 Óriási választékban: 10 9 Valódi pétervári férfi és női sár és hócipők Javítások is elfogadtatnak. Moskovits-féle anatómia, Kecskemét legnagyobb cipőraktárában, ciális tanszékre meghívták és Budapestre készült, megengedte, hogy az égtől a földig, a földtől az égig megdicsérjék és felmagasztalják ------- saját lapjában.